Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-20 / 46. szám
jť IUVN1 A DDT HATÄSA A TOJÖS TYÚKOKRA Az 120U milliamodrész DD'l'-t tartalmazó takarmány etetése után hat héttel a tojástermelés csökkenni kezd. Két héttel később idegrendszeri rendellenességek mutatkoznak és elhullás is előfordul. Ezek Walter Brittun, a Georgiái Egyetem munkatársának megállapításai az általa végzett kísérletek alapján. A DDT mennyiséget 300, 600 és 1200 milliomodrésznyi adagolásokban próbálták ki. Egyik kísérleti csoport tojásainak nagysága sem csökkent. Ezzel szemben a tojáshéj súlya és vastagsága mint egy 10 °/o-kal csökkent, mind a 600, mind a 1200 milliomodrészes adagolás esetében. A DDT mindhárom adagolásnál növelte (duplázta) a törékeny és a törött héjú tojások számát. TOJÁSFOGYASZTÁSBAN ÉLEN A NYUGATNÉMETEK Az NSZK nemcsak a tojástermelésben, hanem a fogyasztásban is élenjár a Közös Piac országai között. Így a tavalyt átlag 277-re emelkedett, ez 11-gyel több az előző évinél. A második helyet a világ legnagyobb tojásexportőrjének, Belgiumnak polgárai foglalják el évi 263-as fejenkénti átlaggal. Feltütően alacsony a fogyasztás Hollandiában, amely a második legjelentősebb exportáló ország: Belgiumban tavaly, évi átlagban fejenként 12-vel nőtt a fogyasztás, Hollanidában pedig, mint a megelőző évben: 211. Némileg emelkedett a fogyasztás Franciaországban, mégpedig 219 tojásra. A sereghajtó Olaszország évi 193-as fejenkénti tojásfogyasztással, ami az előző évhez viszonyítva 12 tojással több. (Deutsche Gefl. Wirtschaft) A BEÓLAZÁS ELŐKÉSZÜLETEI Sok tyúktartó mutogatja mostanában szépen fejlett tojóhibrid jártéit s közli, hogy most már a tojóházba kell telepíteni őket. A legtöbb helyen azonban nincs készen a tojóház. Ha kezdő a tyúktartó, azért felkészületlen, ha meg régi, gyakorlott azért, mert öreg tyúkjai még mindig megvannak, s elfoglalják az ólat. Pedig a tizennyolc hetes korú jércéknek már a tojóházban van a helyük. A késői telepítés könnyen azt okozhatja, hogy sok lesz az alomtojás, s a kései beólazás hatására a már megindult tojástermelés megszakad. Most kell tehát véglegesen elkészíteni, berendezni a tojóházat, hogy minél előbb — de legkésőbb húsz hetes korukig — odetelepíthessük a tojóhibrid jércéket. Ha régi ólat szántunk a jércéknek, azt a használatbavétel előtt alaposan rendbe kell hozni: a vakolatot megjavítani, alaposan kitakarítani, fertőtleníteni, meszelni, villannyal ellátni, trágyaaknát felállítani, tojófészkeket készíteni, bealmozni. Az ajtókat, ablakokat is rendbe kell hozni, hogy jól zárhatók, huzatmentesek legyenek. Szellőző kürtőket kell beépíteni, vagypedig — ha nagyobb állományról van szó — ventillátort beépíteni. A következő néhány adat tájékoztat, milyen követelményei vannak a tojóhibrid tartására berendezett tojóháznak! Négyzetméterenként 5—7 tojóhibridet tarthatunk az istállóban. Csak akkor hetet, ha jó légcserét biztosíthatunk. Az istálló alapterületének felét célszerű trágyaaknával beépíteni. Ezen helyezhetjük el az ülőrudakat, egy-egy tyúkra 15 cm-t számítva. Akár vályú, akár köralakú etetőket, itatőkat használunk, tyúkonként 7 cm etető és 2,5 cm itatóhoszszúságot biztosítsunk. Ha világítunk a tojóházban — márpedig a tél! tojástermelés érdekében ezt kell tennünk —■ négyzetméterenként három watt fényt szükséges biztosítanunk. Az égők elhelyezése egyenletes legyen, hogy az ól minden részére egyforma intenzitású (hatású) fény jusson. Ha nagyobb tyúkállományt tartunk s az ablakon keresztül nem szellőztethetünk, ventillátort kell beszerelnünk. Teljesítménye olyan legyen, hogy óránként és testsúly kilogrammonként télen 3—4, nyáron 6—7 köbméter levegő kicserélésére legyen alkalmas. Öt-hat tyúk számára szükséges egy tojófészket biztosítani, az ól legsötétebb részén. A tojóházba száraz, nem penészes és poros, legalább 15 cm vastagságban darált vagy egész kukoricacsutka, gyaluforgács, vagy ezek keveréke való. Megkönnyíti munkáját a tyúktartó, ha a villanykapcsolót ébresztőóra csengőjével szereli fel. Ilymódon a korai villanygyújtás miatti felkeléstől, vagy a késői lefekvéstől mentesül. Ezek a beólazás előtti legfontosabb tennivalók. Csak utánuk kerülhet sor — amikor már semmiféle javítani, csinálni való nincs a tojóházban — a jércék betelepítésére. De mert már annak is itt az ideje, igyekezni kell a munkával, különben a késedelemnek sok boszszúság, sőt kár lesz az ára. —g— FOGYASSZUNK TÖBB * Ismerőseim panaszolják, hogy olcsó a tojás. — Ne adják el, fogyasszanak többet — mondom ilyenkor s azt a választ kapom: „Nem lehet mindig rántottát enni.“ Ismerem az étrendjüket s tudom, hogy nagyon kevés tojást fogyasztanak: reggelire, vacsorára mégcsak véletlenül sem kerül tojás az asztalra. Ha tésztát gyúrnak, egy-két tojást ütnek egy kiló liszthez, a tojásételeket pedig egyáltalán nem ismerik. Furcsa ellentmondás: nálunk igen kevés tojást fogyasztanak a tyúktartók. Persze mások sem sokkal többet. Pedig a tojásnál olcsóbb, egészségesebb, gyorsabban elkészíthető táplálékot el sem lehet képzelni. Az öt, hat dekás tojás — még ha súlyának 9 százalékát kitevő héját leszámítjuk is —- sokkal olcsóbb, mint akármi más — például a magas víztartalmú parizer. Egészségesebb, táplálóbb is, hiszen a C vitamin kivételével minden olyan anyagfehérje, ásványianyag és vitamin megtalálható benne, a,mire a felnőtt embernek szüksége van. Ahogyan a csecsemő kizárólag a tejen képes lenne megélni, a felnőtt ember, hosszú időn át csak tojással táplálkozva fenn tudná tartani munkaképességét. A tojás sok fehérjét — kedvező összetételű fehérjét — és kevés "zsírt, szénhidrátot tartalmaz, akárcsak a sovány húsok, tehát ideális táplálóanyag a ma embere számára. Nem véletlen, hogy a személyenként évente elfogyasztott tojások számával nagyon jól jellemezhető, mely ország lakói táplálkoznak jól, egészségesen. Csak példaképpen: az Egyesült Államokban 300—350 tojást, s Nyugat-Európa sok országában 250—300 tojást fogyaszt egy-egy lakos évente, nálunk körülbelül 200-at, Indiában és Ázsia sok országában tízet-huszat. A háziasszony számára felmérhetetlen előny, hogy percek alatt bármilyen tojásételt elkészíthet. Nálunk a tojást elsősorban tészták összeállításához, színesítéséhez használják, önálló ételként kevésbé. A tojásételek százai közül alig néhányat ismerünk s még kevesebbet fogyasztunk. Pedig a lehetőség szinte kimeríthetetlen. Az angolok, a németek, az amerikaiak el sem tudják képzelni reggelijüket tojás nélkül. Fogyasztják lágyan, keményen, omlettnek, rántotténak, kolbásszal, szalonnával, sonkával sütve. Tojásból gyorsan készíthetünk hideg ételeket, salátákat, ezek kitűnő vacsorák. (A keményre főzött, megtisztíott, felszeletelt tojást magában, vagy főtt krumplival, párolt zöldségekkel vegyesen, tartármártással vegyítve számtalan változatba és összetételben készíthetjük el.). Finom a különböző töltelékekkel töltött tojás is. Ha húst sütünk, kemény tojásokat illeszthetünk a közepére. Sokféle zöldség (paradicsom, karalábé, tök) töltésére használhatunk különböző ízesítésű tojásmasszát. Főzelékekhez feltételként adhatjuk, leveseket sűríthetünk vele, betegeknek erőlevesbe főzés nélkül tehetjük. A tojásosgaluskán kívül ezekre is gondoljunk. Kitűnő az úgynevezett tojásfasírt: a szokásos fasírtmasszához — fél kilió húshoz — 5—6 tojást keverjünk. Kitűnő gyors étel — reggeli, vacsora a bundás kenyér és zsömle, finom ital a tojáslikőr. (4 dl tiszta szeszből, fél liter forralt, lehűtött tejből, kevés cukorból és tíz tojássárgából készül. Ha kakaót is teszünk hozzá, csokoládéflipp lesz belőle.) Gyorsan készíthetők a különböző jellegű szendvicsek, amelyekhez sok tojás kell, akárcsak az igazi jó töltött csirkéhez. A gyúrt tésztából se sajnáljuk a tojást. A liszt sok keményítőt és kevés fehérjét, vitamint tartalmaz: ha sok tojást teszünk hozzá, a lisztes készítmények táplálóhatásait is fokozhatjuk, javíthatjuk. A tojás azonkívül „szaporítja“ is a tésztát. Akik szoktak készíteni különböző száraz tésztákat: lebbencsnek, kifőtt tésztának valót, jól teszik, ha tojásdömping idején (tavasszal) vetik el a gondját. Ilyenkor olcsó és sok a tojás. Fogyasszunk az eddiginél többet: vátozatosan elkészítve sohasem únjuk meg. (Dr. GI) Régebben a farkas állandó beszéd téma volt, főleg télen, mert ilyenkor egy-egy falka gyakran beszorult a házak közé, s az állatok éhségükben merészebbé is váltak. Ezt a gazdák, na meg a háziállatok bánták meg. Hallhattunk olyan esetekről is, hogy a farkasok embereket téptek szét. Bár ez magyarázatra szorul, mert ha lehet az embert kerüli, de falkákban a gyötrő éhség hatására veszélyes lehet az emberre "nézve is. Egy falusi ember hideg, havas télben az erdőn keresztül disznóölésre ment a szomszéd falubeli sógorához. Természetesen szíverősítőt is vitt magával és lassan-lassan fogyasztgatta azt. Egyszer azon vette magát észre, hogy farkasok követik. Mire megállt és leült, mámorosságában nem érezte a helyzet komolyságát. A farkasok szemtelenkedni kezdtek, mire ő tovább ivott és botját, majd sapkáját vágta az ordasokhoz. Fegyver híján a bütykös tartalmát kezdte az ordasokra önteni, ijesztgetve őket, miközben a nedűből saját magára is került. A bütykös kiürült, az illető pedig végkimerülésében elaludt. A türelmetlenül várakozó sógora ment elébe. Ott találta meg őt, tisztes távolságban farkasoktól körülvéve. Erre voltaképpen a magyarázat a visszataszító pálinkabűz. De hát ki tudhatja, mi rejlik egy farkas kobakban. Ha farkasról hallunk, nyilván egy mesébe illő morcos ordasra gondolunk. Pedig ha kissé tanulmányozzuk életét, sok minden kiderülhet róla. így a farkas nyomai Szlovákia hegycsúcsain olykor még ma is átvezetnek. Portyázása során 40—70 km-t is bejár egy éjjel, így érthetővé válik a nagy kár is, amit okozni szokott. Ezért kilövésüket még ma is magas áron jutalmazzák, s vadászatuk mindenkor engedélyezett. Csendes vidékek, különösen a sötét, sűrű erdők, vadonok lakója. Tápláléka túlnyomórészt állati eredetű, de fogyasztja az erdei gyümölcsöt is. A kukorica és burgonya szintén csemegéi közé tartozik. A magányosan portyázó ordas áldozatát megközelíti, rajtaüt és lerántja vagy megfojtja. Falkába verődve igen szervezetten hajtják, üldözik áldozatukat. Két részre oszlanak, az egyik hajt, míg a másik a vad útját igyekszik elállni. Hacsak kicsinyei miatt nincs helyhez kötve, akkor rövid ideig tartózkodik ugyanazon helyen, azonban ha megzavarják kicsinyeit is elhurcolja. Kedvenc zsákmánya a kutya, ami farkaslakta területen gyakran esik zsámányul. A farkas állítólag 12—15 éves kort is megér, ha valamilyen kutyabetegségben vagy éhhalálban előbb el nem pusztul. Az ordasról alkotott elképzeléseink, vagy ismereteink nem lennének teljesek, ha nem ismernénk külső jegyeit. Farkas, vagy kutya? — tehetik fel a kérdést az avatatlanok, akik farkasról hallottak, de csak állatkertben látták, de maguk a vadászok is, ha kutyanyomot látnak vagy farkassal találkoznak. Ha az eb (főleg farkaskutyái és a farkas között fennálló különbségek főbb ismertető jeleit ismerjük, döntésünk bizonyára helyes lesz. hát a test tengelyétől lépései jobbra-balra esnek. A farkas lompos, botszerű, lecsüngő farkot visel, míg a kutyára a fölfelé ívelő hosszú farok a jellemző. Alkonyaikor, homályban a bevetődő fény hatására a farkas barna zöldesen csillogó szeme bizonyára nem szívderítő látvány, míg a kutya szeme csak kivételesen csillog (pl. erős fény hatására), de némelyiké egyáltalán nem csillog. A farkas lábnyoma hosszúkás, nyúlt első két körömlenyomata erősen látható, melyek között- keskeny csatorna Ritka zsákmány. (ksz) Elsősorban a farkas nagy fejét emlegetik, azok akik találkoztak vele. Mint ragadozó zsákmányát tépi, amihez erős nyakizomzat szükséges. Az éles, erős tarajra tapadó izom a koponya tetejétől a nyakcsigolya felé vízszintesen húzódik, ami a nagyfejűség benyomását kelti. A taraj maradványa némely farkaskutya-korcsnál megtalálható. A kutya feje hátul lefelé ívelő a farkaséval éllentétben, amelyen ferdén ülő szemek, a felálló fülek tekinthetők még ismertető jelnek. Bundája szürkés-sárga, melybe feketés szőrök keverednek. Fára ellentétben a kutyáéval magasabb, ezért hát hátrafelé lejt, míg a kutya háta vízszintes. Jellemzők rá a hosszú lába!:, a csímpás járás. Lábait a kutyáéval ellentétben nem fedi hosszú szőrzet. A kutya eltérően. a farkastól oldaloz, tevan és ez egyformán széles. Télen a vadászó farkasok láb nyoma az omlós nagy hóban, amikor egymás nyomába lépkednek elmosódott, ösvényszerű. A kutya kerek lábnyomot hagy s az első két köröm közti hézag tölcséralakú. Ha e kis ismertetés után mégis kételyek merülnének fel a lőtt ordast illetőleg, ajánlatos a kifőzött koponyát szak emberrel megvizsgáltatni vagy zoológiái intézetbe küldeni. Azonban ha netán a vizsgálatok mégis elvadult farkaskutyára vallanának, akkor is a téli, gyapjúszerű szőrrel átszőtt gerezna ízlésesen kiké szítve ágyunknál előtérként használható, esetleg díszként a falon is mutatósán elhelyezhetjük. KELEMEN LAJOS, Panické Dravce (Panyidaróc) SOK A FOGOLY Angliában vizsgálatokat folytattak annak megállapítására, hogy mi lehet az oka a fogolyállomány erőteljes növekedésének 1970-ben. A vizsgálatok során megállapították, hogy a fogolycsirkékből átlagosan 74 % maradt meg — az előző évi 27 %-kal szemben. A vadbiolőgusok egybehangzó véleménye szerint elsősorban az 1970. évi meleg májusnak köszönhető a fogolycsirke állomány nagyobb mérvű megmaradása. A vizsgálatok kimutatták, hogy június közepén hektáronként kb. 4 kg rovart szedhettek fel a fogolycsirkék. Június végén a rovarok száma tovább emelkedett, és így a fogolycsirkék megtalálhatták a szükséges táplálékot. FÁCÁNMÉRGEZÉS Svédországban az állategészségügyi szervek jelentése szerint, a fácánállomány szűrőpróbaszerű vizsgálata során megállapították, hogy a megvizsgált fácánok egy részének húsa ezer egységgel több higanyt tartalmaz, mint amennyi közegészségügyi szempontból megengedhető. A lőttfácánok forgalomba hozatala előtt tehát a jövőben a megfelelő egészségügyi vizsgálat bevezetésére kerül sor. A mérgező hatás azáltal következett be, hogy a fácán egyes vidékeken nagymértékben hozzájut a magas higanytartalmú csávázószerekkel kezelt vetőmaghoz. A hírt a St. Hubertus című osztrák lap közli, nem tartalmaz azonban adatot arra nézve, hogy a méreggel fertőzött fácánokat Svédország mely részein és milyen menynyiségben találtak. DRÁGA MULATSÁG Olaszországban Firenze tartományban az 1970— 1971-es vadászati év gaz dasági előkészítése 71,5 millió Urába került — ilyen értékben engedtek ki a vadászterületekre 13 ezer darab apróvadat —, ami igen drága mulatság, ezek szerint ugyanis 1 db kiengedett apróvad átlagban 5500 lírába került.
