Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-20 / 46. szám
1971. november 20. .SZABAD FÖLDMŰVES 15 Az egyéni lakásépítkezés anyagi támogatásáról Hazánkban a lakáskérdés a legsürgetőbb problémák egyike és megoldása a párt, valamint az állami szervek legfontosabb feladatai közé tartozik. E probléma megoldását a népszaporulat növelésének feladata is sürgeti, mivel éppen a megoldatlan lakáskérdés sok fiatal embert gátol abban, hogy házasságot kössön, s ugyanúgy sok fiatal házaspárt riaszt el attól, hogy esaládot alapítson. Tény az is, hogy igen sok válást és a házasságok felbomlásának okát is a lakásprobléma terhére lehet Írni. Az állam ezért minden eszközzel támogatja az egyéni lakásépítést, és ez építkezőknek hatékony segítséget nyújt, különösen akkor, ha családi házuk felépítését a település távlati fejlődésének tervével összhangban végzik. AZ EGYÉNI LAKÁSÉPÍTÉS MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELE Az egyéni lakásépítés, a családi ház építését olyan előfeltétel mellett engedélyezik, hogy az építkezést három éven helül (kivételesen hoszszabb idő alatt) befejezik. A családi házak építőinek segítségére az SZSZK Építésügyi és Műszaki Minisztériuma 55 családi ház tervét dolgozta ki, amelyek a legjobban megfelelnek a lakáskultúra-színvonal követelményeinek, figyelembe veszik a szobák számának növelését célzó irányzatot, a higiéniai szükségleteket, valamint a lakosság egyes szociális csoportjainak specifikus követelményeit az illető települési körzetben. E kidolgozott házterveket a nemzeti bizottságokon bocsátják az érdeklődők rendelkezésére. A családi házat az építkező saját telkén, esetleg olyan területen építheti fel, amit e célra tartós, személyes használatra kap a nemzeti bizottságtól. A telek egyedi használata tartós jelleggel bíró jog, amely átszáll az örökösökre is. Csupán a szocialista társadalmi tulajdont képező telkek ezek, és csakis családi ház, víkendház, gépkocsiszín (garázs), vagy kert létesítésének céljaira adják használatba. Az építkezési munkák megkezdése előtt az építkező köteles kikérni az építkezési hivataltól, a nemzeti bizottság építési ügyosztályától az építkezési engedélyt. Az ezirányú kérvényt až építkezés helye szerint illetékes helyi nemzeti bizottságon kell beadni; A Urtb (vnb) a kérvényt felülvizsgálja és véleményezésével együtt továbbítja az illetékes építkezési. ügyosztálynak. A kérvény kellő felülvizsgálása után az illetékes nemzeti bizottság kézbesíti az építkezés engedélyezéséről szőlő végzést (építkezési engedélyt). E végzésben többek között a következő feltételeket szabják meg: — az 'építkezés befejezésnek Időpontját, — a műszaki felügyelet ellátásának módját, — figyelmeztetést, hogy az építkezést Jól látható táblával kell ellátni, amelyen feltűntetik az építkezési engedély számát, valamint azt a hivatal, amely az engedélyt kiadta, — figyelmeztetést arra nézve, hogy az építkezőnek a saját erővel végzett munkákról és a segédkező személyekről egyszerű nyilvántartást kell vezetni. Egyesek családi házuk építését még az építkezési engedély kiadása előtt kezdik meg. Ez a módszer teljesen helytelen, mert az építkező így ellentétbe kerül a Tt 84/1908 számú (a területi építkezési tervezésről szóló), valamint a Tt 87/1968 számú (az építkezési rendszerről szóló) törvény előírásaival. Ezáltal annak a veszélynek teszi ki magát, hogy az építkezési engedély kiadásakor nagyobb illetéket rónak ki, és ugyanakkor elveszti mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a családi ház egyéni felépítésekor a Pénzügyminisztérium Tt 137/1988 számú rendelet«, valamint a Tt 26/1969 számú hirdetmény szövege szerint kaphatnának, amit az árkiegyenlítés, az építkezés idejében történő befejezésekor adott prémium, és a feltételesen térítésmentes kölcsön formájában nyújtanak. A CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGÉNEK FEDEZÉSE ÉS AZ ANYAGI SEGÍTSÉG LEHETŐSÉGEI A családi házak építési költségei fedezhetők: 1. az építkező saját anyagi eszközeiből (feltételezhető, hogy az építkezés megkezdése előtt bizonyos pénzösszeggel rendelkezik), 2. az állami gazdasági szervezetektől a kulturális és szociális alapból folyósított, esetleg a költségvetési szervezetek ösztönző alapjából adott kölcsönnel, 3. az állami gazdasági szervezetektől vagy a nemzeti bizottságtól igényelt kamatmentes, feltételesen térítésmentes kölcsönnel, 4. az árkiegyenlítés ctirtén és az építkezés idejében történő befejezéséért adott állami hozzájárulással, 5. a Szlovák Állami Takarékpénztár által adott kölcsön segítségével. 1. Az építkező saját anyagi eszközeit az építkezés megkezdése előtt az építkezés idején megtakarított pénze, valamint a már előre beszer zett építőanyag értéke képviseli. Az építkező megtakarított pénzkészletének összegét a nemzeti bizottság is ellenőrzi, mivel még az építkezési engedély kiadása előtt megköveteli, hogy az építkező megtakarított pénzkészletét, iletve anyagi felkészültségét igazolja. 2. A törlesztéses kölcsönöket adhatnak az állami gazdasági szervezetek a kulturális és szociális szükségletek alapjából, valamint a költségvetési szervezetek az ösztönző alapból. Ezek a kölcsönök lehetnek kamatmentesek Is, viszont nem haladhatják meg a 35 ezer koronát, ezen felül az első törlesztéstől számított tiz éven belül kell visszafizetni és az első törlesztés összegét legkésőbb a szerződés megkötésétől számított két éven belül kell befizetni. 3. Kamatmentes, feltételesen térítésmentes kölcsönöket dolgozóiknak a szervezetek, esetleg a járási nemzeti bizottság folyósíthat 25 ezer Rendeljen nálunk gyümölcsfacsemetét Kajszi», cseresznye», meggy-, alma-, Körte-, szilva- és diófacsemetét'. Kiváló minőség, töbtí fajta alanyon bő v'álasztéK- ban. VállalafoKnaK megrendelésre, mag'ánszemélyeK- nek postán utánvétellel címükre a hivatalos 'áron a rendelt mennyiséget megküldjük. Államilag elismert ültetőanyag! ÍRD - Efsz Gbelce ' okres Nové Zámky korona összegig. Ha az építkezés progresszív jellegű csoportos, átriumos, terraszos stb. építkezés, illetve preferált körzetben folyik, úgy 35 ezer koronáig terjedő kölcsön is folósítható. Ilyen összegű kölcsönt adhatnak az esetben, ha kétlakásos családi házat építenek (összhangban a 67/1970 számú kormányhatározat feltételeivel). A szervezetek kamatmentes kölcsönt adhatnak dolgozóiknak családi házuk kibővítésére, átépítésére, korszerűsítésére stb., ha így újabb, további lakás nyerhető a már felépített családi házban. Ezeket a kölcsönöket a nemzeti bizottságok, illetve a szervezetek a Szlovák Állami Takarékpénztár kamatmentes számlájára utalják át, éspedig a takarékpénztárnak abba a fiókintézetébe, ahol az illető építkező saját anyagi eszközeit is tartja. Ebből az összegből fizeti azután a beérkezett számlák alapján az építkezési költségeket. 4. Az árkiegyenlítés és az építkekezés idejében történő befejezéséért adott állami támogatást a családi házban levő minden egyes önálló lakásra megadják, ha a házat a községfejlesztás távlati tervével összhangban építették az 1967. január 1. után kiadott építkezési engedély alapján — amennyiben 1969. január 1-e után nem adtak ki e iház használatba vételére jogosító végzést, — éspedig a következő összegekben: 8000 KCs-t, ha az építkezési engedélyt 1969. I. 1. után adták ki, 5000 Kős-t, ha az építkezési engedélyt 1968-ban adták ki, 2000 Kčs-t, ha az építkezési engedélyt 1967-ben adták ki. Ezt a hozzájárulást, támogatást, — amelyre egyébként az építkezők jogigényt tarthatnak — az építkező által benyújtott kérvény alapján folyósítja az a nemzeti bizottság, amely az építkezési engedélyt kiadta. Erre a támogatásra azok is igényt tarthatnak, akik családi házuk átépítésével új, önálló lakást nyertek e családi házban. A takarékpénztár a hozzájárulás elismeréséről szóló végzés kézhezvétele után az árkiegyenlítés címén adott összeget a kamatmentes számlára helyezi azzal, hogy az építkező ezt az összeget kizárólag a családi ház építésével kapcsolatos költségek fedezésére használhatja fel. Ha az építkezéstNaz építkezési engedéllyel összhangban végzik, és a lakás használatát engedélyező végzést 1939. január 1-e után adták ki, legfeljebb 36 hónappal az építkezési engedély kiadása után — az építkező további hozzájárulást kap éspedig 4000 korona összegben az építkezés idejekorán történt befejezése címén. Ezt a prémiumot elsősorban a taka-M OTOROS 'TANÁCSOK Zsírozás házi eszközökkel Különösen a fronthajtású gépkocsik, de tulajdonképpen minden autó kényes a rendszeres zsírozásra. Ezt olcsón elvégzik a szervizek, de gyakori, hogy az autós nem tartja lényegesnek. Ez oda vezet, hogy előbbutóbb jelentős kopások, majd kotyogások, kiverődések keletkeznek a kormány-gömbcsuklóknál, csapoknál, csapágyaknál. Mivel nálunk már sók elsökerékmeghajtású kocsi fut, nagyon fontos a jó, zsírzás. Elsősorban a kiszáradt gumiharangban nyikorgó gömbcsuklókra hívjuk fel a figyelmet. A harangokat magunk is feltölthetjük zsírral. A gumiharang nagyobb átmérőjű részéről leszereljük a szorítószalagot és az így nyitottá vált részen megtöltjük zsírral a harangot. Érdemes elkészíteni az erre alkalmas szerszámot. E célból hosszabbítsuk meg egy- tíz-tizenöt centiméteres csődarabbal a zsírpisztolyt. Jól megfelel a régebbi típusú csavarmentes zsírozóprés, amelynek fémszövésű hajlékony csöve ! van. Ha rendelkezünk ezzel,, elegendő csak annyira meglazítani a gumiharang kisebb, tehát hozzáférhetőbb helyen levő szorítóját, hogy a'zsírzócsp beférjen, és máris fel tudjuk tölteni. Az egyszerűbb és időt megtakarító eljárás további előnye, hogy a zsírral együtt nem kerülhet szennyeződés a szerkezeti részekhez, szemben a szokásos törléssel, ahol igen nehéz védekezni a futóműről munka közben lehulló kvarcpor bejutása ellen. A leírt módon feltölthetjük az egyéb, gumiharanggal védett, kenésre szoruló helyeket is. Célszerű azonban a cső végét kissé ellapítani, így a kisebb méretű harangok alá könynyebb lesz behelyezni, mert kevésbé kell meglazítanunk a szorítószalagot. (—e—) rékpénztár által folyósított esetleges kölcsön törlesztésére használja fel. Ha az építkezőnek ilyen kölcsöne nem volt, úgy ezt az összeget, Illetve támogatást az építkező rendelkezése szerint fizetik ki. 5. A Szlovák Állami Takarékpénztár az egyéni lakásépítkezésre kedvező kölcsönöket folyósít. A kölcsön összegében a Takarékpénztár minden egyes építkezővel személyesen állapodik meg. A kölcsön összegének megállapításakor a takarékpénztár tekintetbe veszt az építkezés anyagi biztosítását, az építkező pénzügyi helyzetét, keresetét, valamint családtagjainak keresetét, az építkezésre történt anyagi felkészülést, az eddig kapott kamatmetnes, illetve feltételesen térítésmentes kölcsönöket, valamint a kölcsön megtérülésének lehetőségeit az előre megszabott időpontig. A kölcsön lefizetését legfeljebb 30 esztendős időtartamra állapítják meg, és a kamatláb 2,7 százalék. Ha azonban az építkezést progresszív formában végzik, úgy a kamatláb is kedvezményes, és 1 százaléka a kölcsön összegének. KÉTLAKÁSOS CSALÁDI HÁZAK ÉPÍTÉSÉNEK ELŐNYEI A B7/1970 SZÄMÜ KORMÁNYRENDELET ÉRTELMÉBEN A kormány annak érdekében, hogy fokozza a többszintes lakásépítés iránti érdeklődést, továbbá hogy bizonyos megtakarítást lehessen elérni az össztársadalmi beruházásokon, s ugyanakkor javítsák városaink és falvaink építészeti külcsínjét az 1970. március 4-én kelt 67/1970 számú határozatával a következőket rendelte el: — előnyben részesíteni a két lakásból álló családi házakat, amelyek társadalmilag hatékonyabbak és minden egyes önálló lakásra térítésmentes kölcsönt folyósítani 35 ezer korona összegig, — az építkezési kölcsönöknél, amelyeket a takarékpénztár folyósít, ezekre az építkezésekre csökkenteni a kölcsön kamatlábát 2,7 százalékról 1 százalékra, — a 400 négyzetmétert meg nem haladó építőtelket az építkezőnek térítésmentesen bocsátani rendelkezésére. Az előbb említett elvek szerint nagyobb pénzügyi támogatást csupán az olyan építkezésekre lehet elismerni, amelyek családi ház jellegűek. Családi háznak tekinthető az olyan, amelyben a lakóterületnek legalább kétharmada (az összes helyiség területe) olyan lakásban van, amely — legfeljebb öt lakóhelyiségből, szobából áll, melyben nem számítják bele a konyhát, — avagy több lakóhelyiségből áll, de a szobák lakóterülete nem haladja meg a 120 négyzetmétert. A támogatás megadásának további feltétele az, hogy az építkező és maga az építkezés Is teljesíti azokat'a további feltételeket, amelyeket a 67/1970 számú kormányrendelet sorol fel. —na— APg^HlRPETrS # ELADÓ kézi- és motorhajtású kukoricamorzsoló gép, valamint kalapácsos daráló 700 és 1200 koronás árban. Cím: T u $ к a, Horné Saliby, okres Galanta. ALAKUNK ■^^KÍRDÉíÜKRÉ A kisajátítási kártalanításról ŽIAK MIHÁLY Tekovské Luzany-i olvasónk írja: „Mivel lakásom azon a területen fekszik, amelyen a hnb és a Jednota építkezni akarnak, házamat kisajátítják és megállapították a kisajátítási ellenértéket. Tudomást szereztem arról, hogy konyhámért és az éléskamráért csak 12 négyzetméteren felül akarnak fizetni. Kérdésem, jár-e a tizenkét négyzetméteren alul is valamilyen kártalanítás, mert nyugdíjas létünkre az új építkezés sokba fog kerülni.“ A családi házak kisajátítási ellenértékét a 47/1969. számú rendelet állapítja meg. Ennek a rendelkezésnek az értelmében a családi házak esetében a lakóhelyiségek négyzetméterekben megadott belső lakterülete és a konyha 12 négyzetmétert meghaladó alapterülete szerint szabják meg a kártalanítás összegét, éspedig: az I. minőségi osztályban egy négyzetméter ára 3280 korona, а II. minőségi osztályban egy négyzeméter ára 2350 korona, а III. minőségi osztályban egy négyzetméter ára 1720 korona és а IV. minőségi osztályban egy négyzetméter ára 1370 korona. Az épületeknek minőségi osztályokba sorolása a rendelet mellékletében megadott jegyzék szerint történik. A rendelet a szobákon és a konyha 12 négyzetmétert meghaladó területén kívül 50 százalékig figyelembe veszi azokat a helyiségeket is, amelyek csak ideiflenesen alkalmasak alkás céljára. (Például a 8 négyzetméternél kisebb szobák, hallok, előszobák, nem fűthető manzárd szobák stb.), továbbá figyelembe veszik a családi házban esetleg található üzlethelyiségeket is. A kisajátítási ár kiszámításánál le kell vonni a kiszámított értékből az elhasználódásra számított összeget. Ez rendszerint az érték egy százaléka évente, de generáljavítás és korszerűsítés esetén kevesebb, míg az elhanyagolt és kellőképpen nem karbantartott házaknál magasabb. Ezeket a körülményeket szakemberek, bírósági becslők állapítják meg. A fentieken kívül más kártalanításra nincs igényük. Dr. F. J. Egy kalóz az országúton — a TV-18-22 tehergépkocsi Ez volt a rendszáma annak a tehergépkocsinak, amelynek vezetőjét néhány igazi magyaros kifejezessél illetem. A napokban munkából hazafelé útitársammal éppen a közúti balesetről beszélgettünk, amikor a trebišovi és a Drahoűovból (Deregnyő) kivezető út találkozásánál az említett tehergépkocsi minden gátlás nélkül elénk fordult. Nem volt idu gondolkozásra. Az egyetlen megoldás a gyors fékezés volt. A veszélyes helyzet előidézője azonban ezzel mit sem törődött. Nyugodtan folytatta útját, és útitársaival folytatott vitája közben ügyet sem vetett ránk. Vajon mit gondol az ilyen gépkocsivezető? Talán megfeledkezik arról, hogy az úttestet mások is használják? Vagy esetleg arra gondol, hogy az ő kocsija erősebb és nem történhet baja? Bárhőgy is van, helytelen az elképzelés. A pillanatnyi meggondolatlanság emberek életét veszélyezteti, s így efelett nem térhetünk egyszereün napirendre. Nem, mert társadalmunk legfőbb kincse az ember és annak egészsége, de senkinek sincs joga embertársa . életét kockáztatni. Ha ez netán nem érdekelné a TV — 18—22 rendszámú tehergépkocsi vezetőjét, úgy a hasonló esetek kiküszöbölésére más lehetőség is van. Nem hallgattuk el a gépkocsi rendszámát. A közbiztonsági szervek megállapíthatják a gépkocsivezető kilétét. Ha netán elmulasztanák ezt megtenni, üzem vezetői felfigyelhetnének e néhány sorra. Nemcsak hogy jogukban áll, de kötelességük a gépkocsivezető megbüntetése. Mivel embertársainkról van sző, a büntetés necsak tessék-lássék legyen. Találják meg azt a módszert, amelynek alkalmazásával nem ismétlődhetnek meg az említetthez hasonló esetek. Erre feltétlenül szükség van. Alb. i
