Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-17 / 28. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. július 17. Osztályelveken alapuló választási törvény Július 6-án Prágában ülésezett a Szövetségi Gyűlés mindkét Kamarája. Az ülésen sor került a szövetségi zárszámadás, az 1971-es évi költségvetés kiegészítésének és az új választási törvény megvitatására. A zárszámadási adatok azt bizonyítják, hogy az utóbbi időben egyre jobban gazdálkodunk. Az egyik oldalon csökkentek adósságaink, és emellett a belkereskedelmet szilárd alapokra helyeztük, gátat vetettünk a szélsőségeken alapuló bér- és árpolitikának és végülis fizetési mérlegünk többlettel zárult. A lakosságnak megszilárdult a koronába vetett hite. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy a takarékbetétek mennyisége a legutóbbi öt évben a legmagasabb szintet érte el. Számokban kifejezve 1970-ben 9,6 milliárd koronával volt több a betétek értéke, mint 1969-ben. Az állami költségvetés bevételei . 12,3 százalékos emelkedést mutattak az előző évhez képest. Jelentős összegeket fordítottunk szociális célokra is. Szociális biztosításra, egészségügyre és oktatásügyre 74,8 milliárd koronát fordítottunk. Ebből az összegből a legnagyobb tételt, közel 42 "milliárd koronát szociális célokra fordítottunk, ami azt jelenti, hogy a dolgozókat, illetve rászorulókat egyre jobban segítjük. Bíztató az is, hogy a nemzeti bizottságok tavaly 5 milliárdos többlettel zárták mérlegüket. A kormány a jövőben továbbra is intézkedéseket tesz a nyugdíjak és öregségi járadékok emelésére. A zárszámadással kapcsolatban szóba került az is, hogy az új évben is jól gazdálkodunk, az ipari termelés például öt hónap alatt 8 százalékkal emelkedett, lényegesen bővült a kiskereskedelmi forgalom és a lakosság bevétele is egyre nagyobb. Exportunk mintegy 12,6 százalékai növekedet. Az állami költségvetés kiegészítése nem hoz lényeges változásokat a végösszegben. Inkább ún. belső elrendezésről van szó. Az új irányelvek szerint pl. a szövetségi költségvetés bevételébe folyik a forgalmi adó. Azonban a béradó teljes mértékben a nemzeti köztársaságok költségvetésébe folyik. A szövetségi költségvetés egyre többet dotál a nemzeti költségvetésekbe. A Szövetségi Gyűlés két Kamarájának ülésén felhozott adatok azt bizonyítják, hogy hazánkban mind a politikai, mind a gazdasági élet eredményesen konszolidálódik és olyan távlati terveket tűzhetünk ki, amelyek az egész nép életszínvonalának emelését segítik elő. Egyben ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a párt sikeres munkájának eredményeként olyan szilárd politikai helyzet jött létre, amelyben megteremtődtek az előfeltételek a választások előkészítésére. A választás természetesen nem egyszerű dolog és az egész kampányban a Nemzeti Front szerepét úgy kell felfogni, hogy az magába foglalja a társadalom haladó erőit. A választásoknak az a célja, hogy olyan népképviseleti szerveket hozzanak létre, amelyek megfelelnek a társadalom jelenlegi osztály összetételének és ezek a szervek az egész társadalomban olyan egységet hoznak létre, amely a párt XIV. kongresszusán kitűzött határozatok teljesítésére tudja aktivizálni a dolgozókat. Vagyis egységesen, a lehető legsikeresebben hatjuk végre mindazt, amit pártunk a XIV. kongresszuson a dolgozók életszínvonalának emelésére tűzött ki. Az új választásjogi törvény kimondja, hogy az új alkotmánytörvény, a szövetségi alkotmánytörvény lényegesen hozzájárul az ország politikai és gazdasági konszolidációjához, a cseh és szlovák államiság fejlesztéséhez és ugyanakkor megszilárdította az ország egységét. Újdonság a választási törvényben, hogy ezentúl a népképviseleti szervek mandátuma öt évig lesz érvényes. Ez nem véletlenül jött létre. Ugyanis a CSKP kongresszusai ötévenként ismétlődnek, és népgazdasági terveink is ötévesek. Tehát képviselőink összhangban a pártkongresszusok közti időszakokkal és a népgazdaságfejlesztési ötéves tervekkel összehangban dolgozhatnak. Elképzeléseiket hosszabb távlatokban valósíthatják meg. Az új választási törvény, mint minden társadalomban osztályalapon nyugszik. Nyíltan kimondjuk, hogy ez a választási törvény a munkásosztály, a dolgozók érdekeit védi, és támogatja a munkás embereket. A törvény az 1964- es választási törvényből indul ki a szocialista demokrácia alapján. Például mindenki választhat vagy választható, aki eléri az előírt életkort, a választás egyenes, ami azt jelenti, hogy a választó egyenesen a képviselőre szavaz, a választás az egyenjogúság alapján alakul, tehát minden szavazatnak egyenlő súlya van. Az alkotmányjogi törvény szerint, amely a csehszlovák föderációról szól. öt új választási törvényünk lesz. Mégpedig választások a Szövetségi Gyűlésbe, választások a Cseh és Szlovák Nemzeti Tanácsba, valamint választások a Népek és Nemzetek Kamarájába. A választási törvényben kifejezésre jut a párt vezető szerepe. A képviselőket elsősorban a CSKP és más pártok javasolják, valamint a Nemzeti Frontba tartozó különböző szervezetek. A kerületekben és a két fővárosban külön körzetek lesznek a Szövetségi Gyűlésbe, a Népek és Nemzetek Kamarájába, valamint a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokra. A választások pontos időpontja még nincs kitűzve, de az alapelvek szerint 60 nappal előbb a lakosság tudomására lesz hozva, hogy milyen napokon történnek. Társadalmunk tehát a politikai és gazdasági zűrzavar után eredményesen konszolidálódott, és ezért megejthetjük azokat a választásokat, amelyek még jobban összekovácsolják népünk egységét. (balia) Madrid határán * álltunk a vártán Harmincöt évvel ezelőtt, 1936. július 18-án — a véres kezű Franco tábornok vezetésével — a spanyol, a német, az olasz fasiszták, a marokkói zsoldosokkal együttműködve és a nyugati kapitalista államok uralkodó köreinek támogatása mellett, ellenforradalmat kezdtek a spanyol nép döntő többsége által támogatott népfront kormány ellen. A marxista-leninista pártok által vezetett nemzetközi munkásosztály már az ellenforradalom kirobbanásának pilanatában tudatosította, hogy az Ibériai félszigeten kibontakozó harcok nemcsak a spanyol nép haladó mozgalma, hanem az egész világ demokratikus erői ellen irányulnak. Ezért aránylag rövid időn belül kibontakozott a fasizmust gyűlölő haladó erők nemzetközi összefogása, amely a spanyol népnek nyújtott sokrétű segítségben mutatkozott meg. Milyen okok ösztönözték a spanyol fasisztákat arra, hogy a nemzetközi fasizmus fegyveres segítségére támaszkodva ellenforradalmat robbantsanak ki? Lényegében az, hogy megvédjék a latifundiumok, a nagybirtokosok, az ipari kapitalisták és az egyház — erősen ingadozó — gazdasági hatalmát. Ugyanis a spanyol nép az 1931—1934 évi harcok tanulságaiból kiindulva, 1936-ban már nem volt hajlandó egyezkedni az elnyomóival, hanem az egész kizsákmányoló rendszer gyökeres megváltóztatását tűzte napirendre. Tehát nemcsak a király trónfosztását szentesítette, hanem követelte az alkotmány módosítását is, illetve egy olyan alkotmány kidolgozását és elfogadását, amely lehetővé teszi az összes kizsákmányoló osztályok gazdasági hatalmának fokozatos és következetes felszámolását, biztosítja a baszk és a katalán nemzet ;teljes egyenjogúságát, valamint az egész dolgozó társadalom demokratikus jogainak gyakorlati érvényesülését. Igaz, hogy a népfront választási programja csak minimális célokat tűzött ki. Így például a dolgozók alapvető demokratikus jogainak érvényesítését, a részleges földreform megvalósítását, a nyolcórás munkanap és a szakszervezetek működésének törvényesítését. Ahhoz azonban, hogy ezek a minimális követelések megvalósuljanak, meg kellett tisztítani az államaparátust a falangista és a kii'átypárti fasisztáktól, akik n »mcsak fékezték az említett követelmények megvalósítását, hanem a demokratikus törekvések meghiúsítása céljából nyílt összeesküvést szerveztek a fiatal népi hatalom ellen. A parlament kommunista képviselői többek között követelték azt is, hogy fokozottabb ellenőrzést kell gyakorolni a fasiszta összeesküvést szervező idegenek felett, akik mindjobban elárasztották Spanyolország területét. Kétségtelen, hegy az egész haladó világ bizakodva figyelte a Spanyolországban kibontakozó osztályhareot. Abban reménykedett, hogy a népfront győzelme, amely nemcsak Spanyolországra, hanem Franciaországra is kiterjedt, gátat tud vetni a fasizmus terjeszkedésének és keresztül húzza a második világháború kirobbantására irányuló imperialista terveket. Persze a nemzetközi imperializmus nem akart lemondani eredeti szándékáról, s így a Spanyol földön kierőszakolta a fasizmus és az antifasizmus erőinek nemzetközi erőpróbáját. jól emlékezünk még Litvinovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének a Népszövetségben elhangzott szavaira, illetve arra, hogy a polgári jogok, a kis nemzetek függetlenségének védelmére figyelmeztetett. S a világ haladó népei felismerték a veszélyt. Felismerték a csehszlovák kommunisták is. Csehszlovákia Kommunista Pártja az első pillanattól a spanyol nép mellett állt és sokrétű segítséget nyújtott igazságos harcához. Ez magától értetődő volt annál is inkább, mert a napnál is világosabban láthattuk, hogy népeink szabadságát, hazánk függetlenségét ugyanaz a fasiszta ellenség veszélyezteti, amely támadásba lendült a formálódó spanyol néphatalom ellen. A párt arra tanította népünket, hogy a fasizmus terjeszkedését csak az első munkás-paraszt hatalom — a Szovjetunió segítségével tudjuk megakadályozni. Pártunk tettekkel bizonyította a proletár nemzetköziséghez való hűségét. A feledhetetlen gottwaldi jelszó Jegyében „Madrid alatt Prágát is véded!“ hatékonyan hozzájárult a spanyol néphatalom védelméhez. A szociáldemokraták azonban nemcsak nálunk, hanem még Spanyolországban is másként látták a helyzetet, nem akarták felismerni a fasiszta veszélyt. Például a francia népfront-kormány elnöke Leon Bluip is inkább együttműködött a kapitalistákkal. mint a kommunistákkal, s lényegében a fasiszta ellenforradalmárokat támogatta. De a spanyol népfront-kormány elnöke, a szociáldemokrata Prieto sem akarta felismerni a veszélyt. A kommunista párt veszélyt jelző felhívására így válaszolt: „A kormánynak van annyi ereje, hogy az esetleges fasiszta felkelést elnyomja“. Az államapparátusban, a rendőrség és a hadsereg ál ományában továbbra is megtűrték a néphatalom ellen szervezkedő fasisztákat. Még a vérengző Franco tábornokot is meghagyták és kinevezték a kanári-szigeti helyőrség parancsnokává, tehát lehetővé tették, hogy szabadon, ellenőrzés nélkül szervezze és összpontosítsa az ellenforadalom erőit. A spanyol nép drágán fizetett a kormányban lévő szociáldemokraták bizonytalan magatartásáért. Több mint egymillió ember esett el a harcokban, százezrek kerültek börtönökbe, a fasizmus kínzókamráiba, sok tízezer ember pedig kénytelen volt megválni szeretett hazájától. S ami mint szomorú örökség még mindig fenn áll: a spanyol nép még napjainkban is a kapitalisták és nagybirtokosok, tehát az embertelen terrort gyakorló Franco-faslzmus jármában tengődik. Mint már említettem is, pártunk a spanyol népnek nyújtott segítség egyedüli szervezője volt hazánkban. A legfőbb segítség önkéntes harcosok toborzásában és a nemzetközt brigád keretében! helytállásában nyilvánult meg. Körülbelül háromezer csehszlovákiai antifasiszta fogott fegyvert a spanyol nép szabadságának védelmében, s abból a célból, hogy az Ibéria félszigeten megállítsa a nemzetközi fasizmus előretörését, kérész-ül búza és meghiúsítsa világhatalmi terveit. Mivel én is ott voltam az anti-Egységben, barátságban ■ udvík Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására 1971. július 7— 10-e között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Magyarországi tartózkodása során köztársasági elnökünk találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és Fock Jenővel, a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány elnökével. Ludvík Svoboda, a Csehszlovák Szocialista tcaytárs'ssáa elnöke és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tárgyalásokat folytatott. A tárgyalásokról és köztársasági elnökünk magyarországi programjáról, látogatásairól közleményt adtak ki. Ludvík Svoboda elnök és kísérete meglátogatta a csepeli szerszámgépgyárat, ahol a munkahelyeken és nagygyűlésen találkozott a dolgozókkal, továbbá látogatást tett az Agárdi Állami Gazdaságban, valamint megtekintette Budapest nevezetességeit és építkezéseit. Szívélyes légkörben találkozott a második világháború felszabadító harcaiban résztvett magyar partizánok egyik csoportjával. A magyar dolgozókkal és közéleti személyiségekkel történt találkozásai a két szocialista ország népeinek mély és őszinte barátsága jegyében zajlottak le és kifejezték a magyar nép igazi tiszteletéi Svoboda elnök iránt. A szívélyes baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon a tárgyalófelek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső fejlődéséről, véleményt cseréltek a legfontosabb aktuális nemzetközi kérdésekről, értékelték a két ország kapcsolatainak jelenlegi állását és foglalkoztak azok további sokoldalú fejlesztésének lehetőségeivel. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország közötti kapcsolatok minden területen igen kedvezően fejlődnek. Őszinte örömüket fejezték ki, hogy ezek a kapcsolatok megfelelnek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között meg kötött barátsági, együttműködési éí fasiszta harcosok között módomban állt meggyőződni arról, hogy a spanyol nép hű fiai, munkások, földművesek és a haladó értelmiségiek milyen elszántan védelmezték Madrid alatt és más frontokon is népük szabadságát, a mindjobban kibontakozó demokratikus vívmányokat. Gyakran primitív fegyverekkel — igazi hősökhöz méltóan — vívtak győzelmes csatát az állig felfegyverzett német, olasz és spanyol fasisztákkal és a torokmetsző marokkói idegen légió zsoldos hordái felett. A csehszlovákiai antifasiszta önkéntesek is becsülettel teljesítették internacionalista kötelességüket. Közülük nagyon sokan a legdrágábbat, az életüket áldozták a spanyol néphatalom védelmében. Madrid alatt, a napfényes Andalúziában vagy a katalániai Ebro folyó partján névtelen sírhalmaik hirdetik a proletár nemzetköziség eszméihez való hűségüket. Kétségtelen, hogy az elesett hősök spanyol földön is felmérhetetlen érdemekkel gazdagították forradalmi hagyományainkat. Nehéz körülmények között harcoltak azért, hogy kizsákmányolástól mentesen, imperialista háború veszélye nélkül építhessük szebb és boldogabb életünket. A mai fiatal nemzedék, aki nem élte át és így nem is ismerheti a kapitalista kizsákmányolás következményeként jelentkező és mindjobban elmélyülő nyomort, nem ismerheti azt a történelmi eseményt sem, amely bár Spanyolország földjén zajlott le, de osztály tartalmánál fogva túlnőtte Spanyolország határait, tehát világtörténelmi jelentőséggel bír. Sajnos, Klement Gottwald figyelmeztetése beteljesedett. Nem a köztársaság becsületes polgárainak magatartása, hanem a kapitalisták hazaárulása miatt. Tehát nem a mi hibánkból és még kevésbé a spanyol nép hibájából. Az állig felfegyverzett fasiszta túlerővel szemben nem tudtuk megvédeni Madrldot. Madrid 1939 tavaszán elesett. S ugyanabban az évben, alig pár nappal később Prága is a német fasiszták kezére került. Mi, akik résztvettünk a fasiszták elleni harcokban, joggal figyelmeztetjük ifjúságunkat, hogy tudatosítsa a proletár nemzetköziség, a nemzetközi proletáriátus egymásra utaltságának és összefogásának társadalomformáló jelentőségét. FÄBRY ISTVÁN, az SZNT alelnöke : kölcsönös segélynyújtási szerződés t szellemének és minőségileg is elmélyülnek a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Megállapították, hogy további lehetőségek nyílnak az együttműködés hatékonyabb fejlesztésére, különösen gazdasági téren. A felek egyetértettek abban, hogy a két ország közötti idegenforgalom egymás kölcsönös megismerésének, népeink barátsága elmélyítésének fontos eszköze. Ezért a jövőben is különös gondot kell fordítani a tömegméretű к kapcsolatok ápolására és fejlesztée sére. Mindkét fél egybehangzóan rendkís vüli jelentőséget tulajdonit a Szov- jetunió és a többi testvéri szocialista i ország közötti barátság és együttmű- ködés erősítésének. Elhatározásuk s tovább szilárdítani a szövetségi kap- csőlátókat a varsói szerződés keretei- között, és minden téren fejleszteni a r szocialista gazdasági integrációt a- KGST országain belül s egyúttal nö- vélni a szocialista országok közötti t gazdasági kapcsolatok hatékonyságát. 3 A nemzetközi helyzet áttekintése c során mindkét fél jelentős figyelmet i szentel a hatékony európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának, t A Szovjetunió és az NSZK, vala- mint a Lengyel Népköztársaság és az s NSZK között megkötött szerződésec két úgy értékelik, hogy azok jelen- i tősen hozzájárulnak a politikai lég; kör megjavításához Európában. Mind> két fél üdvözli és támogatja azokat i a konstruktív javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió tett az utóbbi időben az általános nemzetközi helyzet • megjavítására. i A felek elítélték az USA indokínai > 'háborúját és támogatják a Vietnami i Demokratikus Köztársaságnak, vala■ mint a dél-vietnami ideiglenes forra- i dalmi kormánynak és a Dél-Vietnami ■ Nemzeti Felszabadítási frontnak az i indokínai helyzet megoldását célzó javaslatait, valamint a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a vietnami helyzet politikai rendezésére vonatkozó 7 pontos állásfoglalását. A felek elítélik az izraeli egreszsziót és ragaszkodnak ahhoz, hogy a problémát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. novemberi határozatával összhangban kell megoldani. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Ludvík Svoboda hivatalos látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának j elnökét, Losonczi Pált, aki a msghí[ vást elfogadta. Fél évszázada győzőit a mongol népi forradalom A Mpngol Népköztársaságban a j Mongol Népi Forradalmi Párt Köz- I ponti Bizottságának ünnepi ülésén J emlékeztek meg a mongol népi for[ radelom fél évszázados évfordulójáról. Az ünnepi beszédet Jumzsagijn j Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke tartotta. Ugyancsak beszédét mondott Alekszej Koszigin miniszterelnök a ! gzovjet párt- és kormányküldöttség vezetője is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió minden segítséget megadott és továbbra is megad a Mongol Népköztársaságnak. Mongóliában országszerte ünnepj ségek voltak az 50. évfordulóval j kapcsolatban és számos baráti állam párt- és kormányküldöttsége' Járt az j országban. A szocialista országok segítsége lényegesen hozzájárult az ipari-egrárország fejlesztéséhez. A Darchani ipari kombinátot például csehszlovák, lengyel, bolgár, magyar és szovjet segítséggel építették. A jövőben több hasonló építkezésre kerül sor. A Mongol Népi Forradalmi Pártot 1921. március 1-én alakították, melynek segítségével március 13-án megalakult az Ideiglenes kormány, amely a fegyveres felkelést vezette, a kínai elnyomók és az orosz fehérgárdlsták ellen. A győzelmes harcok után 1921. július 11-én hirdették ki a mongol népi foradalom győzelmét. Szuche-Bator és a kormányküldöttség többi tagjai V. I. Leninnel Moszkvában aláírták a két ország baráti kapcsolatairól szóló egyezményt, amely azóta is gyümölcsözően fejlődik.
