Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-20 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. november 20. 10 A SZISZ SZERVEZET TEVÉKENYSÉGE EGY ÄLLAMI GAZDASÁGBAN Figyelemreméltó célkitűzések A Bajői Állami Gazdaságban Is egy évvel ezelőtt rakták le az egységes szocialista Ifjúsági szervezet alapjait. A fiatalok összüzemi közgyűlésen ér­tékelték az aránylag rövid Idő alatt megtett utat és Irányt szabtak a jö­vőre vonatkozólag. A gazdaságban jelenleg négy SZISZ alapszervezet tevékenykedik (Bajé, Kostelnica, Chrasť, Vlkanovo). Az any^lal részlegen még nem sikerült szervezetet alapítani, mivel az ottani irányítók nem támogatják kellőkép­pen a fiatalok törekvését. A közgyűlésen több Ifjúságot érintő elvi kérdést vitattak meg. Alaposan bonckés alá vették a gazdaságban dolgozó fiatalok helyzetét. Többek között megállapították, hogy a kö­zeli üzemek egyre jobban vonzzák az ifjú dolgozókat. Eddig ezt legtöbb esetberi közömbösen nézték a szer­vezet vezetői, nem kérték ki a tá­vozni készülők véleményét. Ezen vál­toztatni kell a jövőben, mert senki­nek sem lehet közömbös, lesz-e a gazdaságban megfelelő munkaerő utánpótlás. Ezzel kapcsolatban azt Javasolják az üzem vezetőségének, hogy hozzanak létre egy közös bi­zottságot, amely ezzel a problémával rendszeresen foglalkozna, vagyis be­szélgetésre hívná meg az elpályázó dolgozót. Az ilyen véleménycsere al­kalmából sok mindenre fény derül, amin javítani kellene, hogy az új fel­törő nemzedék fial jobban érezzék magukat munkahelyükön. Az Ifjúság megmaradásának szem­pontjából jelentős szerepe van a mű­velődési és szórakozási lehetőségnek is. Sajnos ezUlálg csak a gazdaság központjában van művelődési otthon. Viszont, ha mindenki olyan megér­tést tanúsítana a fiatalokkal kapcso­latban, mint Bolemant László a chrasti (Haraszt) gazdaság vezetője, akkor a többi részlegen is lehetné­nek megfelelő klubhelyisége^, s ez­által sokkal szélesebbkörű tevékeny­séget fejthetnének ki a SZISZ tagok. A további elmélyültebb munka érde­kében az állami gazdaságnak még többet kellene áldozni és nemcsak erkölcsi, hanem jelentősebb anyagi segítséget is nyújtani. A megfelelő klubhelyiségek, a na­gyobb anyagi lehetőségek kérdése azért merült fel, hogy nem számol­hattak be szép eredményekről a po­litikai. kulturális és más irányú tevé­kenység terén. Pártunk megalakulásának 50. év fordulójának tiszteletére a fiatalok sokat tettek. Terek, középületek rend­­behozatalánál, és az ünnepségek szer­vezésében is helytálltak. A kulturális tevékenységből szintén kivették a részüket és például a kvíz-versenyük — amelyet a haraszti fiatalok nyer­tek — valóban színvonalas volt. Persze az elért eredmények nem jelentik azt, hogy ahol megvannak a feltételek, ne fejtsenek ki még szé­lesebbkörű munkát. Viszont ahol mostohák a körülmények, ott minél előbb szükség lenne megfelelő helyi­ségre, mert csak így tudják valóra váltani ez összüzemi gyűlések célki­tűzéseit. A Bajői Állami Gazdaság mellett működő Szocialista Ifjúsági Szövet­ség négy pontban határozta meg a jövőbeni feladatokat. 1. A szervezeti tevékenység. 2. Eszmén nevelőmunka. 3. Építő tevékenység. 4. A szabad idő átgondolt kihasz­nálása. Az első pont alapján a szervezeti élet megszilárdítását tartják legfon­tosabbnak. Nagy gondot fordítanak az új tagok felvételére és azok isko­lázására is a jövőben. Az anyalai részlegen még ez évben megalakít­ják az alapszervezetet. Bajéi központ­Az állami gazdaság dolgozóinak lakástömbje Bajéun. tál létrehozzák a fiatal mezögazdá szók klubját, ahová a környékbeli szövetkezetekben dolgozó fiatal szak­embereket is beszervezik. Különös figyelmet fordítanak a pionírok tevékenységének segítésére. A kisiskolások részére kiránduláso­kat szerveznek, hogy megismerjék a természetet. A pionírokat célszerűen készítik elő a SZISZ-be való felvé­telre. Rendbehozzák az iskolák kör­nyékén lévő sporttelepeket is, ahol játszhatnak majd. Vállalták az óvo­dás gyerekek játékainak a megjaví­tását. Megnyerik a tanítókat a SZISZ-ben való tevékenységre és ezen keresztül elősegítik a kulturális népnevelőmunka szélesebbkörű ki­bontakozását. Az eszmei nevelőtevékenységet a CSKP XIV. kongresszusának szelle­mében végzik. Pártunk célkitűzései­vel előadások keretében ismerked­nek meg alaposan. A pártszervezet­tel közösen megbeszélést rendeznek az ifjúság jövőjéről az állami gazda­ságban. Februárban a gazdaságok vezetőivel ülnek egy asztalhoz, és megbeszélik, hogy az ifjúság hogyan segítené jobban a tervek teljesítését. Az ifjúsági szervezet vállalja a poli­tikai és más jellegű évfordulók szer­vezését is. A képviselő választásokon a SZISZ tagok szervezetten vonulnak szavazni, s aztán csoportosan viszik az urnát az idős beteg emberekhez, hogy azok is teljesíthessék polgári jogaikat. Az említettek mellett kü­lönböző politikai és más jellegű elő­adásokat, vetélkedőket is szerveznek. A gazdaság fejlődését úgy próbál­ják elősegíteni, hogy öt ifjúsági munkacsoportot hoznak létre, ame­lyek szocialista munkaversenyben vetélkednek egymással. A különböző gazdasági feladatok megoldásának elősegítését jobban szorgalmazzák, mint a múltban s különös gondot fordítanak a fiatal dolgozók problé­máinak a megoldására. Rövid időn belül bizottságot alakítanak, amely a gazdaság illetékeseivel karöltve ope­ratívan intézkedik a fiatal dolgozók ügyében. Vállalták, hogy a sürgős munkálatok idején négy esetben ifjú­sági műszakokat szerveznek. A szabad idő kihasználását sokkal gondosabban szervezik a jövőben. Decemberben asztalitenisz-bajnoksá­got rendeznek. Két fordulós „ifjúsági mesterek“ vetélkedőjét szintén meg­szervezik, és a körökben lehetőséget biztosítanak a modellezőknek és fo­tósoknak. Minden hónapban lesz öt­órai tea, társasjátékokkal egybekötve. Négy ízben műsorral egybekötött if­júsági találkozót tartanak és tavasz­­szal sor kerül a labdarúgó-torna meg­rendezésére is. A Bajcsi Állami Gazdaság SZISZ szervezete sokoldalú feladatot tűzött maga elé. A megvalósításuk elsősor­ban a SZISZ vezetőségen és a tagsá­gon múlik. Természetesen függ ez a gazdaság irányítóitól, a párt és szak­­szervezettől, vagyis attól, mennyire támogatják a fiatalok törekvéseit, amelyek lényegében a gazdaság ér­dekeit szolgálják. .. 'r'..*. Szinté, tint tefarttm Szántó, liget letarolva, vizek fölött nedves ködök, mint a kerék, legurult a bágyadt nap kék hegyek mögött. Elaludt a kerékmarta országát, és álmot látott, azt álmodta: hó takarja nemsokára a világot. Magam láttam — zúgtak a fák, körül a világ ködös volt — szánunk elé fogta magát paripánk a vörös hold. JUBILEUMI ÉVFORDULÓ A Barátság és Kultúra háza A Csehszlovák—Szovjet Barátság Háza tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját, Bratislavában a tovahömpölygő vén Duna melletti Roosewelt téren egye­dülálló intézmény tevékenykedik ha­zánkban. A több helyiségből álló épü­letben mintegy 13 ezer rendezvényt szerveztek az elmúlt évek során. A különböző akcióknak több mint négy és félmillió látogatója volt. A fővá­ros lakóinak nagy része a Duna-menti sétájuk alkalmával be-betérnek egy­­egy kiállítás megtekintésére. Nemcsak a bratislavaiak, hanem a vidékiek is gyakori látogatók a Barátság Házá­ban. A baráti szocialista országokból, főleg a Szovjetunióból a legjelentő­sebb politikai tényezőket, tudomá­nyos dolgozókat, művészeket is fo­gadták már a szépen berendezett helyiségekben. Az elmúlt évtized alatt 300 kiállí­tást szerveztek. Közülük a legtöbb a szovjet nép életét, tudományos és kulturális fejlődését mutatta be. Ren­Azon az őszi napon a szoká­sosnál vidámabban Igyekezett hazajelé. Vei sem vette, hogy a főnöke egész nap ugráltatta, s az üzletekben sokat kellett várakozni, sőt csodálatoskép­pen az sem hangolta le, hogy a villamoson rátapostak a va­donatúj cipöfére. A bérház ajta­ján belépve megnyomta ugyan a felvonó gombját, de nem várta meg amíg az megérkezik. Fiatalos lendülettel indult a lépcsők felé. Tompán kattant a zár, s kipirult arccal, moso­lyogva lépett a lakásba. A be­vásárlótáskát az asztalra téve, benyitott a szobába. — Te már... — ujjongott fel, de torkán akadt a szó. Sándor a heverőn ült. A kis­asztalon egy megkezdett ko­nyakosüveg, ä hamutartón pe­dig egy halom cigarettavég társaságában utolsót pislákolt egy félig szívott cigaretta. Irén tanácstalanul nézett a férjére. — Légyszíves ülj le, — mu­tatott Sándor az egyik karos­székre. — De... — Kérlek. Beszélni szeretnék veled. — ??? — Mi van a fiaddal? — Te tudod? Kitől... mi­kor ...? — Ez nem fontos. Tőled aka­rom hallani. — Azonnal? Hadd gondol­kozzam. — Igyál egy kortyot, az jót tesz. — Köszönöm. — Mi lesz vacsorára? — kérdezte Sándor egykedvűen. — Szereted. Mákos, lélegzett fel. — Akkor jó. — Nézd Sándor. Beszéljünk őszintén. Már két éve várok az alkalomra ... Tudtam, hogy egyszer be kell következnie, mégsem mertem szólni. Akkor még nem is tudtam, hogy élsz ... Szerettem, cserbenha­gyott mtkor megtudta, hogy úgy vagyok ... Külföldről írta meg, hogy többé nem találko­zunk. Ha lett volna erőm, ta­lán ... — Sok idő telt el, amíg meg­ismerkedtem veled. Lassan ugyan, de megszerettelek. Fél­tem, ha megtudod ... — ??? — Péterke azóta egy falust családban él... Együtt voltam a szülészeten egy parasztasz­­szonnyal, akinek pár órával a szülés után meghalt a kisfia. Mikor elpanaszoltam neki, hogy jártam, megszánt és elvállalta a fiam nevelését. Fájt a szívem, de rájöttem, hogy mindhár­munk számára ez a lehető leg­jobb megoldás. Azóta ... Sándor megtöltötte a poha­rakat és lassú mozdulattal fel­vette az asztalról a cigarettás­dobozt. Rágyújtott. Ujjai között aprókat rezdült a cigaretta, de arcvonásai nem árulták el a lélek viaskodását. — Megértesz, Sándor? — érintette meg félénken a férje karját Irén. — Igen. Talán ... — Mást... mást nem mon­dasz? — szorította meg kissé erősebben a cigarettát tartó kezet. — Érts meg ... Nem tu­dok így élni tovább! — Tudom. Azt is tudom, . hogy szereted és gyakran fel­keresed őf. Nem volna egysze­rűbb, ha ... ha ő ... — Sándor! Ezt komolyan mondod? Hát.. hát nem küldsz el? — De igen ... A kisfiádért. — Máris utazom ... — Nem mész sehová — sza­kította félbe Sándor. Gyengé­den átkarolta felesége vállát, majd kinyitotta a hálószoba ajtaját és a békésen szunyó­káló kisfiúra mutatott. Irén szeretett volna odarohanni, de férje visszatartotta. — Hadd pihenje ki a búcsú­­zás és az utazás fáradalmait. Nem volt könnyű, de annak a kedves falusi néninek azóta kislánya született. Így megér­tette ... — Köszönöm, édesem! — rebegte Irén, s könnyeit töröl­­getve csókra Igazította megha­tottságtól remegő ajkát. Oda­­bújt férje kebelére, belesimult a két erős férfikar ölelésébe, s lassan megnyugodott, mint az eltévedt kismadár, amikor örökre rátalál az elveszettnek hitt fészekre. KÄDEK GÄBOR deztek ott hazai kiállításokat, sőt a környező szocialista országok is. Át­lagban egy-egy kiállítást 10—12 ezer látogató tekintett meg, persze voltak olyanok is, amelyre 30—40 ezer em­ber volt kíváncsi. A barátság házában közel 7000 kö­tetes könyvtár van, megtalálhatók a Szovjetunió népeinek, nemzeteinek irodalma. Hétéves fennállása óta' 120 ezer kötet könyvet kölcsönöztek az olvasóknak. A filmszínházban szinte naponta vetítenek. A délelőtti órákban főleg a gyermekeknek, este pedig a felnőt­tek részére mutatják be azokat a filmeket, amelyeket nem vásárolunk meg. Hangversenyeket is rendszere­sen szerveznek. Sokoldalúan törődnek a legkiseb­bekkel is. Részükre már több mint 3000 akciót rendeztek. Az ifjúság köréből szintén nagy a látogatottság, mert kellemes környezetben szóra­kozhatnak és hozzájutnak a legjobb szovjet folyóiratokhoz, újságokhoz. Ezekben a napokban külföldi kül­döttségek részvételével ünnepük a jubileumi évfordulót. Ebből az alka­lomból emlékéremmel jutalmazzák meg azokat, akik önkéntesen segítet­ték a Barátság Házának tevékenységét. Segítségükkel valóban sokat tettek a Szovjetunió mélyebb megismerésé­ért. Egyben arról is tanácskoznak, hogy a jövőben miképpen meríthet­nének még többet a szovjet nép nap­ról napra fejlődő, kimeríthetetlen kincsesházáből. —tt— PAVOL MALEJKIN, a Csehszlovák- Szovjet Barátság Házának igazgatója a legkisebb látogatók között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents