Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-20 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1971. november 20.

6

jji Á f * Л * * * ! If * * j! m4% nÁx* mmTfátm »■ jj

jf j -> т^4**** is£-f#& •* ?

*; «#*?* f*'<sa4á&4 * g *» >A’:

! |4&*г*? йл«4^от I

I4 e<*w*w f**A я«»*гФ Ц» ««mwmw :5

gfe* Pffl Д«|&вт* j|;

* *%* f *£“* H* i|ť

tli« 0М»#«)мда«г и«-« J>f» b«<*

! lpen^ *.« »««в«« К*з4 |Í

j|! <^Т|0Ш*Г . š сггт&яш.ъъ j; i;

!| *ы4я<м<л rf**4 *«**4 «r¥Wf«4’»,i»‘s fi; ||| *WmU*» <*Д>* »dr*(Ä* ÄAW4WI1 Л,

1Г gí«tÍM«íwjE4 отр*»** , »aiälitw«; wm j í;

í j »доздв** «а» t!*«*ŕr4 „ í|i

i j «ž«» » tf&ijj й »«ч-sfc^i« *;^ Hl j I; f-Sn . í <****<& <и>(мДп;

||1 |?< s»m^*íť, 1»ц»т»•>

ee-Míiti^faK

A Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap rendezvényekben gazdag időszakát éljük. Gyakran idézzük az első szocialista állam nagyjainak, történelmi személyiségeinek gondolatait, eszmei örökségét. Nagyon tanulságos ez, de ma is van mit elsajátítani korunk szovjet emberének példájából.

hallgatósággal. Ugyanígy hálás közönségre találnak a Csehszlovákiából, főleg a nyugat-szluvákiai kerületből hozzánk érkező küldöttségek, delegációk tagjai is.

— Szaratuvban és az egész körzetben komoly munkát fejtünk ki a csehszlovák zene- és filmművészet népszerűsítése terén. A legutóbbi hónapok alatt a körzet városaiban és járásaiban a csehszlovák filmek több fesztiválját rendeztük meg. Ebben az évben szeptember közepéig 334 filmvetítést szerveztünk, amelyeken összesen körülbelül 250 ezer ember vett részt.

A barátság

eszméinek

ápolói

A Szovjetunióban töltött rövid ldö alatt alkalmam volt megismerni és megtekinteni a Csernyisevszkij nevét viselő Szaratovi Egyetemi Tudományos Könyvtárat. Itt dolgozik ugyanis a könyvtár igazgatójának tisztségében Véna Alekszandrova Artyiszevics, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság szaratovi körzeti bizottságának egyik vezető funkcionáriusa. Kitünően beszél szlovákul és munkatársnői, az egyetemi könyvtár több dolgozója között is sokan szívvel-lélekkel a szovjet—csehszlovák barátság gondolatának élharcosai.

Örömmel vettem a szívélyes meghívást, hiszen így a legilletékesebbek egyikétől kaphattam pontos és kimerítő tájékoztatást a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság (Obscsesztvo Szovietszko Csehoszlovackoj Druzsbi — rövidítve OSZC3D) eddig kifejtett munkájáról, jelenlegi szervezeti életéről és terveiről.

— Országaink a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei közötti barátság szilárdítása és ápolása már régen szívügyünk. A Baráti Társaság Körzeti Bizottsága

A Csernyisevszkijről elnevezett szaratovi Egyetemi Tudományos Könyvtár épülete.

által vezetett városi, járási és alapszervezetek igen eredményes munkát fejtenek ki, — mondotta Vera Alekszandrovna Artyiszevics.

— Hogy hány alapszervezetünk működik? Jelenleg összesen 297 alapszervezetünk van, ebből kb. 120 a városban, a többi a falvakon. Az alapszervezeteknek ezt a számbeli szaporodását az utolsó két esztendő alatt értük el, hiszen még 1969-ben csppán 95 alapszervezetünk fejtett ki tevékenységet.

— Szervezeteinkben nagy érdeklődéssel kísérik azoknak az előadóknak beszámolóját, akik Csehszlovákiában jártak és élményeiket, benyomásaikat, tapasztalataikat közlik a

— A dolgozók ezrei tekintették meg a csehszlovák könyvek és fényképek kiállításait, amelyeket szervezeteink rendeztek. Több mint 400 ilyen kiállításunk volt az üzemekben, az iskolákon, a mozik és színházak előcsarnokaiban, itt az egyetemi könyvtárban, de nem csak Szaratovban, hanem körzetünk járásaiban is. Különösen nagy sikert arattak a Csehszlovákiából kapott anyagok, elsősorban a csehszlovák földművesszövetkezetek Életét bemutató fényképkiállítás, továbbá a „Szlovákia képekben“, a „Csehszlovákia 25 éve“ valamint az „Ötven éves a CSKP“ tématikai kiállítások.

— A Szovjet—Csehszlovák Baráti

Társaság körzeti vezetősége és a szervezetek is különös figyelmet fordítanak a baráti kapcsolatok internacionalista, lhnini hagyományainak ápolására az iskolákon. A körzet igen sok iskolájában megalakultak az internacionalista kapcsolatok klubjai, amelyek elsősorban a szovjet—csehszlovák barátság kapcsolatainak fejlesztését és bővítését tűzték ki céljukként. E téren igen szép eredményeket mutathatnak fel a szaratovi

2. sz„ a 30. és a 76. számú iskolák és még sok más a körzetben.

Itt meg kell szakítanom Vera Alekszandrovna beszámolóját, hogy az Iskolákon működő barátsági klubok munkájáról mondottakat saját tapasztalatommal támasszam alá. A körzet egyik járásának központjában Balakovóban, a 3. számú középiskolába látogattam el. A három emeletes iskola folyosóin a tanulók által készített kiállítás képekben, rajzokon, térképeken mutatta be Csehszlovákia nevezetességeit, építészeti remekelt, természeti szépségeit, gazdasági és kulturális fejlődését. A diákok tanítóik vezetése alatt szorgalmasan tanulnak szlovákul, amit a szlovák nyelvű transzparensek, feliratok is bizonyítanak. Ebből az iskolából bizonyára a nemzetköziség eszméjétől áthatott szovjet emberek kerülnek majd ki, akik a lenini tanok igazát tetteikkel bizonyítják. A nemzetek közötti barátság ápolása ebben az iskolában — s bizonyára még sok más szovjet tanintézetben is — őszinte, szívből fakadó megnyilvánulás.

Azonban had adjam át a szót ismét Vera Alekszandrovna Artyiszevicsnek.

— A baráti kapcsolatok megszilárdításának egyik jelentős formája a küldöttségek cserelátogatása, a turistautazások szervezése. A barátság szálának erősítését lényegesen elősegíti, ha egymás életét, munkáját, eredményeit megismerjük. Viszont ennek előfeltétele a kellő nyelvismeret. Ezért szerveztük meg a cseh és szlovák nyelvtanfolyamokat, amelyek tagjaink sorában igen népszerűek. Már 1961 óta nálunk 34 ilyen tankör működik alapszervezeteinkben. Az utóbbi időbén a cseh- és szlovák nyelvtanfolyamot végzettek aktívan kapcsolódnak be a fordítói munkába. Öten közülük a Csehszlovákiából érkező turistacsoportoknál mint idegen-A könyvtár féltve őrzött kinosei között található ritkaságok egyike egy 1551-ben nyomtatott evangélium, melynek díszes első lapját mutatjuk be képünkön.

vezetők tevékenykednek.

— Pillanatnyilag eddigi munkánk továbbfolytatása, a nemzeteink közötti barátság ápolása mellett, elsődleges feladatunk, hogy még nagyobb mértékben népszerűsítsük a szocializmust építő Csehszlovákia sikereit és széles körben ismertessük népgazdaságának, tudományának, kultúrájának és művészetének fejlődését dolgozóink között. Ehhez minden feltételünk megvan, mert szervezetünk funkcionáriusai önzetlenül, lelkesen végzik önként vállalt feladataikat a nemzeteink közötti barátság megszilárdítása érdekében.

S valóban az önzetlen munkavállalás a közösség javára szolgáló tevékenység és jó ügyért való lelkesedés ilyen tömeges megnyilvánulása — amit a Szovjetunióban láttam — példáját ritkítja. OBENAU KÁROLY

A család lakcímet változtat

A munkaerők racionális széthelyezésének kérdését a szocialista állam elsősorban az ország távoli, gyéren lakott területein található természeti kincsek kiaknázásával összhangban oldja meg. A Szovjetunióban az elmúlt ötéves terv időszakában Kazahsztánban, Szibériában és a Távol- Keleten több mint ezer város, ipari és mezőgazdasági központ épült fel. Ez természetesen az emberek, a munkaerők átköltözését követelte meg az új körzetek betelepítésére. Mindenekelőtt fiatal önkéntesek költöztek az újonnan létesített városokba, olyanok, akik kellő szakképzettséggel és megfelelő munkatapasztalattal rendelkeztek.

Minden egyes, a Távol-Kelet felé haladó vonatban találkozik az ember olyan családokkal, akik gyermekeikkel és minden ingóságukkal átköltöznek új munkahelyükre. Ezek az új telepesek. A családok ezrei fejezték ki azt a kívánságukat, hogy a Szovjetunió központi területeiről a Csendes Óceán és az Amúr partjaira költözzenek. Ez a folyamat lényegesen felgyorsult az idei év tavaszán, az SZKP XXIV. kongresszusa után, mivel a kongresszus a Távol-Kelet termelőerőinek lényeges és további fejlődésének programját tűzte ki.

Az elmúlt nyolc szovjet ötéves terv időszakában a Távol-Keleten hatalmas ipart létesítettek. Például a Habarovszk! kerület népgazdaságában ma élenjáró szerepet játszik a gépipar és a hajóépítő ipar. amelyek jól képzett kádereket követelnek. De jelentős fejlődést mutatnak fel az olyan ipari ágazatotk is, amelyek a természeti kincsek kiaknázása alapján létesültek (erdők, halak, ércek, a cement és az építőelemek nyersanyagai), amelyek szintén fiatal és munkabíró kezeket igényelnek. Egyre nagyobb mértékben fejlődik a fémfeldolgozó ipar, az acélgyártás, a cink-bányászat, н szénbányászat, a kőolaj-feldolgozó Ipar. Tehát ezen a vidéken mindenki értékesítheti erejét és tudását. Feltételezzük azt,

AZ ÁLLAM ANYAGI KEDVEZMÉNYEKBEN RÉSZESÍTI A TÁVOL-KELETI VIDÉKEKRE KÖLTÖZŐKET

hogy a jelenlegi ötéves terv esztendeiben az ipari termelés ezen a vi-> déken 60 százalékkal növekszik.

Ez azt jelentj, hogy teljesen új, tökéletesen gépesített üzemeket építünk. De a Habarovszk! kerület egyre növekvő lakossága számára a mezőgazdasági termékek kellő mennyiségét is biztosítani kell, elsősorban az itt kitermelt mezőgazdasági terményekből, hogy a lehető legkevesebbre csökkenthessük az élelmiszerek ideszállítását a Szovjetunió központi vidékeiről. Ezért már most komoly figyelmet fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére is. A föld termékeny és vízhiányra sem panaszkodhatunk. Az elmúlt ötéves tervben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére 160 százalékkal több anyagi eszközt fordítottunk beruházásra, mint az előző ötéves terv éveiben. Ezzel párhuzamosan azonban egy igen égető kérdés merül fel, a munkaerő kérdése. A munkaerő-szükséglet jelenleg még jobban megnövekedett, mint ahogy azt tervezett szükségleteink alapján a mezőgazdasági termelés fejlesztését szem előtt tartva elképzeltük, hiszen 1975-ig a mezőgazdasági termelés 80 százalékos növekedését szeretnénk elérni.

Termőföldünk, farmjaink, gépi technikánk és egyéb anyagi eszközünk erre megvan. De hogy és honnan szerezzünk kellő számú önkéntest az új falvak benépesítésére? Az SZKP XXIV. kongresszusának a 9. ötéves terv feladatait összefoglaló irányelveiben szó van arról, hogy megfelelő feltételeket kell létesítenünk annak érdekében, hogy a Távol-Kelet, valamint Kelet-Szibéria körzeteibe a lakosság ideáramlásót biztosítsuk és e kádrekeket állandósítsuk, stabilizáljuk. Ezért elsődlegesen fontos a lakások, a szociális és kulturális létesítmények felépítésének fejlesztése és meggyorsítása. Ezt a párt kollektív akarata tűzte ki és meghatározta az utat. is, amelyen haladva e szociális feladatot megvalósíthatjuk.

A legutóbbi néhány hónap alatt a Habarovszki kerület falvaiba igen sok új család költözött az ország más vidékeiről. Új lakhelyükön minden ideköltöző telepest vagy lakóházakban vagy kis családi házakban helyezünk el (ez évben további 12 ezer családi házat építünk). Például 10 család Szokolovka községbe költözött, amely 35 kilométer távolságra fekszik a vasútvonaltól a Szihote— Aliny hegység festői környezetében. Szokolovkában a nagy sertéshizlaló farmokon kívül 2750 hektár jól megművelhető szántóterület van. Az itt élő régebbi “telepesek keresete igen jelentős.

A helyi szovhoz igazgatója minden újtelepes családnak átadta a számukra kiutalt lakás kulcsát. Egy háromtagú család számára épített ház két tágas szobából, egy nagy konyhából és a mellékhelyiségekből áll. A berendezés néhány bútordarabját a lakásba beépítették.

A felnőttek szakképzettségük és kívánságuk szerint azonnal munkát

kapnak, akiknek viszont nincs kellő szakképzettségük, ezt a helyszínen megszerezhetik különleges tanfolyamokon, amelyeket a gyakorlati szakemberek, tapasztalt pedagógusok vezetnek.

Minden család a költözködéshez szükséges jelentős pénzösszegen kívül hosszúlejáratú kölcsönt kap tehenek, malacok és baromfi beszerzésére. A szovhoz kedvezményes áron ad el dolgozóinak zöldséget és húst, háztájit ad számukra, ahol gyümölcsöst, illetve méhest létesíthetnek.

A népességi előrejelzés és populációs terv alapján Szokolovka lakosságának száma körülbelül ötszörösére földszintjén lesz az ebédlő, a konyha ládi házak alkotják majd. E házak földszintén lesz az ebédlő, a konyha és a lakószoba, az emeleten pedig a hálószobák. A községben további iskola, valamint óvoda és egy kereskedelmi központ építését tervezik.

Mindazok, akik ide jöttek, tartósan itt is maradtak — ebből látni, hogy ezt a kedves községet és kies környezetet megszerették.

Nézzük csak meg a Kiszeljov családot. Három évvel ezelőtt a Volga mellékéről, a Gorkovszki körzet Dzerzsinszka városából költöztek ide. Mit mond Tamara Kiszeljova szokolovkai életéről?

„Férjem gépkocsivezető és itt saját szakmájában dolgozik. Mivel nekem pedagógiai végzettségem van, gondjaimra bízták az itteni óvodát. Új otthonunkban saját gazdaságot

A transzszibériai vasút egyik szakasza, amely a Távol- Kelet és Szibéria legmesszebb fekvő vidékeit köti össze az ország fővárosával és egyéb ipari központjaival.

létesítettünk, ötéves hitelre egy tehenet vettünk, télen két sertést, nyáron hármat hizlalunk. Van egy kis zöldségeskertünk, s így biztosítottuk saját termelésünkből a tejet, a húst és a zöldséget. Ezenfelül jól is keresünk. Férjem havonta körülbelül 180 rubelt én pedig 120-at keresek. Anyagi gondjaink tehát nincsenek. Ami pedig a természetet Illeti, az itt egyszerűen mesés. Nem messze van az erdő, ahol rengeteg a gomba és az erdei gyümölcs. Férjem szabad idejében halászni jár ...“

Selepovék új házasok és Szokolovkában egy esztendeje telepedtek meg. Mindketten a szovhoz farmján dolgoznak és tökéletesen elégedettek keresetükkel. Mint minden újtelepes, ők sem fizetnek a lakásért, sem pedig a kommunális szolgáltatásokért. A szovhoz számukra ingyen tüzelőanyagot biztosít.

„Nagyon örülünk, hogy eljöttünk ide, Szokolovkába“ — mondja Nagyezsda Selepova. — „Egy év alatt bútort és legújabb televíziós vevőkészüléket vásároltunk.“

A dolgozók képviselőinek tanácsa habarovszki kerületünkben szigorú elvek és szabályok szerint dolgozik: az újtelepeseket csupán azokba a községekre irányítják, ahol számukra már megfelelő lakást biztosítottak. Mivel a szovhozok érdeke a termelés fejlesztése és a munkáskáderek ideáramláse, tehát nem sajnálják az anyagi eszközöket, amit a lakásfejlesztésre fordítanak. A helyi tanácsok, a szovjetek viszont gondoskodnak a lakosság szellemi szükségleteinek kielégítéséről. Minden községben van Iskola, klub és könyvtár, a klubban pedig rendszeresen vetítenek filmeket. A fiatal emberek százai a szovhoz ösztöndíján tanulnak az egyes ipari középiskolákon, szakiskolákon és főiskolákon. Az iskola befejezése után visszatérnek a községbe, és képességeikhez mérten irányítják az egyes termelési egységeket, illetve az egész gazdaságot.

Nem csoda tehát, hogy minden vonatban, amely ezekben a hónapokban érkezik Habarovszkba, elgalább egy olyan család van, amely hozzánk távoli vidékekről költözik, hogy itt éljen és dolgozzon.

GRIGORI) PODGAJEV, a dolgozók képviselői habarovszki kerületi végrehajtó tanácsának elnöke, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának képviselője.