Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-20 / 46. szám

1971. november 20.

SZABAD FŰLDMOVES

7

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA

A martini mozgalom

NAGY VISSZHANGRA TALÁLT A MEZŐ GAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI ÜZEMEK DOLGOZÓINAK KÖRÉBEN

Lám, mily mozgósító hatású lehet egy Idejében született kezdeményezés? Szinte jelentéktelen hírnek tűnt, amikor a napi sajtó hasábján napvilágot látott. Nos, sokkal több volt annál... A martini járás mezőgazdasági dolgozói, a járási felvásárló vállalat, valamint a Közép-Szlovákiai Tejüzemek (Martin) dolgozói csupán arra tettek ígéretet, hogy — még az urnák elé járulás előtt — november 20-ig teljesítik munkakötelezettségeiket — a tej kivételével. Ám az év végéig a tejet is 985 600 literrel túlteljesítik, a múlt évihez viszonyítva.

Nos, a kötelezettségvállalásokból megszületett a martini járás mezőgazdasági üzemeinek felhívása, melyből néhány mondatot idézünk: „Mint a CSKP megalapításának 50. évfordulóját és a XIV. pártkongresszust megelőzően nagy volt a munkalendület hazánk valamennyi munkahelyén, most a választások előtt is a dolgozók nagy többsége a CSKP politikájának megvalósításán fáradozik, hogy ilymódon erősítse a szocialista rendszerünk alapjait, mert ez a legbiztosabb záloga társadalmunk sikeres továbbfejlesztésének.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeink dolgozói mindig becsülettel teljesítik feladataikat és jelentősen hozzájárultak ezáltal a népgazdaság konszolidálásához. Ez elévülhetetlen érdemük. Teljes mértékben magukévá tették járásunk dolgozói a CSKP XIV. kongresszusának határozatát, s most maximális mértékben az ebből adódó feladataik megvalósításán munkálkodnak. Éppen ezért most a választások előtt felmértük termelési lehetőségeinket, s kötelezettségvállalásokat tettünk. Mindezt azért, hogy gazdagabb legyen a piaci választék, s megteremtődjenek a további terv-feladatok teljesítésének optimális előfeltételei — az 5. ötéves terv időszakában.

Járásunk kommunistái, mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozói eme kötelezettségvállalásunk sikeres ■ teljesítésével is a választás-előtti előkészítő munkát segítjük, bízván abban, hogy dolgozó népünk a Nemzeti Front jelöltjeire szavaz, amely a CSKP politikájának újabb győzelme lesz, s egyben biztosítéka szocialista hazánk további fejlesztésének.“

Alighogy nyomdafestéket látott a martini felhívás, menten visszhangra talált. S nem is akármilyen visszhangra! A járások mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozói számot vetettek, milyenek a lehetőségeik, mivel tudnak elősegíteni leginkább a választások sikerét, š bekapcsolódtak a martini mozgalomba.

Mit mutat ez a verseny-mozgalom? Életképességére jellemző, hogy állandóan szélesedik: nemcsak az efsz-ekben, állami gazdaságokban, hanem a gépállomásokon és az élelmiszeripari üzemekben is mindinkább meghonosodik. Azt példázza ez a sikeres verseny-mozgalom, hogy kommunisták, pártonkívüliek egyformán bíznak szocialista rendszerünk erejében, azt tartják: Ki hazáját szereti, szorgalmasan építi! Most nézzük meg, vajon melyik járás miként kapcsolódott be a martini mozgalomba, mivel járul hozzá a nagy országépítő törekvések megvalósításához?

Nové Zámky (Érsekújvár). Nagy

megértésre és visszhangra talált a martini mozgalom a Nové Zámky-i járás mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemei dolgozóinak körében is, akik így válaszoltak:

„Példásan túlteljesítettük gabonaeladási kötelezettségeinket. Terven felül 3500 tonnát adtunk az állam, raktáraiba, az idei egyéb terv-feladatainkat is teljesítjük. Tisztában vagyunk az idei választások nagy politikai jelentőségével. Éppen ezért vállaljuk, hogy még a választások előtt teljesítjük a tojáseladás évi tervét, s a húsbeadás időtervét 1499 tonnával, a tejét 825 ezer literrel megemeljük. Az évi tervet húsból 107. a konzum-tojásból 110, s tejből 102 százalékra teljesítjük.“

Nitra (Nyitra). Ami a nyitral járást illeti, ugyancsak válaszolt a martiniak felhívására. „Az eddigi kötelezettségvállalásokon kívül kötelezzük magunkat, hogy az év végéig terven felül 4100 mázsa húst, 1 millió 100 ezer liter tejet és 3 millió konzumtojást adunk a piaci ellátottság további javítására. A tojáseladási évi tervet már október 25-én teljesítettük.“

Bratislava-vidék. E járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói ígérik, hogy a választások napjáig teljesítik a húseladás évi tervét (11 890 tonna) és az év végéig terven felül 1050 tonna húst adnak. Ugyanígy teljesítik a tojáseladási tervet (18 millió darab) és az év végéig ezt még 2 millió darabbal megtoldják.

Veľký Krtíí (Nagykürtös). „Kötetezzük magunkat — írják a nagykürtös! járás mezőgazdasági dolgozói —, hogy a tejfelvásárlás időszaki tervét a választások napjáig túlteljesítjük, tejből 662 ezer literrel, sertés- és marhahúsból 5200 mázsával, baromfihúsból 2696 mázsával. Ami meg az évi eladási tervet illeti, terven felül 6007 mázsa húst,' 715 ezer liter tejet és 400 ezer db tojást adunk a dolgozók asztalára.“

Mire © sorok megjelennek, bizonyára számos járás mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemében ugyancsak döntenek afelől, milyen módon kapcsolódjanak be a martini mozgalomba. (kovács)

A megújhodó Korytnica

Ahol a gyomorbeteg szövetkezeti tagok gyógyulnak..,

Ružomberoktól mintegy húsz kilométernyire, egy kies völgyben terül el Korytnica, ismert fürdőhely. Több évszázados múltra tekinthet vissza. Az emberek emlékezetében ma is úgy él, mint a gyomorbetegek Mekkája.

A vonat ablakából gyönyörű panoráma tárul a nézelődő elé. Köröskörül hegyek, égbetörő faóriásokkal. Az egész vidék magán viseli a partizánharcok nyomait. Itt-ott előbukkan egy némán tátongó ágyúcső, amelyet vagy ittfelejtettek, vagy emlékként őriznek a késői nemzedékek számára.

Kis mikrobusz szállít a fürdőhelyre. A főépület a HIGEA nevet viseli homlokzatán. Ez a fürdőhely szíve, innen ágaznak szét az ütőerek a többi lakosztályba. A főorvos dr. Trvalec még fiatalember, de igen erélyes, éberen ügyel-a rendre, a. tisztaságra, no meg a jő erkölcsökre.

Tetszett ez a fegyelem és aki igazán a gyógyulás szándékával jött Korytnicára, magáévá tette ezeket az intézkedéseket.

Gazdag múltú ez a fürdő, ám épületei ódonok. Csupán az utóbbi időben épült „Olga“ felel meg a modern kor követelményeinek. Szép épület, viharálló falakkal; berendezése a legkényesebb Ízlésnek is megfelel.

A szórakozást a tévé is elősegíti, no meg hetenként kétszer-háromszor neves művészek, énekesek, zenekarok látogatnak ide, hogy színvonalas előadásokkal elégítsék ki a fürdővendégek kulturális igényeit.

Korytnicának három dúsan ömlő forrása a Zsófia, Béla és József nevet viseli. Csodálatos gyógyerejű források ezek, melyeknek vize farkasótvágyat csinál. *

Valahogy úgy érezzük, hogy Korytnica az évek hosszú során át kiesett az illetékesek érdeklődési köréből. Az utóbbi időben — a sürgetések következtében — több épület építését kezdték meg, mely lehetővé teszi a fürdőhely vendégei számának gyarapítását. Korytnica ezt a figyelmet igazán megérdemli, hogy ismét az érdeklődés homlokterébe kerüljön. Erre nemcsak gyönyörű fekvése,- kiváló gyógyvize, ózondús levegője predesztinálja, hanem múltja is. Valamikor ezer férőhelyes volt az a fürdőhely, most mintegy háromszáz beteget tudnak elszállásolni.

A főépület déli oldalán egy márványtábla díszeleg, melyről leolvashatjuk, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején a ružomberoki kórház Ide helyezte át székhelyét, s a szlovák hegyek hősei, partizánjai Itt részesültek orvosi kezelésben. Igazán történelmi értékű dokumentum!

Háromheti eredményes gyógykezelés után elbúcsúztam Korytnicától. Az állomásig gyalog tettem meg az utat, hogy elköszönjek kedves ismerősömtől, Micikétől, a pubertás korú szarvas-kisasszonytól, magányos sétáim alkalmával ismerkedtem meg vele; egy útszéli erdészlak udvarán éli gond- és veszedelem-mentes életét. Andrej Rišňovský

Teljesítették az évi tervet

Az 1971. évi kimagasló belpolitikai események serkentőleg hatottak dolgozó népünkre. Így volt — és van — ez a Veľký Kamenec-i (nagykövesdi) Efsz-ben is, ahol elsődleges feladatnak az állam iránti kötelességek teljesítését tekintették. Így érhették el, hogy október 20-án teljesítették a tejeladás évi tervét, sőt hétezer literrel túlteljesítették.

Juhász János mérnök, a szövetkezet elnöke, örömmel újságolta, hogy

húseladási tervüket is túlteljesítették: sertéshúsból a tervezett 818 mázsa helyett 838 mázsát adtak be a jelzett napig, s marhahúsból 815 mázsa helyett 921 mázsát teljesítettek. Felajánlották, hogy az év végéig még 200 mázsa húst juttatnak az állami alapokba. Ilymódon járulnak hozzá в választások sikeréhez!

Albert Árpád, Viniőky (Szőlőske)'

■I

— Nincs mit mondani az elnökükről? — kezdtem faggatni őket.

Csűrték csavarták a dolgot, s végül nem mondtak se jót, se rosszat. Mivel nem volt nálam harapófogó, üres tarsollyal kellett búcsúznom.

Az épület másik oldalán lévő nemzeti bizottság irodahelyiségében senkit sem leltem. Tovább kilincseltem.

— Ifjúsági klub — olvastam az egyik ajtón. Próbálkoztam... az ajtó kinyílt.

Ott sem leltem senkit, viszont nagyon szépen berendezett agitációs központot szemlélhettem meg. A kiállított anyag magától beszélt és néhány pillanat alatt megtudtam, mi épült a faluban, mi történt egészségügyi, kulturális és más téren. Bővítették a kultúra hajlékát, egészségügyi központot létesítettek, üzletet, vendéglátót építettek, felszámolták a cigánytelepet és sorolhatnám tovább, amit a számokból, fényképfelvételekből megtudtam.

— Most hová, merre? — töprengtem. Gondoltam egyet. Hátha a közös

Még nemrégiben Is a szövetkezet gazdasági udvarának egy eléggé rozzant épületében találkoztam a lenartovcei (Lenártfalva) elnökkel. Oda tartottam hát a közelmúlt napokban is. Egy idősebb tagtól már előre érdeklődtem, hogy ott lelem-e Madarász elvtársat.

— Hol él maga, barátom? — nézett rám furcsán a megkérdezett. — Látja amott azt a nagy épületet, ott keresse Sándort.

— De hát ott a nemzeti bizottság meg a vendéglátó üzem van.

— És a szövetkezet székháza. Még az kellene, hogy mi építettük, s nekünk ne lenne ott a helyünk.

Azt is megtudtam tőle, hogy Cízzel és Vlkyüával (Velkenye) nemrégiben házasságkötés történt. „Vörös Csillag“ lett egy egyesült szövetkezet neve.

A közös vezérkarát a rangos új épület első emeletén találjuk. Éppen az ötéves tervben meghatározott feladatok megvitatásához láttak hozzá.

— Az elnököt hol találom? — kérdem tőlük.

— Azt nehéz volna megmondani. Szabadságon van — világosít fel az ökonómus.

— Talán nem is baj. Legalább így bátrabban mondanak véleményt róla.

— Véleményt, miért? — kérdi az előbbi.

— Hát nem tudják? A Népi Kamarába javasolták.

A vezetők összenéztek. Jósokára az egyik megszólalt.

— Most hallom először.

Aztán újból csendbe burkolóztak.

A képviselőjelölt az álláson.

dolgozói nem olyan szófogadók, mint a vezetők. Irányt vettem újra a gazdasági udvar felé. Mát útközben találkoztam a raktárossal, és nekiszegeztem a kérdést.

— Mi a véleménye az elnök jelöléséről?

— Sándor? Ember az a talpán!... Helytáll az mindenütt.

Egy szalmával megrakott szekér állt a mérlegen. A kocsis Nagy Barna így véledekett:

— Kemény, bátor beszédű. Ilyen ember kell a mi szövetkezetünkben.

A raktár előtt idősebb dolgozók lapátolták a kukoricát.

— Ha nem kellene, leváltanánk, — mondta kérdésemre egyszerűen Cukor bácsi.

Az ott dolgozó Molnár István a kezdet kezdetén elnökösködött is és jó ideig raktáros volt. ö így vélekedik:

— Megfelelőbb embert aligha találnánk. Bízunk benne, hogy az idős tagok érdekeit is jól képviseli majd. Mert bizony, akik régebben mentek nyugdíjba, még mindig elég szűkén kapnak.

Cigány Józsi bácsi Vlkyüai (Velkenye) lakos ezt mondta:

— Fizet és ez a fontos. Az egyesülés előtt otthon 400—500 koronát kerestem. Most a nyugdíjacska mellé havonta ezer is jön a házhoz.

Szenták Barna még nem néz ki nyugdíjasnak, pedig már túl van a hatvanon.

— Mi neveltük, a párt. Már hogyne bíznánk benne — jelentette ki határozottan.

Nemrégiben hallottam valakitől: „Ha valamelyik szövetkezeti funkcionárius szabadságon van, biztosan építkezik.“

A szólás-mondás most is igaziak bizonyult. A képviselőjelölt segédkezett a kőműveseknek.

— Látja, — mondja üdvözlés után az elnök. — Én sem vagyok okosabb másoknál. Nincs más dolgom, hát szétrontottam a házat. Bár igaz lenA szövetkezeti tagok bátran mondanak véleményt.

ne, hogy nincs mit csinálnunk ... — mondja sóhajtva. — Ezernyi a tennivaló. De hát nőnek a lányaim, rendbe kell szedni a portát.

Madarász Sándor már gyerekkorában sokat dolgozott. Alig 12 éves volt, amikor édesapját elvitte a második világégés. A hat hektár föld gondja az édesanyja nyakába szakadt és szükség lett a kislegény segítségére. Teltek-múltak az évek, megalakult a közös, amely sokáig csetlettbotlott. Voltak olyanok, akik a fiatal értelmes Sándort eltanácsolták a mezőgazdaságtól. De ő kiskorától „hozzánőtt“ a földhöz. Később mesteriskolát végzett és csoportvezető lett. Egy ideig úgy érezte, elég a képzettsége. De nem sokáig, és Safárikovón (Tornaiján) elvégezte a mezőgazdasági technikumot.

— Csak azt sajnálom, hogy nem végeztem el a főiskolát — mondja kissé borús arccal á szimpatikus férfi. — Pedig a felvétel is sikerült.

A technikum elvégzése után nem kapott mindjárt más beosztást. De ■azért nem türelmetlenkedett. Végül is elnökké választották a fiatal szakembert.

A szövetkezetük az utóbbi években a legjobbak közé tartozott a Rimavská Sobota-i (Rimaszombati járásban. A további fejlődésnek azonban kerékkötőjévé vált a- kis gazdasági egység. Ezért került sor ez év januárjában az egyesülésre, s így már közel 2000 hektáron gazdálkodnak.

Madarász elvtárs már régen tölt be közéleti funkciót. Huszonegy éves korában tagja lett a kerületi nemzeti bizottságnak s aztán a járásiban tevékenykedett. Beválasztották a Parasztszövetség Központi Bizottságába is. Falujában a pártszervezet mellett működött a Svfizarmban, tűzóltó szervezetben és műkedvelősködött is.

— Elszaladt felettem a 38 esztendő — vallja az elnök. — Ezernyi gond közepette észre sem vettem. Igaz, most sincs kevesebb, mert a valódi nagyüzemi mezőgazdaság megteremtését tűztük ki célul. Ez pedig nem lesz könnyű feladat. Mi is eléggé a nyugdíjasok szövetkezete vagyunk. Bizony nélkülük nehezen boldogulnánk. Szerencsére a cigány származású polgárok is egyre szorgalmasabban dolgoznak. Tény viszont, hogy a nagyobb szántóterületen a gépek jobb kihasználása, nagyobb teljesítményűek vásárlása, sok lehetőséget rejteget.

— Ha megválasztanák, milyen kérdések megoldását látná a legszükségesebbnek?

— Az ország gondjai nagyon sokoldalúak. Én mint mezőgazdász elsősorban azt szeretném, ha a pártunk XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítésének reális alapot biztosítanánk. Az alacsony nyugdíjat élvezők helyzetén is javítani kell. A falusi ifjúság megnyerésére a mezőgazdaságban még nagyobb gondot lehetne fordítani. A gyorsabb fejlődés, a jobb élelmiszer-ellátás megoldása a jövőben is sok problémát okoz. Ml a gyakorlatban dolgozók sok hasznos tanácsot adhatunk azok megoldására.

Tóth Dezső