Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-17 / 28. szám

1971. július 17. Ага 1,— Kčs XII. évfolyam, 28. szám. Szakmelléklet Kisállatten\ Vadászat -íésztés Halászat Az anyagi és erkölcsi ösztönzők jelentősége A sárguló gabonatengerben gépkolosszusok százai dolgoznak. S ami örvendetes, az esti szürkületig fo­gyasztják az „éhes“ nagy teljesítményű kombájnok a gabonatáblákat. A vendég kombájnosok sem ismernek fáradságot. Ott jártunkkor az ógyallai (Hurbanovo) határban reg­gel három E 512-es • és egy SK—4-es kezdett aratni. Estére nemcsak a nagy tábla búza tűnt el, hanem a szalma is bálákban sorakozott. Tény, hogy legtöbb he­lyütt a gabona aratása után egy-kettőre ott teremnek a szalmaprések, s elvégzik feladatukat. Nagy a szorgalom, odaadás a komáromi járásban. A bagotai (Bohatá) szövetkezetben 620 hektár gabona learatását tizen­­négynapra tervezték. Hegedűs László, az efsz ökonómusa bízik abban, hogy a kitűzött határidő megrövidül, mert egyéni ösztönzőket is alkalmaznak. Az SK—4-eseket irányítókra a következő prémiumrendszert dolgozták ki: a napi norma 20 mázsás átlaghozamnál 5,7 hektár, 20—30-ig 4,8, 30 mázsán felül pedig 4,3 hektár a napi norma. Az árpánál 6,1 hektár napi teljesít­ményt szabtak meg. Minden túlteljesített hektárért a kombájnos 12 koronát, a segédje pe­dig 8 koronát kap. Árpánál a külön jutalom 2 koronával kevesebb hektá­ronként. A sorolásnál 8 hektár a nor­ma, s minden túlteljesített hektár után 5 koronát kapnak a gépkezelők. Természetesen prémiumot adnak a gabona hordásánál, tisztításánál, a szalmapréselésnél és behordásnál. Tarlőszántásnál a mélységtől függően 10—15 koronát kapnak a túlteljesí­tett hektárokért. A különböző mun­káknál szigorúan meg vannak szabva a minőségi kritériumok Is. Bartalos István mérnök, az ‘Alsó­­péteri (Dolný Peter) EFSZ elnöke azt újságolta, hogy ők kétféleképpen ju­talmazzák a dolgozók szorgalmát. Az említett szövetkezetben 1050 hektár gabonát aratnak le e napok­ban. Nem mindegy tehát, hogy a szem milyen gyorsan kerül a raktárba. S bár ebben a mezőgazdasági üzemben nem alkalmazzák a időszaki prémiu­mot, az aratásnál és az azt követő sürgős tennivalóknál prémiumot fi-Mindenütt alaposan kihasználják a forró nyári, igazi aratnivaló napokat. Miért ez az eddig ritkán látott igyekezet? Azt hiszem, több oka is van. Az első, hogy a gabona betakarításával dolgozók átérzik a munka fontosságát, és becsületbeli kötelességüknek tartják, hogy legtöbbet adjanak erejükből, tudásukból. Termé­szetesen az sem mellékes, hogy jó a kereseti lehetőség és Sok mezőgazdasági üzemben ösztönző prémiumrend­szert dolgoztak ki és szocialista munkaverseny van helyi és járási szinten a kombájnosok, a gabonaszállí­tók, a szalmapréselők, -betakarítók és a tarló leszán­­tását végző traktoristák között. Triticaleből ősszel már jelentős vető­magmennyiséget tudunk eladni más mezőgazdasági üzemeknek is — fűzte hozzá örömmel a fiatal szakember. Vannak olyan mezőgazdasági üze­mek is, ahol nem terveznek anyagi ösztönzőket. A vezetők szerint arány­lag jól keresnek a kombájnosok, s a munkaerkölcs kitűnő. Ez a helyzet Búcson (Búő) is. A szövetkezet kom­­bájnosai a kezdet kezdetétől a „nye­regben“ ülnek s többször végeztek a legjobbak között a járásban anélkül, hogy külön jutalomban részesültek volna. Az erkölcsi elismerés viszont megvan. A szövetkezeti klub Határ­szemle címmel három-négy esetben híreket sokszorosít, amelyben értékeli az aratásban és az azt követő fontos tennivalókban a jó dolgozók teljesít­ményét. — A búcsiak szívesen olvassák a helyben kiadott híradót — jegyezte meg az agronőmus. — Különben az is jő, hogy az újság foglalkozik az aratással, így legalább minden szö­vetkezeti tag megtudja, milyen fon­tos munka folyik a határban. Érdekes megjegyzés, de majdnem igaz. Ma nincs úgy, mint hajdanában, hogy a falu apraja-nagyja arat. ha­nem csak néhány ember, gép tevé­kenykedik a határban. De akik oú dolgoznak, nem ismernek fáradságot mert jó a kereseti lehetőség, s a he­lyesen alkalmazott anyagi, erkölcsi ösztönzők a szocialista öntudat ser­kenti őket a kiváló munkateljesítmé­nyekre. Tóth Dezső zetnek, emellett a kombájnosok, trak­torosok és más gépkezelők, segéd­kezelők szocialista versenyben van­nak egymással, amelynek győzteseit szintén jutalmazzák. Az aratásnál a napi normán felüli teljesítményért 20 korona prémiumot fizetnek, amelyen a kombájnos és segédje osztozkodik. A szocialista munkaversenyben egészen a tarlőhán­­tásig minden munkafolyamatot érté­kelnek, s a legjobb mennyiséget, mi­nőséget elérő első helyezetteket pénz­jutalomban részesítik. Az alsópéteri szövetkezetben nagy súlyt helyeznek a minőségi munkára. Az elnöknek például tetszik a cseh­országi kombájnosok, illetve az E— 512-es kombájn munkája. A vendégek 15—20 hektárt is learatnak naponta. A kicsépelt gabona tisztasága szintén megfelel az állami normának (96—97 századékos). Amivel elégedetlenek, az aránylag magas szemveszteség. — Ezt az a műszaki hiba okozza, hogy rövid a gép rázőasztala — je­lentette ki az elnök. — Különben na­gyon jől jön a segítség, mert alapo­san meggyorsítja a betakarítást. Azt hiszem, a célprémium és a szocia­lista munkaverseny 25—30 százalék­ban szintén hozzájárul a fontos mun­kálatok gyors elvégzéséhez. Ha a me­leg tovább tart, akkor a gabona szá­rításáért járó jutalmat más célra használhatjuk, mert 16—18 százalék a gabona nedvességtartalma. S ami­nek legjobban örülök, kiváló hozamot ad a Triticale (a rozs-búza keverék), s a búzánk is elsőrendűen üveges. Az alsópéteri (Dolný Peter) szövetkezetben (komáromi járás) a Triticale állandósult gabonafajta adja a leggazdagabb termést. A szövetkezet elnö­ke Bartalos István mérnök büszke örömmel simogatja az óriás kalá­szokat. KIHASZNÁLTÁK Az első aratási koszorú Az „októberi hideg“ után július 6-án, kedden, végre igazi nyáriasra fordult az idő. Elégedetten láttuk, hogy a tűző napsütésben megélénkült a határ. A repcetáblákon már báláz­ták a szalmát és lánctalpas traktorok vontatta ekék hasítottak a földbe. Hántották a tarlót, a repce és az őszi árpa után is. A kombájnok meg­kezdték a tavaszi árpa aratását is, de a munka nem indulhatott teljes gőz­zel, mert amint Jozef Mudroch mér­nök, az Érsekújvárí Járási Mezőgaz­dasági Társulás főagronómusa mon­dotta, az árpa sokhelyen kisarjadt és emiatt nem érik egyenletesen. A galántai, érsekújvári és komáro­mi járásban menet közben sok pa­naszt hallottunk az alkatrész, a gumi­abroncs, a frissítő ellátásra (a galán­tai járásban kevés a 7 fokos sör és az ásványvíz), raktározási gondokról, azonban a nyári idő gondokat-bajokat feledtetve igazi aratási lázba hozta a földműveseket. Az ógyallai (Hurbanovo) körzetben búzával rakott pótkocsik sokaságát vontatták velünk szemben a trakto­rok. Ezen a rendkívüli meleg részen tehát elsőnek kezdődött a búza ara­tása. Végre Virt mellett elénk tárul a marcellházai (Marcelová) Efsz vég­telen búzatáblája, ahol két kombájn porfelhőbe burkolva csépelte a ter­mést. Épp akkor érkezett oda Pécsi Bálint segédagronómus is. Csak úgy ragyogott a szeme az örömtől, hisz rekordtermést érnek el. Néhány szót váltott Kajtár Sándor és Paulisz Ist­ván kombájnossal, de nem sok idő van ilyenkkor a beszédre. A kombáj­nok kiürítették terhüket és újra neki­vágtak a gabonatáblának. Atszáguldunk Virten, ahol Bielik mm Жшшш; « « llljjf* ' Ár Si Gyula efsz-elnök újságolja, hogy ha­marosan befejezik az aratást, és meg­érkezünk a radványi efsz búzatáblá­jára, ahol az Ögyallai Gép- és Trak­torállomás marcellházai brigádköz­pontjának kombájnosai dolgoznak se­rényen. Juhász Béla, a radványi efsz agronómusa épp Méhes Pállal, a há­rom kombájnnal rendelkező csoport vezetőjével beszélget. — Húzzátok gyerekek — bíztatja őket —, mert holnap szeretném je­lenteni a Párt Központi Bizottságának és a kormánynak, hogy hazánkban elsőként teljesítettük gabonaeladási tervünket. — Ne féltse maga a fiúkat — vá­laszolja a brigádvezető. — Már meg­egyeztünk Kliman Béla, Bednár Imre és Liek Árpád kombájnosokkal és a csoport minden tagjával, hogy addig aratunk, amíg látunk. — Köszönöm, gyerekekl — mondja búcsúzóul az agronómus. Aztán elro­bog Szalai Sándor­hoz, a felvásárló­­üzem raktárosához hogy az átvétellel se legyen baj. Július 7-én, amint bekapcsoltam a rá­diót, újra hírt hal­lottam a radvá­­nyiakról. Az or­szágban elsőnek 100,6 °/o-ra teljesí­tették gabonaela­­dásí tervüket, te­hát a csoport sza­vát állta. Volt is áldomás, mert az agronómust is sza­ván fogták. A szor­galmas radványi asszonyok pedig koszorúba fonták a gazdag termést adó kalászokat. Balia József a kedvező hétvégét Teljes ütemben folyik az aratás. Szombaton és vasárnap is kombájnok zümmögésétől volt hangos a határ. Emberek és gépek egyaránt fárad­hatatlanul serénykedtek a termés betakarításán. Felkerestem néhány gazdaságot, hogy megtudakoljam a tényállást. A páti szövetkezet elnökét, Pollák János mérnököt a határban találtam meg. Fazekas József agronómussal együtt a gépek munkáját ellenőrizte. A komáromi járás legkisebb gazdasá­gainak egyike idén 210 hektáron ter­mel gabonát. A termés betakarítását a rakovníkyi járásból érkezett két kisegítő kombájn végzi. Pollák elv­társ bízik abban, hogy a gabonafé­léknél elérik a 30 mázsa átlaghoza­mot. Az izsai szövetkezetben hat kom­bájn vágta a gabonát, összesen 600 hektár termését kell betakarítaniuk. Masár Dušan mérnök, a szövetkezet elnöke úgy vélekedik, hogy a búzá­nál 31, az árpánál pedig 34 mázsa átlagos hektárhozamra számíthatnak. Az idei termés 10 százalékkal jobb­nak ígérkezik a tavalyinál. így aztán remélhetőleg nem lesz baj a terve­zett 61 vagon gabona eladását illető­leg. A martosi szövetkezet gabonatáb­lái a Vág és a Nyitra folyók közelé­ben vanak, ahol lényegesen lassabb az érési folyamat. Ottjártamkor még csak egy gép dolgozott a határban. A gazdaságban összesen 327 hektár­ról kell betakarítani a termést. Egy 6 hektáros parcellán a Libelula búza 41,6 q, 13 hektáron pedig 38 q átlag­hozamot adott. Jónak ígérkezik a Mironovszkája is. Lesz olyan parcel­lájuk. melyen ebből a fajtából elérik a 45 mázsát. A Bezosztája már ke­vésbé vált be. Mindent összegezve, búzából 38 q átlaghozamra számíta­nak. Árpából 32 q átlagos hektárho­zamra van kilátás. Finta Nándor el­nök szerint nehéz lesz az árpa beta­karítása, mivel a huzamos esőzések következtében sarjúhajtások nőttek az árpánál, s ez nehezíti majd a munkák menetét. Nagy segítséget jelentene, ha ezeken a parcellákon rendre tudnák vágni a gabonát, de csak egy rendrakójuk van, s ez bi­zony kevésnek bizonyul. A szövetkezetben egyébként 30 va­gon gabona eladását tervezik, bár le­het, hogy a kedvező hozamalakulás következtében jóval megtoldhatják ezt a mennyiséget. Az 1140 hektáros Výčapy-Opatnv­­ce-i szövetkezet 620 hektáron termel gabonát eben az évben. Az Időjárás kedvezőtlen hatása főleg a búzánál mutatkozik meg. A legjobban súlytott parcellákon 35 q átlaghozamra lehet számítani. A meg nem károsított bú­zavetések jobban fejlődtek, s ezeknél 42 mázsa átlaghozam ígérkezik. Az árpánál 36 q átlagos hektárhozamra van kilátás. Ha ezeket a hozamokat sikerül elérniük, akkor a tervet nem csak teljesítik, de jóval túl is szár­nyalják. A szövetkezet földjein négy kom­bájn szorgoskodik. Kedvező időjárás esetén naponta 18—20 vagon gabona begyűjtését végzik el. A szalma be­gyűjtését és a tarlóhántást is kellő­képpen megszervezték. Az árpát, mint minden évben, az idén is szeretnék sörárpaként érté­kesíteni. Sajnos a növényzet többsé­ge megdőlt, s így számolni lehet az­zal, hogy baj lesz a minőség körül. KÁDEK GÁBOR Teljes gőzzel mentek a kombájnok a radványi határban

Next

/
Thumbnails
Contents