Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-13 / 45. szám

1Я71. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁÉ SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Anti a munkás-paraszt szövetséget illeti, alapjai már az első Csehszlovák Köztársaságban megtalálhatók. Hi­szen a munkásosztálynak és a pa­rasztságnak egy közös ellenséggel, a burzsoáziával kellett megvívnia en­gesztelhetetlen harcát. Az akkori, ka­pitalista termelési mód nemcsak az ipari munkások kizsákmányolását fo­kozta, hanem a kis- és középparasz­­tnkat sújtotta a leginkább. A kis- és közápparasztság tragikus helyzetét igazolja többek között az a tény is, hogy a parasztok ezrei adósodtak el, s gyakori hívatlan vendég volt por­táikon a végrehajtó, s nemegyszer dobra került a gazdaság. Emiatt az elszegényedett kis- és középparasztok a munkásosztály soraiba álltak, váro­son keresve a megélhetési lehetősé­geket. A munkanélküliek családjai a szó szoros értelmében koplaltak, nyo­morogtak, egyik napról a másikra tengették életüket. Sokan meg a ha­zától távolra, idegen országokba men­tek munkalehetőség után. Csehszlovákia Kommunista Pártja már a München előtti köztársaságban nemcsak azt a célt tűzte ki, hogy he­lyes osztálypolitikával minél előbb tagjainak életszínvonala. Nap mint nap tapasztalhatják, hogy összehason­líthatatlanul jobbak az életkörülmé­nyeik, mint a burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején. A szövetkezeti dolgozók hittek és ma is hisznek a CSKP parasztpoltiikájának helyessé­gében, a kulturált, jómódú életüket jórészt neki — a pártnak — köszön­hetik. A szövetkezetesítés egyik elenged­hetetlen előfeltétele a munkás-pa­raszt szövetség létrehozása volt. A kisüzemi gazdálkodás ugyanis kerék­kötője volt nemcsak a mezőgazdaság­nak, az iparnak, hanem népgazdasá gunk továbbfejlesztésének is. Első sikernek számított, amikor a paraszt­ság megértette a szövetkezesítés szükségességét. Lassan, fokozatosan közelebb került egymáshoz a munkás­­osztály és a parasztság. A közös ér­dek. a közös cél, a szocializmus épí­tésének gondolata egybe kovácsolta a két társadalmi osztályt. A mezőgazdaság szocialista átépí­tésé — amely nemcsak a két társa dulmi osztály egységének jegyében válhatott valósággá — megteremtette dául a termelőeszközök társadalmi tulajdona alacsonyabb fokú. Eltérés mutatkozik a munkaszervezésben és irányításban is. A jutalmazás módja sem egyforma, stb. Ezek a kisebb el­­tésérek azonban nem minősíthetők ellentétnek a két osztály között. Mint a CSKP XIV. kongresszusának határo­zata is hansúlyozza: mind a két tár­sadalmi ostály elsőrendű érdeke az, hogy mielőbb véglegesen eltávolítsa a még észlelhető kisebb eltéréseket. Ezt természetesen csak a szocialista termelési viszonyok legmagasabbfokú fejlesztésével érhetjük el. Mindnyájan arra törekszünk, hogy tovább szilárdítsuk a munkás-paraszt szövetséget, túlhaladva a fejlődés első szakaszát. Ez csakis úgy lehetséges, ha haladéktalanul hozzálátunk a tu­dományos-műszaki fejlődés igényes feladatainak a megoldásához, ha nem feledkezünk meg a még egyénileg gazdálkodók kisebb csoportjairól sem. Győzzük meg őket a szövetkezeti gaz­dálkodás helyességéről és szervezzük be őket a szövetkezeti dolgozók nagy családjába. A CSKP XIV. kongresszusának a határozata a munkás-paraszt szövet­ség egyik legfontosabb feladatául azt tűzte ki, hogy állandóan emelje a mezőgazdasági termelés színvonalát, s szélesítse és javítsa a lakosság élel­miszerellátását, főleg hazai termékek­ből. Necsak az említett, hanem a töb­bi társadalmi feladat is legyen mind­azok kötelessége, akik a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztését szívügyüknek tartják. Vagyis, nemcsak a szövetke­Háztűznézőben barátainknál fiz iamhatalom szilárd alapja: A munkás-paraszt szövetség felszabadítsa a parasztságot a bur­zsoázia járma, az Agrárpárt hatása alól, hanem arra is törekedett, hogy a munkásosztály vezetésével mihama­rabb egy erős, ütőképes munkás-pa­raszt szövetség jöjjön létre. Igyeke­zete nem volt hiábavaló, s a munkás­paraszt szövetség nemcsak a burzsoá­zia népellenes politikája ellen har­colt, hanem szembeszállt a fasiszta erőkkel és azok cinkostársaival is. Leninnek a munkás-paraszt szövet­ségre vonatkozó elmélete helyességét igazolja az a tény is, hogy a paraszt­ság mindig hű szövetségese volt a munkásosztálynak a burzsoázia ellen folytatott sok évtizedes harcban, hogy a szocialista mezőgazdaság fennállá­sának 22 éve alatt elért sikerek ked­vező hatással voltak az egész nép­gazdaság fejlődésére, közös politikai állásfoglalására és felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a szocialista tár­sadalom vívmányainak megvédéséhez is nemcsak az itthoni, hanem a kül­földi ellenséggel szemben egyaránt. A jobboldali opportunista erők nem tudták kiirtani az emberek tu­datából a szocialista mezőgazdaság kimagasló sikereit: az eredményes szövetkezeti gazdálkodás folytán ma­gasra emelkedett a közös gazdaságok mindazokat az objektív és szubjektív feltételeket, amelyek forradalmi vál­tozást jelentettek, újat hoztak a szö­vetség szociális összetételében is. A munkás-paraszt szövetség nem a me­zőgazdasági dolgozók eltérő rétegei­ből tevődik össze —, mint például a kis- és középparasztok —, hanem a szövetkezeti dolgozók új osztályával forrt eggyé. Ezek a szövetkezeti dol­gozók már nem ismerik a kizsákmá­nyolást, s a termelőeszközöket is egyenlően birtokolják. Tevékenysé­gükben szigorú munkaerkölcs érvé­nyesül és az új, korszerű módszerek alapján végzett becsületes munkáju­kért nemcsak külön jutalmazásban részesülnek, hanem elismerésképpen — a Nemzeti Front keretén belül — a közélet irányításában is résztvehet­­nek, stb. Az új termelési viszonyokkal, hala­dó gondolkodásmódjukkal és megvál­tozott társadalmi helyzetükkel nem­csak közelebb kerültek a mezőgazda­­sági dolgozók a munkásosztályhoz, hanem hű szövetségeseivé is váltak. Ezek a változások objektív alapul szolgáltak a két társadalmi osztály érdekeinek egybehangolására is. Természetesen vannak még kisebb eltérések. A mezőgazdaságban pél­zeti tagok érezzenek felelősséget, ha­nem az illetékes szervek is. A CSKP jelenlegi politikája —, mint azt a párthatározat is hangsúlyozza — a munkásosztály érdekeit képviseli elsősorban, mivel ez az osztály a leghaladóbb eszmék hordozója. A munkásosztály hivatott arra, hogy legfőbb szövetségesével — a szövet­kezeti parasztsággal —, valamint a haladó értelmiséggel karöltve felépít­se a szocialista társadalmi rendszert, s hozzáfogjon a komunista társada­lom építéséhez. A szövetkezeti dolgozók lelkesen támogatják a CSKP politikáját: elv­hűségüket leginkább a feladataok példás teljesítésével igazolják. Meg­győződésünk, hogy az idei választá­sok alkalmával is egységesen adják szavazatukat a szocailizmusért fára­dozó Nemzeti Front képviselőjelölt­jeire. Ing RUDOLF MESÄROŠ A Szocialista Ifjúsági Szövetség Du­najská Streda-i (dunaszerdahelylj Já­rási Bizottsága kéthetes társas-kirán­dulást szervezett a SZISZ-tagok szá­mára. Az akció az Ifjúsági Utazási Iroda rendezvényei keretében való­sult meg. Valamennyien először jártunk a Szovjetunióban, s ezért, amikor át­léptük az országhatárt, nagy érdek­lődéssel szemléltük a tájat, mígnem első állomáshelyünkre, Kljevbe ér­tünk. 1. Kijev várost a monda szerint három testvér alapította, s ezek egyike a Kij nevet viselte. Másfél milliós vá­ros, a Szovjetuniónak harmadik leg­nagyobb városa. Oly nagy területen fekszik, mint Párizs. Városnézés során először a száz­ezer férőhelyes sportstadiont tekin­tettük meg. Jártunk a legnagyobb ukrán költő T. G. Sevcsenko szobrá­nál. A Sevcsenko-utca hossza eléri a hét kilométert. Ukrajna fővárosában 49 filmszínház található. A negyedik napon felmentünk oda is, ahonnét a legszebb kilátás nyílik a városra. A gyárkémények kékes füstje egybefonódva úszott a felhők felé. Alattunk Ukrajna legnagyobb fo­lyója hömpölygött, hátán csupán fe­hér pontoknak tűnő sirályokkal. Több múzeumot is megtekintettünk, köztük a Zsófia-katedrálist is, amely Kijev legnagyobb székesegyháza volt. A katedrális Vlagyimir négy fiával kapcsolatos. A trónért folyó küzdelem során ugyanis Szvatoszlav megöli két testvérét, azonban a legfiatalabb test­vérrel nem boldogul, Jaroszlav meg­előzi őt. Így ő lesz az uralkodó s az Okos nevet viseli. Törődik a kultúrá­val és a vallással. Egy győzelmes har­ca emlékére építteti a Zsófia kated­­rálist, bizánci stílusban. A falakon a négy testvér arcképe látható, s a padlózaton vallás-jelek. A könyvtár vezetője az uralkodó lánya, Anna volt. A király halála után ő uralkodott: egyik lánya magyar, másik pedig svéd király felesége lett. Az utolsó napon találkoztunk a ki­jevi építőipari vállalat fiataljaival. Háromezer munkás dolgozik itt. A Komszomol-szervezet lehetővé teszi a fiatalok továbbképzését, s szórako­zásra is jut idejük. Tizenegy sport­ágat fiz a fiatalság az AVANTGÁRD nevű sportegyesület keretében. A szovjet fiatalok kíséretében fel­kerestük az elesett szovjet katonák emlékművét és virágcsokrokat he­lyeztünk el. Az emlékmű egy föld­halomból áll s egyben jelkép. Minden Ü N N EPELTEK Nemrég ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a Gon­­dovől Efsz tagsága. Az ünnepségen nemcsak a tagok, hanem vendégek is resztvettek. Többek között jelen volt Tibor Bohda­­novský mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Pavel JonáS mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének elnöke, a járási pártbizottság képviselői, vala­mint mások. Ján FaSang, a szövetkezet elnöke elöljáróban a kezdeti ne­hézségekről beszélt, majd a nagyüzemi termelés előfeltételei­nek megteremtéséről, a gazdaság továbbfejlesztéséről, s meg­említette, hogy ma már a levicei járás jól gazdálkodó szövet­kezetei közt emlegetik a gondovóit. Rámutatott az elnök a legközelebbi évek feladataira, amelvek az 5. ötéves tervből reájuk hárulnak. Az elnöki beszámoló után T. Bohdanovský miniszterhelyettes átadta J. Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter köszönőlevelét a Gandovói Efsz népművészeti csoport­jának, amely nagyon sikeresen szerepelt a VI. Nvitral Orszá­gos Aratóünnepélyen. Az ünnepi közgyűlés résztvevőit P. Jonáš mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének elnöke is kedves szavakkal üdvözölte, s további sikereket kí­vánt a szövetkezet tagjainak. A szövetkezeti asszonyok népművészeti csoportja a közös gazdaság 20. évének főbb eseményeit — belépést, kilépést, újra belépést stb. — rigmusban énekelte meg. Az ünnepi műsor után a szövetkezet alapító tagjai és kiváló dolgozói — mintegy 80-an! — dicsérő elismerésben része­sültek, s tárgyi, valamint pénzjutalmakat kaptak a szocialista mezőgazdaság építése terén felmutatott kiváló eredmények elismeréseképpen. A jubileumi közgyűlésen hitet tettek a tagok, hogy egysé­gesen szavaznak a Nemzeti Front jelöltjeire. (eé) Egy ogyesszai hősi emlékmű a Patyomktn Lépcsőnél. •••••• Jm •Is: •i Sokan megfordulnak itt, a kijevi kilátón, (előtérben az ukrán főváros, oldalt a Dnyeper folyó látható. ттишш? •iSfMSnľ •••••ее­országból van itt abból a földből, amelyet a szovjet emberek vérükkel öntöztek, felszabadítva a rabiga alól az elnyomott népeket, nemzeteket. Módunkban állt meggyőződni arról, hogy a szovjet fiatalok politikailag Jól felvértezettek. Értékelni tudják az idősebb nemzedékek fáradozását Hogyne becsülnék, tisztelnék őket, hiszen élő példái a hősiességnek, a hazafiságnak, amelyet a Nagy Hon­védő Háború idején tanúsítottak. Tud­ják, hogy kommunisták nélkül szocia­lista társadalmat építeni nem leherti 2. Második állomáshelyünk Moldava fővárosa, Kisinyev volít. A város há­rom új negyedből tevődik össze, lako­sainak száma eléri a 368 ezrét. Ki­lenc főiskolája van. A laza (homo­kos) talaj miatt a házak csupán 4—5 emeletesek. A város fejlett könnyű­iparáról híres jelenleg. Puskin, a nagy orosz költő 1822— 1824-ben élt Kisinyevben, mint kikül­dött. Itt írta első müveit a cigányok­ról. Ma az Alekszandra nevű parkban található a szobra, azon a helyen, ahol találkozni szokott nagy szerel­mével, egy Kaleksza nevű görög lány­nyal. 3. Utunk harmadik állomáshelye Ogyessza volt. Ez a hős város a 18. század végén alakult s eredetileg tö­rök erődítményként szolgált. Ma nem­zetközileg fontos tengeri gócpont. Itt található a világ egyik legszebb ope­raháza Is, ahová néha Puskin Is el­látogatott. Az operaház 1888-ban épült és félkör-alakú. 1907-ben a res­taurálása alkalmával kilenc kilo­gramm aranyat használtak fel. Filatov, a világhírű tüdős ftt alapí­tott kísérleti intézetet, ahol a szem­­betegségek gyógyításával foglalko­zott. A világon, elsőként végzet a sze­men szövetátültetést és szemet Is operált. Az Ismeretlen Katona Sírja a ten­ger közelében található. Itt esett *1 a város felszabadításáért vívott küz­delemben Ján Pavllk csehszlovák katona Is. A csehszlovák hadsereg nagymértékben kivette részét a vá­ros védelmi harcaiból. Az emlékmű­nél katonák, főiskolások, középisko­lások, pionírok 15 percenként váltva állnak díszőrséget. Utolsó állomáshelyünk Lvov volt. Ezt a várost a 14. század elején a tatárok foglalták el, majd belső vi­szályok miatt e század végén lengyel uralkodó, III. Kazimir király kezébe került. A 18. század végén az Oszt­rák-Magyar Monarchiához tartozott, majd 1939-ig a lengyelek uralták. Jelenleg Lvovnak 14 főiskolája, 10 technikuma, 39 ipari üzeme van. A 800 ezer lakos 80 százaléka ukrán, húsz százaléka orosz és a többi más nemzetiségű. A város címere: orosz­lán. Főutcája Lenin nevét viseli. Az Ivan Franko Egyetemen, amelyet a nagy ukrán írőről nevezték el, ahol az író egykor tanított, ma 15 ezer egyetemista tanul. A 20. század elején a Szent György­­templom épületében székelt az Illegá­lis kommunista párt, azonban árulás következtében számos kommunista vezetőt elfogtak és kivégeztek. ★ Felejthetetlen élményekkel gazda­godva tértünk haza. A szovjet honban sok-sok barátra leltünk. Megismertük kulturális és történelmi kincseiket, nevezetességeiket. Sokat köszönhetünk Alice Paličko­vá kísérőnknek, aki mindent megtett hogy utunk során kellemesen érezzük magunkat. Persze, az sem volt mind­egy, hogy a csallóközi fiatalok egy csoportja találkozhatott Ogyesszánál a Fekete-tengerrel, s fél napon át hajókázhatott, gyönyörködvén a több méter magas hullámok játékában. Öváry Péter

Next

/
Thumbnails
Contents