Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-06 / 44. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. november 6 i...... 500 gazdaság i társulás A magyar élelmiszer-gazdaságban lejátszódó ökonómiai lolyamatok és jelenségek a gazdasági társulások létrejöttével színesebbé váltak. E társulások gazdasági tartalmukat tekintve az élő- és holtmunka hatékony terét adják, valós népgazdasági igényeket elégítenek ki. Az elmúlt néhány évben számuk rohamosan növekedett és az elmúlt év végére meghaladta az ötszázat. A gazdasági reform célkitűzései között rangos helyet foglalt el a tőkeáramlások és átcsoportosítások létrehozása, az eszközök egyesítése, a hatékonyabb felhasználás érdekében. A vállalatok — főleg állami vállalatok — közötti eszközáramlás ez ideig elmaradt a termelőszövetkezetek területén tapasztalható ,tendenciáktól. Okai: a pénzügyi és jogi kérdések tisztázatlansága, a kezdeményezőkészség hiánya és nem utolsósorban a krónikus pénz-, illetve pontosabban eszközhiány. Messzire vezetnek — túl az előbb felsoroltakon — annak a boncolása, hogy az élelmiszergazdaságban miért indokolatlanul alacsonyak az állami és szövetkezeti kooperációk, a vegyes társulások száma. Ugyanis az utóbbi három évben megalakult, élelmiszergazdasági "jellegű kooperációk száma meghaladja a háromszázat. E kooperációkra bevitt tőke összege pedig túllépi az 1 milliárd forintot. Ugyanakkor ennek az 1 milliárd forintnak a szektor szerinti bontása, mintegy röntgen képét is adja a mai, korántsem elfogadható helyzetnek. Az 1 milliárd forintot száznak véve, a termelőszövetkezetek 36,3 százalékkal, az állami gazdaságok 7,4 százalékkal, az élelmiszeripari vállalatok 0,8 százalékkal, az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok pedig 0,9 százalékkal részesednek az összegből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1970. évi 19. számú törvényerejű rendelete intézkedik a gazdasági társulásokról. A rendelet kimondja, hogy a közös vállalatok meghatározott vagyoni betétekből álló, induló vagyonokkal alakulnak. A vagyoni betétek letételéhez azonban mobilizálható pénzalapok kellenek, és ez az, ami kevés képződik az élelmiszeripar ágazataiban, de nem dúskál tőkében a tsz-ek többsége sem. Eleve kizárt az az út, hogy valamiféle állami juttatásból teremtsék meg a közös vállalkozások induló tőkéjét. Maradt tehát a saját források kiaknázása. Objektív tény, hogy az társuljon, akinek pénze van. Az előbbi számokból viszont egyértelműen kiderül, hogy ezeket a forrásokat elsősorban a termelőszövetkezetek mozgósították. Dinamikus fejlődés a mezőgazdasági ágazatit közös vállalkozásokban Az 1970-ben működő 500 gazdasági társulásból mintegy 200 egyszerű, gazdasági együttműködés, 270 pedig közös vállalkozás és mindössze 30 volt a közös vállalat. A mezőgazdasági ágazató közös vállalkozásokban 1970-ben elért dinamikus fejlődést a következő számokkal jelemezhetjük: a halmozott termelési érték 645 millió forintra nőtt, az előző évinek (1969) 162 °/o-ára, a nettő bevétel 823 millió forint (179 százalék), a felosztható jövedelem pedig 163 millió forint (147%). A közös vállalkozásokban elért nyereség 65 millió forintot (145 %-ot) tett ki. Ezek a mezőgazdasági, ágazati közös vállalkozások egyben az élőmunka felhasználásának igen termelékeny területei is. A dolgozók átlag létszáma 4600 (1969-hez viszonyítva 136 százalék), a teljesített munkanapok száma pedig 986 ezer (168%). Minden okunk megvan arra, hogy az 1971-es évben további dinamikus fejlődéssel számoljunk, a termelőszövetkezetek mezőgazdasági ágazató vállalkozásaiban. Az értékesítésben és élelmiszer-feldolgozásban működő vállalkozások 1970-ben 258 olyan közös vállalkozás és vállalat készített mérleget, amely az 1967. évi II. szövetkezeti törvény alapján működött. A 258 vállalkozásból és vállalatból 67 a mezőgazdasági, 14 az élelmiszeripari, 27 a kereskedelmi ágazathoz tartozott. Ezek szerint 191 közös vállalkozás és vállalat működött mezőgazdasági ágazaton kívül. E 191 vállalkozás és vállalat 1970-ben 3,8 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Fejlődés tapasztalható az élelmiszeripari ágazathoz tartozó vállalkozásokban. Az árbevétel tömege 1969- hez viszonyítva megháromszorozódott. Egyetlen ilyen ágazatba sorolt vállalkozás sem volt veszteséges. A közös vállalkozások, vállalatok száma — mint említettük — J.4 volt. Számottevő fejlődés a hús- és a tejipar, valamint a tartósító ipar területén tapasztalható. A legnagyobb a növekedés mértéke a tejipari közös vállalkozásokban, illetve egyesülésekben, ahol 26,8 millióról 84,1 millió forintra nőtt a nettó árbevétel. A kereskedelmi ágazatban működő vállalkozások 1970-bne 425 millió forint árbevételt értek el. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások árbevétele meghaladta a 400 millió forintot. Az áruértékesítést szervező irodák (TÄSZI, stb.) jutalékért szervezett áruforgalma, beleértve a beszerzést és az értékesítést is, 1970-ben elérte a 3 milliárd forintot. A számszerű eredmények azonban nem értékelhetők egyértelműen csakis jónak. Számos negatív jelenség hátráltatja az értékesítésben résztvevő vállalkozások és társulások hatékonyabb munkájának kibontakozását. A tsz-közi társulások kapcsolatai Aligha vitatható, hogy a társulásokban folytatott sikeres munkának feltétele, a társuláson belül lévő szövetkezetek egymás közötti viszonya. A dolgok logikájából következik, hogy elsősorban a vertikális irányú felépítésű — feldolgozó, értékesítő — társulásokban ,a legközvetlenebb a tagok kapcsolata. Noha ma még az ilyen típusú társulások száma nem sok, de a fejlődés minden bizonnyal itt jósolható a legdinamikusabbnak. A különböző vállalkozásokban kialakulnak azok a demokratikus formák, amelyek megfelelő garanciát biztosítanak arra, hogy a vállalati döntésekben, meghatározó mértékben azok vegyenek részt, akik a kockázatot is vállalják. Ez az elv nem zárhaja ki, hogy a kisebbek véleményét elnyomják, vagyis nem zárhatja ki a szövetkezeti elv érvényesülését. A szövetkezeti szellem és elv maradéktalan érvényesítéséből követke zik, hogy az a szövetkezeti társulások közötti viszonyban is érvényesüljön. Mindez nem zárja ki az egészséges gazdasági versenyt sem. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek a versenynek szocialista versenynek kell lennie, és egyrészt a társulás tagságát kell szolgálnia, másrészt pedig a termelésben és a piacon is helyt kell állni, a folytonosan változó piaci értékítéletekkel kell megbirkóznia. A gazdasági társulásokra vonatkozó törvény végrehajtását szabályozó rendelet — ügy tűnik — tisztázta a vitás pénzügyi és jogi kérdéseket. Ezekután csak az állami vállalatok és szövetkezetek kezdeményezőkészségén mülik a gazdasági eszközök, erőforrások közös gazdasági célra, közös vállalatokban történő egyesítése. ILLÉS Т1БОК Belgrad európai kikötő lesz Kevés olyan európai nagyváros akad, amelynek kedvezőbb fekvése lenne, mint Belgrádnak, mely két nagy folyó partján épült. Jugoszlávia fővárosa a legnagyobb jugoszláv folyó a Száva partján épült, ott ahol a Száva Európa legnagyobb folyamába, a Dunába torkollik. Belgrad azonban mindkét folyó partján csak a legutóbbi évtizedben épült ki korszerű nagyvárossá. E folyók partján az építkezés tovább halad — amint azt a városfejlesztés távlati terve feltételezi — és évezredünk végéig tart majd. amikor a demográfiai előrejelzések sze rint Belgrád két milliós lakosú várossá fejlődik. Az idei népszámlálás eredményei alapján került Jugoszlávia fővárosa első ízben a millió lakosi meghaladó városok sorába. Belgrád csaknem két évezred során félelemmel és rettegéssel figyelte e két folyót, mivel határt képeztek, amelyen át számos megszálló igyekezett hatalmába keríteni ezt a területet. Csupán a legutóbbi 300 esztendő alatt majd minden húsz évben támadták meg és ostromolták, pusztították ás perzselték fel a várost. Ilyen volt e város sorsa a kezdet kezdetétől, amikor kétezer évvel ezelőtt a kelták létesítettek itt települést, kezdték felépíteni és Szingidunnak nevezték. Később a várost a rómaiak foglalták el, lerombolták, majd ismét felépítették. Ez már az ókori Singidunum vult. Fennállásának ideje alatt a várost gyakran támadták a hunok, avarok, a bizánciak és az ösmagyarok. Majd később a VIII. században kezdték meg e déli vidékek betelepítését a szlávok északról jövet és itt a Száva és a Duna találkozásánál egy erődítmény fehér falait látták meg. Erről nevezték el a várost „beli grad“-nak, fehér városnak, s ez a néV napjainkig fennmaradt. Belgrádon keresztül vonultak a keresztes háburúk hadseregei. A török hódoltság idején a kereszténység előretolt fellegvárának tartották addig, amíg 1521-ben a törökök ezt a várost is elfoglalták. A törökök új nevet adtak a városnak, Darui aí Dzsihad-nak, azaz a „szent háború városának“ nerezték és hatalmas erődítménnyé, jelentős várossá építették ki, amelynek a XVII, században csaknem százezer lakosa volt. A XVIII. század elején. 300 éves török megszállás után végül az erődítmény bástyáin és a város falain a szabadság zászlait lobogtatta a szél. Ekkor kezdődött a Szerbia szabadságáért és függetlenségéért vívott harc. Szerbia ma Jugoszlávia egyik szövetségi köztársasága. így végre Belgrad szerencsésen kijutott abból a tragikus eseménysorozatból, amelynek során majdnem minden húsz évben feldúlták. Most már több mint negyed évszázada a béke városa. Azokon a helyeken, ahol 25 évvel ezelőtt csak lápok és homokos területek voltak, ma az új Belgrád egyik legújabb városnegyede áll, amelynek több mint százezer lakosa van. A Száva partján, ott ahol e folyó a Dunába ömlik, ma a föderatív kormány hatalmas épülete áll, s itt kaptak helyet az ország társadalmi-politikai szervezeteinek központi vezetőségei, itt emelkedik a „Jugoszlávia“ nevű korszerű, reprezentatív szálloda, a modern művészetek képtárának épülete. A régi kis repülőtér helyén ma szintén egy hatalmas lakónegyed áll. Itt építik fel a közeljövőben az állami opera nagyszínházát, továbbá itt' létesítik a város sport- és üdülési központját. A két folyó partján húzódó területeken csaknem 80 kilométer hosszúságban épült fel Belgrád új városrésze és e folyókat 13 kilométer hosszúságban már szabályozták. A legnagyobb munkát a kikötő felépítésével végezték, és itt építik ki a vásár területét, továbbá igen kor szerő fürdőt, strandfürdőt létesítettek. Nagy akadályt képezett a vasúthálózat. Az idén azonban olyan döntést hoztak, hogy a vasúti pályát és az állomás épületét e két folyó partjáról, ahol eddig csaknem száz éve állt, áthelyezik. Csak ezután lehet majd kiépíteni a korszerű folyópartot, parkokat létesíteni, mesterséges tavat és további létesítményeket építeni, amelyeknek tervei már készen állnak. HORMONSEGÍTSÉG A SZOMJAZÓ NÖVÉNYEKNEK A lancasteri egyetem tudósai olyan növényi hormonokkal kísérleteznek, amelyekkel szabályozhatják a levelek párolgását, és ezzel nagy szárazságban megakadályozhatják a növények pusztulását. Az A.BA növényi hormon oldata a levelekre permetezve, elzárja a levelek pórusait, s ezzel hozzásegíti a növényeket, hogy egykét héttel tovább bírják a nagy szárazságot. A trópusi és jéltrópusl területeken végzett kísérletek eredményei szerint alkalmas lehet a kukorica, rizs, gabona- és citrusfélék, gyapot, kávécserjék és a dohány megvédésére, csak az a baj, hogy az ABA növényi hormon előállítása nagyon drága. Ezért olyan mesterséges rokonát keresik, amely olcsón lenne gyártható a modern vegyipar módszereivel. Az ABA hormon nem ártalmas az emberekre és az állatokra. Természetes körülmények között еду-két héi alatt elbomlik, s akkor a szomjazó növények újra kinyithatják párologtató levélpórusaikat. Az új építkezések tervei abból indulnak ki, hogy Belgrád jelentős csomópontja az európai folyami- és tengerhajózásnak s ezért a kikötő kiépítését feltétlenül össze kell egyeztetni más európai országok ilyen irányú terveivel. Jövőre fejezik be a Dunán, a Vaskapu körzetében létesített hatalmas vízierömő építését, amelyet Jugoszlávia Romániával együtt létesített. Az itt fejlesztett 11 miliárd kWé villanyenergián kívül, amit ez a gigantikus vízierömő szolgáltat majd, jelentősen megnövekszik a Duna hajózhatósága is. A tengerjáró hajók ötezer tonna vízkiszorításig könnyedén feljuthatnak Belgrádig. A Duna—Tisza vízgazdasági rendszer létrehozása után, amelyen már húsz éve dolgoznak, jelentősen megnövekszik a Duna kihasználhatóságának mértéke. A Dunán és a Száván Belgrádig juthatnak el a hajók az összes szövetségi köztársaságból és egyes szomszéd országokból. Az előkészítés időszakában állnak azok a tervek, amelyek egy hajósható csatorna megépítését tűzték ki, éspedig a Duna és a Morva összekapcsolását a Vardar folyóval, amely az Égéi tengerbe ömlik. A Rajna—Majna—Duna hajózható csatorna felépítése után. amelyet 1982-ig fejeznek be, megvalósul és használatba vehető lesz az Északi és a Balti tenger, valamint a Feketetenger és a Földközi-tenger közötti hajózható csatorna. Ez a víziűt, amely körülbelül 3400 kilométer hosszú lesz. kilenc európai ország nagy gazdasági központjait köti majd össze. A. BRAJNOVIC, Belgrad TÄPLÄLÉK 31 MILLIARD EMBERNEK , A jelenlegi népesség tízszeresének, 31 milliárd embernek is bőséges táplálékot adhatna a Föld az UNESCO szakértőinek legújabb vizsgálatai szerint. A roppant élelemmennyiség megteremtéséhez egyrészt több műtrágyát kellene felhasználni, másrészt pedig olyan talajmegmunkálő módszereket kellene alkalmazni, amilyenek ma már Hollandiában és Japánban honosak. MIKROBÁK A HOMOKOZÓBAN A friss bányahomokban grammonként 200—800 az össz-csímszám, a játszóterek használt homokjában viszont 200 000— 550 000 — ez a meghökkentő eredménye a hamburgi közegészségügyi szakemberek legújabb vizsgálatainak. A város játszótereiről begyűjtött homokmintákban egyaránt találtak aerob és aneorob mikroorganizmusokat. Betegségokozó kórokozókat nem igazolt egyértelműen a vizsgálat, de az eredmények arra intenek, hogy a játszóterek homokját célszerű rendszeresen, esetleg évente kétszer is cserélni. ÜJ ÉPÍTŐANYAG „Gural“ az elnevezése a Csehszlovák Tudományos Akadémia mechanikai intézetében kifejlesztett építőanyagnak. A „Gural“ nem hpmogén anyag, amelyet gumlhulladékból készült egyfajta gumizúzalékból állítanak elő különböző adalékanyagok hozzáadásával. A gyártási eljárás az alacsony hőmérsékleten végzett vulkanizáláshoz hasonlít. A rugalmas és kitűnően kopásálló újfajta anyag járdák, pályaudvarok, feljárók és teniszpályák burkolására alkalmas. A vegyi hatásoknak kitűnően ellenálló „Gural “-ból kerékvetőket, védölábazatokat és vízvezetéki csöveket is készítenek. MESTERSÉGES MÄRVÄNY Lengyel tudósok új technológiát dolgoztak ki mesterséges márvány előállítására. Módszerüknek az a lényege, hogy különböző színű márványdarabkákat formába helyeznek, majd poliésztergyantával töltik ki a formát. Bizonyos idő elteltével szikla keménységű tömbhöz jutnak, amely lapokká vágható. A mesterséges márvány előállítására felhasználhatják a nagyobb márványtömbök megmunkálásakor keletkező hulladékot is. A kielcei vajdaságban rövidesen megkezdik a műmárvány ipari méretű előállítását. Az éves termelést százezer négyzetméterre tervezik és jelentős részét exportra szánják. A KIZIL-KUM ARANYKICSE Szovjet geológusok a koncentrált aranyáré hatalmas telérjeit fedezték fel mintegy 500 méternyire a földfelszín alatt a Kizil-Kum sivatagban, Szamarkandtól 300 kilométernyire délkeletre. Eddig Üzbegisztánban kizárólag külszíni aranybányászatot folytattak. A közvetlenül a felszín alatt elhelyezkedő arany tartalmú ércet hatalmas kotrókkal termelték ki és tehergépkocsikkal közvetlenül a feldolgozó üzembe szállították. Az újonnan felfedezett teléreket mélyművelési módszerekkel fejtik majd ki. Még ebben az évben megkezdik az első aknák mélyítését. A szakértők arra számítanak, hogy az újabb aranykincs kiaknázásával a következő években a Szovjetunió az első helyre tőr előre a világon az aranytermelésben.
