Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-06 / 44. szám

1971. október 30. SZABAD FÖLDMŰVES Pergessük csak vissza két évtized­del az emlékezés fonalát... Micsoda idők voltak ... Hangyabolyhoz hason­lítottak a falvak. Űnmarcangolás, ál­matlan éjszakák egész sora, tétová­zás... Ez jellemezte a földműveseket az ötvenes évek elején. Nos, ez ért­hető volt! Hiszen a múlt rendszerek­ben számtalanszor becsapták a pa­rasztembert. No meg aztán elvégre az sem volt mindegy, hogy a már ki­taposott út helyett a még járatlant válasszák... (Ám éppen ez az utóbbi mutatott előre!) Azért sem volt köny­­nyű felhagyni a régi gazdálkodási formával, mert nagy volt a vissza­húzó erő. A tegnapi életformát di­csőítők hintették a kételkedés mag­­vát, s nemegyszer a megfélemlítés különfél" eszközeihez is hozzányúl­tak. És kik oszlatták a kételkedés, a bi­zalmatlanság vaskos ködét? Az agi­tátorok, a falvak és városok kommu­nistái, akik türelmes szóval, szemé­lyes példamutatással, az összefogás erejével és saját szorgalmukkal bizo­nyítottak. Ilymódon azután sor kerül­hetett arra, hogy földműveseink — bízva a párt szavában —, tömegesen odakanyarlntsák nevűket az új élet belépőjére. S nem bánták meg! Sok­kal többre vitték a közösben, mint azidötájt elképzelték. ELSŐ LÉPÉSEK Mint akkortájt oly sok községben, nem volt ez másként a mátuysföldi Selicében (Sókszelőcén) sem. Harmincötén gépi szövetkezetét ala­kítottak. Hetvenkét hektár elhagyott földet vettek közös művelés alá. Az első bizonytalan lépések voltak ezek, amelyeket bátrabbak követtek, ötven­egyben már egységes földművesszö­­vetkezetet létesítettek 671 hektár el­hagyott, községi, egyházi és úrbéri földön. Mindjárt az elején a III. típust választották. S ki hitte volna? Ugyan­azon év őszén már többségi szövetke­zetről beszélhettek. 2150 hektár me­zőgazdasági földet tudván maguké­nak. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA hessenek a gazdasági nehézségekből. Rendületlenül bíztak abban, hogy szövetkezetük gazdasági alapjait si­kerül megszilárdítaniuk. ŐRSÉGVÁLTÁS A fejlődés egyre nagyobb követel­ményeket hárított mind a vezetőség­re, mind pedig a tagokra. Ennek ter­mészetes velejárója: a közös gazda­ság kormánykerekét új erők vették kézbe: Zelenka Ferenc, a szövetkezet második elnöke, valamint Szőcs Béla alelnök, Gál Adám és Tóth Antal. Mi volt ekkor a cél? Javítani a kö­zöshöz való viszonyt, szilárdítani a munkafegyelmet, ragaszkodni a szö­vetkezeti. alapszabályzat betartásához, s védelmezni a közös vagyont, mely fölött az ellenőrző bizottság őrkö­dött. Az egyre Jobb termelési eredmé­nyek leérése folytán szilárdult a szö­vetkezet gazdasági alapja, javult a. munkaszervezés színvonala, a tagok Nagy volt az öröm! Ám ez a nagy­méretű felhígulás, többségivé válás még több gondot s nehézséget oko­zott. Hogyne, hiszen a sok föld közös műveléséhez éppen a legfontosabb hiányzott: az alapvető gépi eszközök. Kevés volt az összpontosított állat, hiányzott a vetőmag, ültetőanyag. A gazdálkodást szakavatottan irányító, Jó szervező embereket is nélkülöz­niük kellett. Úgyszólván álló- és for­góeszköz nélkül kezdték a közös gaz­dálkodást ... KÉT ÉV BUKTATÓI Csupán akaratból, áldozatkészség­ből és szorgalomból nem szűkölköd­tek. A szövetkezet tagjai szívós ki­tartással segítették az új vezetőséget a kezdeti nehézségek leküzdésében. Az irányító gárda: Síréba László el­nök, Bízik Imre, Jozef Paštéka, Ján Ledecky, Jozef Miklaš, Kubicskó Sán­dor és Imrich Kubiš mérnök minden tudását latbavetette, hogy eredménye­ket érjenek el. Ennek ellenére mégis mi okozta az első évek gazdasági hanyatlását? A kevés munkaerő. S az is nagy érvá­gást jelentett, hogy szarvasmarhaállo­mányunknak mintegy a felét vágó­hídra kellett hajtani (1952-ben), mi­vel nem volt elegendő takarmány. A következő évben vásároltak marhá­kat, hogy közös állatállományukat ki­egészíthessék. (Jellemző az akkori állapotokra, hogy mintegy 60 helyen volt a szövetkezet közös állatállomá­nyai) Am alighogy helyrebillent az állo­mány-mérleg, jött a direktíva: beve­zetni a füves-vetésforgó rendszert. Az eredménye az lett, hogy megint kevés volt a terimés takarmány. Alapos selejtezésre került sor ismét. Szóval: a sok kezdeti nehézséget alig győzték leküzdeni. Rövid- és hosszúlejáratú hitelekre szorultak, hogy kievickél-AZ utóbbi években jelentősen emelke­dett a búza, árpa és a kukorica hek­tárhozama. amely főleg az új fajták érdeme. A felvéte­len: Tamaskovics Károly elnök (bal­oldalt) és két tár­sa. mindinkább „legyökereztek“, miután kézzelfoghatóvá vált: csakis a szövet­kezetben végzett becsületes, szorgal­mas munka teremtheti meg jólétüket. A személyi jövedelem gyarapodásával megnövekedett a tagok biztonságér­zete, munkakedve, s kezdtek más­ként, az új élethez igazodva gondol­kozni — s cselekedni. ÚJABB FORDULÓPONT 1958-at írtak. A szövetkezeti termelés továbbfej­lesztése sarkallatos kérdéssé vált. Már nemcsak a mennyiségről beszél­tek, hanem a minőségről is. Mind gyakrabban került szóba: friss erő szükséges a vezetésbe, amely képes a megnövekedett feladatokat — a tagság egészére támaszkodva — meg­valósítani. Majd a tisztújító közgyűlés úgy határozott, hogy Tamaskovics Károlyt az elnöki, Streba Józsefet az alelnöki tisztséggel bízza meg; ve­zetőségi tagok: Fülöp György. Hanák István, Szabó Jenő, Kalap Anna, Van­­csík Pál, Škabla Ladislav, Preszel Fe­renc, Kurucz Károly, Július Lipovský, Kovács Vince és Mitlik Kornél. •• A harmadik szövetkezeti elnök, — vagyis Tamaskovics elvtárs, azóta is közmegelégedéssel irányítja a jóhírű, élenjáró szövetkezetei. A vezető-gár­da nemcsak összekovácsolódott. ha­nem szakmailag és politikailag is so­kat fejlődött. így azután a politikai válság Idején — 1968—69-ben sem in­gott megy a helyzet: sőt, mind Ta­maskovics, mind Streba elvtárs nagy „szálka“ volt a járás jobboldali op­portunista elemeinek szemében, mivel nem sikerült az osztályharcos, lenini elveket valló és aszerint cselekvő elv­társakat térdrekényszeríteni. Mindkét vezető a múlt rendszerben a saját bőrén érezte a kapitalizmus kegyetlen ostorcsapásait! Az előbbi a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagja, az SZNT képviselője, a másik meg a Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja. A két fő termelési ágazat — a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés — irányítóin igen sok múlik. Szak­­avatottságukkal, szervezőképességük­kel, hasznos kezdeményezéseikkel, az emberekkel való helyes bánásmóddal igen lényegesen befolyásolhatják a termelést, az évi terv-feladatok telje­sítését és túlszárnyalását. Kik tartoz­nak ehhez a szakember-gárdához? Kubicskó István főagronómus, Iványi Vince mérnök, Szőcs Béla, Mészáros Gyula, Ambrózy Ferenc és Gyula, Lengyel Ferenc, Juhász János, Vanya László és Szovics Gyula agronómusok. Csicsman Tibor főzootechnikus, Lel­kes Mihály, Juraj Fiala, Bús István, Brenkus Béla és Pápay György zoo­­technikusok. A tisztségviselők közé tartozik még Mészáros József főgépe­sítő, Hatás István műhelyvezető, Nagy Ferenc brlgádközpont-vezető, helyet­tese Lencsés Péter, szállításvezető Hanák Péter, építésvezető Ľudovít Vy­metal, ép. csoportvezető Kurucz Ká­roly és Tóth Antal,.-melléküzemág­vezető Hofbauer Iván. A szövetkezet ökonómusa Papp Béla mérnök. A közös vagyon védelmezője: az ellenőrző bizottság. Elnöke Vancsík Ferenc, tagok: Gyulai Sándor, Len­csés Péter, Kalap Béla, Oriskó István, Csernyánszky Imre és ifj. Jozefík Imre. Olyan ez a gárda, (ne vegyék sér­tésnek a hasonlatotl), mint egy nagy­­nagy fogaskerék, amelynek minden fogazata egyformán szükséges, hogy az irányítás zökkenőmentes, kiegyen­súlyozott lehessen, kifogástalanul mű­ködhessen. JELEN ÉS JÖVÖ Az, hogy a közös gazdaság két év­tized határán ilyen szilárd gazdasági alappal, szakmai-politikailag fejlett, s jómódú tagsággal rendelkezik, ez a tény mindannyiuk örömére szolgál­hat. Mert az, hogy az 1953-ban még csak közel 8 millió korona értékű állóeszközt tudhatott magáénak, és 1970-ben már jócskán meghaladta ez az összeg a 38 milliót, ebben mind­annyian osztoznak. Az érdem azoké Is, akik megalapozták ezt a közös gazdaságot, s ma már nyugdíjasok­ként tartják őket számon, s azoké is, akik nap mint nap termelői az anya­gi javaknak: mind a szövetkezet, mind a társadalom elkötelezettjei. Mint arról a szövetkezet elnöke is beszámolt, az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül a közös gazdaság. Gépesítettek sok munka­­folyamatot, tért hódított a kemizálás, a termelés ésszerűbbé tételével növe­kedtek a hektárhozamok, csökkent a termelési költség, emelkedett a mun­katermelékenység. önelégültségről szó sem lehet! — Mezőgazdaságunk biztosítja az élelmiszerszükségletnek mintegy 80 százalékát — mondotta az elnök. — Az ötödik ötéves terv fő feladata: a mezőgazdaságnak teljes mértékben fedezni kell az élelmiszerszükségle­tet. Javítani kell az élelmiszerek mi­nőségét és választékát. Mindez meg­követeli, hogy — az ötéves tervidő­szakban — legalább 13—14 százalék­kal növeljük a mezőgazdasági terme­lést és 18—19 százalékkal a piaci ter­melést. Tehát, szövetkezetünk vi­szonylatában a szántóterület 56 szá­zalékára terjesztjük ki a gabonater­mesztést, a hektárhozamokat legalább 4 mázsával emelve átlagosan. A la­kosság jobb ellátása érdekében körül­belül 18 százalékkal több vágóálla­tot, s 21 százalékkal több tejet érté­kesítünk. A növénytermesztésben komplex gépsorokat vezetünk be. Természetesen a komplex gépsorok alkalmazása csakis úgy lehetséges, ha még nagyobb területeket összpon­tosítanak. A termelékenység a mainak többszörösére csak úgy növekedhet, ha a Jövő nagyüzemi technológiája érvényesül (80—100 lóerős traktorok, 250—600 hlzómarha, vagy 40—50 te­hén, vagy 2—2,5 ezer sertés, vagy 5—10 ezer tyúk ellátása egyetlen munkaerővel stb.). Az ilyen korszerű gazdasági épület-komplexumok építé­se lehetséges a termelés szakosításá­val és kooperációs kapcsolatokkal. Megoldódhat ilymódon a munkaerő­­kérdés, jobb munkafeltételek alakít­hatók ki, amelyek vonzzák a fiatalo­kat. A selicel szövetkezetben már eddig is nagyon sokat tettek szociális és kulturális téren, valamint a munka­­környezet javítása, a munkafolyama­tok biztonságossá tétele érdekében. Még hatékonyabban használják majd fel a jóléti-kulturális alapot: kiegészí­tik a szövetkezeti tagok alacsony nyugdíj-járadékát, jelentős évfordu­lók alkalmával megjutalmazzák az arra legérdemesebbeket, fokozottab­ban gondoskodnak a fiatalokról, a tagok szakképzetségének gyarapításán ról, a vezető káderek részére még­­inkább lehetővé teszik a hazai és külföldi tanulmányutakat, tapasztalat­­cseréket, s hathatósan törődnek a ta­gok egészségvédelmével (pl. fürdői gyógykezelés, üdülés stb.). A jövőben megtesznek mindent a tudományos és műszaki fejlődés szem­pontjából: ipari termelésmódokat ve­zetnek be, s még belterjessebben használják ki a termőföld adottsá­gait. Többek között 803 hektárnyi fe­lület öntözését tervezik (a mezőgazn dasági földterület 30 százalékát), mégpedig öntözni akarják a gabona­féléket, kapásnövényeket, a többéves takarmányokat, a gyümölcsöst, a ki­bővített kertészetet, felújítják az üvegházat, s teret adnak a műanyag­fóliás zöldségtermesztésnek stb. Egész évben kihasználják a szárítóüzem ka­pacitását. Ugyancsak tervezik egv légkondicionáló berendezéses zöld­ség- és gyümölcstároló építését. Lényeges fejlődéssel számolnak, ami a tenyészkocák, tenyészkanok, tehe­nek és baromfi-szülőpárok tenyészté­sét illeti, s áttérnek a takarmányozás gazdaságosabb módszereinek alkal­mazására (monodiétás, stb.). A selicel szövetkezet 20 éves múlt­jához méltó feladatok ezek, megvaló­sításuk életbevágóan fontos az előbb­­rejutás érdekében. Csakis így telje­sülhet a CSKP XIV. kongresszusa ál­tal jóváhagyott ötéves terv, ha má­sutt is hasonlóan cselekszenek. (kovács) A tagok egy cso­portja. haza felé indul a régi szék­házból. Jelenleg új szövetkezeti szék­házzal rendelkez­nek, amelynek elő­terében mini-állat­­kertet létesítettek. Az egyesített Nová Bodva-1 (Újbodva) Élsz tagjai a novem­beri választások előkészítése jegyében taggyűlést tartottak. Értékelték háromnegyedévi termelési eredményeiket, tár­sadalmi feladataik teljesítését, majd átvették a KIVÁLÓ MUN­KÁÉRT állami kitüntetést. A program keretében sor került a szövetkezet 31 legjobb tagjá­nak tárgyi és pénzjutalmazá­sára, s az elismerő oklevelek átadására. Az ünnepi taggyű­lésen Pavol Jonáš mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szlo­vákiai Szövetségének elnöke is résztvett, aki üdvözölte az új­­bndvai szövetkezet tagjait, s to­vábbi sikereket kívánt munká­jukhoz. Az ünnepi gyűlésen elmon­dott íőbeszámolőjában Köte­les J. elnök többek között vá­zolta a szövetkezet elért ered­ményeit, főleg az utóbbi két évben: ebben az időszakban hektáronként 805 kg húst és 1084 liter tejet termeltek. Majd összehasonlította a tagok 1983. évi személyi jövedelmét a múlt évivel, s a különbözet több mint ötmillió korona, ami szép eredménynek számit. szavaznak A legközelebbi években az Illető szövetkezet néhány ter­melési szakaszon kooperálni szándékszik más szövetkezetek­kel a košicei járásban, s azon kívül is, a bevált termékek termelésére vonatkozóan, szé­lesítve a termelési kapacitáso­kat, fokozottabb figyelmet for­dítva a tagok szociális, higié­niai, munkabiztonsági előfelté­teleinek megteremtésére, egész­ségvédelmére, a munkabalese­tek megelőzésére, az üdülteté­sekre télen és nyáron egyaránt. Mi a helyzet a háromnegyed­évi gazdálkodás eredményeinek számbavétele terén? Az, hogy a búza hektárhozamát — а tervezetthez viszonyítva — 118 százalékra, az árpáét 120 szá­­zalékra teljesítették. Gyöngéb­­ben sikerült a zöldségtermesz­tés (89 %), ettől függetlenül a növénytermesztés tervezett jö­vedelmét 108 százalékra sike­rült teljesíteniük. Ami pedig az állattenyésztést illeti, a háromnegyedévi tervet tejből 113, juhsajtból 113, gyap­júból 87, borjúszaporulatból 105, szarvasmarhából 114, ba­romfiból 118, húsból pedig 119 százalékra teljesítették. Vagyis az állattenyésztés nyerstermék­tervét összesen 104 százalékra valósították meg. Az Gjbodvai Efsz tagjai nin­csenek ezekkel az eredmények­kel megelégedve, a legköze­lebbi időszakban tovább szor­galmazzák a termelés minőségi színvonalának emelését. Min­denekelőtt automatizálni és szakosítani akarják a terme­lést. Meg vannak győződve ar­ról, hogy ezáltal igen jelentő­sen hozzájárulnak ez évi ter­melési-pénzügyi terv túltelje­sítéséhez, s a legjobb hozzájá­rulásnak tartják, ami a válasz­tások sikeres előkészítését és lebonyolítását illeti, szavaza­taikat valamennyien a Nemzeti Front képviselőjelöltjeire ad­ják. (jp)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents