Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-06 / 44. szám
1971. november 6. Jí/jADAU f ULUMÜ VC3 Mit keli tudni a Slovmona H egymagvú cukorrépáról? A cukorrépa az emberi munkára legigényesebb növények közé tartozik. A cukorrépa termesztésének legtöbb kézi munkát igénylő folyamata főleg az egyelés, melyet tökéletesen és rövid idő alatt kell elvégezni, mert a többmagvú gomolyokböl fejlődő növénykék egymást akadályozzák a növekedésben, gyökérkéik összesen vödnek és addig csak sínylődnek, amíg az egyelés által elegendő életteret nem biztosítottunk a számukra. Ezt a nemkívánatos állapotot eleinte a többmagvú engedélyezett fajták, főleg a Dobrovicel A magtermésének koptatásával igyekeztünk áthidalni. A koptatott mag valamivel csökkenti ugyan a kézi munka szükségletét, de mivel a koptatott gomolyokban továbbra is sok volt a kétmagvú, ez a módszer a további fejlődés szempontjából — cukorrépatermesztés a kézi munka kirekesztésével — nem volt kielégítő. Ezt a feladatot csak az egymagvú fajtával lehet megoldani. A koptatott mag említett hiányosságai következtében 1960-ban hozzáláttunk az egymagvú fajta nemesítéséhez. Kiindulási anyagként az egymag vú Belocerkovská fajtát használtuk fel, mely a mi viszonyaink között a legelterjedtebb Dobrovícei A fajta termőképességének csupán 85 százalékát nyújtotta. A kiválasztott fajtának számos morfológiai és technológiái hiányossága is volt, éspedig a többfejuség, a felmagzás és' a gyökér elágazása. A termőképesség gyors növekedése és a negatív tulajdonságok kíküszö bölése céljából a nemesítésnél a hazai és a külföldi fajtákkal való keresztezés módszerét választottuk. A hazai fajták közül a Dobrovicei Л-t, a Dobrovicei Vt-, a Dobruvicei C-t és a BuCany-i VS-t, a külföldiek közül az iráni fajtát használtuk fel. Az egy magvú fajtának többmagvú fajtákkal való keresztezési kombinációi közül legeredményesebb volt az egymagvú fajtának a Buéany-i VS-el való keresztezése, mely az állami fajtaellenórzö állomásokon az 1964-től 1968-ig terjedő időszakban rendszeres ellenőrzésnek volt alávetve és 1969 május hatodikán engedélyezték és körzesí tették Szlovákia kukoricatermesztö övezetében. A technikai cukorrépaterniesztés céljaira a keresztezésből származó (Fuj vetőmagot használják, mely 90 százalékos egymagvóságot mutat ki. Az egymagvú Slovmona H fő tulajdonságai: 1. Az egymagvúság, ami lehetővé teszi a cukorrépa minimális emberi munkaerő felhasználásával történő termesztését. 2. A koptatott Dobrovicei A fajtánál jobb csírázási erély kevésbé kedvező feltételek mellett is, aminek a hektáronkénti egyedsürüség biztosítása szempontjából van nagy jelentősége. 3. A szárazságtűrés, amit az is bizonyít, hogy szárazabb években elérte a nem koptatott Dobrovicei A hozamait is. 4. Ryors kezdeti növekedése. 5. Nagyobb levélhnzam (6 0/o-kaI). A Slovmona H tulajdonságait ténylegesen akkor tudjuk felmérni, ha a Dobrovicei A fajtához való összehasonlításokat az egyes évek eltérő éghajlati feltételei szerint vizsgáljuk. A 190-nél kevesebb vegetációs napot tartalmazó szárazabb években (1964, 19B7, 1968) a Slovmona H csaknem azonos eredményt adott, mint a Dobrovicei A (100,6 °/o), 190-nél több vegetációs napnál a Slovmona H cukortermése 1,5 % kai maradt el a Dobrovicei A-tóI. Csapadékosabb években a Slovmona H lemaradása az említett fajta mögött jelentékenyebb, de a rövidebb vegetációs időt itt is jobban hasznosítja. mint a Dobrovicei A. A különbségek csak akkor nagyok, ha a betakarítás késő novemberben történik és az elhúzódó őszi vegetációt a Dobrovicei A jobban ki tudja használni. Ilyenkor a Slovmona H cukorhozama a Dobrovicei A hozamának csupán 93,2 °/o-át éri el. Ezek az eredmények a Slovmona H koraiságát igazolják, és indokolttá teszik korábbi betakarítását. Az egymagvú cukorrépa megtakarítja ugyan a nehéz kézi munkát, fokozott igényei vannak azonban a talajelókétzítégre, a vetésre és a táp anyagellátásra. A káli- és a foszfor trágyák felét vagy kétharmadát már ősszel az istáilótrágyázással a földbe kell jutattni, hogy a tápanvagok a szántóréleg egész mélységében egyenletesen helyezkedjenek el. A cukor répa jó tápanyagellátást, megfelelő kémhatást (6,9—7,2) és elegendő humuszt igényel. A több humuszt tartalmazó talajok muszban szegény talajok. A humusztartalommal szorosan összefügg a talaj jó szerkezeti állapota is, ami a répa egyenletes csírázásához okvetlen szükséges, a rossz szerkezetű talaj ugyanis könnyen kér gesedik, ami megnehezíti a magvak csírázását, kevesebb egyed fejlődik ki, ami pedig a hozam szempontjából rendkívül fontos. Azokon a talajokon, amelyeken kérgesedés nem fordul elő, a részbeni talajegyenlítést még ősszel elvégezhetjük, hogy a tavaszi talajelőkészítésnél ne legyenek már nagy szintkülönbségek a hantok és a barázdák között. Ellenkező esetben a hantok kiszáradt taraja a barázdákban oly mértékben felgyülemlik, hogy ez is kedvezőtlenül hathat az egyenletes csírázásra. A tavaszi munkák folyamán egyébként is nagyon takarékosan kell bánni a téli csapadékkal, s úgy kell előkészíteni a talajt, hogy az eléggé meleg, szellős és nedves legyen. A talajelőkészítéshez olyan gépeket kell alkalmazni, amelyek a magvak csírázásához a legmegfelelőbb talajszerkezetet hozzák létre. A tavaszi talajelőkészítésnél nagyon jól beváltak a knmbinátorok, amelyek egyúttal a tápanyagokat is a talajba juttatják. A kombinátorok a vetés mélységében a talajt tömörítik, a felső réteget viszont lazítják és így védik a talajt a túlságos kiszáradástól. A talajelőkészítéshez szükség szerint sima hengereket is alkalmazhatunk. A talajelókészítésnél gyakran követünk el olyan hibákat, amelyek kedvezőtlenül hatnak a magvak kelésé re, illetve egyenlőtlen kelést okoznak. A leggyakrabbi hibák közé tartoznak: a) a munkákat túl korán kezdjük, amikor a talaj még nem eléggé érett, b) könnyű és rövid simítókat használunk, c) túl mélyen lazítjuk a talajt és az gyorsan kiszárad, d) a talajelőkészítést nagyobb szakaszokban végezzük és az előkészített darabot nem győzzük aznap be is vetni. A többmagvú cukorrépát a tradíciós termesztésben általában kanalas vetőgépekkel vetették. A koptatott magvak vetése a 6-SPCX 450-es és a 12 SeCXP 450 es vetögépekkel történt, ami jelentős mértékben megkönnyítette az egyelés munkáját. A genetikailag egymagvú cukorrépát a mag alakja miatt nem lehet az említett gépekkel vetni. A magvak egyenletes elosztása végett ezért az SPC-6-os pneumatikus vetőgépet próbáltuk ki. Eredeti formájában ez a vetőgép sem elégítette ki a pontos vetésre irányuló követelményeinket, ezért átszereltiík a gép vetőberendezését. Átszerelés után már pontosabb lett a vetés és kisebb lett a vetőmagszükséglet is. Az SPC-6-os vetögépet gyártó cég a cukorrépa vetésének alábbi módját ajánlja: Ezzel a módosítással már el lehet érni az új technológia követelményeinek megfelelő vetést. A gomolyok tökéletesebb kinyomása céljából a lyukakat a szívással szembeni oldalon tölcsérszerűen képeztük ki. A kinyomó kereket úgy köszörültük meg, hogy az az imitált lyukakba jól heleugorjon, és a le nem rövidített fogak tökéletesen kinyomják a magvakat, esetleg a lyukakat tömítö szennyező dést. hogy ez a hiba ne ismétlódhes sen. Az átalakított tárcsa egyik olda Ián eredeti létszámú lyuk található (68), ennek a fele azonban csak imitált, a szívással ellentétes oldalon azonban csak 34 lyuk van, tehát csak minden második lyuk szór magot. 5—6 cm-nél nagyobb távolságra azonban csak akkor vetünk, ha a ta lajt tökéletesen, kertészeti színvonalon készítettük el, és a magvak csíra zásához optimális feltételek vannak. Kivételesen kedvező talaj- és nedves ségi feltételek mellett a vetés 18 cm távolságra is végezhető. A vetési idő pont akkor a legkedvezőbb, ha a ta laj hőmérséklete a vetés mélységében eOérte a 7—8 C fokot. ING. MICHAL ŠOTTNIK A fogak száma a lyukak száma a magok távolsága a sorban a vetőtárcsa a vetőtárcsán a láncos meghajtőkerék fogainak tengelyén • száma 30 68 9 10 11 16 22 68 6,1 5,6 5,1 3,5 4,5 4,0 3,7 2,5 Ennél a vetési módnál a vetntárcsán 6B lyuk van. Ha ezt a tárcsát használjuk, a magvak egymástól való távolsága csak 2.5 cm-től 6,1 cm-ig terjed, ami a teljes gépesítés követelményeit nem elégftt ki. A növénytávolságnk pontosabb he tartása és a magvak nagyobb távol-A fogak száma a lyukak száma a vetőtárcsa a vetótárcsán tengelyén Ságokban való elhelyezése érdekében a tartalék-tárcsákat vettük igénybe, s a lyukak számát 34-re redukáltuk, ennek megfelelően módosítottuk a fogazott kinyomó kereket. A magvak vetésénél a következő távolságokat értük el: a niagnk távolsága a sorban a láncos meghajtókerék fogainak száma a cukorrépa mint a hu-30 34’ 9 12,2 10 11,2 11 10,2 16 7.0 22 34 9,0 8,0 7,2 5,0 Az ötévas terv végéro Szlováklában a cukorrépa vetésterületét feltételezhetően 50 ezer hektárra bővítik, s 380,8 mázsa termésátlaggal számolunk hektáronként. Az említett vetésterületen belül takarmányozásra 3000 hektáron termesztünk cukorrépát. Az egyes övezetekben a következőképpen alakult a vetésterület: a kukoricatermő övezetben az összterület 5,32, a répaövezetbeij 3,50, a burgonyaövezetben 0,31 és a burgonya-zab övezetben pedig a földterület 0,24 százalékán termesztünk cukorrépát, A trágyázást a gyakorlatban aszerint kell végeznünk, ahogy a hozamtervet felállítottunk, vagy ahogyan a vegetáció idején a növény megkívánja. Az ötéves terv végére 400 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrágyát adunk hektáronként a cukorrá-A cukorrépa agrotechnikája pára. Ebből a nitrogén 130, a foszfor 90. a kálium pedig 1R0 kg lesz. Vegyszeres kezelést 1975-ben a vetésterület 70 százalékán végzünk, és ezzel párhuzamosan a fajtaösszetételt is módosítjuk. Feltételezzük, hogy az 1970—1980-as években a cukorrépa termesztésében az alábbiak szerint alakul a vetőmaghasználat: Mintegy 20 százalékban többmagvú, koptatott, 70 százalékban genetikailag egycsírájú és 10 százalékban többcstrájú (régi) vetőmagot használunk. Az 1971—75-ös években a cukorrépa termesztésénél több módszert kipróbálunk, Illetve alkalmazunk: Módszerek százalékban hektár Hagyományos kézi megmunkálássá! 13 7 280 Részben kosi megmunkálással 40 22 400 Minimális kézi megmunkálással 30 16 800 Koptatott mag használatával kézi munka nélkül 5 2 800 Egycsírájú mag használatával kézi munka nélkül 8 4 480 Automatikus gépi munkával 4 2 240 Előreláthatólag 1985-ben a rápatermnsztésböl teljesen kiküszöböljük a közi munkát. Az ötéves terv végére (1975) u betakarításnál 80 százalékban kombájnokat használunk. A fajta-összetélolböl kifolyólag, valamint a tápanyagellátásnál feltételezzük, hogy egv mázsa cukorrépa összes munkálataihoz 7 — 11 percre lösz szükség, ami hektáronként az egész jdényben 43—70 órára tehető-A cukorrépát a vetésforgóba a gabonafélék után soroljuk, ezért minden termőtalaj-típuson három szántást kell végeznünk. Az egycsírá|ü vetőmagnak szemenként! vetésénél nem javaslunk egységes agrotechnikát. Egy azonban bizonyos, hogy a vetésterületeken az ész folyamán el kell végeznünk a felszíni egyengetést. .• A kukorica-övezet nehéz talajain a vetésforgó idején legalább egy alkalommal 40 cm mélyen kell szántanunk. A műtrágya kétharmadát, я káliumot és a foszfort ősszel az istállótrágyával együtt dolgozzuk (350—400 fl/ha istáll$trágyát) a talajba. Tavasszal arra kell törekednünk, hogy a talalelőkészítőst minél kevesebb műveletben végezzük. Ennél a munkánál használjunk kombinátorokat. A tavaszi munkamenetnek az alábbiakból kell állniuk: enni tózás, trágyakiszórás, kombinátorok használata ás vetés, gyomlrtószerek aplikálása és hengerelés. A tavaszi talajelőkészítésnél ügyeljünk arra, hogy ne hatoljunk mélyeb. ben, a vetési mélység alá a talajba, hogy a föld ki ne száradhasson. Az agrotechnikai követelményeknek jól megfelel a kombinált munkaeszköz, a kombinátor 25-KON-375. Ezzel a talajt egy menetben porhanyíthatjuk és levegőhöz juttatjuk. A felszín pedig tömör marad. Az ősszel egyengetett földterületen a vetéselőtti előkészítésnél csak egy munkaműveletet alkalmazunk a műtrágya bedolgozásánál, esetleg a gyomlrtószer apltkálásánál közvetlenül vetés előtt. A gyomirtószerek használata: a legjobban elterjedt és használatos gyomirtószerek a, Burex vagy a Pyramln, melyeket vetés előtt vagy közvetlenül utána használunk 4—5 kg-ot hektáronként 400—600 liter vízben oldva és kipermetezve. További elterjedt és bevált gyomirtószer a Betanol, amelyet a zöld gyomra permetezünk. Hatékonysága 6—8 napon belül jelentkezik. Ajánlatos akkor kipermetezni, amikor a répa már kikelt. Teljes adagban aplikálva részben a répa növényzetét is károsítja, ami a levelek zsugorodásában és a növekedés 3—7 napos megállásában mutatkozik. Azonban azokon a talajokon, ahol előfordul a perje, használjunk TCA herbicide! vagy Tosylt, úgy hogy a gyomirtószer hozzáférjen a gyökérhajtásokhoz. Fagyos földre azonban ezeket a herbicideket nem szabad használni. Cukorrépavetésnél nálunk három vetőgéptípust használunk. A hagyományos Saxőniát, a csehszlovák gyártmányú 12SeCXP, valamint az SPC-6-os típusú pneumatikus vetögépet. A Saxónia kezelése már ismeretes, ezért szükségtelen Ismertetni. A 12SeCXP vetőgép főképpen drazstrozott mag vetésére alkalmas, azonban koptatott magot is vethetünk vele. A pneumatikus vetőgéppel koptatott, drazsírozott és többcslrájú magot is vethetünk. A cukorrépa vetésének Idejét nem szabhatjuk meg dátum szerint. Tehát a vetést akkor kell végeznünük, amikor arra az adott időszakban kedvező feltétel kínálkozik, s a műveletet gyorsan be Is kell fejezni. Az emberi munkaszükséglet csökkentése vagy teljes kiküszöbölése csak a szemenként! vetéssel, azaz egycsírájú vagy koptatott, maximális csíraképességű mag használatával lehetséges. A szemenként! vetésnél azonban arra Is Ügyeljünk, hogy a répamag 2,5—3 említi mélyebbre ne kerüljön a talalba. Az SPC-8-os típusú pneumatikus szemenként! vetés mennyisége és sortávolsága hektáronként: 7 cm-ro vetve 5 kg, 10,2 cm-es sortávolságnál 2,5 kg. 12,2 cin-es sortávolságnál pedig 2 kg vetőmag szükséges hektáronként. ' A NÖVÉNY GONDOZÁSA A sorközi növényápolásnál mindig a talaj állapotához kell igazodni. Ha felületén kéreg keletkezik, mely gátolja a növény rendes fejlődését, meg kell azt bontanunk, még mielőtt megcserepesedne, megkeményedne. Máskülönben a növényzet nagyon károsodna. Kikelés után a sorközöket sarabolni, porhanyítanl kelt, míg a növény jól nem borttja a tala|t. Legkésőbb június utoljáig nltrogénes levéltrágyázást kell végeznünk. Lehetőleg két adagban hektáronként 60 kg nitrogéntrágyát kell adnunk tiszta hatóanyagban, A sorközöket szükség szerint 2—4 ízben saraboljuk minden alkalommal mélyebbre hatolva. egyelés KÉZI kapaval Amikor a növény 6—8 levelet nevelt, ét kell a sorokat járni, s ahol szükséges, a répát ritkítani és kapálni. Egy dolgozó 14—17 nap alatt képes 2—3 hektárt átvizsgálni és megkapálni. A kllmatlkal, a talaj- és az agroetchnlkal kedvezőtlen feltételekre való tekintettel tanácsos, hogv a vetésnél a 6—8—10,2 cm-es távolságot válasszuk. A kelést arány optimális feltételei mellett azonban nagyobb sortávolságot Is választhatunk. Fontos, hogy az egyelt cukorrépánál legalább 800 ezer, a szemenként vetett, egyelés nélkülinél pedig 900 ezer növányegved maradjon hektáronként. KÜZDELEM A KÁRTEVŐK ELLEN A cukorrépa legismertebb kártevőf a következők: feketelábú földibolha, a fekete répalevél-tetű, a közönséges vetési bagolypille, a lisztes répabarkő, a hamvas vlncellérbogár, a répalégy, a drótféreg, a pajor stb. Például a levéltetű nagyméretű előfordulása esetén 30—40 százalékos kár is keletkezhet a növényben, ha időben nem védekezünk ellene! A cukorrépa kártevői ellen használatos hatásos védöszerekről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium idén kiadott metodikai Ismertetője tájékoztatja a répatermesztöket. A kiadványból megemlítjük a legfontosabb védő szereket: a Hermái L-t a vetőmagcsávázásánál, a Lindal-t s a Supergam-ot talajfertőtlenltésnél (30—40 kg/ha, a tavaszi talajelőkészítésnél), a drőtférgek és a pajorok ellen, a Gamacidot, Gamadint, Aerosol DL-t, Wofatox-pt a lisztes répabarkó ellen, a Soldep-et, Metatlont a répalégy ellen, az Intratlont, Intrasol '3-ast, Fosfottont a tetvek ellen, a Wofatox-ot és a Metatlon E-50-et pedig a közönséges vetési bagolypllle ellen kell használni. Fontos, hogy betartsuk a hektáronkénti vegyszer adagolást aszerint, amint az említett metodikai kézikönyv tanácsolja. Öntözés esetén tudnunk kell, hogv a kelleténél több víz éppen olyan káros a cukorrépára, akár a vízhiány. Ezért az öntözést úgv kell szervezni, hogy a hiányzó vizet pótolja.á BETAKARÍTÁS E téren a gépesítés nálunk ■ mar megoldódott. Így a gépi .betakarítás lehetővé teszi a répa azonnali gyárba szállítását, Kétmenetss betakarításnál az első menetben levágjuk a leveleket, s olszállttluk a mezőről, a másodikban pedig kombájnnal pótkocsira szedjük a répát és elszállítjuk. A hárommenetes betakarításnál géppel levág|uk a leveleket, klszántluk a répát sorokra és pótkocsira rakjuk gépekkel, majd a begyüjtöhelyre szállítjuk. A jövőben a cukorrépa betakarításánál olyan gépeket használunk, amelyekkel hat sorról levághatjuk a levélzetet, s ugyanolyan szélességű kombájnnal szedhetjük k! a répái. Ing. JÄN HLAVATÝ OS VOJTECH ŠUSTER
