Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-06 / 44. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES

Í97Í< november B.

4

A cukorrépa a gyakorlati termesztésben és az egész nemzetgazdaságban egyaránt fontos szerepet tölt be. A mi viszonyaink között egyes körzetekben a legproduktívabb növények közé tartozik. A cukorrépa feldolgozása révén nyert cukor fedezi hazánk közvetett és közvetlen szükségletét, azonkívül fontos kiviteli cikk.

A technikai értéken kívül a cukorrépának a mezőgazdaság, sőt a növénytermesztés szempontjából is aránylag széleskörű jelentősége van. A melasz például egyre nagyobb szerepet kap az állatok takarmányozásában, de fontos nyersanyagként szerepel a szeszgyártásnál stb is.

Ha a cukorrépát, mint növényt bíráljuk el, meg kell mondanunk, hogy egyike a legintenzívebb növényeinknek. A talajt kedvező biológiai, kémiai és fizikai állapotban hagyja hátra, vagyis jó elővetemény. Az utóbbi időben az állatok takarmányozása szempontjából is fontos szerephez jut ez a növény, mivel a cukorrépa segítségével lényegesen csökkenthető a takarmánybilanciában mutatkozó fehérjehiány. A cukorrépatermesztéssel foglalkozó üzemekben lényegesen csökkenthető a takarmánynövények termőterülete, nagyobb területen termeszthető az emberi táplálkozás szempontjához nélkülözhetetlen kenyérgabona vagy egyéb növényféleség. A cukorrépa a gazdaságosság szempontjából is megállja helyét.

A cukorrépa termesztésének és betakarításának technikai színvonala eléggé elmaradt a fejlődéstől, s ezért azon növények egyikévé vált, melyek a legtöbb kézi munkaráfordítást igénylik, persze idénymunkák formájában. Ennek következtében az utóbbi években a cukorrépa termesztésre legalkalmasabb helyeken is igyekeztek csökkenteni a szóbanforgó növény területét. Az állandóan csökkenő tendenciának csak úgy lehetett véget vetni, hogy igyekeztünk a nevezett termesztési szakaszon Is bevezetni az új termelési módszereket, amit elsősorban az egycsírájú fajták termesztésbe vétele tett lehetővé.

Mint ismeretes, az első hazai egyhektár. Az állomáson — közvetlenül a nemesítés szakaszán — 7 nemesítő,

egy fitopatológ, egy fővegyész, tíz segédnemesítő, 15 laboráns és 50 manuális dolgozó munkálkodik.

A Bučany-i Nemesítő Állomást a

cukorrépa termesztés problémáinak a megoldására hozták létre, de mivel jól fel volt szerelve, több olyan nemesitől feladat elvégzését is vállalta, amelyeket más, szlovákiai állomásokon nem lehetett megoldani. Napjainkban ezen az állomáson a cukorrépa, a takarmény-murokrépa, az őszi búza és a lucerna nemesítésével foglalkoznak.

A nemesítő állomás legnagyobb sikerei közé tartozik a „Slovmona H“ genetikailag egycsírás cukorrépa fajta kinemesítése. Feltehető, hogy ezen fajta az egész országban elterjed, mert nagymértékben hozzájárult a kézi munkaerőszükséglet csökkentésének lehetőségéhez. Az itteni nemesítők érdeme a „Bučianska Poly N“ elnevezésű első hazai poliploid cukorrépa fajta kinemesítése is. Ez a fajta ellenállóbb a cerkospórás levélfoltosságnak, a hazai fajtáink közül ez rendelkezik a legnagyobb levélfelülettel és nagyobb az egymagvúság részesedése is, mint a koptatott mag esetében. Ezen az állomáson nemesítették ki továbbá a „Bučianska VS“ fajtát Is, amely kiváltképp a meleg éghajlatú körzetekben ad jó termést, mégakkor is, ha a szokásosnál nagyobb a szárazság. Az állomás dolgozóinak nem kell szégyenkezniük az itt kinemesített „Bučtansky Žltý Valec“ elnevezésű takarmányrépa miatt sem, hisz a gyökértermés szempontjából országos méretben első helyen áll ez a fajta.

Egy új fajta kinemesítése, kipróbálása, különböző termelési feltételek közötti ellenőrzése, 8—10, de néha több évig Is eltart. A kétéves növényeknél — pl. cukorrépa, magtermő kapások — ez a folyamat kétszer ilyen hosszú ideig is eltartana, ezért szükséges mesterséges úton meggyorsítani a növények fejlődési folyamatát. A magszaporítás folyamatát — magról mag — különböző beavatkointenzív termelő körzetekben lobb cukortermést biztosít, mint a Dobrovická A,

9 kinemesíteni egy olyan fajtát az öntözéses gazdaságok részére, amely minden eddigi engedélyezett fajtánál nagyobb cukorhozamot biztosít egy egységnyi területre,

9 továbbá ki kell nemesítenünk egy olyan fajtát is, amelynek a virágpora meddőnek bizonyul, s minden eddigi fajtánál nagyobb és értékesebb hozamot biztosít.

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által meghatározott, a nemzetgazdaság szempontjából rendkívül fontos feladatok:

1. Kinemesíteni egy új egycsírás fajtát, amely:

9 90 százalékos egycsírássági mutatóval rendelkezik,

9 egészségi állapot, felmagzás, tőszétágazás és egyéb tulajdonságok szempontjából megegyezik a Dobrovická A fajtával,

9 egy hektáron legkevesebb 80 q cukrot termel.

2. Továbbá ki kell nemesítenünk egy olyan fajtát is, amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

9 ellenállóbb a cerkoszpórás levélfoltosságnak, mint a Dobrovická A fajta,

9 a poliploid fajtáknál a tripláid magvak száma megegyezzen az állami normák előírásával,

9 a technológiai minőség legalább olyan legyen, mint a Dobrovická A fajtánál,

9 10 százalékkal több cukrot biztosítson egy hektáron, mint a Dobrovická A.

A nemesitő állomáson munkacsoport végzi a nemesítést. Az új fajták hozamaival és minőségi tulajdonságaival szembeni óriási követelményeknek egy dolgozó nem tud eleget tenni. Szükséges, hogy a nemesitök kölcsönösen együttműködjenek a genetikussal, a fiztológussal, a fitopatológussal és a biokémikussal. Ez az együttműködés Bučanyban advan van, s talán ebben rejlik az elért sikerek titka. A jövőben azonban nem szabad

Pillantás a laboratóriumba

meter) állapítják meg. Minél több cukor és kevesebb cukrot nem tartalmazó anyag van a lében, annál nagyobb a tisztasági koefficiens, és annál nagyobb a termés technológiai értéke.

A cukorrépa technológiai értékének nevezzük azokat a komplex tulajdonságokat, amelyek elősegítik a polarizációs cukor legegyszerűbb és leggazdaságosabb kivonását. A répa fejlődése folyamán figyeleinreméltóan változik a vegyi összetétel: növekszik a szaharőz-tartalom és csökken a cukortartalom nélküli anyagok menynyisége.

7. Üntözhetóség. Az öntözéses gazdálkodás útján termesztett répánál fontos, hogy jó legyen a betegségekkel, főleg a gombabetegségekkel szembeni ellenálló képességük, mert a nagyobb mértékű nedvesség elsősorban ezen betegségek terjedéséhez teremti meg a kellő feltételeket.

8. A gépesítés lehetőségei. A növényápolás gépesítése szempontjából legmegfelelőbb a rövid levélszárral ős felálló levélzettel rendelkező répafajta. A nehéz talajokra jobban megfelelnek azok a fajták, melyeknek rövidebb, de szélesebb a gumójuk,

A cukorrépa termesztésének és nemesítésének helyzete

Szlovákiában

csírájú cukorrépát a Bučany-i Szakosftott Növénytermesztési Nemesítő Állomás dolgozói nemesítették ki.

Ez a szakosított nemesítő állomás a Trnava—Piešťany főútvonal mellett található. Az országúiról látni lehet az állomás hatalmas épületeit és üvegházait, de csak a legbeavatottabbak tudják, hogy Itt „születnek“ azok a répafajták, melyeket Szlovákiában termesztünk. Azt is kevesen tudják, hogy az 1949-ben létrehozott állomás dolgozói három új fajtát nemesítettek ki, s egyúttal valóra váltották a termelők régi álmát: olyan répafajtát adtak a termelőknek — egycsírás —, amely lehetővé teszi a legnehezebb mezei munkák egyikének, az egyelésnek mellőzését.

A szóbanforgó nemesítő állomás létrehozása előtt Szlovákiában csak a Dobrovicei fajtákat termelték, melyek a csehországi Semöicőn voltak kinemesítve. Ezek a fajták igen bötermőek, de nem tesznek maradéktalanul eleget a lényegesen szárazabb éghajlattal rendelkező dél-szlovákiai viszonyok követelményeinek. Az újonnan alapított állomás egyik fő feladata az volt, hogy nemesítsen ki Szlovákia számára egy új répafajtát.

Az állomás 1949-ben csupán három hektár területen, egy nemesítővei és hat manuális dolgozóval kezdte meg működését, A kísérleti parcellák területe napjainkban több mint száz

zásokkal a felére lehet csökkenteni. A mesterséges jarqvlzálás és az éjjeli megvilágítás segítökezet nyújt a növények gyorsabb ütemű újratermesztéséhez, minek következtében három év alatt lényegében három generációt nyerhetünk. Ennek a körültekintő és hozzáértő szakmunkának köszönhető, hogy aránylag rövid idő alatt sikerült három új fajtát kinemesítenünk.

A nemesitől munka célja igen igényes, mivel az új fajtáknak jobbaknak kellene lenniök, mint a „Dobrovická A“. Ezen cél elérése azonban nehéz, mert a nevezett fajtát ezidáig sem a hazai, sem a külföldi fajták nem szárnyalták túl.

Az állomás legfőbb feladatai a következők:

9 klnemesíteni Szlovákia szárazabb körzetei számára egy olyan répafajtát, amely ellenáll a cukorrépa cerkoszpórás levélfaltasságának s amely a cerkoszpórás betegség előfordulási körzeteiben Is képes annyi cukrot produkálni egy hektáron, mint a Dobrovická A fajta,

9 kinemesíteni egy diploid és egy polyploid fajtát, amely részben ellenáll a vírusos betegségeknek, és az

megfeledkezni 'a fiatal szakemberek — nemesltők neveléséről sem.

Hogy milyen módszert alkalmazunk az egyes nemesltésl eljárásoknál, az elsősorban a feladat milyenségétől, és a nemesítés céljától függ. Minden feladat számára érvényes fő alapelvek a következők:

1. Termékenység és a termés stabilitása. Az állami fajtakísérletek igazolják, hogy a ml fajtáinkkal megfelelő agrotechnika és tápanvagpótlás esetén 500 mázsánál nagyobb gyökértermést és 350 mázsánál több répafej termést is el lehet érni hektáronként. A gyökérnél az egy hektár terméséből nyert szűrlet mennyisége a döntő tényező. Egy hektárról több mint 100 mázsa cukrot kellene nyernünk. A hektáronkénti magtermésnek 25 q körül kellene mozognia.

2. Technológiai minőség. A cukorrépánál fontos, hogy sok szaharózt, kevés cukortartalommal nem rendelkező anyagot, amidog nitrogént és oldható hamuanyagot tartalmazzon. A gyökér ne legyen elágazó, és ne legyen rajta mély barázda. A gumó oldható szárazanyagtartalmát fénytörésmutató mérőműszerrel (refrakto-A nemesítő állomás fő épülete

Szükséges tudni, hogy vannak rövidebb vegetációs idejű fajtáink (Bučianska VS, Slovmona) és hosszabb vegetációs idejű fajtáink (Bučianska

Poly N, Dobrovická A), s hogy a vegetációs Idő tartama szerint megy

végbe a technológiai érés, Ezért elsősorban a korai fajtákat kell betakarítani, s csak azután a később érőket. így csökkenthetjük a melasznál mutatkozó veszteséget, növelhetjük a cukor kitermelésének fokát, jobb lesz a tárolási lehetőség és könnyebb a cukorgyári feldolgozás,

3. A vegetációs idő tartama. Hogy könnyebb és folyamatosabb legyen a nagy területek termésének betakarítása, s hogy a korai répakampány kezdetén már technológiailag érett gyökereket lehessen begyűjteni, szükséges, hogy rövid és hosszú vegetációs idejű fajtákat is termesszünk, A poliploid, nagyhozamú fajták általában késeiek, a nagyobb cukortartalommal rendelkező fajták vegetációs ideje rövidebb.

4. Raktározási alkalmasság. A légzés intenzitása és a rothadási hajlamosság az egyes fajtáknál ás családoknál különböző. A répakampány nálunk körülbelül 90 napig tart, ezért nagyon fontos, hogy jó legyen a gumók raktározási alkalmassága. A jól raktározott répánál csekély a cukortartalomban mért veszteség és a gumókat kevésbé támadják meg a betegségek. 0—1 C foknál 0,25 százalék, 10 °C hőmérséklet esetén pedig már 1,5 százalékos veszteséggel lehat számolni.

5. A betegségekkel szembeni ellenálló képesség. A melegebb körzetekben nagyon veszélyes betegség a cukorrépa cerkoszpórás lovélfoltossága és a vírusos sárgaság. A nemesítők feladata, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek ellenállók ezen betegségekkel szemben, mert a répa vírusos sárgasága például 20—30 százalékkal csökkenti a gumótermést, 0,5—1 százalékkal a cukortartalmat, és 35—50 százalékkal a szemtermést. Sajnos, egyelőre csak a betegség hordozói, terjesztői (őszibarack, levéltetű, máklevéltetfll ellen tudunk védekezni.

8. Felmagzás. A fajtán belül az egyes növények felmagzási hajlamossága eltérő, ami lehetővé teszi a megfelelő növények megválasztását. A répa igen érzékeny az alacsony hőmérsékletre. A hosszabb ideig tartó 2—4 °C hőmérséklet és a hosszú nappalok serkentik a felmagzást.

mivel ez könnyebbé teszi a betakarítást. A könnyebb talajokon a hoszszabb gumójú fajták Isijól beválnak. Az egyolés gépesítése szempontjából az egycsírás fajták felelnek meg legjobban.

9. A kis hőmérséklettel és a szárazsággal szembeni ellenálló képes

sóg. A kis hőmérsékleten történő csírázásnál még a családokon belül is tapasztaltak eltéréseket. A ml fajtáink 8 C foknál csíráznak legjobban. Nemesítéssel ezt a határt csökkenteni lehet, s akkor némileg korábban lehetne elvégezni a vetést. A nálunk termesztett fajták közül a Bučianska VS és a Slovmona H tűri legjobban a kis hőmérsékletet, és a szárazságot.

A BuCanyl Nemesítő Állomáson a fajtafenntartó nemesítésen és az új répafajták nemesítésén kívül egyéb feladatokkal is foglalkoznak. Többek között:

9 tüzetesen vizsgálják a vetés, növényápolás és tápanyagpótlás különböző módozatainak az egyes fajtákra gyakorolt hatását,

9 megvizsgálják azokat a körzeteket, ahol ezidáig nem termeltek cukorrépát, hogy megállapítsák, milyen lehetőségek vannak a répatermesztés kiterjesztésére,

9 összehasonlító kísérleteket folytatnak a világ szinte valamennyi cukorrépa és takarmányrépa fajtáival,

9 kutatásokat végeznek a magtarmő kapásnövények által előállított vetőmagvak szakaszán,

9 kidolgozták az öntözéses gazdálkodás számára előállítandó új fajta nemesítésének módszerét,

9 kidolgozták a kis hőmérséklet mellett termesztendő cukorrépa kiválasztásának és nemesítésének módszerét,

9 ellenőrizték a hazai cukorrépafajták vírusos betegségekkel szembeni tűrőképességét stb.

Elsősorban az elért eredményeknek a |6 felszerelésnek és a lehetőségeknek köszönhető, hogy ez az állomás lett a magtermő kapáanövények nemesítésének fő állomása. Az elért eredmények büszkeséggel töltik el az állomás valamennyi dolgozóját, de egyúttal arra Is köteleznek bennünket, hogy továbbra is a világszínvonalnak megfelelő munkát végezzünk, mert csak Ily módon érhetjük el, hogy munkánk eredményei Is világszínvonalon mozogjanak.

HAAS JOZEF