Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-06 / 44. szám
Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. november 6. Ara 1,— Kös XXII. évfolyam, 44. szám. Az örök barátság jegyében Irta: PATHŰ KÁROLY Egy áj világot formáló történelmi esemény * évfordulóját ünnepeljük. 54-ik évfordulóját annak, hogy a világ leghatalmasabb országának dolgozó népe — a lenini útmutatás nyomán — felismerte történelmi küldetését, életre hívta a munkások és parasztok első államát, megteremtette a történelem új korszakát formáló nemzetközi munkásmozgalom szilárd támaszát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat nyitott egy olyan társadalmi rend kibontakozásé nak, amely hadat üzent az egykori kiváltságosok osztályának, megszüntette az ember ember általi kizsákmányolásának társadalmi és gazdasági tényezőit. Tehát olyan örök igazságként hirdetett hiedelmet küldött a történelem süllyesztőjébe, amely társadalmi törvényszerűségnek és szükségszerűségnek, s persze örök életűnek tekintette az emberiség urakra és szegényekre való megosztását, vagyis azt, hogy a termelő eszközöket birtokló kiváltságos osztályok maroknyi csoportja büntetlenül élösködhet a dolgozók széles tömegei felett. De korlátlan lehetőségeket nyitott annak bizonyítására is, hogy a rabláncoktól felszabadult dolgozó nép, mint a hatalom és a termelő eszközök osztatlan birtokosa, alkotó képességeinek szüntelen fejlesztése és maximális kihasználása mellett, képes megbirkózni olyan nagyméretű országépítü feladatokkal, amelyek a világ haladó erőinek elismerését és tiszteletét, a kapitalista kizsákmányolok köreiben pedig megdöbbenést váltanak ki. Ebből, vagyis a szovjet nép társadalomformáló munkájának sorozatos sikereiből merített és merít erőt ma is a nemzetközi munkásosztály, a kapitalista kizsákmányolás terheit viselő dolgozók milliói ahhoz a harchoz, amely a kapitalista országok mindegyikében a kizsákmányoltak nélkülözésének és nyomorának enyhítéséért, végső soron azonban a rendszer gyökeres megváltoztatásáért, a hatalombitorló burzsoá osztályok teljes és végleges felszámolásáért folyik. Kétségtelen tehát, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és az első. munkásparaszt hatalom szüntelen izmosodása, hatványozott mértékben meggyorsította a világ elnyomott és kizsákmányolt osztályöntudatának elmélyülését, annak a történelmi igazságnak tudatosítását, hogy a dolgozó nép jólétéhez, az emberiség boldogulásához csak egyetlen út, a kizsákmányolok feletti győzelemhez vezető forradalmi osztályharc vezet. Az osztályöntudat elmélyülésének törvényszerű következménye annak az igazságnak a felismerése, hogy az új, szocialista társadalmat építő, valamint a dolgozó nép hatalmának kivívásáért harcoló népmilliókat osztály-érdekközösség köti öszsze. Ennek a felismerésnek a szükségességére figyelmeztették a nemzetközi proletariátust a tudományos marxizmus megteremtői, de erre ösztönöz — a marxizmus-leninizmus eszméinek gyakorlati megvalósításában élen járó szovjet nép példamutatása is. A Szovjetunió létezésének ötvennégy éve, a ** szovjet társadalom fejlődésének minden mozzanata arról tanúskodik, hogy a szovjet emberek — a proletár nemzetköziség szellemében — a kitartó munkával létrehozott hatalmas gazdasági bázisukat és a Szovjetunió növekvő nemzetközi tekintélyét is, a társadalmi haladás szolgálatába állítják. Erkölcsi kötelességüknek tekintik hathatós segítséget nyújtani azoknak a népeknek és nemzeteknek, akik a közös célért, a kizsákmányolástól mentes társadalmi rendért küzdenek. De hathatós anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti a szocialista forradalom szövetségeseit, vagyis azokat a nemzeteket is, akik az imperialista elnyomás, a gyarmatosítás különböző formái ellen, hazájuk függetlenségéért küzdenek. A szovjet nép tehát tudatosította történelmi szerepét és egyben tudatában van annak is, hogy a nemzeti elszigetelődés, a proletár nemzetköziség erőt tömörítő szerepének lebecsülése a szocialista forradalomnak halálos ellensége. Nekünk is tudatosítanunk kell, hogy szocialista társadalmi rendszerünk léte a Szovjetunióhoz, a szocialista világrendszerhez és a nemzetközi munkásmozgalomhoz való viszonyunknak a függvénye. Tehát nincs, mert a szocializmus építésében nem is lehet, helye semmiféle nemzeti elszigetelődésnek, úgynevezett sajátos külön út keresésének. Ugyanis a sajátos külön út, amit főleg 1968— 1969-ben a revizionisták és a jobboldali opportunisták oly álhatatosan népszerűsítettek, nem más, mint a szocializmus, tehát a dolgozó nép érdekei elárulásának az útja. Ellenforradalmi cselekedet azért is, mert tagadja a szocializmust építő nemzetek érdekközösségét, így gyengíti és megbontja a szocialista társadalmi rend híveinek és védelmezőinek harci szövetségét, tehát a kapitalizmus restaurálását készíti elő. Amikor az ellenséges propaganda hatására vagy alaposabb tájékozottság hiányában firtatjuk a más szocialista országokkal, esetleg a felszabadult fejlődő országokkal kötött gazdasági egyezményeink előnyös jellegét, avagy önző, nacionalista propagandával találkozunk, amely kétségbe vonja a rászoruló nemzeteknek nyújtott segítségünk helyességét, gondoljunk arra a felmérhetetlen segítségre, amit mi a Szovjetuniótól kaptunk. Nem kell nagy politikusnak lenni annak tudatosításához, hogy egyedül, tehát magunkra hagyatva, nem tudtuk volna kiűzni hazánkból a fasiszta megszállókat, hogy a belső és a külső ellenséggel szemben képtelenek lettünk volna megvédeni és szilárdítani néphatalmunkat, felépíteni fejlett szocialista iparunkat és a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságunkat, s gyengéknek bizonyultunk volna ahhoz is, hogy a nyugati imperializmussal szövetkező ellenséggel szemben 1968-ban — a Szovjetunió és a többi szövetséges szocialista ország internacionalista segítségnyújtása nélkül — meg védjük szocialista vívmányainkat. |s|e feledkezzünk meg tehát egy pillanatra sem ” arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született szocialista nagyhatalom, vagyis a Szovjetunió léte, önzetlen és sokrétű internacionalista segítsége nélkül nem építhettünk volna korlátlan méretű munkalehetőséget nyújtó gyárakat, korszerű, munkát könnyítő gépekkel és egyéb felszerelésekkel jól ellátott mezőgazdaságot, s hogy a szovjet tapasztalatok alkotó kihasz' nálása és a szovjet tudományos vívmányok birtoklása nélkül képetlenek lettünk volna ilyen gyors ütemben emelni ipari termelésünk és közlekedésünk színvonalát, a gabonafélék hektárhozamát és az állattenyésztési termelésünk hasznosságát. Tehát emlékezetünkbe kell vésnünk, hogy mindaz a vívmány, amit elértünk, a korszerű lakáskultúránk, az utcákat ellepő autók ezrei, a családanyák és az öregekről való messzemenő társadalmi gondoskodás, vagyis az a magas életszínvonal, amellyel büszkén dicsekedhetünk annak következménye, hogy a társadalomfejlesztő és országépítő munkánkban — még a legnehezebb időszakban is — a szovjet nép baráti segítségére támaszkodhattunk. További fejlődésünk legfőbb biztosítékát is azok az intézkedések képezik, amelyek a Szovjetunió és a KGST-hez tartozó többi szocialista ország érdekközösségének szellemében születtek. Ugyan is a szocialista nemzetközi munkamegosztással párosuló és a sajátos nemzeti érdekeket méltányoló gazdasági együttműködés, ami a kooperációs és integrációs viszonyok elmélyítéséhez, közös érdekeltséget tükröző vállalatok és vállalkozások építéséhez vezet, kedvező irányt szab népgazdaságunk fejlődésének is. A Szovjetunió kimeríthetetlen nyersanyag és korszerű műszaki bázisa, valamint a világviszonylatban is elismert szovjet tudomány, nagy mértékben hozzájárul a testvéri szocialista országok gazdasági életének fejlődéséhez, s egyben az egységes szocialista világgazdaság alapjainak fokozatos és következetes lerakásához. A Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország cselekedeteit tehát a szocialista forradalom szelleméhez való hűség jellemzi. Az a törekvés érvényesül, hogy a szocializmust építő népek életszínvonalának szüntelen emelkedése mellett, mindjobban tömörüljön és erősödjön az egész világra kiterjedő forradalmi átalakulás erkölcsi bázisa. A szocializmust építő nemzeteknek erkölcsi ** kötelességük minden körülmények között megvédeni az új társadalmi rend minden vívmányát mind a belső, mind pedig a külső ellenséggel szemben. Lényegében osztályérdekek és vívmányok védelméről van szó, amelyek meghaladják a nemzeti országhatárokat. Ezért törvényszerű szükségszerűség a védelemre való felkészülésben is közös erőfeszítéseket tenni. A testvéri szocialista országok védelmi erejének tömörítését és fejlesztését, vagyis az esetleges támadóval szembeni hatékony fellépést, a Varsói Szerződés garantálja. A Varsói Szerződésben, mint a szó legszorosabb értelmében vett védelmi jellegű harci szövetségben tömörült szocialista országok függetlenségének, békés építő munkájának biztosítéka, a lehető legkorszerűbb szovjet hadi technika közös birtoklása és a harcedzett szovjet hadsereggel való szövetségre épülő védelmi arcvonal, amely meghiúsítja az imperialisták mesterkedéseit. Megnyugvással tölthet el bennünket is annak tudata, hogy hazánk függetlenségének, népünk boldogságának védelmében — az internacionalista kötelezettségeit mindenkor teljesítő nagy barátunk, a szovjet nép győzelmes hadseregének helytállására támaszkodhatunk. A hagyományos csehszlovák—szovjet barátságnak tehát mély, közös érdekeket kifejező alapja van. S a közös osztályérdekeink, amelyek összhangban vannak a sajátos nemzeti érdekeinkkel is, arra köteleznek bennünket, hogy ezt a barátságot és osztályszövetséget mindenkor védelmezzük és szüntelenül szilárdítsuk. Az Auróráról dörrent el a jelt adó agy ú lövés. A haladó tapasztalatok iskolája A Csehszlovák Televízió e cím alatt hét hónapon át, vagyis 1971. november 11.—1972. május 18-a közt havonként egyszer mindig csütörtökön 18. és pénteken 9 órakor képernyő elé hívja a szövetkezetek, az állami gazdaságok, a falvak dolgozóit, és a mezőgazdasági iskolák diákjait, hogy megnézzék, meghallgassák adását és megismerkedjenek azokkal a feladatokkal, melyeket pártunk XIV. kongresszusa a mezőgazdaság fejlesztésére kitűzött. A haladó tapasztalatok iskolája keretében tehát hét előadást hallgathatnak meg dolgozóink. Az első témakörben megismerkedhetnek pártunk mezőgazdasági politikájával, a CSKP XIV. kongresszusának megvilágításában. További három adásban a szakosítás és az összpontosítás előnyösségéről tájékozódhatnak, s arról kaphatnak kimerítő kvalifikált magyarázatot, hogyan valósítható meg a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Az ötödik adás az anyagi-műszaki alapok szerepét, a hatodik pedig a munkaerő problémákat tárgyalja. A záró, vagyis a hetedik adás „Nagy távlatok küszöbén“ címmel összefoglalja mindazt, amit a közelmúltban mezőgazdaságunkban tettünk. A haladó tapasztalatok Iskolája megnyitásával a CSKP KB titkárságának júliusi határozatát realizáljuk, mely feladatul adta ilyen nagy szabású, szervezett oktatási program bevezetését mezőgazdasági dolgozóink számára. Pártunknak ez a meglátása a XIV. kongresszuson elhangzottakból ered, ahol nagyon pozitívan értékelték a mezőgazdaságnak, mint a népgazdaság egyik fontos ágazatának eddigi tevékenységét, és szükségesnek tartották további fejlesztését. Pártunk mezőgazdasági politikájának célja, hogy tovább szilárdítsa a szocialista termelési viszonyokat, s kellő módon kihasználja azt a termelőerők, fejlesztésére úgy, hogy a mezőgazdaság az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan még eredményesebben teljesíthessem lakosság egyre.növekvő igényeit. > Ennek a felelősségteljes feladatnak a teljesítése szükségessé teszi, hogy szocialista mezőgazdaságunkban minőségi változások történjenek. Pártunk XIV. kongresszusa ehhez megjelölte a formákat és a módszereket. Ebben a folyamatban döntő fontosságú szerepe van az ipari jellegű technológia és technika nagyüzemi alkalmazásának. Tehát a valóra váltásnál a növénytermesztés és az állattenyésztés céltudatos szakosítására, és összpontosítására kell törekednünk. Mezőgazdaságunkban napjainkban nagyon jelentős további minőségi fejlődést feltételező tényező a kooperációs kapcsolatok kiépítése. Hazánk minden egyes kerületében, járásában és mezőgazdasági üzemében saját feltételeikre feldolgozzák a XIV. kongresszus dokumentumait, s több helyen egyes tételeinek már a megvalósításán fáradoznak. Megvalósítják a termelőerők felhasználásának racionális új feltételeit, lehetővé teszik a földalap, a korszerű nagyteljesítőképességü műszaki bázis, a műtrágya és a takarmány jobb hasznosítását. Kétségtelen, hogy mezőgazdaságunk igényes távlati feladatait a jövőben csak olyan emberek lesznek képesek kifogástalanul teljesíteni, akik megértik korunk nagyüzemi technológiájának céljait. A Haladó tapasztalatok" Iskolája, melyet a Csehszlovák Televízió előadás sorozat formájában programjára tűzött, szintén hatékony formája az emberek politikai, szakmai nevelésének. Céltudatosan hozzájárul a mezőgazdaságban dolgozók látókörének kiszélesítéséhez. Magas színvonalát és az Ilyen természetű oktatási program megvalósítását a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium s vele együtt a cseh és szlovák nemzeti minisztériumok szavatolják. Az oktatási program létrehozásában résztvesznek a szóbanforgó minisztériumok, a tudomány és a kutató munkahelyek élenjáró dolgozói, a mezőgazdasági fő- és középiskolák tanárai, valamint a mezőgazdasági termelési gyakorlat legtehetségesebb szakemberei. Egv-egy témakör befejezése után összefoglalják a fő gondolatokat s ellenőrző-kérdéseket tesznek fel az érdemdúsnak ígérkező vitához. A Haladó tapasztalatok Iskolájának küldetése, hogy minél több hallgatót bevonjon az összes témakörök rendszeres hallgatásába, tanulmányozásába, s az első évfolyamban előkészítse a résztvevőket a többéves oktatásra, mely előreláthatólag magasabb színvonalú lesz, s a televízió adásainak meghallgatásán kívül feltételezi szakirodalom igénybevételét és a konzultálást. Az oktatási program küldetéséről és tartalmáról tájékoztattuk a kerületek és a járások pártaktíváit. Feladatuk, hogy résztvegyenek a politikai szervező munkában a mezőgazdasági üzemekben, a Haladó tapasztalatok iskolájának létrehozásában stb. A televíziós adások tömeges hallgatásnak megszervezésével, az ezzel összefüggő hálózat kiépítésével s az oktatási program szervezésével a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a két, tehát ä cseh és a szlovák nemzeti miniszté(Folvtatás a 2. oldalon;) >
