Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-06 / 44. szám
2 SZABAD FÜLDMOVES 1971. november 6. Győztek a haladó erők, csökkent az USA tekintélye A szocializmus igazságáért Keddre virradó éjjel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történelmi jelentőségű esemény játszódott le. A tagállamok többsége megszavazta a Kínai Népköztársaság ENSZ jogainak felújítását és kizárta az imperialisták szekerét toló Tajvant a világszervezetből. A döntést nagy diplomáciai előcsatározások előzték meg. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államok kétkulacsos politikát folytatott. Mivel az újévben sor kerül Nixon kínai látogatására, nem ellenezhette többé a Népi Kína ENSZ jogának felújítását. Ugyanakkor csatlósának, Tajvannak sem akart ártani, és ezért az ENSZ-ben azt javasolta, hogy Tajvan kizárásához kétharmados szavazat többségre legyen szükség. A javaslatra inég az ún. albán rezolució előtt került sor, azonban mindössze 55 állam foglalt állást mellette, ellene 59, 15 pedig tartózkodott a szavazástól. Még több különböző változatot terjesztettek egyes érdekcsoportok az ENSZ elé, hogy megmentsék Tajvan ENSZ-tagságát. Az USA azt szerette volna, hogyha a két kina elmélet győz és Tajvan IS bennmarad az ENSZ-be, de ezzel egyidejűleg felújítják a Népi Kína ENSZ- tagságát is. Tehát ezen a nagy politikai fórumon nem akart hivatalosan fellépni Tajvan ellen. Azonban a világ haladó erői egyre erősebben hallatták hangjukat és amíg egyik oldalon csökkent az amerikai befolyás, a másik oldalon a szocialista országok a Szovjetunióval az élen több éven át harcoltak a Népi Kína ENSZ-jogának felújításáért és az ő javaslataik felé billent a mérleg. Végül is a Népi Kína ENSZ-tagságának felújítása mellett 76 tagállam szavazott, ellene 35 és csak 17 ország tartózkodott. Ezek után tehát a Kínai Népköztársaság elfoglalhatja jogos helyét a közgyűlésben és természetesen a Biztonsági Tanácsban is. A szocialista országok kivétel nélkül mind a Népi Kína ENSZ jogainak felújítása mellett szavaztak. Neves külpolitikai komentátorok történelmi jelentőségűnek tulajdonítják a Kínai Népköztársaság jogainak felújítását, és feltételezéseket tesznek közé a világpolitika alakulásán val kapcsolatban. Le kell szögeznünk, hogy a szavazás — bár közvetett módon — kifejezésre juttatta az ENSZ-be tömörült országok többségének azt a véleményét, hogy elismerik Kína jogát Tajvanra, azt hogy Tajvan Kína szerves része és nem létezik két Kína. Jóllehet, hogy az elismerés a Kihal Népköztársaságot Tajvan felszabadítására ösztönzi. A jelek szerint ez az akció inkább diplomáciai síkon fog mozogni. Az elsöprő szavazattöbbség esetleg arra kényszerítheti az USA-t, hogy kivonja csapatait Tajvan térségéből. Az ENSZ-ben természetesen lényegesen megváltoznak az erőviszonyok, mert szót kapott egy újabb nagyhatalom. A felvétel befolyásolhatja magának Kínának is a viselkedését, mert ezután be kell tartania az ENSZ alapokmányait és természetesen kötelezőek lesznek rá a különböző ENSZ-határozatok. Mivel az Amerikai Egyesült Államok tekintélye világszerte, és főleg az ENSZ-be csökkent, kialakulhat egy olyan haladó csoportosulás, amely kedvezően befolyásolja majd a világpolitikát. Kérdés, hogy Kína megjavítja-e a szocialista államokhoz fűződő kapcsolatait. Ha kialakulna az ENSZ-be egy egységes antiimperialista csoport, akkor az ENSZ mint nagy világpolitikai fórum lefoghatná az imperialista agresszorok kezét.. Fennáll egy ún. harmadik csoport kialakulásának veszélye is, amelynek esetleg Kína lenne a vezetője. Ez nem járulna hozzá az ENSZ ütöképességélvez. Az Űj Kína hírügynökség a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ jogainak helyreállításával kapcsolatban megállapítja, hogy a határozat győzelem a világ haladó népei számára és teljes vereség az USA számára, amely éveken át megpróbálta erőpolitikáját ráerőszakolni az ENSZ- re és egészen a legutóbbi időszakig megakarta akadályozni a Népi Kína törvényes ENSZ jogainak felújítását. Rámutat arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok képviselői a szavazás előtt úgy szaladgáltak össze-viszsza, mint hangyák a forró tepsiben. Rámutat az USA újabb mesterkedéseire, ami szerint ún. független Tajvant akar létrehozni. Ezzel kapcsolatban azonban a hírügynökségi javaslat hangsúlyozza, hogy Kína népe a világ haladó erőivel együtt szét fogja zúzni az amerikai és japán reakciósok tervét. Egy bizonyos, hogy az Amerikai Egyesült Államok kényszerhelyzetből közeledik a Kínai Népköztársasághoz és természetesen ugyanebből az okból volt kénytelen Kína ENSZ jogainak felújítására szavazni. A Népi Kína politikusai egyáltalán nem hajbókolnak az amerikai diplomaták előtt, mert tudják, hogy Amerika megbukott ázsiai politikáját akarja valamilyen módon különböző kompromiszszimus engedményekkel, ajánlatokkal menteni. A szocialista országok remélik, hogy a Kínai Népköztársaság képviselői továbbra Is ilymódon viszonyulnak majd a világ legerősebb imperialista hatalmával szemben, és ha ez így lesz, akkor tényleg elmondhatjuk, hogy a békszerető haladószellemű emberek szempontjából Kína törvényes ENSZ-Jogainak felújítása nagyhorderejű történelmi esemény volt. BÁLLÁ JÓZSEF D ratislavában a gépészeti főiskola nagytermében a Szocialista Ifjúsági Szövetség 120 alapszervezetének küldöttei jöttek össze aktívára. A nagyjelentőségű aktíván részt vett Gustáv H u s á к elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára is. Több részbeszámoló után Husák elvtárs nagyjelentőségű beszédet mondott a Szocialista Ifjúsági Szövetség 18 ezer tagjához és az összes fiatalokhoz. Husák elvtárs beszédének fő mondanivalója az volt, hogy az ifjúságot nagyobb mértékben be kell kapcsolni a politikai életbe, hogy politikailag felfegyverkezve helyesen ítélhesse meg a szocialista társadalom fejlődését. Megköszönte azoknak a fiataloknak az igyekezetét, akik elkötelezték magukat a párt politikájával és segítették az egészséges kibontakozást, a politikai és gazdasági élet konszolidálását. Hangsúlyozta, hogy a politikai nevelésből el kell távolítani a gyenge pontokat. Lehetővé kell tenni, hngy a fiatalok különböző fórumokon vitassák meg a problémákat, azonban ezeket a problémákat úgy kell irányítói, hogy elősegítsék a fiatalok alkotókedvét. A fiatalokat fel kell fegyverezni a marxizmus-leninizmus alapelveivel és a tudományos szocializmus főbb gondolataival, hogy azok ismerve a „szabályokat“ megfelelő szinten vitázhassanak. Tréfásan jegyezte meg, hogy aki igazán élvezni akarja a futballt, annak természetesen ismernie kell a szabályzatokat, hogy megítélhesse, mi történik helyesen és mi nem. Nem elég, hogy az ifjúság csak bírálja a hiányosságokat, hanem tevékenyen hozzá kell járulnia azok megszüntetéséhez, mert csak ily módon járulhat hozzá a társada lant sikeresebb továbbfejlődéséhez. Husák elvtárs határozottan kimondotta, hogy politikailag elkötelezett ifjúságot akarunk és elégedetten vette tudomásul, hogy az ún. semlegesség! politikát pártoló fiatalok száma rohamosan csökken. Hangsúlyozta, hogy osztály szempontokból felépített országok vannak a világban, tehát maga ez a tény is arra kényszeríti főleg azokat az országokat, amelyek a haladásért küzdenek, hogy a politikai kérdésekben állást foglaljanak. Pártunk főtitkára kijelentette, hogy a politikai analfabétizmus senkinek sem válik dicsőségére és olyan fiatalokat akarunk, akik politikai és szaktudással felfegyverkezve példás lelkesedéssel küzdenek a szocialista eszmékért, a szocialista társadalom minél gyorsabb fejlődéséért. A kétnapos értekezlet után a SZISZ alapszervezeteinek küldöttei felhívást fogadtak el, amely az egész ország főiskolásaihoz és fiataljaihoz szól. Ebben hangsúlyozzák, hogy а XIV. kongresszus határozatainak szellemében az ifjúság teljesíteni akarja a társadalom fejlesztéséből ráeső feladatokat és fiatal erejét a tudományos és technikai fejlődés szolgálatába állítja. Egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait a Szovjetunió és a szocialista országok fiataljaival. A sorra kerülő választásokban a Nemzeti Frnnt jelöltjeire adják szavazataikat, mert tudják, hogy ez a rendszer tette lehetővé számukra az ingyenes tanulást, a szabadságot, egyenjogúságot és boldogságot, valamint tanulmányaik befejezése utáni alkotó munkát. A takarékosság mindannyiunk ügye Nem üresj frázis, nem szószátyár kijelentés ez. Tartalma mély és mindenki számúra érthető, ha közelebbről vesszük szemügyre a kérdés lényegét. Ha mindenki csak annyit dolgozna, hogy kizárólag a legszükségesebb létfenntartási költségekre keresné meg az anyagi eszközöket, nem tudnánk a közvetlen szükségletet meghaladó, tartalékolható árumennyiséget kitermelni. Szocialista társadalmi rendünk viszont lehetővé teszi, hogy a dolgozó munkaigyekezetének fokozásával — az általa elért jelentősebb termelési eredmények ellenértéke képpen — nagyobb bért, fizetést, jutalmat kapjon. Ez pedig anynyit jelent, hogy az okosan gazdálkodó keresetének egy részét félretehetl, megtakaríthatja, tartalékolhatja. Ezt nevezzük takarékosságnak. A takarékosság azonban csak akkor jelent hasznot a társadalom számára is, ha a megtakarított összeget takarékpénztárba helyezzük el betétkönyvre. E megtakarított összegekből a takarékpénztár hitelt, kölcsönt folyósíthat az arra rászoruló polgároknak, üzemeknek, vállalatoknak. A polgároknak házépítésre, lakásra, bútorra és egyéb, költségesebb használati cikk megvásárlására. Az üzemeknek, vállalatoknak és közületeknek nagyobb beruházások, építkezések költségeinek fedezésére, gépek és berendezések beszerzésére. Így válnak a megtakarított összegek az egész társadalom hasznát és gazdasági megszilárdulását elősegítő eszközzé. Nem csekély a takarékos polgárok szánta. A megtakarított összegek is jelentősek. Szlovákiában az év elejétől szeptember 30-ig — a takarékpénztár főigazgatójának Lássák mérnöknek szavai szerint — polgáraink 8 milliárd 106 millió koronát helyeztek el takarékbetétkönyvekre, a betétkönyvekről kivett összeg pedig 6 milliárd 43 millió koronát tett ki. Tehát a betétnövekedés szlovákiai viszonylatban 2 milliárd 63 millió koronát tett ki. Rendkívül örvendetes jelenség, hogy egyre növekszik azoknak a száma, akik 'hosszabb időszakra helyezik el megtakarított pénzüket. Az év elejétől 64 ezerrel szaporodott a hosszabb felmondási időre takarékoskodók szama. Jelenleg 292 ezer ilyen takarékkönyvet tartanak nyilván. A takarékosságnak előnyös módszere ez, mivel a betét után fizetett kamat nagyobb. A tizenkét hónapos felmondási időre kiállított betétkönyveken elhelyezett összegek négy százalékot kamatoznak. Az ilyen feltételek mellett 122 ezer takarékbetétkönyvön az idei évben 1 milliárd 653 millió koronát helyeztek el a takarékpénztáraknál. Komoly összegeket bíztak és bíznak polgáraink e takarékpénztár gondozásába. Mindez pártunk gazdaságpolitikájának helyességét, a csehszlovák korona szilárdságába vetett bizalmat tükrözi. Ez az általános bizalom a további gazdasági előrehaladás záloga és egyben a gyorsabb gazdasági fejlődés előfeltétele is. Ezért mondhatjuk bátran, — s ez nem üres, tartalmatlan frázis — hogy a takarékosság mindannyiunk ügye. Minden polgárunké, aki a maga és családja számára jobb életkörülményeket kíván teremteni, aki -azon iparkodik, hogy gyermekeinek boldogabb jövőt biztosítson. S vajon van köztünk olyan, aki nem ezt akarja? OBENAU KÁROLY A család a társadalom alapja A férfi és a no kapcsolatában — n társadalmi alakulatok módosulásával összhangban — lényeges változások voltak. A letűnt kizsákmányoló rendszerek keveset törődtek a családok belső életével. A gyárosokat és a földbirtokosokat lényegében csak az érdekelte, hogy mennyi hasznot tudnak kisajtolni a munkások ás az alkalmazottak munkájából. Az azonban, hogy a munkás felesége, gyermeke, tehát a kizsákmányolt családok nyomorognak, a tőkéseknek nem okozott különösebb gondot. Bizony valamikor nagyon rossz helyzetük volt a szegény sorsú családanyáknak. Látástól vakulásig dolgoztak, s az már nagy szerencsének tűnt, ha szülés után tizennégy napig betegszabadságot élvezhettek. A nük és a családanyák helyzetét csak a szocialista társadalom akarja szüntelenül javítani, s csak az képes ezt a fontos társadalmi kérdési megoldani. A szocialista társadalom ugyanis a családot a társadalom alapjának tekinti. S mivel a társadalom boldogulása a szocialista családoknak a függvénye, ezért mindent elkövetünk a családalapítás és fenntartás anyagi előfeltételeinek megteremtése céljából, tehát azért, hogy a családok élete harmonikus, zavaró körülményektől mentes, vagyis boldog legyen. A huszadik század modern szociológiája választ keres a családdal kapcsolatos elméleti kérdésekre. Már sok vizsgálatot, felmérést végeztek, a bonyolult kérdésekre azonban a burzsoá szociológusok nem tudnak egyöntetű választ adni. Akadnak olyanok, mint például Simon de Beauvoir és követői, akik a családot, mint az emberiség fejlődésének kiinduló állomását elítélik, — azzal azonban egyetértenek, hogy a család az emberi kapcsolatok kialakulásának a kezdetét és a társadalom alapját képezi. A család eredete, kialakulása és fejlődése, valamint a társadalomban betöltött szerepe a marxista tudományt is foglalkozattja. A marxista társadalomtudomány számára a leggazdagabb hagyatékot a családelmélet területén Engels hagyta „A család, a magántulajdon és az állam eredete“ című munkájában. A jelenlegi marxista társadalomtudomány pedig arra törekszik, hogy feleletet adjon arra a kérdésre, milyen a család jelenlegi szerepe s ezen a terű leetn milyen fejlődés várható. Engels a kapitalista társadalmi viszonyok között két család-típust különböztetett meg: a burzsoá és a proletár családot. A burzsoá családot úgy jellemzi, mint a magántulajdon védelmi eszközét, mely pusztulásra van ítélve, mert e családban az ember egyénisége kifejlődéséhez nincs lehetőség. A fejlődés tényleges hordozójának a proletár családot tekinti, mert nem a magántulajdon védelmének eszköze, hanem a társadalmi átalakulás sürgetője és elösegítője. Persze ez az engelsi meghatározás nem tagadja azt a tényt, hogy a család minden társadalmi rendszerben két alapvető küldetést tölt be. Egyrészt biztosította a társadalom létezését és az emberiség számának szaporodását, másrészt pedig generációról generációra átadta a kulturális értékek rendszerét, tehát biztosította a következő nemzedék kulturális fejlődését. A szocialista társadalomban már nem létezik a családok két ellentmondásos típusa. Ugyanis a termelő eszközök társadalmi tulajdona nyomán olyan közgazdasági struktúra alakult ki, melynek alapján létrejött az új típusú családok egységes rendszere. A szocialista család már a szó legszorosabb értelmében elvesztette a kistermelői egység jellegét, tehát a termelő munka teljesen elkülönült a családi élettől. S mivel a termelő munka szervezése intézményes megoldást nyert, széleskörű lehetőségek nyíltak arra, hogy a család, amelynek életkörülményei szüntelenül javulnak, az új típusú ember nevelésének egyik legfőbb tényezőjévé váljék. Tehát annak ellenére, hogy a szerelem felszabadulásának elemzésekor még a múlt században is feltételezték, hogy a nevelési funkció gyakorlása áttolódik a családról a társadalomra, a vizsgálatok, illetve a tapasztalatok arra hagynak következtetni, hogy a társadalom nem vállalhatja magára a gyermeknevelés intézményes megoldását, tehát hogy ebben a munkában a családra is — főleg a gyermekek fejlődésének első szakaszában — komoly szerep, nagy felelősség hárul. Az érzelmi nevelés és az erkölcsi nurmák betartása melletti fejlődés megköveteli, hogy a család ott álljon a gyermek mögött a megszületésétől mindaddig, míg nem tud önállóan gondolkodni, míg nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól, az erkölcsös cselekedetet az erkölcstelentől. Tehát a szülőknek tudatosítaniuk kell azt, hogy a gyermekeik fejlődéséért, jellemük formálódásáért felelősséggel tartoznak. Sajnos sok szülő nem tudatosítja a gyermeke iránti felelősségét. Na gyón gyakran lehetünk szemtanúi olyan eseteknek, amikor a felelőtlen szülők — csupán élvhajhászás miatt — elhanyagolják gyermeküket. S bár előfordulhat, hogy a házastársak között — váláshoz vezető — kibékíthetetlen ellentétek keletkeznek, a válásnak azonban soha nem szabad oda vezetnie, hogy az édesapa vagy az édesanya megtagadja gyermekétől a gyermeki jellemet formáló szülői szeretetet és a sokrétű gondoskodást. Ha a családot, vagyis a házastársi viszonyokat csak a népszaporulat és a gazdasági bázis kialakítása tényezőinek tekintenénk, még a legszebb reményekkel induló családalapítási szándékuk is csődöt mondanának. Szerencse azonban, hogy az emberek többsége ma a családban olyan érzelmi és értelmi mélységet keres, amely a családon belüli kölcsönös megértéshez, a szeretet spontán megnyilatkozásához vezet. Az emberek döntő többsége tehát a családot tartja annak a kis közösségnek, ahol emberi létét a saját természetében és kulturális gazdagságában realizálhatja. A szocialista országok, köztük hazánk is, nagy jelentőséget tulajdonít a családok társadalmi szerepének. Nem véletlen tehát, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának irányelveiben ott található a családról való sokoldalú gondoskodás is, amely a fejlett szocialista ember kialakításához szükséges összes előfeltételek megteremtésére irányul. PÉK VENDEL A haladó tapasztalatok iskolája (Folytatás az 1. oldalról.! riumot, u szakszervezetet és a Parasztszövetséget bízta meg. Az említett irányító szervek már intézkedtek és időhöz kötött konkrét feladattal bízták meg alsóbb szerveiket. Ezek közé tartozik például a tanulócsoportok és körök megszervezése, a csoport és körvezetők kiválasztása, megfelelő helyiség televíziós készülékkel és a szüséges berendezéssel való felszerelése stb. Egyszóval felelősek azért, hogy az Iskolázás sikeres kimenetelű legyen. Nagyon fontos követelmény lesz például, Ihogy a vitát az ellenőrző kérdések szerint kvalifikált módon vezessük le. A televízió mezőgazdasági oktató adásával szorosan együttműködik a központi sajtó, a rádió, a szak- és szövetségi, a kerületi és a járási sajtó. A televíziós adások kezdete előtt a tömegtájékoztató eszközök tömörítve ismertetik a témákat, s az előadások Után kommentálják a vitából eredő problémákat, elemző cikkekben dokumentációs anyagokban stb. A Haladó tapasztalatok iskolája előadás-anyagainak szöveges részével Szlovákiában a magyar nemzetiségű földművesek a Szabad Földművesből tájékozódhatnak a televíziós adással egyidőben, vagy közvetlenül utána. Azok a szervezetek és intézmények, amelyek a Csehszlovák Televízióval és más tömegtájékoztató eszközökkel karöltve résztvállalnak ebben a munkában, egyben teljesítik a CSKP XIV. kongresszusa határozatának azt a részét, mely azt taglalja, hogy meg kell szervezni a dolgozókat a párt aktív politikájának a támogatására, s ösztönözni kell őket a munkában való kezdeményezésre és a tanulásra. Kívánatos, hogy ebben a politikailag és szakmailag, valamint szervezésiig igényes akcióban állandó hallgatóságot nyerjünk meg. A sikert természetesen nemcsak a résztvevők vagy más hallgatók számával könyvelhetjük el, hanem elsősorban azzal, hogy az Iskolázás keretében elsajátítottak tükröződnek majd a mezőgazdasági üzemek termelési gyakorlatában. VÁCLAV ŠPIČKA mérnök, a CSKP KB mezőgazdaságipolitikai részlegének dolgozója
