Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-30 / 43. szám
A munka megosztása a méhcsaládban Az olyan fejlett ösztönű rovaroknál, amilyenek a méhek, csaknem magától értetődő az a feltételezés, hogy a kaptár különböző és szerteágazó munkái szakaszokra oszlanak, amelyeket mindig meghatározott fejlettséget és kort elért munkásméhek látnak el. Mivel ezt a munkamegosztást kissé az emberi viselkedés szerint eszményítjük, úgy tűnik, hogy ha nem is azonos, de legalábbis hasonló munkamegosztás van a méhcsaládban, és hogy tevékenységük a korukhoz igazodik. Nem állíthatjuk azonban, hogy egyes különleges munkák a méhcsaládban, a kaptárban vagy azon kívül, kizárólag bizonyos meghatározott korú méhekhez kapcsolódnak. Rendes méhcsaládban, ha rendezettek a viszonyok, amikor a fiatal és öreg méhek között helyes az arány, a korszerinti munkamegosztás szinte szabálynak látszik. Egyébként a méhek ösztönösen megérzik bizonyos щипка szükségességét, elvégzésének kényszerűségét, és el is végzik az adott pillanatban, anélkül, hogy a korra tekintettel lennének. Rendezett viszonyok és rendes életkörülmények között élő méhcsaládban azonban azt is látjuk, hogy az éppen kikelt, még nagyon ügyetlen, a kapott cseppnyi méztől megerősödött, néhány órás munkásméh azonnal a sejtek rendezéséhez, tisztogatásához fog azon a lépen, amelyiken született. A sejteket újabb bepetézésre készíti elő. A 3—5 napos fiatal munkásméhek három és fél- négynapos kortól kifejlődésükig, vagyis a hatodik napig táplálják a fiasítást. Az álcáknak ún. kevert táplálékot készítenek virágporból, mézből, vízből és kevés mirigyváladékból. Ugyanezek a fiatal munkásméhek 6 napos korukban a legfiatalabb álcákat etetik, és kizárólag pempövel táplálják azokat, kezdve azok kikelésétől három és félnapos korukig. A fiatal munkásméh nem eteti állandóan ugyanazt az egy álcát, hanem egyidejűleg többet, etet, azonban mindig azonos korúakat. Alig fejezi be a fiatal munkásméh a fiasítás dajkájának feladatát, működni kezdenek viasztermelő mirigyei és a viasztermelésben, a lépépítésben serénykedik. Azt a munkát élete 12. és 18. napja között végzi. Ebben az időben sok fiatal munkásméh vesz részt a gyűjtő méhek által behordott nektár és virágpor sűrítésében, illetve raktározásában. A 18—21 napos fiatal munkásméh őrszolgálatot teljesít a kijáróban. Miután életének ebben a szakában, és már előbb Is néhány tájékozódó repülést végzett, úgynevezett gyűjtőméhhé válik. A fiatalabb gyűjtőméhek virágport hordanak, az öregebbek nektárt a nagyon öregek pedig vizet és muhszurkot. Ez utóbbi ‘ gyűjtésével a 26—28 napos méhek foglalkoznak. A méhészetben végzett megfigyelések alapján megjegyzem, hogy jellegzetesen hosszabb tájoló repülést a méhek már kikelésük után a 3.—4. napon végeznek. Némelyik közülük 1,30— 1,45, sőt 2 óra hosszat is a kaptáron kívül tartózkodott, és egyik-másik már virágport is hozott. A méhek a lépeken is tartanak őrszolgálatot. Haydak megfigyelései szerint a lépek szélein olyan méhek álldogálnak, amelyek jeflegzetes testtartásukkal tűnnek fel. Négy hátulsó lábukon állnak, az első kettőt felemelik, behajlítják, mintha támadásra készülnének, és a körülöttük elhaladó valamennyi méhet „megtapogatják“. Ez nem jelenti azt, hogy más korú idősebb vagy fiatalabb méh nem végezhetné el azt a munkát, amely meghatározott korú méhekre tartozik. A méhek ösztönösen megérzik, hogy mikor feltétlenül szükséges valamely munkát elvégezni és akkor korukra Való tekintet nélkül dolgoznak. Ahogyan a 40 napos, sőt idősebb méhek, amelyeknek a garatmirigyei még nem fejlődtek vissza teljesen, részt vehetnek a Hasítás táplálásában vagy viaszt termelhetnek, sejteket tisztogathatnak, a ki járóban őrködhetnek, a szállődeszkán szellőztethetnek, hordhatják ki a törmeléket és így tovább, ugyanúgy elvégezhetik a fiatal méhek is az öregek munkáját. Nem lehet következtetni arra, és megfigyelésekkel sem lehet azt bizonyítani, hogy a munkaszakok mereven, korszerint lennének szétosztva az egyes méhek között. A rendes viszonyok között élő méhcsaládban, ahol az élet a maga szabályszerű ütemében halad, a munka megosztása célszerű és gazdaságos, a meghatározott korú egyed pedig alkalmassága szerint végzi azt el. A kaptár-A Biiöon megrendezett zöldség- és gyUmölcskiállításon a méhészetnek is jutott hely a teremben. ban folyó élet rendes menetében is bekövetkezhetnek néha hirtelen változások, amelyek a munkának a beosztását megzavarják. RABLÁS ELLEN ÜRÖM Stitz ürmöt ültet méhese közelébe, hogy ez a növény kéznél legyen. Ha rabló méhek jelentkeznek, akkora ürömágat szakít le, hogy az a kijáró teljes szélességét átérje. A kijáró fölé tűzi két rajzszeggel úgy, hogy a nyílás szabadon maradjon. Alig kell öt perc, hogy a rablók távozzanak, s a nyugalom helyreálljon. Este el lehet venni az ürmöt. (Die Biene 1970. 8., Német Szövets. Köztársaság) Л z utóbbi időben országж 1 szerte felütik fejüket különböző méhbetegségek. Ennek leküzdése mindannyiunk érdeke, tehát a lehető legmeszszebbmenő intézkedéseket hoznak a méhek egészségének védelmére. Az egyik ilyen lépés a méhcsaládok átvizsgálása a kijelölt szakemberek részvételével. Jómagam is egy ilyen ellenőrző csoportban voltam, s őszintén szólva sok mindent láttam, tapasztaltam. Akadt méhes és környéke, ahol a fű és gyom annyira benőtte a képtárakat, hogy a méhek alig találták meg a röpnyílást. Némely kertben molyos, öreg lépek, szűzlépek szerteszét voltak aggatva, a fák ágain a méhesek falain stb., ahol ki voltak téve a méhek kutatásának és a molyok prédájának. Olyan kaptárakna is akadtunk, amelyik kész melegágya volt bármelyik betegségnek. Olyan méhésszel fs beszéltünk, aki az akácméz pörgetésétől betelelésig meg sem nézte méheit. Az egyik kaptárban már álanya uralkodott, egy másikban viszont koromfekete lépeken néhány méh mászkált. Mintegy két dm* tér-A hibákról is írjunk jedelemben propolisszal bevont fiasítást találtunk, amelyet a méhek elhagytak. Valószínű, hogy fázás következtében pusztult el a fiasítás, de az is lehet, hogy valamilyen betegségben. A méhek azért vonták be propolisszal, hogy a baj ne terjedjen tovább. (50 éve méhészkedek, de ilyet még nem láttam.) Jómagam lelkes népszerűsítője vagyok a méhészkedésnek és szórakozásnak, hasznos időtöltésnek tartom ezt a munkát. Emellett nagyon szeretem a méheket, azonban ezt a hanyagságot látva, önkénytelenül az a gondolatom támadt, hogy az ilyen méhészeteket hatóságilag fel kellene számolnunk. Mindenesetre tanácsos lenne, ha évenként egy szakembercsoport szemlét tartana a községben lévő méhcsaládok fölött és barátságosan elbeszélgetne a hanyag méhésszel. * Hibát követnék el, ha az írás keretében nem mondanám meg, hogy vannak nagyon szépen gondozott méhesek, méhcsaládok. Nem ártana, ha az ilyen haszonleső emberek meglátogatnák a faluban lévő élenjáró méhéezeket. Kovács Lajos, méhész Koromfekete lépen propolisszal leragasztott fiasítás. 1 KERTESZET-MÉHÉSZÉT A Szabad Földműves szakmelléklete A gyümölcs az ember táplálékának fontos része. Kalóriaértéke nem nagy ugyan, de az egészség megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen védőanyagokat — vitaminokat, továbbá értékes szénhidrátokat, ásványi anyagokat, enzimeket és zamatanyagokat — tartalmaz. Legnagyobb biológiai értéke a friss gyümölcsnek van. Ezek a tényezők azok, amelyek mind hazánkban, mind a világ valamennyi államában a gyümölcsfogyasztás állandó fokozódását idézik elő. A gyümölcsészet a mezőgazdasági termelés különleges ága. Az állami gazdasági terv egy részét jelenti. A gyümölcstermesztés és szőlőművelés felkozatos átépítését és fellendítését. A gyümölcstermesztésre és szőlőművelésre kihasználhatjuk azokat a lejtős területeket, melyeken egyéb kultúrnövények nem nyújthatnak kielégítő hozamokat. I LEGKÖZELEBBI FELADATOK A BELTERJES GYÜMÖLCS ÉS SZŐLŐTELEPÍTÉSBEN A MEGMŰVELT LEJTŐS TALAJOKON Szlovákia jelenleg 7500 ha belterjes gyümölcsössel rendelkezik, amelyekben magas színvonalon, sikeresen alkalmazható a gépesítés és nagyüzemi technológia s ami lehetővé teszi a gyümölcstermesztés jelenhasználhatnánk ki s egyben csökkenthetnénk a speciális termékek külföldről történő behozatalát. Az utolsó öt év mérlege azt mutatja, hogy a hazai gyümölcstermelés átlaga olyan magas volt mint a külföldi behozatal. A behozatal 50—60 %-ot tett ki. A LEJTŐS TALAJOK MEGRONGÁLÁSA VlZ-ERŐZIO ÁLTAL S KIHASZNÁLÁSUK MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSRE Szlovákiában a kevésbé termékeny és terméketlen talajok nagy részben víz-erózió következményei. Az erózió legin-22. SZÁM 1971. OKTÓBER 30. A TARTALOMBÓL 0 Mit mutat az ötéves terv a szóló és gyümölcs telepítése terén 0 Zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban 0 Az egészséges gyümölcs érdekében 0 Novemberi figyelmeztető 9 A száraz cukor a méhek etetésében 9 Kísérő méhek az anyásításnál 0 Méhcsaládok zárthelyi teleltetése 0 A munka megosztása a méhcsaládokban Mit mutat az ötéves terv Az új belterjes gyümölcs-telepítvényeken kívül Szlovákiában még további 60 ezer ha gyümölcsös található. Ezek nagyrészt alacsony színvonalú, külterjes kiöregedett telepítvények, amelyek a legközelebbi években felszámolásra kerülnek. Csupán egyes esetekben lesz majd lehetséges ezeket az eredeti telepi [vényeket felújítani és korszerűsíteni. A vevők ugyanis nem hajlandók rosszminőségű gyümölcsfajtákat vásárolni, amelyeket jelenleg még szanaszét a kis külterjes gyümölcsösök 80 %-a szolgáltatja. A gyümölcs-felvásárlás ezekből a gyümölcsösökből az utóbbi években mind több nehézséget okoz. Nyilvánvaló, hogy piacunkat csupán korszerű, tökéletes agrotechnikával művelt, maximálisan gépesített gyümölcsösök képesek ellátni minőségi gyümölccsel. Nem lényegtelen azonban a csomagolás és adjusztálás sem, ami a nagyüzemi termelés fontos része, amit csupán belterjes alapokon megfelelő beruházásokkal lehet megvalósítani. LEJTŐS TALAJOK KIHASZNÁLÁSA GYÜMÖLCSÖSES SZŐLÖBÁZISOK LÉTESÍTÉSÉRE A statisztikai adatokból világosan kitűnik a mezőgazdasági talajalapok fokozatos csökkenése. Ez a talajcsökkenés tartós jellegű. Tehát a mezőgazdasági termelés növelése csupán a mezőgazdasági talajalap gazdaságosabb kihasználásával és minősége rendszeres javításával lehetséges. Ha figyelemmel kísérjük a hozzánk, hasonló éghajlati és gazdasági viszonyokkal rendelkező szomszédos államokat — Románia, Bulgária — látjuk, hogy gyümölcs-, szőlő termelésük nagyon kedvező ökonómiai eredményekkel kizárólag a lejtőkre összpontosul. Társadalmi szempontból a gyümölcsfák ilyenfajta termesztési módja a mi viszonyainkban is nagyon előnyös lenne. Elegendő mennyiségű gyümölcsöt és szőlőt tudnánk termeszteni, szántóföldjeinket pedig a síkságokon kultúrnövények termelésére Belterjes gyümölcsösök 7 500 26 500 46 000 Szőlők 23 256 30 000 39 000 lenthet új mezőgazdasági termékek elérésében. Értékes lejtős területek találhatók Szlovákia melegebb körzeteiben — különösen a hagyományos gyümölcs- és szőlészeti kerületekben — ahol a talajjavítási beavatkozások megvalósítása után, a gépesítés és korszerű nagyüzemi technológia legnagyobb lehetőségeinek kihasználásával nagy sikerrel létesíthetők efektív, belterjes nagyüzemi Folytatás a 3. oldalon.) a szőlő és gyümölcs telepítése terén lendítéséről szóló kormányhatározat jóváhagyta a gyümölcstermesztés és szőlőművelés fejlesztésére vonatkozó hosszúlejáratú terv kidolgozásának irányelveit. A terv feladatul tűzi a gyümölcstermesztés fo-Jelenlegi 1 leg elérhető legmagasabb szakszínvonalát. A távlati terv szerint Szlovákiában tartós ültetvények telepítésére a következő belterjes gyümölcs- és szőlőterületre lesz szükség: elyzet Távlati terv 1975 1980 kább a lejtős talajokat veszélyezteti. Különösen a déli lejtők szenvednek vízhiányban. Ezeket a területeket lehetetlen belterjesen, talajművelési és erózió elleni beavatkozások nélkül kihasználni. A lejtők erózió elleni talajművelése nagy tartalékot je-
