Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-30 / 43. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. október 30. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 43. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója HÁROMSZOROS HAZAKÖSZÖNTŐ Különös gondolatokat ébreszt az emberekben a haza fogalma. Léteznek és léteztek különféle elképzelések ennek a fogalomnak a tartalmáról. A régi rómaiak között valamikor olyan szállóige volt divatban, hogy az embernek ott a hazája, ahol jól megy a dolga, ahol jól érzi magát. Vagyis: akárhol. A haza fogalmának ily tág értelmezésű tartalma igen elvont, megfoghatatlan valami. Munkásembernek sem a rómaiak idején, sem a mai modern korban ilyen hazája nem volt. Nem azért, mert lemondott a jobb élet reményéről, nem azért, mert beletörődött a sorsába. A munkás- és parasztember a kizsákmányolás igáiéval sohasem békült meg. Hanem azért, mert hazáját egy nagyon szilárdan meghatározott helyen kereste: ott, ahol született, ahol gyermek- és ifjúkorát élte, ahol először gagyogta el az „anyám“ szót, ahol szeretett és ahol szerették, ahol dolgozott és ahol munkában kimutatott érdemei szerint becsülték meg. — Ott volt a munkás és paraszt ember hazája, ott akarta jól érezni magát. Ez pedig nem volt akárhol. A történelmi fejlődés különös iróniája folytán azonban a haza fogalmát a modern idők kizsákmányolói — a kapitalisták — visszájára fordították. A .régi rómaiak szállóigéjéről ugyan nem mondtak le, hazájukat továbbra is ott lelték, ahol „jól ment a dolguk“, ahol akadály nélkül élősködhettek a dolgozók nyakán, vagyis akárhol, csak azzal a különbséggel, hogy most már ezt a jól jövedelmező „hazájukat“ is eltulajdonították. Büszkélkedtek hazafiasságukkal, akárcsak ékszereikkel, jómódúságukkal és más anyagi javakkal, melyeket a munkások kérges tenyereiből kapartak ki. Ezzel szemben a proletár internacionalizmust jelképző felhívásból „Világ proletárjai egyesüljetek!“ azt a következtetést vonták le. hogy a dolgozók hazátlanok, hogy közömbösek nemzeti hazájukkal szemben, sőt, hogy hazaárulók. A burzsoáziának ez a „hazafisága“ nagyon hasonlított az emlékezetes tolvajra, aki áldozatára mutatva kiáltja: „Fogjátok meg a tolvajt!“ A munkásosztály hazaszeretetéről és hazafiságáról nagyon ékes tanúbizonyságul szolgál Csehszlovákia. A volt Osztrák-Magyar Monarchia, „népek börtönének“ kötelékeiből a ml hazánkat nem a burzsoázia szakította ki, nem a burzsoá politikusok érdeme, hogy 1918 októberében megalakult az önálló Csehszlovák Köztársaság. A cseh és szlovák munkásosztály proletár nemzetköziségén alapuló elméleti és. gyakorlati akciói következtében lett kikiáltva hazánk függetlensége. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája serkentette munkásosztályunkat, hogy kivívja jogát a saját szocialista hazájára.. A kapitalista politikusok már csak a kész haza birtokbavételére jöttek, elvették, elrabolták a munkások és parasztok, a dolgozó emberek hazáját és bevezették a saját, embert ember által való kizsákmányolás elvén alapuló társadalmi rendszerüket. Hosszú és küzdelmekkel teli utat kellett munkásosztályunknak megtennie, amíg a kapitalista Csehszlovákiát valóban a dolgozók hazájává változtatta át. Csehszlovákia Kommunista Pártiának vezetésével nemcsak a fasiszta megszállóktól kellett megtisztítsa hazáját, hanem a kizsákmányolóktól, a hazátlan „hazafiaktól“, az „ahol jól megy dolgom, ott a hazám“ szállóige híveitől is. Okulva az 1918- as év tapasztalatain, olyan intézkedéseket kellett foganatosítson, amelyek lehetetlenné tennék ennek a hazának az újbóli elrablását. Ebből a szempontból rendkívüli jelentősége volt az 1945 októberében elfogadott államosítási törvénynek. A nagytőkések kisajátítása nemcsak anyagi szempontból tette lehetetlenné a kapitalista kizsákmányolást, hanem ennek következtében megszűnt „jól menni“ a dolguk is, megszűnt a kizsákmányolás lehetősége a hazafiság terén is. A munkásosztály kezébe vette szocialista hazájának sorsát és nem akárhol, hanem itt, ennek az országnak a területén kezdte megvalósítani a saját jólétének az alapfeltételeit. A mezőgazdaság területén a magántulajdon kirekesztése a társadalmi életből hosszabb lejáratú folyamat volt ugyan, mint az iparban, de a kizsákmányolás lehetősége fokozatosan ebből a területből Is ki lett zárva. Egységes földművesszövetkezeteink és állami gazdaságaink ma már egész hazánk területén a dolgozó parasztok közös tulajdonát képezik. A kizsákmányoló osztályok „hazafiai“ véglegesen és mindenkorra elvesztették hazájukat a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A munkások, parasztok és a haladó értelmiség szocialista államának formáját a föderáció kikiáltása tetőzte be 1968 októberében. A proletár nemzetköziség elvein alapuló szocialista állam az összes dolgozók közös hazájává kell hogy vállon, nemcsak szociális, hanem nemzeti értelemben is. Ennek a követelménynek tett eleget hazánk föderálásáról szóló párt- és államszervek határozata. így lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a dolgozók, s egyúttal a nemzetek és nemzetiségek közös hazája. Kommunista pártunk több mint fél évszázados történelmének szerves részét képezi tehát nemcsak a munkásosztály felszabadulásáért vívott harc a kapitalista kizsákmányolókkal szemben, hanem a nemzeti elnyomást előidéző burzsuj „hazafiakkal“ szemben is. Ennek a harcnak döntő határköveit képezik az 1918—1945—1968 évek októberei. Ezek a határkövek bizonyítják a legékesebben azt Is. hogy a munkásosztálynak nem közömbös a haza gondolata, hogy nem hontalan vándor és határozottan nem hazaáruló. Ellenkezőleg: a legőszintébb és a legnemesebb hazafisági érzelmek viselői éppen a dolgozók.' Történetesen éppen a föderáció kikiáltásának az évében összpontosult a nemzetközi reakció egyik legádázabb és legmegszervezettebb támadása közös szocialista hazánk ellen. A támadók célpontjai mind a három történelmi alapköveinkre voltak rámérve, de legnagyobb tűz alá vették éppen az államosítási törvény által elért gazdasági eredményeinket. Ebben látták a legnagyobb akadályát annak, hogy újból elrabolhassák a dolgozók . hazáját. A proletár nemzetköziségre támaszkodó szocialista hazafiság lehetetlenné tette céljaik megvalósítását. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa nagyon világos és tartalmas programo* dolgozott ki szocialista hazánk további felvirágoztatása érdekiÉWn. A közelgő választások képviseleti szerveinkbe bizonyára egyöntetűen kifejezik a dolgozó népünk elmélyült szocialista hazafiságát NÉMET ]ENÖ, az SZSZK mezőgaz'das'ági és élelmezésügyi miniszterének 'Helyettesé — Az időjárás sok mindent kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhat a mezőgazdaságban — kezdte el véleménynyilvánítását a miniszterhelyettes elvtárs. — Az utóbbi években több csapadékos ősz volt és ez megnehezítette a betakarítást, viszont kedvezett a talajelőkészítésnél és az ősziek fejlődésénél. Az Idén fordított a helyzet: az Időjárás a betakarításnak kedvez. A legtöbb termés rövidesen bekerül a mezőről. A silókukoricát már egészében betakarították. A szárazság miatt a hektárhozamok közepesek voltak. A 33 ezer hektár burgonya betakarítása (annak ellenére, hogy csak a tized részét végezték gépi eszközökkel) időre befejeződött és a felvásárlási tervet már október 20-ra teljesítették. A társadalmi összefogás, a diákok, üzemek és mások önzetlen segítsége jelentősen segítette a „'burgonyaszüret“ gyors ütemét. A hektárhozamok is jóknak mondhatók. Amíg Szlovákiában tavaly csak 85 mázsa volt az átlaghozam, az idén közel 140 mázsát takarítottunk be hektáronként. — Ezek szerint lesz elég burgonya a piacon? — A burgonyafelvásáríás tervét közel 2000 vagonnal túlteljesítettük és ez jelentősen elősegíti a .zavartalan közellátást. Az ősz folyamán sokan biztosították télire a burgonyát. De jelentős mennyiséget el is raktározunk és így folyamatos lesz az ellátás. — Mi a helyzet a többi főnövény betakarításánál? — A cukorrépának'mintegy 66 százaléka került már a feldolgozó üzemekbe. A hektárhozamokról még nenyilatkozik héz nyilatkozni. Tény, hogy csak közepes termésre számíthatunk, viszont a répa cúkorszázaléka magasabb lesz, mint tavaly. A gépi betakarítás is emelkedő tendenciájú. — Mi a tapasztalat az egycsírájú vetőmaggal kapcsolatban? — Erről még nehéz véleményt mon,dani. A 45 .ezer hektárnyi vetésterületből 3000 volt az egycsírájú. A hektárhozamok hasonlóak, mint a hagyományos vetésnél, sőt itt-ott nagyobbak is. A cukortartalom reális megállapítása végett az egycsírás vetőmagról betakarított répát két cukorgyárban dolgozzák fel. A cukorrépa mellett a kukorica törése szintén jól halad. Az idén beszélhetünk először nagyobb méretű gépi betakarításról. Ez részben annak köszönhető, hogy a tervezett 120 nagyteljesítményű adaptér helyett az idén kétszázat importáltunk. Még a közeli napokban is kapunk 44 darabot. így a 26 ezer hektárnak közel 40 százaléka gépi betakarítással történik. A hektárhozamok nagyon eltérőek. Bízunk benne, hogy a 45 mázsa átlaghozamot elérjük. — A kilátások szerint milyen lesz a takarmányalap? — Közismert, a szemesekből jó termést takarítottunk be és ez sokat jelent a takarmányalapnál. Az egyéb takarmányfélékből nem voltak nagy hozamok, viszont a minőség megfelelő. Persze jóval több lehetett volna a takarmány, ha alaposabban kihasználjuk az öntözési lehetőségeket. Napjainkban már több mint 100 ezer hektár mezőgazdasági területet öntözhetünk. Főleg a munkaerőhiány miatt és szervezési okból csak részben éltek a lehetőségekkel. Kevés volt a másodvetés, nem öntözték kellőképpen a pillangósokat;és a,cukorrépát stb. Igen .jelentős állami beruházások így nehezen térülnek meg. Ezért * minisztérium rövid időn belül .kidolgozza az öntözési lehetőség komplex rendszerét, amely a lehetőségek maximális kihasználására serkenti majd a mezőgazdasági üzemeket. Nem lehet tétlenül nézni azt sem, hogy szükség esetén a vetőszántásnál nem élnek jobban az öntözési lehetőségekkel. Az ősszel Igazán nagy szükség lett volna rá. — Sikerült már befejezni az ősziek vetését? — A repce kisebb-nagyobb késéssel a földbe került. Az őszi keverékek vetését szintén befejeztük, s a rozs vetését a napokban elvégezzük. A 349 ezer hektárnyi búza vetésterületbe két-három hét késéssel kerül később a szem. A szokatlan szárazság miatt nehezen ment a talajelőkészítés, és a mezőgazdasági üzemek főleg ezért nem tudták betartani az agrotechnikai határidőkét és megfelelő ideig pihentetni az előkészített területet. — Milyen búzafajtákat vetettek? — Majdnem száz százalékban szovjetet, főleg Mlronovszkáját és Bezosztáját. De a Jubilejná 50-esből is behoztunk 1300 tonna vetőmagot. 40-eť pedig Kaukázból és Aurórából. Így sok gazdaságban lesz már kisebb-nagyobb területen kísérleti parcella. — Nem lesz baj a késői vetésekkel? — A kelés miatt aligha. Különben a mostoha Időjárás sem tudta' níegakadályozni a tűrhető előkészítést. A (Folytatás a 2. oldalon.) Szlovákia ipara hatalmas lendülettel fejlődött az államosítás óta. Csallóköz szívében Dunajská Stredán, (Dunaszerdahelyen) is új üzem létesült. Az őszi munkák mérlege
