Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-30 / 43. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. október 30. Ülésezett a CSKP Központi Bizottsága Múlt héten a Prágában megtartott C?KP KB ülése a nemzetközi kérdésekvkél és a képviselőválasztások előkészítésével foglalkozott. Az elnökség -beszámolóit Gustáv Husák főtitkár •Is Vasil Bilak elvtárs terjesztette elő. Sjdbfi*3*««t Я Bll'ak elvtárs a jelentésben hangsúlyozta, hogy a CSKP és a csehszlovák kormány külpolitikai irányvonala, a jelenlegi osztályszempontból megszokott helyzetből, valamint a békéért, a demokráciáért és a szociálizmusért vívott harcból indul, ki. A , Szovjetunióval és a többi szociia-» lista országgal folytatott együttműkqdés, az ezekhez fűződő barátság és szövetség a szocialista Csehszlovákia nemzetközi orientációjának tartós alapja, nemzeti és állami függetlenségének, és biztonságának szavatossága. Az elnökség jelentése részletesen értékelte a CSKP-nak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a testvéri kommunista és munkáspártokhoz, valamint a szocialista államokhoz fűződő kölcsönös kapcsolatainak eddigi fejlődését, továbbá foglalkozott a CSKP és a csehszlovák kormány tevékenységével a nemzetközi kapcsolat szakaszén s, a nemzetközi kommunista mozgalomban. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a CSKP továbbra is fejleszteni fogja az elvtársi együttműködést az egész világ testvérpártjaival és sokoldalúan hozzájárul ahhoz, hogy a marxizmusleninizmus és a proletár internacionalizmus bázisán, megszilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. Ebben a szellemben, a CSKP továbbra is aktívan vesz részt a kommunista és munkáspártok 1969 júniusi moszkvai tanácskozása döntésének megvalósításában. Л jelentés részletesen foglalkozott á nemzetközi kapcsolatok jelenlegi fejlődésével és az imperialista ellenes harc kérdésével. A világ jelenlegi fejlődése is igazolja Leninnek azť a tanítását, hogy az imperializmus ellen csupán az osztályfrontok пч valamennyi imperialistaellenes erők egységének szüntelen megszilárdításával és az akció céltudatos koordinálásával lehet eredményesen harcolni. Ezzel kapcsolatban rendkívüli jelentőségű az a békekezdeményezés, amelyet az utóbbi időben á Szovjetunió bontakoztatott ki az SZLKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alapján. A beszámoló foglalkozott a nemzetközi kapcsolatok fejlődésével az egyes világrészekben, jelentős figyelmet szentelve az európai kérdés-; nek. Előrelépést jelent, hogv mozgás látható a QSSZSZK és az NSZK kapcsolatának rendezését szolgáló kér-, désekben is. A kölcsönös gazdasági kapcsolatodban nincsenek súlyosabb zavaró körülmények. Más síkon fejlődnek a politikai kapcsolataink az NSZK-val. А XIV. kongresszus világosan leszögezte, hogy a müncheni szerződés a béke elleni náci-összeesküvés része, Csehszlovákia ellen elkövetett bűncselekmény volt. Az NSZK-nak ebből a történelmi igazságból le kell vonni a tanulságot, vagyis egyetérteni a müncheni szerződés érvénytelenségével. A jelentés elemezte a nemzeti felszabadító mozgalmat, amelyet továbbra is támogatunk. Az égető problémák közül a legnehezebbek egyike, a pakisztáni nép millióinak szerencsétlensége. Ezt a kérdést politikai úton kell rpegoldani, megteremteni ач bizťfenságos feltételeket a pakisztáni menekültek visszatérésére. A jelentés kihangsúlyozta, hogy minden állam külpolitikája belpolitikájának logikus folytatása. Ez fokozott mértékben érvényes a szoóialista országokban, amelyekben a kommunista párt vezette munkásosztályé a hatalom. A jelenlegi fejlődés hazánkban és a viágban is kialakítja a kedvező feltételeket a csehszlovák . külpolitika további aktivitására, amelynek fő feladatait és irányelveit a CSKP XIV. kongresszusa jelölte ki. A képviselőválasztásokkal kapcsolatban Gustáv Husák főtitkár hangsúlyozta, hogy a párt és az egész nyilvánosság pozitív módon értékelte a CSKP KB szeptemberi ülésének határozatait és döntéseit, valamint a választások előkészítésének eddig elért fokát. A választásokat megelőző időszakban eredményesen fejlődik a szervező és tömegpolitikai munka. Aktivizálódott a dolgozók széles tömege ■ és kezdeményezésük megmutatkozik a csehszlovák népgazdaság eredményeiben is. Husák elvtárs köszönetét mondott a párt és a társadalmi szerveknek és szervezeteknek, valamint mindazoknak a polgároknak, akik eddig résztvettek a választások előkészítésében, és úgyszintén azoknak az állami és gazdasági szerveknek, akik nagy figyelmet fordítottak a csehszlovák népgazdaság fejlődésére és a nép; életszínvonalának emelésére. A nemzetközi kérdésekről szóló jelentés vitájában, tíz elvtárs szólalt fel. Gazdagodunk Országjárás közben sok helyi,, járási, I kerületi /választási programtervét láttunk, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy az elmúlt választási időszakban a párt vezetésével általában igen eredményes munkát végeztünk. A részhiányosságok eltörpülnek a nagy eredmények mellett. A napi sajtóban közzétett statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy a hiányosságok ellenére is eredményesen fejlődött szocialista rendszerünk és Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésére egyre jobb feltételeket teremtünk. Van honnan indulni. Ami azt jelenti, hogy ma már olyan bázisaink vannak, amelyek felhasználásával sikeresen megvalósíthatjuk az ötéves tervet. Már az első évben az éjiért gazdasági sikerek nyomán olyan Intézkedéseket tehetünk, amelyek lényegesen hozzájárulnak az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Most, a választási kampány idején hirdessük büszkén szocialista rendszerünk Igazát és előnyét a megelőző kizsákmányoló rendszerekkel szemben. Habár voltak is problémák, buktatók, 1948-tól országunkban az alapeszközök értéke mégis 800 milliárd koronával emelkedett. Szédületes számok ezek és azt bizonyítják, hogy egyre gazdagodunk. Mégpedig oly módon, hogy az állam költségvetéséből évről évre nagyobb összeget fordítunk az egész nép szociális körülményeinek javítására. Tény, hogy az ingyenes egészségügyi gondoskodást már természetesnek tartjuk. Pedig az államnak ez elég sokba kerül. Az ingyenes gyógykezelés minden polgárra az államnak 715 koronába kerül évenként. Egy kórházi nap 128 koronába kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan minden polgárra 12 kórházi nap jut évente, akkor láthatjuk, hogy ez milyen nagy összeg. Az idősebb generáció még emlékezik rá, hogy milyen óriási összegeket kellett fizetni valamikor gyógykezelésért, illetve kórházi kezelésért. Bizony igen sok családnak ráment vagyonkájának jó része, ha valaki megbetegedett a családban. Az agyondicsért nyugati kapitalista államokban ez most sincs másképp. Nem véletlenül járnak hozzánk különböző úton-módon operációkra és gyógykezelésekre a nyugati állampolgárok. Uruguay államban 944 dollár egy vakbéloperáciő, azonban Rio de Janeiróban már 1756 dollár. Egy párizsi kórházban 486 dollárt kellett fizetni 11 napos kórházi kezeléséért, de Ausztráliában 13 napos kórházi kezelés már 4320 dollárba került. Pártunk Központi Bizottságának szeptemberi határozata Is а XIV. kongresszus irányelveiből kiindulva arra irányul, hogy lényegesen javuljanak a lakosság szociális körülményei. Az új nyugdíjrendezés keretében évente 1 milliárd koronával többet fizetünk ki a nyugdíjasoknak, mint eddig, és körülbelül a járulékosok egyharmadának hoz' többletjövedelmet. A becslések szerint mintegy 240 ezer család részesül majd a felemelt szülési segélyben. Ismeretes, hogy 1000 korona helyett most már 2000 koronát kapnak a szülők, ha gyerekük születik. A különböző ingyenes szolgáltatások összege 1975-ben már eléri a 40 milliárd koronát. Ez pedig számokban kifejezve azt jelenti, hogy minden dolgozó havi bevétele 500 koronával emelkedik. A számítások szerint tehát az ötéves terv utolsó évében a dolgozók átlagbevétele körülbelül havi 2300 korona lesz. A CSKP XIV. kongresszusának népgazdaságfejlesztési Irányelvei tehát arra irányulnak, hogy a lakosság életszínvonala minél magasabbra emelkedjen. Ahhoz, hogy ez mind valóra váljon-, meg kell fognunk a dolog végét. Szükséges, hogy a lakosság minél nagyobb mértékben kivegye részét a társadalmi munkából is. A faluszépítési verseny az elmúlt választási időszakban szinte nem várt eredményeket hozott. Vízvezetékek, kanalizációs munkák, kulturális, iskola berendezések, sportpályák építése, valamint parkosítás és egyéb akciók keretében palgáraink önkéntesen 29 milliárd korona értéket dolgoztak le hétmilliárd korona beruházás mellett. Ez arról tanúskodik, hogy dolgozóink többsége szívesen dolgozik a köz érdekében, mert tudja, hogy saját magának is építi a szocializmust, Ez.-az igyekezet most a választási időszakban és előreláthatólag utána is, még jobban fokozódik. Ugyanis, ha megválasztjuk az új nemzeti bizottságokat, az eddiginél még aktívabb képviselőkkel látu-nkrtőajcL hozzá az új választási programok teljesítéséhez. Az „országos válaéžŕťási programterv“ az ötéves tervben jut kifejezésre. Annak teljesítésére kell mozgósítanunk minden dolgozót és fel kell használnunk minden tartalékot.Ha a munkaigyiekezeíünk továbbra is olyan lesz,- mint most, vagy még jobb, akkor az új választási időszakban még gazdagabbak lehetünk. Balia József A tényleges demokrácia azonos a kommunizmussal Több mint száz éve annak, hogy Engels Frigyes, a nemzetközi munkásmozgalom egyik vezéregyénisége — a jelenkori demokráciáról a címben szereplő jellemzést adta. Azóta már sokan megkísérelték ennek az engelsi nyilatkozatnak a „megdöntését“. Igyekezetük azonban csődöt mondott, mert egyetlen olyan társadalmi rendszert sem tudtak bemutatni, amely a kommunizmusnál jobban és igazságosabban oldja meg a társadalmi kérdéseket. vagyis meggyőzőbben tükrözi a társadalmi rendszer demokratikus jellegét, A történelem folyamán elszenvedett számtalan kudarc azonban nem szegte a burzsoá ideológusok kedvét. Sőt azt tapasztalhatjuk, hogy szüntelenül fokozzák rágalomhadjáratukat a kommunista társadalmat formáló socialista demokrácia ellen. E szennyes rágalomhadjáratta! egyidöben persze liumánusabbnak tűnő módszerekhez is folyamodnak. Azt a látszatot keltik, mint ha keresnék a szocialista demokrácia pozitív vonásait s azokat a burzsoá demokráciával keresztezve egy új, minőségileg magasabb színvonalú demokrácia kialakítására törekednének. Az összetákolt új model, amit „demokratikus szocializmusnak“ neveznek, azonban nem egyéb, mint a dolgozók megtévesztésére szánt eszköz abban a széleskörű ideológiai diverzióban, amit a burzsoázia és szekértolői folytatnak a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom ellen. Ezt félreérthetetlenül bizonyítják az 1968—1969-ben szerzett tapasztalataink is. A „demokratikus szocializmus“ hívei, mint ismeretes. mindent elkövettek abból a eélból. hogv a „demokratikus szocializmus“ égisze alatt fokozatosan viszsza állítsák hazánkban a kapitalista társadalmi Viszonyokat. A marxizmus-leninizmus azt tanítja — s a szocialista társadalum építésének gyakorlata is azt bizonyítja —, hogy a demokrácia alapját éppen úgy, mint az egész társadalmi felépítmény alapját a tulajdonviszonyuk képezik. Ezért a demokrácia jellegének és lényegének vizsgálatában abból kell kiindulnunk, hogy a vizsgálat tárgyát \ képező demokrácia a tulajdonviszonyok milyen formájára épül. Amenynyiben tehát olyan „demokráciáról“ van szó, amely a termelőeszközök egyéni, tőkés tulajdona alapján bontakozik ki, az törvényszerűen a kizsákmányolás fönntartását és fokozását szolgálja, vagyis a lakosság kisebb részének, a hatalmat gyakorié burzsoáziának biztosít maximális előjogokat a kizsákmányolt tömegekkel szemben. A burzsoá demokrácia tehát nem lehet humánus és nem oldhatja meg igazságosan a lakosság széles rétegeinek kérdéseit, mert maga a kapitalista társadalom sem humánus, hanem erkölcstelen, mivel az embernek ember általi kizsákmányolására épül. Egyedül a szocialista forradalom győzelme nyomán születő és formálódó új, szocialista társadalom, tehát a termelőeszközök társadalmi tulajdona nyitja meg az utat a társadalmi élet demokratizmusának következetes kibontakozásához. Ugyanis a termelőeszközök társadalmasításával fokozatosan 'létre jön az összes dolgozók érdekközössége és egyenjogúsndása, vagyis kedvező előfeltételek születnek bizonyos társadalmi rétegek előjogainak teljes és végleges felszámolására. A szüntelenül fejlődő szocialista társadalmunk építésének ma már azon a fokán vagyunk, amikor, a lakosság legszélesebb rétegei élvezhetik éo élvezik is a társadalmi élet demokratizmusának gyarapodó gyümölcseit. Kétségtelen azonban, hogy a szocialista demokrácia is osztály demokrácia, mégpedig a proletár diktatúra és a dolgozók széles rétegeinek hatalomgyakorlása mellett. S ennek természetes következménye, hogy a szocialista demokrácia nemcsak tiltja, hanem következetesen útját állja mindennemű anarchista, a dolgozók érdekeit, vagyis a szocializmus létét és fejlődését veszélyeztető törekvéseknek. Tehát az érdekközösségben élő dolgozók széles rétegeinek maximális jogokat biztosít, de ugyanakkor elnyomó szerepet gyakorol a szórványosan még fel-fel bukkanó élősködőkkel és az álhumánus, vagyis erkölcstelen burzsoá demokrácia híveivel szemben még akkor is, ha tényleges szándékukat megtévesztést szolgáló jelzők, mondjuk a „demokratikus szocializmus“ mögé rejtik. Szocialista demokráciánk megtestesítői, a dolgozó népünk hatalomgyakorlásának eszközei a különböző fokozatú nemzeti bizottságok. Ugyanis a nemzeti bizottságokban tömörülnek azoknak a társadalmi erőknek a képviselői, akik a szocialista társadalom fejlesztése mellett, a társadalmi életünk demokratizmusának elmélyítéséért szállnak síkra. S a nemzeti bizottságokra hárul az a nemes feladat, hogy a dolgozók széles tömegeit, a választók hatalmas táborát közvetett vagy közvetlen úton bevonják a társadalmi és a gazdasági élet fejlesztésével járó irányító és alkotó munkába, tehát hogy a társadalmi életünk demokratizmusának színvonalát — a marxista-leninista eszmék gyakorlati megvalósítását következetesen szorgalmazó kommunista pártunk irányelveivel összhangban — szüntelenül emeljék. Csupán egy hónap választ el bennünket attól a naptól, amikor majd a választási szavazó urnákhoz, járulva megválasztjuk a nemzeti bizottságok és a többi képviseleti szervek tagjait, képviselőit. Ez a nagy jelentőségű esemény, amely társadalmi életünk konszolidáltságát is tükrözi, fokozottabb aktivitásra készteti népönk ellenségeit. Mindent elkövetnek abból a célból, hogy a bizalmatlanság mérges magvát elültessék a választó. polgárok tudatában, s e célból rágalmazzák társadalmunk és választási rendszerünk demokratikus jellegét. Szerintük az lenne demokratikus megoldás, ha az ellenzéknek, a nép és a szocializmus halálos ellenségeinek is helyet biztosítanánk a különböző fokú államhatalmi szerveinkben. De vajon ki látott már olyan gazdasszonyt, aki macskára bízta a tejfel őrzését? S ha valaki mégis ezt tette, az biztosan pórul járt. S mivel mi nem akarunk pórul járni, nem akarunk hazardírozni a nehéz küzdelmekkel szerzett és megszilárdult néphatalommal, valamint a dolgozók boldogulását szolgáló szocialista vívmányainkkal, ezért nem engedjük, mert nem engedhetjük meg soha magunknak azt a fényűzést, hogy a néphatalom ellenségeinek — azoknak, akik 1968—1969-ben már kimutatták a foguk fehérét — romboló munkájuk gyakorlásához kellemes szállást csináljunk. Természetes tehát, hogy a választási rendszerünket a már említett osztály demokrácia, vagyis a szocialista demokrácia szelleme hatja át. Azokat a polgárokat jelöljük képviselőkként, akik tettekkel igazolták — még a legválságosabb időkben is — tántoríthatatlan hűségüket a szocializmus, tehát a dolgozó nép ügyéhez és a közösség boldogulását szolgáló társadalmi s építő munkában elévülhetetlen érdemeket szereztek. Ennek legtöbb biztosítéka az egész dolgozó társadalmunk érdekeit egyesítő és kifejező kommunista pártunk, amely a történelmi tanulságokkal s még boldogabb jövővel kecsegtető országépítö programmal felfegyverkezve, felelősségteljesen érvényesíti vezető szerepét a közeli választások előkészítésében is. Mi, választó polgárok tehát abban a meggyőződésben adhatjuk le szavazatainkat a Nemzeti Front jelöltjeire, hogy a munkánk nyomán szépülő és gazdagodó, az egyéni érdekeinket is teljes mértékben kifejező szocializmusra szavazunk. PATHŰ KÁROLY Kína ENSZ képviseletéről Az ENSZ közgyfilée 28. ülésszakának is egyik legjelentősebb na« pirendl pontja volt a Kínai Népköztársaság felvétele a világszervezetbe. A vita, amelyre 80 ország képviselője jelentkezett, az albán külügyminiszter felszólalásával kezdődött, aki hangsúlyozta, hogy a világbéke érdekel és az ENSZ egyetemességének az elve egyaránt megköveteli, hogy a Világszervezet minden intézményében helyreíllftsék a kfnal nép törvényes képviselőinek jogait, száműzve az ENSZ szervezetből Kfna helyét jogtalanul bitoroló Cseng Kaj-sek-klikk képviselőit As amerikai ENSZ képviselő már a vita elején felszólalt és igyekezett a kettős képviselet helyességéről meggyőzni a tagállamokat. Vagyis vegyék fel Kínét az ENSZ-be és a Biztonsági Tanácsba, Tajvan közgyűlési helyének egyidejű megtartáséval. Kérte, hogy az elbán határozati javaslatot Tajvan kizárásával kapcsolatban a közgyűlés minősítse „fontoa kérdésnek4, vagyis az ügyrendi szabályok értelmében csakis kétharmados szavazati többséggel döntsön Tajvan kizárásáról. Az élénk vitában a tagállamok képviselői sorra szólaltak fel. A szocialista országok mellett olyan jelentős államok, mint Nagy-Britannia. Franciaország, Egyiptom és mások a Csang Kaj-sek rezsimet kizáró javaslat mellett foglalt állást. Több állam képviselője kijelentette azt is, hogy a kétharmados többséget kérő amerikai javaslat ellen fognak szavazni. Hazánk ENSZ-képviselője szintén amellett foglalt állást, hogy csakis Kínának van helye az ENSZ-ben. — Tajvan nem állam — mondta többek között dr. Kluiák felszólalásában. — hanem kfnal tartomány, amelyet a második világháború ntán csatoltak vissza hazájához. Nem lehet tehát joga az ENSZ alapító tagjaként fellépni. Természetesen egyes országok képviselői az amerikai Javaslatot támogatják, amelynek a végcélja, hogy újabb taktikai húzással továbbra is megakadályozza Kína E NSZ - tagságát. Nehéz jóslatokba bocsátkozni. Tény hogy még sohasem volt olyan nagy érdeklődés a kínai kérdés Iránt, mint az Idei közgyűlésen. Pozitívumnak lehet azt is elkönyvelni, hogy sok olyan ország foglal állást az albán javaslat mellett, amelyek ezelőtt Kína felvétele ellen szavaztak, vagy semleges álláspontot képviseltek. Az erőviszonyok jelentősen megváltoztak és ez oda vezetett, hogy végül mégis győzött a józan ész és Kína visszakapta törvényed jogait a világszervezetben. Az őszi munkák mérlege (Folytatás ez Ioldalról.) műtrágyaellátás szintén jó, mivel 56 ezer tonnával többet kaptak a mezőgazdasági üzemek a tervezettnél. Így általában 20 kg tiszta tápanyaggal emelkedett szervetlen trágyaellátás hektáronként. Ez is elősegíti az ősziek gyors fejlődését. Egyelőre jelentősebb rágcsáló-veszélyt sem tapasztaltunk. De ba a szárazság miatt a későbbiekben fennállna, tudunk biztosítani megfelelő Irtószert a kártevők ellen. — Az őszi mélyszántással ml a helyzet? — Ezen a téren jelentős a lemaradás. Az ütemet feltétlenül kellene fokozni, nehogy esetleg a korán beköszöntő tél kellemetlen meglepetést okozzon. Gondolom, a mezőgazdasági üzemekben jobban szervezhetnék a két- és a hosszabbított műszakokat. A prémiumot sem kellene sajnálni a traktorosoktól. Persze az anyagi ösztönzők mellett az erkölcsire szintén nagyobb figyelmet lehetne fordítani, jobban kihasználni a szocialista munkaversenyt és más lehetőségeket. Azt hiszem bátran állíthatjuk, hogy a fennálló kisebb hiányosságok ellenére, az őszi munkákkal a legtöbb szövetkezetben és állami gazdaságban becsülettel megbirkóznak és a betakarítási veszteség jóval kevesebb, mint az előző években. Ez részben a csúcsszállítás jobb megszervezésének is köszönhető.
