Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-10 / 27. szám
Időszerű gondolatok a méhekről Talán egyetlen évben sem volt annyi gondunk a méhekkel, mint idén. Amellett, hogy á tavasz mostoha volt hozzájuk, az akác sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Medárd körüli esőzések is csökkentették a nektárgyűjtési lehetőségeket. Azokon a helyeken, ahol a méhek nem találtak kiadós mézelő növényt, a kaptármérleg lassú, de biztos apadást mutatott. Számos méhészetben előfordult, hogy a méhek kiszorították a fészekből az ingyenélő hímeket, sőt a herefíasítást mind egy szálig kidobálták. Ebben az időszakban olyan esettel is találkoztunk, hogy éhhalál fenyegette a családokat, s pergetés helyett a reményteljes nyári hónapban etetni kellett a méheket. TOVÁBBRA is NAPIRENDEN SZEREPEL a méhek mérgezése. Szinte alig akad nap, hogy ne permeteznének valahol. A sok-sok Vegyszer ellenére idén több a kártevő, mint bármikor. Megjelent az amerikai burgonyabogár második nemzedéke, a répa- és máktetű, levéltetvek sokasága uralja a gyümölcsfákat, a szövőlepke hernyóiról nem is beszélve. Erdőket pusztít a falánk féreg. Természetes, bogy az ember sem nézi tétlenül a kártevők garázdálkodását. Vegyszerrel védekezik ellenük. Csakhogy az esős időjárás révén gyomok sokasága virágzik a répában, a körülötte levő kultúrnövényben, a virágzó mákban stb. A tulajdonos a méhekkel mit sem törődve nyugodt szívvel permetez, hogy növényét mentse. Ez okkal-mőddal megmenekül a kártevőktől, míg a méhek halomra pusztulnak. így állunk tehát abban az időszakban, amikor a legjobbat, a legtöbbet várjuk a méhektől. AZONBAN NAGY HIBA LENNE ha reményünket vesztve elhanyagolnánk méheinket. Károsodás esetén, vagy hordástalan időszakban meg kell akadályoznunk, hogy az anya csökkentse a peték lerakását. Akár vándortanyákon, akár odahaza, ha nem mutat harodást a kaptármérleg, úgy elengedhetetlen a méhek serkentő etetése. Ugyanis hordástalan időben a méhek röptevékenysége csökken és tőgy vagy szakáll alakjában a röpnyílás alatt csüngenek, sok esetben jő időben sem repülnek. Serkentésükre cukorlepényt vagy cukorszörpöt használhatunk. SZAMOS ESETBEN a magnak hagyott második kaszálásű lucerna is jó hordást biztosít. A nagyüzemi mezőgazdaság szempontjából azonban fő tényező a virágok beporzása. Hiszen tudvalevő, hogy a herefélék virágainak megtermékenyítésében nagy szerepet játszik a méhek beporzó munkája. Ez főleg jelentős a vöröshere esetében. A második kaszálású vöröshere kelyhel jóval rövidebbek, a nektár magasabban helyezkedik el benne, minek folytán a méh szívesen látogatja a heretáblát. Sajnos, a méhek munkája révén létrejött többlettermés értékét figyelmen kívül hagyják a mezőgazdászok. Ha már az „ingyenes“ beporzást nem is köszönik meg, legalább legyenek tekintettel a méhekre. A magnak szánt lucerna kártevői ellen bimbós állapotban védekezzenek, ne várják meg a virágbontást, amikor már számtalan méh életével fizet a mezőgazdász gondatlanságáért. A lucernafélék beporzása érdekében ajánlatos, hogy a heretáblák közelébe vándoroljunk méheinkkel. NYÄRON, KÜLÖNÖSEN HORDÄSTALAN IDŐBEN ügyeljünk a rablás megakadályozására. Kétféle rablást ismerünk: csendes és nyílt rabdást. Az elsőt alig veszi észfe a méhész. A második már komoly veszélyt jelent, s ez alkalommal résen kell lennie a méhésznek. Megállapított tény, hogy a rablást a legtöbb esetben maga a méhész idézi elő figyelmetlenségével, hanyagságával. Azonban megtörténik ez más hibájából is. A rablás megakadályozása gyors beavatkozást követel. A rabolt család röpnyílását le kell szűkíteni olyannyira, hogy azon csak egy méh férjen be. Ha ez nem segít, akkor a röpnyílásra 20—25 cm hosszú drótszövetből készített, henger alakú rudat teszünk, amerre a mphek kimehetnek, de nem találnak vissza. Ekkor az otthoni méhek a röpnyílás körül tömörülnek. Nagyobb veszély esetén zárjuk le az egész családot, de hátulról adjunk levegőt, míg a kaptár első részét nedves ruhával takarjuk. A kaptárt el is vihetjük a helyéről, és legalább 10 napig ne hozzuk vissza eredeti helyére. Legszerencsésebb azonban, ha a méhek szakszerű gondozásával megelőzzük a rablást. Minden munkánknál ügyeljünk a kutató méhekre. Ezek rendszerint hordástalan időben kutatnak nektárforrás után. Ha hosszabb ideig nyitva tartjuk a kaptárt, könnyen ráakadnak a számukra kész eleségre. Pergetéskor ügyeljünk arra, ne csepegtessük a mézet szerteszét, de mézes edényeinket, kereteket se hagyjuk a szabadban. —^ Bármilyen tervvel indultunk is a méhészévnek, tudomásul kell vennünk, hogy a hordásra alkalmas időszak felét hátunk mögött hagytuk. Am bízunk abban, hogy a hátralevő két hónap jobban sikerül, s nyugodt lélekkel zárhatjuk majd az esztendőt. (s) Rablás a tisztesfűn Kél éve történt. Akác után méhcsaládjainkat somkéró táblán helyeztük el. Ott maradtunk a teljes elvirágzásig, mert más virágzó növényt akkor éppen nem találtunk. A virágzás végefelé a hordás megszűnt, a méhek kutatni kezdtek. Kb. egy heti hordástalanság után tisztesfűre vándoroltunk. A kaptárakat a tanyát szegélyező akácfák alá helyeztük. Röpítésre reggel 4 órakor került sor. A növényzetben bö harmat nyomai látszottak. A méhek röpülni csak В óra után kezdtek. Legnagyobb csodálkozásunkra a méhek kutattak, majd egymásra törtek, figyelmen kívül hagyva a szépen virágzó tisztesfű-táblát. Gyors beavatkozás következtében — füstölés, vízpermetezés, kijáró szűkítés — sikerült a támadókat megfékezni. A hőmérséklet emelkedésével arányosan egyre nagyobb számban látogatták a méhek a virágot, majd később a rablás és kutatás teljes mértékben megszűnt. ф Késő őszig maradtunk azon a helyen, de a legkisebb kutatás nyomait sem észleltük a későbbiek során. Méhésztársaimmal tanácskoztunk a történtekről. Az a vélemény alakult ki, hogy a rablási hajlam már az elvirágzott somkórón felébredt a családokban, s talán az éjszakai szállítás — a méhek zavarása, családon belüli izgalom — váltotta ki a rablást. (B. Gy.) 14. SZÁM 1971. JÚLIUS 10. KERTÉSZET-MÉHÉSZET A Szabad Földműves s z ak mel I ékl ete ■ ótücsük, lótetű (Gryllo*■ talpa vulgaris) zöldségtermesztésünk régen és jól ismert korlátozója. Különösen a nagyobb tenyészterületet igénylő növényeink (paradicsom, paprika, stb.) károsodnak legjobban. Sokszor kártétele következményeként újra kell palántázni. Egyébként üveg alatt és szabadföldi körülmények között egyaránt károsít. A A lárva és az imágó (kifejlett egyed) egyaránt károsít. Az ivarérett lótücsök gyakran éjjel a talaj felszínére jön, s ilyenkor jelentősebb távolságra Is elrepül. Védekezés: Gyakran eredményesen alkalmazhatók a talajba süllyesztett, sima falú edények (konzervdobozok is megfelelnek), amelyeket a járatok mentén helyezünk el és időnún. Lótetfi-Arvalin cink foszfid tartalmú készítmény, amelyet 20—30 g/m2 adagban használnak, az esti órákban kiszórva. A csalétkek alkalmazása után a háziállatokat, főleg szárnyasokat legalább nyolc napig szigorúan távol kell tartani a csalétkezett területtől. Igen hatásos lótücsök-irtási módszer a komposzthalmok, illetve az érett istállótrágyaZöldségtermesztő területek kártevői ként kiürítünk. A fogóedény halmok koratavaszi fertőtleníalján Gamacid vagy Lidemal tése Nematinnal. A fertőtlenínövényvédő porozószer réteget tést időben kell végezni, mihelyezünk el. előtt a telelésre idevonult egye-Növényházakban, meleg- dek nem hagyják el a halmoágyakban június folyamán (a kát. A fertőtlenítést rétegen-A kifejlett lótücsök 3,5—5 cm hosszú; jellemző, hogy elülső lábai erőteljes ásólábakká alakultak át. Ovális tojásai 2 mm hosszúak, okkersárga színűek. A tojásból kikelt lárvák hangyaszerűek, vedlések útján érik el teljes fejlettségüket. mély fekvésű, könnyű talajokat kedveli. Lárvái a szárazsággal szemben rendkívül érzékenyek, ezért szívesen keresik fel a. nedvesebb talajokat; így ártéri területeken általában megtalálhatók. Szárazság esetén gyakran látogatja a nedvdúsabb növények (pl. paradicsom) gyökereit, ahol a táplálkozáson kívül a szükséges nedvességet is megszerzi. Jelenléte könnyen felismerhető, mert közvetlenül a talaj felszíne alatt futó járatai boltozatosán a talaj felszíne felé emelkednek. A növények gyökérzetét károsítja azzal, hogy részben rongálja, részben pedig közvetlenül elrágja. Különböző talajlakó állatokkal táplálkozik (pajorok, drótférgek, giliszták), és csak közvetve károsít az útjába került növények gyökérzetén. A nőstény lótücsök rendszerint június—július folyamán a talaj felszíne alatt 10—20 cm mélységben tyúktojás vagy alma nagyságú fészket készít, amelyhez a talaj felszínén futó járatokból speciális vonalú akna vezet. Az elkészített fészekbe 200—500 tojást rak le. Az 1—3 hét múlva kibújó kis lárvák hangyára emlékeztetnek. A fiatal lárvák kezdetben teljesen az anya gondozására utaltak, csak a második vedlés után szóródnak szét és kezdenek önálló életet. A harmadik fejlődési stádiumban telelnek át. Telelés után újabb vedlés következik, hogy ősszel, vagy csak a következő év tavaszán alakuljanak át ivarérett egyeddé. Október folyamán, vagy a teleié' 1 vonuláskor rendszerint egy méter mélyre is behatolnak a talajba vagy. trá-Igyába, esetleg a komposztba. így a mi éghajlati viszonyaink között fejlődése két évig tart. költés idején) járatai alapján a fészket fel kell tárni, szénkéneggel (5 g) leönteni és alaposan betaposni. Nagyobb fertőzés esetén Wofatox-porozószer kiszórása és a talajba dolgozása alkalmas, 40—50 g/ m2 adagban. Nagyobb területek fertőtlenítésére használható a Gamacid porozószer 250 kg/ha adagban, vagy a Lidenal porozószer 35 kg/ha adagban (a talajba be kell dolgozni). Kisebb területen használhatók a csalétkek is. Rozs-, vagy más korpát 1:10 arányban kell összekeverni Lidenallal, vagy 1:5 arányban Gamaciddal és kissé átnedvesítve kihelyezni a járatok mentén kis kupacokban. Magyarországon bevált az ként végezzük (20—25 cm rétegek). Egy m2-re 1—2 del Neroatint 5—8 liter vízben feloldva locsolunk. Fertőtlenítés után a komposzt-, illetve trágyahalmot letakarjuk néhány napra zsákokkal, ponyvával, vagy egyéb takaróval, hogy a Nebatln elillanó gázai jobban átjárják az egyes rétegeket és jobban fejtsék ki biológiai hatásukat. A csomagoláson feltüntetett használati utasítást, valamint az előírt határidőt az új növény telepítésre vonatkozólag feltétlenül be kell tartani. Vanek Aranka, mérnök, a Dimitrov Vegyi Művek dolgozója A TARTALOMBÓL % Előkészületek а П1. Nemzetközi Borértékelő Versenyre Bratislavában. # Új módszerekkel. t Fólia, fólia, fólia. Ш Szőlőlugas gyors kialakítása új lakás körül. # Több szem többet lát. • Tapasztalataink, megfigyeléseink • Időszerű gondolatok a méhekről. ÍGY IS IRTHATÓ A SZÖVŐLEPKE HERNYÓJA Az amerikai szövőlepke hernyója gyümölcsöseink egyik veszedelmes kártevője. Mint ismeretes, a fészkek lemetszősével és vegyszerrel védekezünk ellene. Mindkét eljárás célravezető, ám én újabb módszert ajánlok. Égetéssel semmisítsük meg a hernyófészkeket. Egy hosszú bot végére kb. Vt literes konzervdobozt kötök dróttal. A bot lehetőleg frissen vágott legyen, nehogy meggyulladjon. Ha esetleg száraz bot áll rendelkezésre, úgy használat előtt alaposan áztassuk meg a végét vízben. A felerősített dobozba rongyot tömök és azt petróleummal leöntöm. Ezt meggyújtom, majd a bot segítségével a jól látható hernyófészkek alá tartom. A petróleum lángjától a hernyók megpörkölődnek és lepotyognak. Másnap újra körülnézek, maradt-e hernyófészek a fán, mely esetleg elkerülte a figyelmemet. Ha igen, a műveletet újra megismétlem. Eljárásunknál vigyázzunk arra, hogy akadnak fészkek, melyekből már a hernyók elvonultak, vagy feljebb húzódtak. E módszer előnye az, hogy a földön állva elvégezhetjük a műveletet. Kemény Dezső
