Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-16 / 41. szám

A szabadon telelő méhcsaládok szélvédelméről

ÄRT-E A MÉHEKNEK A DENATURÁLT CUKOR?

Bailey a méhetetésre denaturált cukrok közül az „S“ zöld-del és az oktozánnal ke-A lombhullás a figyelmeztető, elérkezett az ideje, hogy a szabadban telelő méhcsaládok szélvédelméről gondoskodjunk. Ha végképp úgy határoztuhk, hogy méheinket szabadban teleltetjük, döntenünk kell, hogy az eddigi módszerek mellett maradunk-e, mert azokkal elégedettek voltunk, avagy az elmúlt évek tapasztalataiból a hibákat már kiküszöbölve teleltetünk. Helyszűke miatt nem akarom az eddig tapasztalt hibás szélvédőgátak felsorolásával az olvasót untatni. Helyette inkább az olcsó és mindenki által elkészíthető helyes szélvédő kerítést szeretném ismertetni.

Köztudomású, hogy jó szélvédőgát készíthető kukoricaszárból, nádból, bodzaszárból stb. Kívánatos, hogy a kerítés a kaptársor mögött legalább egy méter távolságra legyen. Ha terveinkben nem szerepel a méhészet helyének rövid időn belüli megváltoztatása, úgy érdemes vastagabb — időtállóbb — akácfából készíteni az oszlopokat és egymástól kb. három méter távolságra beásni. A két szélső oszlopnak készítsünk támasztókat, hogy a huzalok kifeszítésének ellenálljon. Ajánlatos valamennyi oszlopot a beásandó mélységen felül 10—15 centivel kérgétől megtisztítani és forró kátrány, vagy bitumen oldattal bemázolni. Ennek hiányában megfelel, ha a földbekerülö részeket szabad lángon alaposan megpörköljük.

Ha a szárak elég vastagok és hosszúak, akkor elegendő ha három szál huzalt feszítünk ki hosszában. A szárakat, vagy nádat ezekbe szőjjük be, de ne sűrűn! A sűrűre szőtt szárkeMorse érdekes

titkokat árul el a méhszurkot (= propoliszt) gyűjtő munkásméhről. Az ilyen méh ritkán fiatalabb 15 naposnál. A ragasztót lábára halmozza, ahogy a virágport szokta. A kaptárban csak ritkán próbálkozik terhének eltávolításával. Megvárja, míg olyan méh nem siet hozzá, melynek ragasztóra van szüksége. Ez aztán leszedi rágójával a méhszurok egy részét. A méhszurok teljes eltávolítása egy vagy több órát is igényel. Megesik, hogy csak másnap szedik le a tapasztó méhek. A méhszurok akkorra már megkeményedhetik. A méh néha kimegy másnap a kaptár kijárójának környékére a napra sütkérezni, hogy ragasztója megpuhuljon, és társai könynyebben leszedhessék azt.

(Cleanings in Bee Culture 1971. 3. USA)

rítésben a hideg (tehát nehezebb) vízszintes irányú szél megütközik és ahelyett, hogy hatását elvesztené, átbukik azon, majd gomoly képződik (turbulencia) és kb. ugyanazon magasságban és gyorsasággal folytatja útját. Mint láthatjuk célunkat nem értük el, mert a kerítésen „átesett“ szélgomoly, a kaptárak körül forogva még nagyobb lehűlést okoz. A laza szövésű szárkerítéssel célunkat jobban elérjük, mint pl. a téglafal, vagy deszka kerítéssel. A laza szövésűn át a levegő lefékezve sokkal lassabban kénytelen útját folytatni, tehát hűtöhatása igen mérsékelt.

A szorosan beszőtt nád, szalma-panelek, vagy téglafalak „turbulenciája“ egy méter magas kerítéstől kb. 10 méterig,

1,5 méter magastól kb. 15 méter távolságig végez további keringő szélmozgást. Ugyanekkor a lefékezett szél ezen a területen belőle csak „szélárnyékban“ haladhat tovább kártétel nélkül. A szélvédő készítésénél a méhésznek nemcsak a viharos erősségű széllel, hanem a hófúvással is számolnia kell. A légtelenített, mereven ellenálló védőfalnál a turbulencia hótorlaszokat okoz, amelyek a kerítés és a kaptársor között halmozódnak fel. A ritkaszövésű kerítésen csak mérsékelt hő és levegő áthatolása történhet, ezért jó az egyméteres távolság a kaptáraktől. Általában a külső telelésnél is legfőbb szempont legyen a jó száraz telelés. Ezért a kerítésnek — készüljön az bármiből — nem szabad a kaptárak felé dőlniök, vagy a képtárakhoz érniük. A dőlt felületen és előtte a kaptárakon hólerakodás történik, ami terhével a kerítést egy heves szél hatására a kaptárakhoz döntheti. A kaptánakhoz érő kerítés ha széllökések érik, súlyos kárt okozhat a telelő méhcsaládokban.

Felmerül a kérdés, kárt szenved-e a méhcsalád, ha télen erős szélhatásnak van kitéve? Tapasztalataim alapján mondhatom, nem! Több évtizedes megfigyelésem szerint a szélvédelemre nem is annyira a zord, hideg télen, mint inkább a tavaszi kirepüléskor van szükség. A helyesen felállított szélfogón a nap jótékony hatását éveken át úgy fokoztam, hogy permetező segítségével fehérre „meszeltem“. Elképzelésem szerint a kaptárak mögötti fehér háttéren a napfény megütközik és visszaveri a meleget a kaptárak felé. Nem tapasztaltam nagyobb jelentőséget, kiugróbb eredményt. Ugyanezt megpróbáltam fekete „kinrusz“ festékkel, vagy ún. lámpakorommal. Célom az volt, hogy a kerítés anyaga a napfényt elnyelje és a naphatás megszűntekor viszsza sugározza. Ez sem volt különös hatású. A szélvédő előnyét az első tavaszi kirepüléskor tapasztalhatjuk, különösen akkor, amikor a hazatérő méheket a szél a visszaszállásban akadályozza. Igen előnyösnek mondhatom a kaptárak alatti és körüli tér felszórását legalább tíz centi magasságig törekkel. A törek lazasága a súlyosabb lefagyást csökkenti, viszont a lefagyott talaj hideg kisugárzását jól hátráltatja, fékezi. Egyetlen hátránya, hogy ott, ahol baromfi van, a kapargatás miatt nem alkalmazható. Akinek kedve és tehetsége van hozzá, tessék kísérletezni!!

NÉMET L.

verteket próbálta ki. A kalitkába zárt méheken egyiknél sem jelentkezett káros hatása. 147 család közül 36-ot denaturált cukron teleltettek, a többit mézen. Sem a családok pusztulásában, sem a tavaszi fiasítás mennyiségében nem volt olyan különbség, melyből ezeknek a denaturáló szereknek az ártalmasságára lehetne következtetni. Az oktozános cukor keserű, de ez a rossz íz egy idő múlva eltűnik. A zöld szín még erősen hígított mézben is megmarad.

(Britisch Bee Journal, 1969. jún. 28., Anglia)

Érdekességek

FEHÉR FEJŰ MÉHEK

A herék és munkások fehér feje Budina szerint a bábbőr tökéletlen levedlésével magyarázható. Néhány nap alatt lehull ez az álarc. A fehér fejet a bábbőr maradványán kívül a szem festékének hiánya is okozhatja. Ez az utóbbi csak a heréken jelentkezik, a le nem vedlett bábbőr is leginkább a herék sajátsága.

(Garten und Kleintierzucht, Biene, 1969. 13., NDK)

Ha a kaptárak nem kerülnek fedél alá télire, és nem építünk védőpalánkot, úgy rakjuk szorosan egymás mellé azokat. Ez is többet jelent a semminél. Lehetőleg a két kaptár közötti hézagot töltsük ki valamilyen melegítő anyaggal.

A MÉZELŐ MÉHEK NEMESÍTÉSE

Koptyev megállapítja, hogy a méhnemesítés, az új gazdasági fajták előállítása messze elmaradt a többi háziállatétól. Ennek oka főként az, hogy nehéz az ellenőrzött pároztatás. Pedig a méheknél is leltet több jó tulajdonságot egy fajtában összpontosítani. Felhívja azonban a figyelmet egyrészt arra a veszélyre, ami az idegen méhfajták tervszerűtlen behozatalával a helyi méheket — mint a nemesítő munka alapjait — veszélyezteti, másrészt arra, hogy a keresztezett méhek ellenőrzés nélküli továbbtenyésztése a későbbi nemzedékekben nagyon károsan jelentkezik. Sürgeti, hogy a Szovjetunió területén éló természetes méhfajták megóvására védett területeket jelöljenek ki.

21. SZÄM

1971. OKTOBER 18.

KERTÉSZET-MÉHÉSZET

m

A Szabad Földműves szak melléklete

Egy évvel ezelőtt egy ködös októberi estén néhány lelkes kertészkedő, kertbarát ült öszsze, hogy megalakítsa a Szlovákiai Gyümölcs- és Zöldségtermesztők helyi szervezetét Trsticén (Nádszeg). Első összejövetelük alkalmával megválasztották a vezetőséget, majd kidolgozták munkatervüket. Ezt követően megindult a szervezés. Nem volt nehéz a vezetők dolga, hiszen a tudásra éhes kerttulajdonosok élgárdája szinte hívás nélkül iratkozott az egyesületbe. A lakosság érdeklődését nagyban fokozta a vezetők leleményesséda, mert ebben a faluban nincs hagyománya a szőlőtermesztésnek, a borkészítésnek.

Ennek tudatában a szervező bizottság nagy meglepetéssel vette tudomásul, hogy a kiállítás előestéjén, szeptember 24-én 19 termelő hozta el borát a versenyre. Szombaton reggel (25-én) tehát volt dolga a borkóstolóknak, az értékeléssel megbízott zsűri tagjainak. E- mellett a kultúrliáz klubhelyiségének asztalain elhelyezett gyümölcs-, zöldség- és virágkülönlegességek is készenlétben várták a látogatókat. Amikor a reggeli órákban, mint a

merő oklevelet osztott ki a szervező bizottság; 16-ot a borversenyben elért pontszámokért, kilencet pedig a legszebb zöldség- és gyümölcs-kiállítók kaptak.

A kiállítás második napján — vasárnap délután két órakor — megérkezett az 500. látogató. Sárkány Alajos, a szervezet pénztárosa fennhangon jelentette az esetet a jelenlevőknek, a szervező bizottság elnökének. Örömteljes, hogy az 500. látogató nem helyi lakos, hanem Kubik Béla elvtárs, a Topofníky (Nyárasd) HNB elnöke. Ugyanis a szomszéd falvak la-A TARTALOMBÓL

ф A zöldségfélék

szerepe táplálkozásunkban

ф Gondos gyümölcsfaültetés, fél siker

•' Giberelínsav felhasználása a szőlőtermesztés fokozására

ф A szőlő tárolása télire

ф Gombaöiőszerek hatása az almafák levélzetére

• A szőlő

és a méhek

• Méhlakások berendezésének indoklása

• A szabadban telelő méhcsaládok szélvédelméről

• Érdekességek

Követésre méltó

kezdeményezés

zottság sem gondolta, hogy este hét órakor gazdára lel az üveg Bnszorkánytej, amit az ezredik látogatónak ígértek. Nagy Károly, a sportszervezet elnöke lett a szerencsés látogató, aki a hangosbeszélőn szintén elmondotta észrevételeit.

1

ge, akik a helyi viszonyoknak megfelelő előadássorozatot iktattak programba. A megalakulást követően szinte egyetlen egyszer sem maradt el a havi összejövetel, sőt a téli hónapokban hetenként tartottak Rgy-egy előadást. Az előadók között ott találjuk Belucz János mérnököt, a topolníky szövetkezet főkertészét, Lóry Tibort, az ismert gyümölcsészeti szakembert stb., stb. Eredményeként a mai napig 120-an iratkoztak a szervezetbe.

E nagy érdeklődés láttán a vezetőség joggal vetette fel a gondolatot, hogy az ősz folyamán a termelők részvételével helyi jellegű kiállítást rendeznek. Védnökül felkérték a helyi nemzeti bizottság vezetőit, név szerint Lipkovics Lőrinc elnököt és e cikk íróját. Ezt követően mind a vezetők, mind a szervezet tagjai nagy igyekezettel készültek kertjük legszebb gyümölcsével, szőlőjével, virágjával, hogy első ízben a közönség, a falu lakossága elé lépjenek. Igaz ugyan, hogy a tagok, valamint a szervezettel szimpatizáló egyének között akadtak hitetlenkedők, kétkedők, mondván, a faluban nincs olyan alma, szőlő, zöldségféle, ami megüti a kívánt mértéket, illetve elnyeri a látogatók tetszését.

Érdekességként azt is meg kell mondanom, hogy a kiállítást borversennyel is egybekötötték a szervezők. Ez a tény szokatlanul nagy port vert, hiszen a községben köztudott, hogy a borkészítés technológiájával — tisztelet a kivételnek — nincsenek tisztában a kerttulajdonosok. Ez nem csovédnökség képviselője körülnéztem a teremben, őszintén szólva, meglepődtem a látottakon. Jómagam sem hittem volna, mire képes ez az ifjú szervezet, mely néhány hét múlva ünnepli fennállása első évfordulóját. Kíváncsiságtól hajtva kérdeztem a szervezet elnökét és titkárát, Pancza és Joel elvtársakat, hányán vesznek részt a kiállításon. A két agilis kertész — akiknek oroszlánrész jutott a szervezőmunkából, emellett saját termékeikkel méltóképpen részt vettek a kiállításon — elmondották, hogy 49 kerttulajdonos hozta el legszebb gyümölcsét, szőlőjét, háza pompás virágait. Öszszesen 350 kiállítási tárgy foglalt helyet az asztalokon. A legnagyobb kiállító a helyi efsz, melynek tagjai és vezetői hathatós segítséget nyújtanak a szövetségnek.

kossága is felfigyelt a ritkaságszámba menő eseményre, és csoportosan jöttek a kiállítás megtekintésére. Kubik elvtársat nemcsak melegen fogadta és köszöntötte a rendezőség, hanem egy üveg Tokaji aszúval is megajándékozta. Én pedig kértem, jöjjön a hnb-re és a hangosbeszálőn mondja el véleményét a látottakról, tapasztaltakról.

Kubik elvtárs a nyilvánosság előtt nagyra értékelte a kiállítást és elmondotta, hogy náluk tizenegy éve alakult meg a kiskertészkedők szervezete és jelenleg 220 tagja van. Az évek során beszélgettek róla, jó lenne nyélbeütni hasonló kiállítást, de ezidáig semmi sem történt. A jelek azt mutatják, Trsticén nem beszélnek, hanem cselekszenek.

Bizony, maga a rendező bi-A kiállítás sikerét vitathatatlanul példázza, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel nyitvatartási idejét egy nappal meg kellett hosszabbítani. Ezen a napon látogatott hozzánk Csömör Lajos olvtárs, a Galan tai Járási Pártbizottság ideológiai titkára. A rendezvény megtekintése után szóban, majd az emlékkönyvben elismerően nyilatkozott azon tagok, vezetők fáradozásáról, akik hozzájárultak, hogy a választások előtti időszakban ilyen szép, tanulságos kiállítást szerveztek. A hnb nevében én is gratulálok a gyümölcs- és zöldségtermesztők helyi szervezetének, vezetőinek. További kezdeményezésükhöz sok sikert kívánok! . Munkájuk legyen eredményes családjuk és népgazdaságunk számára.

NAGY VITUS, a hnb titkára

Ezt egyszerű, de meggyőző szavakban ecsetelte a kiállítás megnyitóján Juhos Árpád, az efsz üzemi pártszervezetének elnöke. Többek között elmondotta, hogy mindaz, ami itt történik, a lakosság tenniakarását, szorgalmát demonstrálja, és biztosítéka annak, hogy pártunk által kitűzött ötéves terv irányszámait ki-ki saját munkaszakaszán ugyanilyen egyetértésben, lelkesedéssel teljesíti.

Délutánba hajlott az idő, amikor a zsűri tagjai végeztek a borminták értékelésével. Szigorú, igazságos ítéletet hoztak. Csupán két termelő bora nyerte el az I. osztályzatot, tíz a II. és hét a III. osztályba került. Az értékelést követően ünnepélyes keretek között 25 elis-