Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-16 / 41. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. október 13. A szovjet ökonomika a gyakorlatban A szocialista ökonomika, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei a kilencedik ötéves terv távlataira irányítanak, folyamatosan növekszik. Az új ötéves terv első hat hónapja kiváló indulást jelentett az ipari termelés továbi fejlesztése út­ján. A Szovjetunió Központi Statiszti­kai Hivatalának adatai, — amit az első félév befejezése után tettek köz­zé — azt bizonyítják, hogy az ipari termelés 1971 első felében az előző év ugyanazon időszakával összeha­sonlítva, 8,7 százalékkal, a munka termelékenysége pedig több mint 7 százalékkal növekedett. A Vili. kőolaj világkongresszus, amelyre Moszkvába öt világrész kép­viselői ültek össze, a világ minden országában hatalmas érdeklődést kel­tett. Rossini professzor (USA) a kő­olaj • kongresszusok állandó világtaná­csának elnöke, az APN munkatársá­val folytatott beszélgetése során a következőket mondta: „Moszkva a legnagyobb kőolaj nagyhatalmak egyikének fővárosa. A szovjet szak­emberek hatalmas sikereket értek el a legkülönbözőbb, sőt gyakran a leg­nehezebb természeti adottságok kö­zött is. E kongresszusnak Moszkvába való összehívása lehetővé tette min­den ország, — a Szovjetuniót is be­leértve — kőolajnyerése műszaki vív­mányainak általánosítását.“ A külföldi szakemberek rendkívüli érdeklődését váltotta ki az a hír, hogy a Szovjetunióban atomrobban­tást is használnak a kőolajnyerés technológiájában, továbbá új módsze­reket dolgoztak ki a mélyfúrások és a kőolajnak szakaszonkénti nyerése terén. A francia szakemberek nagyra értékelték a szovjet kőolaj- és gáz­­berendezéseket, s annak a kívánsá­guknak adtak kifejezést, hogy e be­rendezések licenciáját örömmel meg­vásárolnák. Az APN munkatársával folytatott beszélgetése során Ludwik Bednarz, a kőolaj világkongresszusok lengyel nemzeti tanácsának titkára kihangsúlyozta, hogy az a szovjet kő­olaj, amely a Lengyel Népköztársa­ságba a Barátság kőolajvezetéken áramlik a Volga partjáról, elősegítette azt, hogy lengyelhonban új ipar — a petrokémia — jöjjön létre. Hangsú­lyozta még a szovjet szakemberek érdemeit abban, hogy újabb kőolaj- és gáz lelőhelyeket sikerült feltárni Lengyelország területén. Ez év júniusában tették közzé az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának ha­tározatát Moszkva fejlesztésének ter­véről. Ezzel a határozattal a Szov­jetunió fővárosának építése és újjá­építése hatalmas ütemben indult meg. Moszkva harmonikus fejlesztése bi­zonyítja a kommunista párt és a szovjet kormány tevékenységének alapelvét: mindent az emberért, min­dent az ember javára. Csupán a la­kások száma a legközelebbi 10—15 esztendő alatt a szovjet fővárosban a jelenleginek felével nő és az egész program teljesítése után eléri a 140 millió négyzetmétert. A terv emellett nem engedi meg az olyan új ipari üzemek és gyárak építését, amelyek szennyezik levegőjét. Hatalmas zöld területek képezik majd a város szer­ves részét. A városban 20 négyzet­­méter és a ligetekben 30 négyzetmé­ter zöld terület jelenti a normát minden moszkvai polgár számára, mely egyúttal az egészséges levegő normája is. A szovjet főváros fejlesz­tésének terve így kiküszöböli az ur­­banizálódás egyik legkomolyabb árny­oldalát, amely sok kapitalista or­szágban megmutatkozik. Tökéletesítik a moszkvai közúti forgalmat is. A Metro vonalait szer­vesen összekapcsolják a városi villa­mosvonalakkal és az elővárosok köz­lekedésével. A város közlekedési rendszerét új gyorsvasútakkal egészí­tik ki, utcaszint alatti átjárókat épí­tenek. Mindez lehetővé teszi a for­galom gyorsítását és Moszkva lako­sainak elszállítását munkahelyükre és a pihenés körzeteibe. A városi és falusi dolgozók nyug­díjellátásának tökéletesítésére is nagy gondot fordítanak, s e kérdés­ben a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége két határozatot is adott ki. E határozatok kifejezésre juttatják annak szükségességét, hogy minden erőt a szovjet nép jólétének növelésére kell fordítani, amint ezt az SZKP XXIV. kongresszusának ha­tározatai megszabták. A határozatok kitűzték a városi és falusi dolgozók legalacsonyabb nyug­díjainak lényeges emelését. Megja­vult a dolgozók nagy tömegeinek anyagi helyzete, főleg azoké, akik személyes munkájukkal segítették elő a szovjet gazdaság és kultúra fejlesz­tését, a termelés tökéletesítését. APN Új völgyzárógátak javítják a vízellátást A Német Demokratikus Köztársa­ságban sokkal kedvezőbbek a hidro­lógiai adottságok, mint más ipari ál­lamokban. Minden esztendőben a nyári hónapok alatt számítani kell a szárazsággal, amely kimeríti a víz­készleteket. Ezáltal gyakran jelentős károk keletkeznek, egyrészt az ipari üzemek termelésében, de különösen a mezőgazdasági termelésben. A víz­ellátás feljavítása ezért komoly fel­adat, amelyre már néhány éve foko­zott gondot fordítanak az NDK nép­­gazdasági terveiben. A völgyzárógátak és víztároló me­dencék létesítését szorgalmazó szá­mos követelmény 1945-ig csupán vita tárgyát képezte. Azonban 1951 óta már 14 hatalmas völgyzárógátat épí­tettek, amelyeknek összkapacitása 378,4 millió köbméter víz tárolása. E völgyzárógátak közül a legnagyob­bak a wendeturthi 108,5 millió m3, a pöhli 64,2 millió m3 és a sprenbergi 42,7 millió m3 víztárolási kapacitás­sal. Az NDK völgyzáró duzzasztógát­jai a víztárolókkal és kisebb vízgyűj­tők rendszerével együtt több mint egymilliárd köbméter vizet képes fel­fogni és tárolni. A népgazdaság fejlődésével párhu­zamosan növekszik a vízfogyasztás is. Minden körzetben újabb lakótelepek, korszerű ipari üzemek létesülnek és kezdik meg a termelést, a mezőgaz­daságban számos talajjavítási projek­tumot váltanak valóra. A falvakon a vízfogyasztás körülbelül 80 liter na­ponta egy lakosra, a városokban vi­szont 300 liter. Az ivóvíz vízvezeték­­hálózata az NDK-ban kb. 54 ezer km. Csupán a főváros vízvezeték-hálóza­tának hossza 2900 km, ami megfelel a Berlin és Kairó közötti távolságnak. A Német Demokratikus Köztársa­ságban 1970-ben a legnagyobb víz­­fogyasztás elérte a 7 milliárd köb­métert. Ebből az ipar vízfogyasztása 78 százalék, a mezőgazdaság és a lakosság fogyasztása egyenként 11 százalék volt. Feltételezhető, hogy 1980-ban az ipar vízszükséglete 10 milliárd köbméterre, a mezőgazda­ságé 3 milliárd és a lakosság vízfo­gyasztása 2 milliárd köbméterre nö­vekszik. A vízfogyasztás tehát több mint kétszeresére emelkedik. Ezért már ma következetesen biz­tosítják a jövő vízigényének teljesí­tését. Az 1971—1975-ös évek népgaz­dasági tervének irányelveiben, ame­lyeket a Német Szocialista Egység­párt VIII. kongresszusa jóváhagyott, rögzítették azt a követelményt, hogy évente 80—100 millió m3 talajvíz tá­rolását kell biztosítani és a víztáro­lók kapacitását 300—350 millió köb­méterrel kell kibővíteni. Ezért továb­bi gátakat építenek. Karl Marx-Stadt és Cvikau körzetében az ivóvíz kellő mennyiségének biztosítása érdekében, valamint a Mulda folyó vízmedencé­jének vízszint szabályozása céljából egy új völgyzáró duzzasztó gátat épí­tenek Eibenstock mellett. További körzetekben is egyre növekszik az ivóvíz fogyasztás. Ezért Pirna és Drezda — Heidenau körzetében és ivóvízellátás javítása érdekében a Gottleub folyón szintén létesítenek egy új völgyzárógátat. A Zeulenrod és Weidtal melletti völgyzárógátak és víztárolók vízkészletét Gera városá­nak vízellátására használják fel. A lipcsei körzetben üzembe helyeznek Schönbach mellett egy zárógátat, to-Lombik-levél A biológusok világszerte egyre behatóbba foglalkoznak azal a kérdéssel, miként ala­kulnak át a szervetlen anyagok szerves anyaggá a növénylevelekben. A zöld levél fotoszintézisének megfejtése döntő lépéssel viheti előre a tudományt az élő anyag kelet­kezésének megismerésében, s lehetőséget teremt a növényi eredetű táplálékok mes­terséges előállítására is. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia kutatóintézetében G. Ko­misszáron kandidátus vezetésével érdekes berendezést dolgoztak kt a fotoszintézis ta­nulmányozására. Széndioxidot és vizet ve­zetnek a növényi levelet helyettesítő kísér­leti lombikba, majd lézersugárral világítják meg a keveréket. Az adagolási arányok és a napenergiát pótló lézersugár impulzusai­nak változatásával egyre újabb adatokra tesznek szert, amelyek a jövőben talán el­vezetnek a fotoszintézis bonyolult folyama­tának még alaposabb megismeréséhez. vábbá Borna és Stöhma Stöhma víz­tárolóit fokozatosan kibővítik az ár­­vízvédelmi intézkedések keretében. Ezzel összhangban 1975-ig ugyan­csak megnövelik az öntözőrendsze­rek kapacitását is. Korszerűsítik a meliorációs létesítmények rendszerét. A vízforrások megóvása érdekében komoly harcot vívnak a víznek ipart hulladékokkal való szennyezése ellen. Már 1963 óta érvényben van a vízvé­delmi törvény. Ugyancsak törvény védi a létkörnyezetet, amelyben a víz tisztaságának megőrzésére külön fe­jezetet iktattak be. Azok az üzemek, amelyek elhanyagolják kötelességü­ket és a szennyvizet nem tisztítják meg a bennük levő vegyszerektől és más káros anyagoktól, szigorúan fe­lelősségre vonják. Ezen felül mind­azok az üzemek, amelyek a vízkész­letet használják, a vízfogyasztásnak megfelelő használati díjat kötelesek fizetni. Ezáltal az üzemeket arra ösz­tönzik, hogy takarékosan gazdálkod­janak a vízzel, és ugyaniakkor elérik azt, hogy a vízgazdálkodási létesít­mények karbantartására felhasznál­ható anyagi eszközök évről évre nö­vekedjenek. J. Domeyer, Berlin Gyorsított növénynemesítés A növénynemesítök munkája na­gyon hosszadalmas, egy-egy új fajta kinemesítése éveket vesz igénybe. Az eredményt ugyanis egyrészt csak az új növény termésének beérése után lehet megítélni, másrészt pedig a legtöbb növényt magról szaporítják, következésképpen be kell várni leg­alább egy vegetációs periódust, amíg a magok beérnek. Világszerte kísér­leteznek tehát a nemesítési időszük­séglet lerövidítésével, hogy ezzel gaz­daságosabbá, ésszerűbbé tegyék a nemesítők munkáját. Ezzel kapcsolatban most két érde­kes újdonságról érkezett hír. Egy amerikai, tudós olyan módszert fej­lesztett ki, amellyel a hibrid-növé­nyek potencíonális hozamát reméli meghatározni. A két növényszülő mi­­tokondriumaiból keveréket készít, eh­hez nem közölt összetételű szerves anyagot ad, majd megméri a mito­­kondriumok légzésének intenzitását. Ha ez az út járhatónak bizonyul, ez valóban lerövidítené a nemesítés idő­­szükségletét. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának egyik intézeté­ben viszont olyan berendezést készí­tettek, amelyben az egyes növény­nemzedékeket a vegetációs periódus­tól függetlenül, egész éven át, egy­más után vizsgálhatják. A növénye­ket hidroponiás kultúrában nevelik és télen különleges xenonlámpák fé­nyével, mesterséges napfénnyel, vi­lágítják meg. Ezzel az eljárással ez idő szerint különböző gabonafajtákat vizsgálnak , MELLÉKHATÁS nélkül A Vietnami Demokratikus Köztársaság gyógyszervegyé­szeinek sikerült nágy hatású új szívgyógyszert előállítaniuk a Vietnamban honos Oleander nerium leveleiből. A „Neriolin“ márkanéven forgalomba hozott .új gyógyszer hosszabb időn át szedett nagy adagjai sem válta­nak ki mérgező mellékhatást, mint sok más eddigi szívgyógy­szer. A „Rutin“ elvenezésű új vietnami készítmény a Skorbut nagy hatású gyógyszere. Sok­kal átfogóbb, komplexebb ha­tást fejt ki a betegségre és melléktüneteire is, mint az ed­digi aszkorbinsav-készítménye’-. • FÉLMILLIÓ ÉVES ORRSZARVÜ A Szovjet Tudományos Aka­démia állattani múzeumában megkezdődött egy hatalmas ős­­orrszarvú csontvázának restau­rálása. Az értékes kövületre Zelenokumaszkban bukkantak, egy homokbányában. A tudo­mányos elemzések szerint a 2 méter magas és 3 méter hosszú ősállat körülbelül félmillió év­vel ezelőtt élt Kelet-Európa te­rületén.' Eddig a világ egyetlen múzeuma sem rendelkezett az ős-orrszarvú teljes csontvázá­val. A restaurálást előrelátha­tóan a jövő év elején fejeik be. 9 ivóvíz — NAPLEPÄRLÄSSAL A Kizilkum-sivatag közép­pontjában működő karaküljuh­­tenyésztő gazdaságban üzembe helyezték Üzbekisztán első nap­energiával működő „ivóvízgyá­rát“. A sós vizet felül üveggel fedett vasbetongyűrűkbe veze­tik. Itt a nap heve elpárolog­tatja a vizet. A vízpára az üveg­lapon lecsapódik. Na'ponta 4000 köbméter ivóvizet állít elő a napenergiával működő beren­dezés. • TAVAK AZ ANTARKTISZ JEGE ALATT Szovjet szakértők a Maud ki­rálynő földjén, a hegyekben, az antarktiszi jégtakaró alatt fel­fedezett különleges tavakat ta­nulmányozzák. Egyik-másik jég alatti tó mélysége eléri a száz métert, több négyzetkilométer kiterjedésű és ezer méternyire vagy ennél is magasabban fek­szik a tengerszint fölött. Leg­többjük a nyári jégolvadás eredményeként jön létre, de úgy tűnik, némelyikük a Föld belső hőkisugárzásának követ­kezménye. A szigetelő jégtaka­ró megakadályozza, hogy egé­szen a fenékig befagyjanak. Sok kovamoszat és alga él ben­nük, ennek köszönhetik vizük szokatlanul fényes zöld színét. • KOMPJÜTERES HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉS A Szovjetunió valamennyi fő folyójának állapota hat hónap­ra előre jelezhető a most üzem­be állított kompjúteres rend­szer segítségével. A számítógép részletesen meghatározza az egyes folyók várható vízután­pótlását, vízhozamát, várható befagyásuk, majd jégmentessé válásuk időpontját. A kompjú­teres prognózis alapján hathó­napos tervet dolgozhatnak ki az öntözőrendszerek és vízierő­művek működtetésére, a hajó­zásra és a faúsztatásra. A kompjúter-központ műkö­déséhez önműködő adatgyűjtő és feldolgozó rendszert építet­tek ki, amely folyamatosan ada­tokat gyűjt a Szovjetunió 150 ezer folyjáról.

Next

/
Thumbnails
Contents