Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-16 / 41. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. október 13. A szovjet ökonomika a gyakorlatban A szocialista ökonomika, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei a kilencedik ötéves terv távlataira irányítanak, folyamatosan növekszik. Az új ötéves terv első hat hónapja kiváló indulást jelentett az ipari termelés továbi fejlesztése útján. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai, — amit az első félév befejezése után tettek közzé — azt bizonyítják, hogy az ipari termelés 1971 első felében az előző év ugyanazon időszakával összehasonlítva, 8,7 százalékkal, a munka termelékenysége pedig több mint 7 százalékkal növekedett. A Vili. kőolaj világkongresszus, amelyre Moszkvába öt világrész képviselői ültek össze, a világ minden országában hatalmas érdeklődést keltett. Rossini professzor (USA) a kőolaj • kongresszusok állandó világtanácsának elnöke, az APN munkatársával folytatott beszélgetése során a következőket mondta: „Moszkva a legnagyobb kőolaj nagyhatalmak egyikének fővárosa. A szovjet szakemberek hatalmas sikereket értek el a legkülönbözőbb, sőt gyakran a legnehezebb természeti adottságok között is. E kongresszusnak Moszkvába való összehívása lehetővé tette minden ország, — a Szovjetuniót is beleértve — kőolajnyerése műszaki vívmányainak általánosítását.“ A külföldi szakemberek rendkívüli érdeklődését váltotta ki az a hír, hogy a Szovjetunióban atomrobbantást is használnak a kőolajnyerés technológiájában, továbbá új módszereket dolgoztak ki a mélyfúrások és a kőolajnak szakaszonkénti nyerése terén. A francia szakemberek nagyra értékelték a szovjet kőolaj- és gázberendezéseket, s annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy e berendezések licenciáját örömmel megvásárolnák. Az APN munkatársával folytatott beszélgetése során Ludwik Bednarz, a kőolaj világkongresszusok lengyel nemzeti tanácsának titkára kihangsúlyozta, hogy az a szovjet kőolaj, amely a Lengyel Népköztársaságba a Barátság kőolajvezetéken áramlik a Volga partjáról, elősegítette azt, hogy lengyelhonban új ipar — a petrokémia — jöjjön létre. Hangsúlyozta még a szovjet szakemberek érdemeit abban, hogy újabb kőolaj- és gáz lelőhelyeket sikerült feltárni Lengyelország területén. Ez év júniusában tették közzé az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát Moszkva fejlesztésének tervéről. Ezzel a határozattal a Szovjetunió fővárosának építése és újjáépítése hatalmas ütemben indult meg. Moszkva harmonikus fejlesztése bizonyítja a kommunista párt és a szovjet kormány tevékenységének alapelvét: mindent az emberért, mindent az ember javára. Csupán a lakások száma a legközelebbi 10—15 esztendő alatt a szovjet fővárosban a jelenleginek felével nő és az egész program teljesítése után eléri a 140 millió négyzetmétert. A terv emellett nem engedi meg az olyan új ipari üzemek és gyárak építését, amelyek szennyezik levegőjét. Hatalmas zöld területek képezik majd a város szerves részét. A városban 20 négyzetméter és a ligetekben 30 négyzetméter zöld terület jelenti a normát minden moszkvai polgár számára, mely egyúttal az egészséges levegő normája is. A szovjet főváros fejlesztésének terve így kiküszöböli az urbanizálódás egyik legkomolyabb árnyoldalát, amely sok kapitalista országban megmutatkozik. Tökéletesítik a moszkvai közúti forgalmat is. A Metro vonalait szervesen összekapcsolják a városi villamosvonalakkal és az elővárosok közlekedésével. A város közlekedési rendszerét új gyorsvasútakkal egészítik ki, utcaszint alatti átjárókat építenek. Mindez lehetővé teszi a forgalom gyorsítását és Moszkva lakosainak elszállítását munkahelyükre és a pihenés körzeteibe. A városi és falusi dolgozók nyugdíjellátásának tökéletesítésére is nagy gondot fordítanak, s e kérdésben a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége két határozatot is adott ki. E határozatok kifejezésre juttatják annak szükségességét, hogy minden erőt a szovjet nép jólétének növelésére kell fordítani, amint ezt az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai megszabták. A határozatok kitűzték a városi és falusi dolgozók legalacsonyabb nyugdíjainak lényeges emelését. Megjavult a dolgozók nagy tömegeinek anyagi helyzete, főleg azoké, akik személyes munkájukkal segítették elő a szovjet gazdaság és kultúra fejlesztését, a termelés tökéletesítését. APN Új völgyzárógátak javítják a vízellátást A Német Demokratikus Köztársaságban sokkal kedvezőbbek a hidrológiai adottságok, mint más ipari államokban. Minden esztendőben a nyári hónapok alatt számítani kell a szárazsággal, amely kimeríti a vízkészleteket. Ezáltal gyakran jelentős károk keletkeznek, egyrészt az ipari üzemek termelésében, de különösen a mezőgazdasági termelésben. A vízellátás feljavítása ezért komoly feladat, amelyre már néhány éve fokozott gondot fordítanak az NDK népgazdasági terveiben. A völgyzárógátak és víztároló medencék létesítését szorgalmazó számos követelmény 1945-ig csupán vita tárgyát képezte. Azonban 1951 óta már 14 hatalmas völgyzárógátat építettek, amelyeknek összkapacitása 378,4 millió köbméter víz tárolása. E völgyzárógátak közül a legnagyobbak a wendeturthi 108,5 millió m3, a pöhli 64,2 millió m3 és a sprenbergi 42,7 millió m3 víztárolási kapacitással. Az NDK völgyzáró duzzasztógátjai a víztárolókkal és kisebb vízgyűjtők rendszerével együtt több mint egymilliárd köbméter vizet képes felfogni és tárolni. A népgazdaság fejlődésével párhuzamosan növekszik a vízfogyasztás is. Minden körzetben újabb lakótelepek, korszerű ipari üzemek létesülnek és kezdik meg a termelést, a mezőgazdaságban számos talajjavítási projektumot váltanak valóra. A falvakon a vízfogyasztás körülbelül 80 liter naponta egy lakosra, a városokban viszont 300 liter. Az ivóvíz vízvezetékhálózata az NDK-ban kb. 54 ezer km. Csupán a főváros vízvezeték-hálózatának hossza 2900 km, ami megfelel a Berlin és Kairó közötti távolságnak. A Német Demokratikus Köztársaságban 1970-ben a legnagyobb vízfogyasztás elérte a 7 milliárd köbmétert. Ebből az ipar vízfogyasztása 78 százalék, a mezőgazdaság és a lakosság fogyasztása egyenként 11 százalék volt. Feltételezhető, hogy 1980-ban az ipar vízszükséglete 10 milliárd köbméterre, a mezőgazdaságé 3 milliárd és a lakosság vízfogyasztása 2 milliárd köbméterre növekszik. A vízfogyasztás tehát több mint kétszeresére emelkedik. Ezért már ma következetesen biztosítják a jövő vízigényének teljesítését. Az 1971—1975-ös évek népgazdasági tervének irányelveiben, amelyeket a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa jóváhagyott, rögzítették azt a követelményt, hogy évente 80—100 millió m3 talajvíz tárolását kell biztosítani és a víztárolók kapacitását 300—350 millió köbméterrel kell kibővíteni. Ezért további gátakat építenek. Karl Marx-Stadt és Cvikau körzetében az ivóvíz kellő mennyiségének biztosítása érdekében, valamint a Mulda folyó vízmedencéjének vízszint szabályozása céljából egy új völgyzáró duzzasztó gátat építenek Eibenstock mellett. További körzetekben is egyre növekszik az ivóvíz fogyasztás. Ezért Pirna és Drezda — Heidenau körzetében és ivóvízellátás javítása érdekében a Gottleub folyón szintén létesítenek egy új völgyzárógátat. A Zeulenrod és Weidtal melletti völgyzárógátak és víztárolók vízkészletét Gera városának vízellátására használják fel. A lipcsei körzetben üzembe helyeznek Schönbach mellett egy zárógátat, to-Lombik-levél A biológusok világszerte egyre behatóbba foglalkoznak azal a kérdéssel, miként alakulnak át a szervetlen anyagok szerves anyaggá a növénylevelekben. A zöld levél fotoszintézisének megfejtése döntő lépéssel viheti előre a tudományt az élő anyag keletkezésének megismerésében, s lehetőséget teremt a növényi eredetű táplálékok mesterséges előállítására is. A Szovjet Tudományos Akadémia kutatóintézetében G. Komisszáron kandidátus vezetésével érdekes berendezést dolgoztak kt a fotoszintézis tanulmányozására. Széndioxidot és vizet vezetnek a növényi levelet helyettesítő kísérleti lombikba, majd lézersugárral világítják meg a keveréket. Az adagolási arányok és a napenergiát pótló lézersugár impulzusainak változatásával egyre újabb adatokra tesznek szert, amelyek a jövőben talán elvezetnek a fotoszintézis bonyolult folyamatának még alaposabb megismeréséhez. vábbá Borna és Stöhma Stöhma víztárolóit fokozatosan kibővítik az árvízvédelmi intézkedések keretében. Ezzel összhangban 1975-ig ugyancsak megnövelik az öntözőrendszerek kapacitását is. Korszerűsítik a meliorációs létesítmények rendszerét. A vízforrások megóvása érdekében komoly harcot vívnak a víznek ipart hulladékokkal való szennyezése ellen. Már 1963 óta érvényben van a vízvédelmi törvény. Ugyancsak törvény védi a létkörnyezetet, amelyben a víz tisztaságának megőrzésére külön fejezetet iktattak be. Azok az üzemek, amelyek elhanyagolják kötelességüket és a szennyvizet nem tisztítják meg a bennük levő vegyszerektől és más káros anyagoktól, szigorúan felelősségre vonják. Ezen felül mindazok az üzemek, amelyek a vízkészletet használják, a vízfogyasztásnak megfelelő használati díjat kötelesek fizetni. Ezáltal az üzemeket arra ösztönzik, hogy takarékosan gazdálkodjanak a vízzel, és ugyaniakkor elérik azt, hogy a vízgazdálkodási létesítmények karbantartására felhasználható anyagi eszközök évről évre növekedjenek. J. Domeyer, Berlin Gyorsított növénynemesítés A növénynemesítök munkája nagyon hosszadalmas, egy-egy új fajta kinemesítése éveket vesz igénybe. Az eredményt ugyanis egyrészt csak az új növény termésének beérése után lehet megítélni, másrészt pedig a legtöbb növényt magról szaporítják, következésképpen be kell várni legalább egy vegetációs periódust, amíg a magok beérnek. Világszerte kísérleteznek tehát a nemesítési időszükséglet lerövidítésével, hogy ezzel gazdaságosabbá, ésszerűbbé tegyék a nemesítők munkáját. Ezzel kapcsolatban most két érdekes újdonságról érkezett hír. Egy amerikai, tudós olyan módszert fejlesztett ki, amellyel a hibrid-növények potencíonális hozamát reméli meghatározni. A két növényszülő mitokondriumaiból keveréket készít, ehhez nem közölt összetételű szerves anyagot ad, majd megméri a mitokondriumok légzésének intenzitását. Ha ez az út járhatónak bizonyul, ez valóban lerövidítené a nemesítés időszükségletét. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának egyik intézetében viszont olyan berendezést készítettek, amelyben az egyes növénynemzedékeket a vegetációs periódustól függetlenül, egész éven át, egymás után vizsgálhatják. A növényeket hidroponiás kultúrában nevelik és télen különleges xenonlámpák fényével, mesterséges napfénnyel, világítják meg. Ezzel az eljárással ez idő szerint különböző gabonafajtákat vizsgálnak , MELLÉKHATÁS nélkül A Vietnami Demokratikus Köztársaság gyógyszervegyészeinek sikerült nágy hatású új szívgyógyszert előállítaniuk a Vietnamban honos Oleander nerium leveleiből. A „Neriolin“ márkanéven forgalomba hozott .új gyógyszer hosszabb időn át szedett nagy adagjai sem váltanak ki mérgező mellékhatást, mint sok más eddigi szívgyógyszer. A „Rutin“ elvenezésű új vietnami készítmény a Skorbut nagy hatású gyógyszere. Sokkal átfogóbb, komplexebb hatást fejt ki a betegségre és melléktüneteire is, mint az eddigi aszkorbinsav-készítménye’-. • FÉLMILLIÓ ÉVES ORRSZARVÜ A Szovjet Tudományos Akadémia állattani múzeumában megkezdődött egy hatalmas ősorrszarvú csontvázának restaurálása. Az értékes kövületre Zelenokumaszkban bukkantak, egy homokbányában. A tudományos elemzések szerint a 2 méter magas és 3 méter hosszú ősállat körülbelül félmillió évvel ezelőtt élt Kelet-Európa területén.' Eddig a világ egyetlen múzeuma sem rendelkezett az ős-orrszarvú teljes csontvázával. A restaurálást előreláthatóan a jövő év elején fejeik be. 9 ivóvíz — NAPLEPÄRLÄSSAL A Kizilkum-sivatag középpontjában működő karaküljuhtenyésztő gazdaságban üzembe helyezték Üzbekisztán első napenergiával működő „ivóvízgyárát“. A sós vizet felül üveggel fedett vasbetongyűrűkbe vezetik. Itt a nap heve elpárologtatja a vizet. A vízpára az üveglapon lecsapódik. Na'ponta 4000 köbméter ivóvizet állít elő a napenergiával működő berendezés. • TAVAK AZ ANTARKTISZ JEGE ALATT Szovjet szakértők a Maud királynő földjén, a hegyekben, az antarktiszi jégtakaró alatt felfedezett különleges tavakat tanulmányozzák. Egyik-másik jég alatti tó mélysége eléri a száz métert, több négyzetkilométer kiterjedésű és ezer méternyire vagy ennél is magasabban fekszik a tengerszint fölött. Legtöbbjük a nyári jégolvadás eredményeként jön létre, de úgy tűnik, némelyikük a Föld belső hőkisugárzásának következménye. A szigetelő jégtakaró megakadályozza, hogy egészen a fenékig befagyjanak. Sok kovamoszat és alga él bennük, ennek köszönhetik vizük szokatlanul fényes zöld színét. • KOMPJÜTERES HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉS A Szovjetunió valamennyi fő folyójának állapota hat hónapra előre jelezhető a most üzembe állított kompjúteres rendszer segítségével. A számítógép részletesen meghatározza az egyes folyók várható vízutánpótlását, vízhozamát, várható befagyásuk, majd jégmentessé válásuk időpontját. A kompjúteres prognózis alapján hathónapos tervet dolgozhatnak ki az öntözőrendszerek és vízierőművek működtetésére, a hajózásra és a faúsztatásra. A kompjúter-központ működéséhez önműködő adatgyűjtő és feldolgozó rendszert építettek ki, amely folyamatosan adatokat gyűjt a Szovjetunió 150 ezer folyjáról.
