Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-16 / 41. szám

1971. október 16. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A Szövetkezeti Földművesek Szlo­vákiai Szövetsége Központi Bizottsá­gának elnöksége szeptember 29-én munkaértekezletet tartott Bratislavá­­ban. Első helyen szerepelt a Nemzeti Front Központi Bizottságának válasz­tásokra vonatkozó politikai irányel­veinek gyakorlati alkalmazása a Szö­vetség feltételei között, valamint az ennek megvalósítását elősegítő ütem­terv kidolgozása. Mint a beszámoló is hangsúlyozta, a Nemzeti Front választási rendsze­réből eredően komoly feladatok há­rulnak a Szövetségre: mint például tevékeny részvétel a választási elő­készületekben, a választási program népszerűsítése, képviselőjelöltek ki­választása valamennyi képviseleti szervbe, s propagandisták, agitáto­rok kijelölése a tömegpolitikai mun­ka fejlesztése érdekében. A szövetség, mint a szövetkezeti és egyéni gazdálkodó földművesek tár­sadalmi-érdekvédelmi szervezete, a Nemzeti Front szerves része. Tehát társadalom-politikai helyzeténél fog­va képviseli a szövetkezeti parasztsá­got, szem előtt tartva a szocialista társadalom általános fejlesztését, azo­kat a feladatokat, amelyek a CSKP XIV. kongresszusának határozatából, valamint az ötéves terv mezőgazda­ságra vonatkozó irányelveiből adód­nak. Fontos napirendi pontként tárgyal­ta meg az elnökség az efsz-ek szo­ciális-kulturális alapjának felhaszná­lására vonatkozó módszertani javas­latát. A javaslat kihangsúlyozza, SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai szövetségének fóruma Időszerű feladatokról tárgyalt a Szövetség Központi Bizottságának elnöksége • JELENTŐS FELADATOK ф TEVÉKENY RÉSZVÉTEL A VÄ­­LASZTÄSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ф FOKOZOTTABB GONDOS­KODÁS A SZÖVETKEZETI TAGOK MUNKAVÉDELMÉRŐL ÉS MUNKABIZTONSÄGÄRÖL ф A SZÖVETKEZETI DEMOKRACIA TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT ф hogy ez az alap fontos társadalmi szükségletek kielégítésének forrása a szövetkezetekben. Az efsz-ek min­ta-alapszabályzata és házimunka­rendje értelmében ezen alap anyagi eszközeinek a szövetkezet és a tagok szociális-kulturális szükségleteit kell kielégíteni. Konkrétabb értelmezés­ben: a tagok szakmai és politikai tudásának gyarapítását, munkavédel­mi, munkabiztonsági, munka- és élet­­környezetjavítási, kulturális és spor­tolási célokat kell szolgálni. A munkaértekezlet résztvevői végül meghallgatták az előkészületben le­vő szövetkezeti törvényről szóló tá­jékoztató jelentést. Ehhez a törvény­­javaslathoz a szövetség legiszlatív albizottsága is megtette észrevételeit és kiegészítő javaslatait, közös együttműködésben a Szövetkezeti Földművesek Csehországi Szövetségé­nek jogi tényezőivel. A két szövetség álláspontja: tovább kell fejleszteni a szövetkezeti demokráciát, néhány új szervezési-irányítási forma bevezeté­se vált szükségessé az efsz-ekben, to­vább kell szélesíteni és fejleszteni a kooperációs és integrációs kapcso­latokat, a munkaviszony jelenlegi helyzetében is változásnak kell be­következnie, valamint végérvényesen meg kell határozni a szövetkezeti parasztság érdekvédelmi-társadalmi szervezetének küldetését és felada­tait. Az egyes napirendi pontokat kö­vető vita után a szövetség Központi Bizottságának elnöksége javaslatokat fogadott el, amelyek hozzájárulhat­nak a legközelebbi fontos feladatok teljesítéséhez. Másnap a bratislavai Carlton szál­lóba jöttek össze a szövetség Köz­ponti Bizottságának plénum-tagjai, hogy megtárgyalják a CSKP és az SZLKP kongresszusainak határozatai­ból a szövetségre vonatkozó, vala­mint a közelgő választások előkészí­tőmunkájából adódó feladatokat. (Az alábbiakban közöljük Pavol Jonáš mérnök, a szövetség elnöke előadá­sának rövidített szövegét!) (jp) Két kongresszus következtetései a szövetség tevékenységére vonatkozóan IQL FELKÉSZÜLNI A VÁLASZTÁSOKKÁ! — Már elég hosszú idő eltelt a CSKP és az SZLKP kongresszusai óta, ami bizonyára elegendő volt arra, hogy a két kongresszus határozatait jól áttanulmányozzuk, átgondoljuk, fontos következtetéseket levonva, milyen alapvetően fontos feladatok várnak a szövetségre, mérlegelhettük, milyen javaslatok és intézkedések szükségesek ahhoz, hogy falvainkon, efsz-eink­­ben megvalósulhassanak a kongresszusi határozatok. A CSKP XIV. kongresszusát úgy értékelhetjük, mint a marxista-leninista eszmék győzelmét a jobboldali opportunisták és revizionisták, valamint a szocialista ellenes erők fölött. Ez a győzelem egyben a párt vezető szerepének felújítását, illetőleg megszilárdítását is jelentette. Továbbá azt, hogy a Nemzeti Front valamennyi szervében és szervezetében ismét megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy népünk nyugodtan élhessen és alkothasson. Gazdasági jelentőségét abban is lemérhetjük,, hogy a döntő fontosságú elemzések egész sora lehetővé tette reális feladatok kitűzését a gazda­sági-politikai konszolidációt illetően, amely egyben a népgazdaság dina­mikus fejlődését is nagy mértékben elősegítette. A XIV. pártkongresszus határozata — ha következetesen igazodunk hozzá — egyben megszabja a népgazdaság továbbfejlesztésének is a stra­tégiai irányvonalát, gazdaságpolitikánk fő tartalmát, a hatékonyság sok­oldalú emelésének irányát is. A párt gazdaságpolitikájának célját és feladatait az ötéves terv irány- VQnala rögzíti. A kongresszus fő célként az ötéves terv teljesítését jelölte meg, összhangban a szocialista életmód kialakításával, a lakosság anyagi és kulturális igényeinek kielégítésével, a létbiztonság további megszilárdí­tásával. Mindezt a társadalmi termelés állandó fejlesztése és a hatékony­ság növelése alapján. A párt XIV. kongresszusa határozatának gazdaságpolitikát érintő része megemlíti, hogy a CSKP hangsúlyozza a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének megszilárdítását, az államhatalom osztályjellege és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés sokoldalú fejlesztése alapján. A munkás-paraszt szövetség — amely a politikai hatalom alapja — a Nemzeti Front útján érvényesül. Ez szükségessé teszi, hogy a szövet­kezeti parasztság társadalmi-érdekvédelmi szervezette! rendelkezzék, amelv tagja a Nemzeti Frontnak. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövet­sége — mint a Nemzeti Front tagja — vállalta, hogy a munkás-paraszt szövetséget ily módon ápolja, szilárdítsa, összhangban a párt .vezető szerepével és politikájával. A Parasztszövetségnek, mint a Nemzeti Front tagszervezetének kereté­ben megszilárdult a szövetkezeti parasztság társadalmi-politikai helyzete és lehetőség nyílik a konkrét tevékenységre nemcsak a Nemzeti Front szerveiben, hanem a képviseleti szervek valamennyi fokozatában is. Az idei választásokat a XIV. kongresszus rendkívül jelentős eseménynek mi­nősítette. Tehát különös figyelmet kell fordítani a Nemzeti Front jelöltjei­nek kiválasztására, úgyhogy a jelölőlistákra a legalkalmasabb, a szocia­lizmus ügyének legodaadóbb polgárai kerüljenek. A választások előkészítésében jelentős szerep jut a társadalmi szerve­zeteknek. Elvárják tőlük, hogy tevékenyen közreműködjenek a választási program kidolgozásában, s azok megvalósításában, a képviselőjelöltek, az agitátorok és propagandisták kiválasztásában, akik a tömegpolitikai mun­kát hivatottak végezni. A Nemzeti Front Központi Bizottsága 1971. augusz­tus 24-én jóváhagyta az általános választások lefolyásának irányelveit. A Parasztszövetség vezetősége a Nemzeti Front Központi Bizottsága elé terjesztette javaslatait. Ebben főleg a képviselőjelöltek javaslásáról, a vá­lasztások agitációs és propagációs előkészítéséről, valamint a szövetkezeti tagoknak a választásokban való maximális részvételéről van szó. A szövetség tagjai az egyéni gazdálkodók Is. Tehát nem magánszemélyek­ként, hanem társadalmi csoportként szerepelnek. Ez a társadalmi csoport sajátos helyi feltételek alapján fejt ki termelési, gazdasági, szociális és kulturális tevékenységet a társadalom javára. Áttérésüket a gazdálkodás magasabb szintjére a szövetség is szorgalmazza, ezért ezirányban politikai nevelő- és szervező munkát folytat. A munkás-paraszt szövetség politikai jelentőségét a Parasztszövetség azáltal akarja még kifejezőbbé tenni, hogy mozgósítja a szövetkezeti dolgozókat a XIV. kongresszus határozatának és a szocialista társadalom építési programjának megvalósítására. Politikai nevelőmunkával igyekszik a szövetség központi vezetősége nö­velni a tagság szocialista öntudatát a marxista-leninista világnézet szelle­mében, szem előtt tartva a szocialista hazafiság, az osztályöntudat, az internacionalista gondolkodás elmélyítését. Céltudatosan megmagyarázza a Szovjetuniónak — mint a szocialista tábor vezetőjének — békepolitiká­ját, a barátsági szerződés, a gazdasági együttműködés jelentőségét Cseh­szlovákia és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista állam között. A szövetség szorosan együttműködik majd a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságával és járási szerveivel, szorgalmazva az efsz-ek fiataljai jobb életfeltételeinek, öntudatos tevékenységük, sokoldalú érvé­nyesülésük előfeltételeinek kialakítását. Szívügyének tartja a szövetség a nők szociális, gazdasági és társadalmi helyzetének javítását. Már ez év áprilisában megtárgyalta Központi Bi­zottságunk a szövetkezeti asszonyok helyzetével foglalkozó elemzést és komplex intézkedéseket fogadott el munkabeosztásukat, jutalmazásukat és képesítésüket illetően, valamint szociális biztosításuk, a termelésben és a vezetésben való részvételük, művelődési lehetőségeik megteremtése érdekében. Ezt a megtárgyalt anyagot és a javaslatokat eljuttattuk a Nők Szlovákiai Szövetségéhez is a problémák közös megoldása céljából. A szövetség társadalompolitikai és eszmei nevelése a szövetkezeti pa­rasztság politikai fölkészítésére irányul, melyet a XIV. pártkongresszus tűzött ki a szocialista társadalom sokoldalú fejlesztési programjában. Ezek a feladatok a pártkongresszusnak az 5. ötéves tervre vonatkozó irány­elveiben foglaltatnak. Mind szocialista társadalmunk története, mind a szocialista mezőgazda­ság fejlődése világosan bebizonyította, hogy a tervfeladatok teljesítéséhez a leghatékonyabb ösztönző a szocialista munkaverseny fejlesztése, amely igen jó módszernek bizonyult, nevelő hatása vitathatatlan, különösen ha helyesen összekapcsolódig az anyagi és erkölcsi ösztönző. Ezért nemcsak a megalakulástól kezdve, hanem a jövőben is nagy figyelmet fordítunk a dolgozók kezdeményezésére, a szocialista versenyekre, hogy ily módon is fejlődjön, még hatékonyabbá váljon a mezőgazdasági termelés. A XIV. pártkongresszus határozata kihangsúlyozza, hogy a mezőgazda­­sági termelés továbbfejlesztésének fontos előfeltétele az anyagi-technikai alap megszilárdítása. Ezért alapvetően növelni kell főleg a gépgyártás, a vegyipar stb. részesedését. Hasonlóképpen emelni kell a mezőgazdasági üzemeknek nyújtandó szolgáltatások színvonalát. Az a véleményünk, hogy nem elég a hiányosságok megállapítása, hanem szükséges rendszeresen és konkrétan rámutatni arra, menhyi kár és költségtöbblet származik abból, ha nem a kellő időben és nem kielégítően látják el a mezőgazda­­sági üzemeket a szükséges termelőeszközökkel. A szövetség teljes mértékben támogatni fogja a kooperációs és integrá­ciós kapcsolatok kiterjesztésére vonatkozó irányzatot — mint azt a XIV. pártkongresszus határozata kitűzte —, valamint a szakosítás alapvető irányzatainak megvalósítását, szervezési formáit a CSKP KB és a kormány határozata értelmében. Arra törekszünk, hogy közvetlenül résztvegyünk az adásvételi kapcso­latok, a távlati tervek, a műszaki-gazdasági elképzelésekre vonatkozó tanulmányok kidolgozásában, a felvásárlási árak és más ökonómiai ser­kentők kialakításában. Vonatkozik ez olyan anyagokra is, anielyek a ko­operációs és integrációs kapcsolatokat érintik a szövetkezetek helyzete és részvétele szempontjából. Nagy gondot fordít a szövetség a szövetkezeti tagok jutalmazási rendszerének fejlesztésére, hogy munkájuk kellőképpen legyen értékelve, s életszínvonaluk más ágazatok dolgozóiéval hasonló legyen. A szövetség befolyásolni akarja a jutalmazás szakaszán megvaló­sítandó nagyobb rend megteremtését, az új teljesítménynormák kidolgo­zását, amelyek megfelelnek a jelenlegi termelési feltételeknek, a technika és technológia mai színvonalának, s a kooperációs és integrációs kapcso­latok színvonalának. Továbbra is szorgalmazza az anyagi érdekeltség elmélyítését, valamint a termelés hatékony növelését, az egyéni és közös­ségi érdekek összehangolását. Mintahogy eddig, a továbbiakban is szorgalmazni fogja szövetségünk a szövetkezetekben szociális intézmények, étkezdék építését, utak, parkok létesítését, a kulturáltabb élet- és munkakörnyezet kialakítását. Arra ser­kentjük majd a szövetkezeteket, hogy azok a népképviseleti szervek segít­ségével bölcsődéket, óvodákat létesítsenek, minőségi javulás következzék be a lakosság-szolgáltatás terén, korszerűbb üzlethálózat épüljön ki, hogy jobban törődjenek a faluszépítéssel, kultúrházak, sporttelepek létesítésével, hogy megszűnjön a falu és a város közti különbség. A szövetség fontos feladatának tartja a szövetkezetek vezetőinek figyel­mét ráirányítani a munkafolyamatok elvégzésének biztonságosabbá téte­lére, munkavédelmi eszközök használatának fontosságára, hogy mind ke­vesebb legyen a munkabaleset. Jelentős hivatása a szövetségnek a szövet­kezeti tagok egészségvédelme, a fürdői gyógykezelések lehetővététele, bél­és külföldi üdülések megszervezése mind a felnőtt szövetkezeti tagok, mind családtagjaik, valamint a mezőgazdasági szaktanintézetek tanulói számára. Ezt a szövetség a saját költségvetésének anyagi eszközeiből biz­tosítja. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége a XIV. pártkong­resszusnak az életszínvonal emelésére és a dolgozók szociális bizton­ságára vonatkozó határozatából kiindulva arra törekszik majd, hogy a szövetkezetek a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának növelése alapján kialakítsák a szövetkezeti parasztság életszínvonala emelésének előfeltételeit, ezzel sociális biztonságuk megteremtését, beleszámítva a munkabérek emelkedését, ami egyben az öregségi nyugdíjjáradék emelé­sének Is előfeltétele. Évfordulót ünnepeltek Nemrég ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját a Pohr. Ruskov-1 (Oroszka) szövetkezet. A jól szer­vezett ünnepségen nemcsak a tagok, hanem a járási mezőgazdasági szer­vek küldöttei is részt vettek. A leg­jobb dolgozók, valamint ez alapító­­tagok sokéves fáradozásukért, szor­galmukért elismerő okleveleket kap­tak. A nagy ünnepély vacsorával zá­rult. Ez alkalomból felkerestem Gubik János szövetkezeti elnököt, hogy tá­jékoztasson a szövetkezet másfél év­tizedes múltjáról, jelenéről és a jövő kilátásairól. Annak ellenére, hogy Gubik elv­társ a járás egyik legfiatalabb szö­vetkezeti elnöke, mégis az alapító tagok sorába tartozik. Huszonhárom esztendős volt akkor, s mint főköny­velő tevékenykedett kezdetben, s e­­mellett szántott-vetett, ott dolgozott, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Évek múltával munkája egyre fele­lősségteljesebb lett. Tizennégy évig könyvelősködött —felsőbb szinten—, s tavaly választották elnökké. Kicsit nehézkesen Indul a beszél­getés, mert bizony nem könnyű szá­mot vetni a múltról, a szövetkezet alakításáról, a tengernyi nehézségről, amely oly sok álmatlan éjszakát okozott számára. — Szövetkezetünk 195ö-ban alakult 114 hektáron. A legkezdetlegesebb módon gazdálkodtunk közösen, annak ellenére, hogy falunkban jól gazdál­kodó parasztok voltak. (Ezért alakult ily későn a szövetkezet!) A rákövet­kező évben (1957.) azután az egész falu lakossága a közös gazdálkodás útjára tért. A tagok száma ily módon 77-re emelkedett, s a földterület 420 hektárra bővült, a maihoz hasonlóan. Érdemes itt néhány számadattal érzékeltetni, mire vitték az elmúlt másfél évtizedben a szövetkezet tag­jai, hogyan alakult a közös gazdaság vagyoni értéke. 1957. 1970. A közös vagyon értéke: 780 000 Kis 6 737 000 Kős Btto termelés értéke: 1 349 000 Kis • 4 845 000 Kčs A mezőgazd. árutermelés: 950 000 Kős 3 975 000 Kős Gabona hektárhozam: 1 20 mázsa 39 mázsa Munkaegység értéke: 16 Kés 30 Kős Az állandó dolgozók évi jövedelme: 10 740 Kős 25 620 Kős Ezek nem olyan kimagasló ered­mények, hogy ne lehetne még jobbat elérni. Ezt ők tudják a legjobban. Bár az idei eredményeik minden tekintet­ben fölülmúlják a múlt évit: például gabonából 4,2 mázsát takarítottak be hektáronként. Árpából 44 mázsa volt a hektárhozam-átlag. A Denár R—20 árpafajta jobbnak bizonyult, mint a Dvoran, pedig mindkét fajta egyfor­mán 252 mázsa/ha tiszta tápanyagot kapott. Ami a búzát illeti, Bezosztája és Fertődi fajtát termesztettünk: míg az előbbi 46 q/ha-t adott, az utóbbi csak 36 q/ha-t. Ez a 10 mázsa különbözet nagyon lerontotta a hozamátlagot. Az idén első ízben próbálkoztak lucerna silózásával, ami előrelátha­tólag jól sikerült, Lucerna-szilázzsal szeretnék a tejtermelést fokozni, fő­leg télen. Tavaly sok gondjuk volt ezzel kapcsolatban — már ami a tej­termelést illeti —, pedig tehénállo­mányuk törzskönyvezett. Szintetikus takarmányokkal is kísérleteznek. Va­lószínű, hogy tervüket valóra vált­ják: 500 literrel akarják az 1971. év tejhozam átlagát emelni. Terveik közt szerepel 250 ha-nyi terület öntözése, szociális helyiségek építése az állattenyésztő-telepen. Be­fejezéshez közeleg a gazdasági udvar körülkerítése, amit parkosítás és utak építése követ majd. Céljuk: az eddiginél jobb munka- és életkörülmények megteremtése. A régi talaján a jövő szövetkezetét akarják kialakítani. Nem vitás, hogy példás elnökkel, Jó vezetőkkel és szorgalmas tagsággal minden aka­dályt leküzdenek. Ebbéli munkálko­dásukhoz, ^ céljaik eléréséhez erőt, egészséget* és sok sikert kívánunk! DÁVID NÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents