Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-09 / 40. szám

M IIIDW HA ESZIK A TOJÄST A TYÜKOK Nagy bosszúság ez. Víz­hiány, kevés fészek, vi­lágos ólrészen levő tojó­­hely okozza e jelenséget. Maga a tyúktartó is rá­szoktathatja állatait az­zal, hogy a vékony, tö­rötthéjú tojást egysze­rűen közéjük dobja: egyék meg a héját, igyák a tojást, ne menjen kár­ba. A tojásevést e hibák elkerülésével előzhetjük és szüntethetjük meg. S—6 tyúkra számítsunk egy, az ól legsötétebb ré­szén elhelyezett tojófész­ket, mindig legyen álla­taink előtt víz, s az eset­leg összetört tojás nyo­mait tökéletesen tüntes­sük el. Ha már megvan a baj, néhány fából esz­tergált és fehérre festett fatojás vagy ping-pong labda kora reggel fé­szekbe helyezésével se­gíthetünk. A fatojást hiába verik csőrükkel a tyúkok, a ping-pong lab­da meg odébb repül az ütés nyomán, így aztán tyúkjaink hamar meg­szokják, hogy hiába ve­rik a „tojást“, az feltör­hetetlen. Az ilyen fészekbe tett műtojások arra is alkal­masak, hogy a tojni kez­dő jérceállományt állan­dó tojóhelyére szoktat­hatjuk. A juhok és kecskék kendőjének felfúvódása A juhok és más kérődzők bendőjében rengeteg baktérium és más apró élőlény tartózko­dik, amelyeknek igen fontos szerepe van az emésztésben. Eközben gázok (széndiöxyd és mocsárgáz) keletkeznek. Ezek egyrészt felszívódnak a vérbe és a tüdőn keresztül, a kiléleg­zett levegővel távoznak a szer­vezetből, másrészt pedig az ál­lat kiböfögi. A nyári takarmá­nyozás folyamán előfordul, hogy az állatok nagyobb meny­­nyiségü könnyen erjedő takar­mányt vesznek fel és ilyenkor — különösen, ha az erjedést bizonyos időjárási viszonyok még meggyorsítják — oly nagy mértékű a gázfejlődés a ben­­dőben, hogy az állat a gázokat nem tudja lélegzés, böfögés és végbélszelek útján kiüríteni, és a bendő felfúvódik. Igen gya­kori a felfúvódás akkor, ha az állatok esőben, ősszel fellépő éjjeli 'fagyok után vagy erősen harmatos legelőn legelnek. Bi­zonyos Időjárási viszonyok, az időjárás és légnyomás hirtelen változása, vihar előtti időszak szintén elősegíti a felfúvódás kifejlődését. Igen meggyorsítja a betegség kialakulását, ha az állatokat közvetlenül az erjedő táplálék felvétele után itatjuk meg. Ha az állat felfúvódik, akkor abbahagyja a legelést, kissé nyugtalankodik, hasa felé te­kint. A has térfogata megna­gyobbodik, ami főleg a bal ol­dali horpasztájékon vehető észre, mert a bendő a hasüreg bal oldalában foglal helyet. Ha a bal oldali Ihorpasztájékot megkopogtatjuk, akkor olyan hangot hallunk, mintha dobot ütöttünk volna meg. Ha a fel­fúvódás nem nagyfokú, akkor az állat néha kezelés nélkül is meggyógyul, de nagyobb mérvű megbetegedés esetén az állat nagyon nyugtalan, erősen böfög és hány, majd rövid időn belül elpusztul. Az erős felfú­vódás miatt képtelen rendesen lélegzeni és tulajdonképpen fulladás okozza a halálát. A juhok felfúvódása rendszerint tömeges jelenség, és a nyáj nagy része egyidejűleg fúvódik fel, ami a kezelés szempontjá­ból igen súlyos feladat elé ál­lítja a juhászt. A kezelés a bendögázak gyors eltávolítására irányul. Juhok felfúvódásának gyógyítására legjobban bevált eljárás ha a juhász székre, vagy fa tömbre ül, az állatot maga. elé állítja, elejét felemeli, hasát lábai kö­zé szorítja és térdeivel a hasra gyakorolt nyomással a gázokat a bendőből kiszorítja. Igen jó hatással van a gázok kiürítésé­re, ha a baloldali horpaszt, vagy az egész hastájékot hideg vízzel leöntjük. Ha lehetőség van rá, akkor az egész juhnyá­­jat hajtsuk be hason felül érő vízbe. A juhoknál csak kivételesen alkalmazzuk az ún. bendőszú­­rást, amelyet szúrőcsappal (trokárral) hajtunk végre a bal horpasz legerősebben ki­domborodó, előzetesen lenyírt helyén. Az ilyen beavatkozás csupán akkor indokolt, ha csak egyes állatok fúvódnak fel, míg tömeges felfúvódás • esetén en­nek végrehajtására nincsen le­hetőség. A betegség gyógyítá­sára ma már vannak megfelelő gyógyszerek is. Ide tartozik a „Pretympan“ nevű készítmény, amely 10—20 percen belül szünteti meg a felfúvódást, ha idejében alkalmazzák. A gyógy­szer 50 köbcentiméter (Уг deci­liter) nagyságú üvegekben kap­ható. Egy ilyen üveg tartalma t/2 liter vízzel elkeverve 4—5 juh részére elegendő. A vizes oldatot kortyonként a szájba kell önteni. A mellékelt hasz­nálati utasítás tartsuk be! A felfúvódás megelőzése szempontjából fontos, hogy ne legeltessünk harmatos helyen, röviddel eső után, ne itassunk rögtön a zöld takarmánnyal való etetés vagy legeltetés után és tiltsuk meg a fülledt, vagy erjedt takarmányok etetését, mert ezek nyomában gyakran keletkezik felfúvódás. Legelte­tés előtt nyújtsunk az állatok­nak egy kevés száraz szálasta­karmányt és itassuk meg őket. A legeltetés közben jól meg kell figyelni a juhokat és ha észrevesszük, hogy egyikük fel­fúvódott, azonnal szüntessük be a további legeltetést. Amit a juhok felfúvódásáról mondtunk, minden tekintetben vonatkozik a kecskékre is. DR. FLORIAN ENDRE Nemzetközi CACIB kutyakiállítás Az FCI (Fédération Cynologi­­que Internationale] védnöksége alatt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) nagyarányú Nemzetközi CACIB Kutyakiállítást rendezett Bu­dapesten. A száztizennégy faj­tát képviselő, háromezerötszáz Dodro el Sierra Morena nevű spanyol agár a díjkiosztás előtt. Tenyésztője és tulajdonosa: Gisela Fuchs—Rapeport, NSZK, Sulz/tahr. Conqueror Aristokrat Marianne, elődei Mondy di Monte Lepre és Losonci Diana. Tenyésztője: Dr. Kőszegi Miklősné, tulajdo­nosa: Csillogh Ferenc, Balatonfüred, Magyarország. fKiirsAra Szilárd felvételeit fajta legjobbja esélyes volt a Hungária Fajtagyőztes címre is, amennyiben kategóriájában leg­alább öt kutyát állítottak ki. Kimagasló esemény volt a Te­nyésztési Nagydíjak odaítélése is az 1971. szeptember 11— VARJÚFOGÄS CSAPDÁVAL Európa minden országábanhatja el az esetleg bennelevő problémát jelent a kártékony értékes és védett madarakat, szárnyas vad mennyiségének, mielőtt azokat szabadon eresz­­elsősorban a hamvas- és a fe- tenék. kete varjú létszámának csők- A csapdát lehetőleg nyílt te­­kentése. Míg nálunk általáno- repen, jól látható helyen kell san elterjedt a varjak mérge­szükséges, hogy a csapdát 3— 5 hetenként 1—1,5 csapdahosz­­szal arrébbhelyezzük. Mivel a fekete és a hamvas varjak dögevők, a legjobb csal­étkek az országúton elgázolt zett tojással történő irtása addig más országokban újab­ban ketrec-csapdákkal küzde­nek az apróvad e veszedelmes ellensége ellen. Az NSZK-beli Springei Va­dásziskola fővadásza, E. Brütt szerint a fogoly-, a fácán- és a vadkacsa-fészkek 50 °/o-a varjak kártétele következtében pusztul el. Más vadászati szak­emberek is megerősítik azt a tapasztalatot, hogy az apróvad károsítói között a varjú a má­sodik helyet foglalja el. Le­küzdésére az iskola területén már néhány év óta a ketreces varjúcsapdát használják na­gyon jó eredménnyel. Ezt a varjúcsapda típust, amely Nor­végiából származik, megfelelő nagyságúvá és alakúvá fejlesz­tették. A csapdába döntő több­ségben hamvas- és fekete varjú kerül és csak kivételesen akad benne más szárnyas ragadozó vagy hasznos madár. Ha a be­repülő nyílások méretei az elő­­'írás szerint 16X16 cm nagysá­gúra készülnek, akkor a na­gyobb szárnyas ragadozók meg­fogása csak ritkán fordulhat elő. Ilyen csapda készítésekor a borításra alkalmazott drótháló legkedvezőbb szemnagysága a 2X2 cm. Ilyen szemnagyság mellett nem juthat be a csap­lába négylábú ragadozó (me­nyét, görény) és nem pusztít-MÉRETEK AZ ELKÉSZÍTÉSHEZ nyúl, a vadfélék zsigerei, a há­ziállatok vére, de a csapdában legyen kukorica vagy búza is. Nélkülözhetetlen kellék a na­ponta friss vízzel feltöltött ma­dáritató. Semmiképpen ne en­gedjük, hogy a megfogott ma­dár éhezzen vagy szomjazzon! Mire vadásszunk OKTÓBERBEN? Elmúlt a szarvasbőgés idénye s erdeinkben október elején már csak itt-ott hangzik fel egy-egy elkésett szarvasbika utó­­bőgése. Nehéz ilyenkor a bikákkal találkozni, mert későn hagyják el nappali pihenőjüket és korán beváltanak. Az ismert váltókon való lesvadászat mégis eredménnyel kecsegtet. E hó­napban tovább selejtezzük a szarvasteheneket és szarvas­borjúkat. A hónap közepe felé kezdődik a dámszarvas barcogása és vadászatának fő idénye, hiszen október 1-től december 31-ig lőhető a dámbika, valamint a tehén és a borjú. Ugyancsak 1-től vadászhatunk a szika szarvasra és a virzsíniai fehér szarvasra is. Október elsejétől az év végéig tart a muflon vadászata. Tovább tart az őzsuta és gida lelövési ideje. Ter­mészetesen mindezeket a vadtenyésztés és a szigorú selejtezés elveinek betartásával, valamint a lelövési terv számhatárain belül lóhetjük. A hónap vadászlistáján szerepel még az egész évben vadászható kártékony vadon kívül a vaddisznó, a borz, a vadmacska, a pézsmapocok (csak fogni szabad), a vadkacsa négy alfaja, a vadliba, a középsárszalonka, a balkáni gerle és október 15-ig az örvös galamb. Előkészülünk az aprővad vadászatára és élve fogására is. Bejelentjük a közös vadászatok időpontját a SZVSZ járási bi­zottságának és a JNB vadászati osztályának. К. K. A csapdába üzembehelyezé­sekor két csalivarjút teszünk. Ezek egészséges madarak le­gyenek, amelyek már kissé megszokták az embert. A csap­dát naponta kell ellenőrizni. Ezt a munkát hagyjuk azonban inkább az esti órákra, amikor már a varjak alvófáikon ülnek. Gondoskodni kell eszerint ar­ról is, hogy hivatlaň vendégek ne bántsák napközben a csap­dákat. Ez persze nem mindig könnyű dolog. Legcélraveze­tőbb a környék lakosainak, a mezei vagy erdei munkásoknak megfelelő felvilágosítása. Az esti ellenőrzéskor helyez­zünk a csapdába friss csalétket és ivóvizet. Egy nyélre szerelt körkeretes kiemelő hálóval ügyesen megfogjuk a csapdá­ban levő madarakat. A megfo­gott varjakat humánus és va­dászhoz illő módon öljük meg. A ragadozó és a hasznos ma­darakat szabadon bocsátjuk. Állatvédelmi és humánus ok­ból nem ajánlatos a téli varjú­fogás, amikor a varjak is nagy szükséget szenvednek. Ugyan­csak állatvédelmi indítékból a nyári hónapokban a csapda kis részében lombos gallyakkal ár­nyékot képezünk a befogott madaraknak. A varjúcsapda voltaképpen állandóan fog. A környék csak­nem valamennyi varját meg le­het fogni vele. Lőfegyverrel ilyen eredményt nem lehet el­érni. A Springei Vadásziskola területén akadt olyan csapda is, amellyel 10 hónap alatt 788 varjút fogtak. Persze volt olyan csapda, amely ezen idő alatt csak 50—60 varjút fogott. Am ez is nagyobb eredmény, mint amire egy-egy puska ké­pes. Az amúgy is sok veszélynek kitett apróvad védelme érde­kében ma már a vélemények egybehangzóak, miszerint min­den vadászterületen szükséges a varjúk fogásával foglalkozni. RÖVID ÚTBAIGAZÍTÄS A varjúcsapda elkészítéséhez — ami egyébként igen egysze­rű módon történik — a követ­kező, rövid megjegyzéseket fűzzük: A fát impregnáljuk sötét szí­nűre. Használjunk szűkfonatú, horganyzott huzalhálőt. A csap­dára szereljünk zárható ajtót. Gondoskodjunk Hatóról, etető­ről és csalétekről. Az ellenőr­zést lehetőleg késő este vagy éjszaka végezzük. A csapdát tartsuk mindig tisztán. Vigyáz­zunk, nehogy a csalivarjút öl­jük meg. ANYAGJEGYZÉK A hosszanti falakhoz: (1) küszöbléc 2 db (2) sarokgerenda 4 db (3) szarufa A zárófalakhoz: 4 db (4) küszöbléc 2 db (5) keret 2 db (6) gerenda 3 db (7) szarufa 2 db (8) ajtókeret 2 db (9) ajtógerenda A tetőrészhez: 2 db (10) szarufa 4 db (11) szarufa (14) hosszúfal-6 db keresztfa (15) hosszúfal-2 db gerenda A berepülőnyíláshoz: 2 db (12) hosszanti léc 2 db (2,0 m) (13) létrafok (3/5 8 db Egyéb hozzávalók: (0,32 m) ajtópánt 2 db tolózár 1 db függő lakat 1 db lakatpánt 1 db drótháló kb 30 m itató 1 db ülőrúd összekötőcsavarok és szögek 2 db A hozzávalók ismeretében a mellékelt rajz szerint a csap­dát bármelyik barkácsoló va­dász könnyen elkészítheti. Az említett szabályok betar­tása esetén jó szolgálatot te­szünk apróvad-tenyésztésünk­­nek. Ajánlatos minden ellenőr­zéskor feljegyezni, mi volt a csapdában. Az év végén érde­kes és hasznos áttekintés lesz tulajdonunkban. KIRNER KAROLY, mérnök 12-én, valamint szeptember 18 —19-én lezajlott rendezvényen. Néhány győztes kutyát fény­képekkel illusztrálva szándé­kozunk ismertetni szakmellék­letünk következő számaiban. —ku— kutya külemét húsz bírói kör­ben véleményezték. A világ minden tájáról összesereglett kutyák fajtánként és nemen­ként elnyerhették a CACIB (Nemzetközi szépségverseny rá­termettség! bizonyítvány) és a Világgyőztes címeket. Minden felállítani. Jó, ha a csapda kö­zelében van valamilyen fa is, amely szállófául szolgál a még be nem fogott, de a csapdát már észrevevő varjaknak. Elég, ha a vadászterületen 50C hektáronként egy csapdát _ állí­tunk fel. Higiéniai szempontból

Next

/
Thumbnails
Contents