Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-09 / 40. szám

VADÁSZATI Nyilatkozatok Я Dr. Van Másdijk, a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) elnöke: — Megítéléseim szerint ez az eddigi legnagyobb szabású nemzetközi vadászati bemutató, amely méltán érdemelte ki a világkiállítás címet. Nem szeretném, ha bárki is megalapo­zatlan dicséretnek venné, de Magyarország — vadászati múlt­ját és jelenét, valamint a természetvédelemben kifejtett erő­feszítéseit tekintve — talán a legalkalmasabb hely ennek a grandiózus seregszemlének a megrendezésére. Az országnak egész történelme során olyan magasfokú volt vadászati kul­túrája, s a vadászat és a természetvédelem terén napjainkban olyan tudatos, eredményes munkát fejt ki, amiről csak a leg­teljesebb elismeréssel lehet szólni. Meggyőződésem, ez nem­csak a kedvező természeti adottságoknak köszönhető, hanem elsősorban annak, hogy az ország kormánya helyesen értel­mezi a természetvédelem és a vadászat jelentőségét. Я Hettier de Beoslambert, a CIC díszeinöke: — A Nemzetközi Vadászati Tanács kezdettől fogva igyeke­zett messzemenően támogatni a rendezvény ügyét, s felhívta a szervezethez tartozó országok vadászati testületéit, hogy minél nagyobb mértékben vegyék ki részüket a szereplésből. A nagyszabású előkészületek után most a tanács elégedett az eredménnyel, a kitűnő kiállítású budapesti vadászati bemuta­tóval. Magyarország példát adott arra — folytatta —, hogy a jövőben mit kell tenni a természet védelme, a vadállomány óvása, kímélése érdekében. Ezen a téren Magyarországnak — állíthatom, vezető szerepe van, mert itt a vadászati vezetők, a vadásztársadalom bizonyítja, hogy a modern Világban ho­gyan kell értelmezni a természet védelmét és a vadgazdál­kodás jelentőségét, hogy nem szabad bűnös-pazarlóan bánni a természet adományaival. H Joseph Hamels, a Kiállítások Nemzetközi Irodája (B1E) elnöke: — A magyar kormány kezdeményezésére 1968-ban vette fel irodánk a világkiállítások szakágazati lajstromába különleges kiállításként a Vadászati Világkiállítást, s ezzele hivatalos jelleget kapott a ma megnyílt nagyszabású bemutató. Ez egyébként az első eset, hogy a nemzetközi iroda egyáltalán vadászati kiállítást jegyzett be. A budapesti Vadászati Világ­­kiállítás mást nyújt, mint a már megszokott világkiállítások. „Jó órában“ jött a gondolat és a megrendezés, hiszen a mai technika rohamos fejlődése visszaszorítja a természetet, s ép­pen a mostani és a hasonló jellegű kiállítások hozzájárulhat­nak a korunkat foglalkoztató nagy probléma megoldásához, az ember és a természet kapcsolatának erősítéséhez. Az első világkiállítás rendezői, a magyar kormány megbízottai gon­dosan, nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel szép környezetben készítették elő a nagyszabású bemutatót, s teljesítették mind­azokat a feltételeket, amelyeket a BIE a világkiállításhoz fű­zött. Külön örvendetes, hogy a szervezőknek sikerült jól ösz­­szehangolniuk a résztvevő országokat, s a kiállítás céljának megfelelően nemzetközi méretekben megnyilvánuló egyetértés­ben, egymás támogatásával készült el a szép kiállítás, amely jól tükrözi mondanivalóját: az ember és természet kapcsola­tát, védelmét. A rendezők ügyesen kapcsolták a kiállításhoz a különféle művészeti, kulturális és látványos szórakoztató programokat. Я Boris Bogdanov, a Szovjetunió kiállításának kormány­megbízottja: — Nagyon szép sikert könyvelhet el a Világkiállításon részt vevő valamennyi ország, hiszen ennyire gazdag és átfogó nemzetközi bemutatóval eddig még egyetlen vadászati kiállí­tás sem dicsekedhetett. A nemzetközi összefogással sikerült megvalósítani a Világkiállítás humánus célját, az ember és a természet sokoldalú kapcsolatának bemutatását. A tapaszta­latok egyértelműen arra utalnak, hogy a gyors ipari fejlődés és az általános urbanizáció feltételei között nagy gondot kell fordítani a vadgazdálkodás fejlesztésére, a természetvédelem­re. A Világkiállítás alkalmat nyújt a vadvédelem és természet­­védelmi szakemberek széleskörű tapasztalatcseréjére, így a népek közötti barátság erősítésére is. Köszönet illeti a magyar kormányt e nemzetközi találkozó megszervezéséért és azért a sok segítségért is, melyet a Szovjetunió kiállításának meg­rendezéséhez nyújtott. -k-Románia egyik hatalmas medvebőre, melynek nemzetközi bírálati pontszáma 362,73. A vadat Veres Miklós ejtette, a chiber-szovátai vadászkörzetben. A világrekordot 398,55 n. b. ponttal szintén Románia tartja. Csehszlovákia aranyérmes, nagydíjjal dekorált 236,95 nem­zetközi bírálati pontszámú világrekorder mufloncsigája. A va­dat Podolský A. ejtette 1957 ben a chvalovi vadászkörzetben. Mellette az aranyérmes, nagydijas, világrekord farkaskoponya, melynek n. b. pontszáma 44,25. A farkast Mušanský A. ejtette 1962 ben a sninai körzetben. Magyarország aranyérmes, nagydíjjal jutalmazott 251,83 nemzetközi bírálati pontszámú világrekord gímszarvas agan­csa. A kapitális szarvas elejtöje Schuster Marion volt, a lenti vadászkörzetben. Csehszlovákia aranyérmes, nagydíjjal kitüntetett 135,(10 nem zetközi bírálati pontszámú vadkanagyarát Stabl B. jóvoltából állíthattuk ki. A vadat 1954 ben ejtette a zamutovi vadász­körzetben. OLCSÓ ITATÓ TYÚKOKNAK A baromfitenyésztő elnök kult meg a Szlovákiai Kisállat­­tenyésztők Szövetségének ko­máméi (komáromi) 3. számú helyi szervezete. A szervezet élére Kamocsai Károlyt válasz­tották. A fiatal, agilis elnök megérdemelte a bizalmat, mert munkájával valóban a közös­ség érdekeit szolgálja. Annak ellenére, hogy a komárnói ha­jógyárban is felelősségteljes munkát végez, nem hanyagolja el a szervezet ügyeinek intézé­sét sem. Mindig szakít magá­nak időt arra, hogy megláto­gassa a tagságot és a közvet­len kapcsolat során szerzett tapasztalatokat a továbbiakban hasznosítsa. A fiatal elnök 1964-től te­nyészti a törpe rodejlendi (rhode islandi) fajtájú barom­fit. Mint baromfitenyésztő is megállja a helyét, mert az el­múlt évek során több kiállítá­son vett részt sikerrel. Sikerei­nek állomása Prága, Bratislava, Komárno, Brno, Trnava és Vráble (Verebély). Ahány vá­ros, annyi dicsőség, amelyet oklevelek igazolnak. És vár-e nagyobb örömet egy tenyésztő, mint azt, hogy az általa te­nyésztett baromfi vagy egyéb állat első díjas legyen. jelenlegi állománya szép, ő azonban mégsem elégedett. Azon fáradozik, hogy még tö­kéletesebb példányokat, sötétebb színűeket érjen el. Ezért saját keltetőt készített. A tovább­­tenyésztésre kiválogatott tojá­sokat ebben kelteti ki. A fel­szerelést szívesen kölcsönzi tagtársainak is, amikor éppen nincsen szüksége rá. Gyakor­lati tapasztalatai szerint az augusztusban keltetett kiscsir­kék válnak be a legjobban. A törzsállomány fenntartásán kí­vül húsbaromfi tenyésztésével is foglalkozik. A tenyérnyi ud­vart gazdaságosan használja ki, mert a felállított emeletes ketrecekben nyulak futkosnak. Elképzelhető, hogy a napi mun­ka után talán még a család is kissé háttérbe szorul, mert leg­alább két-három órát szentel baromfi- és nyúlállományának, valamint a szervezeti ügyek intézésének. Talán annak köszönheti nép­szerűségét, hogy mindenkihez van egy-egy kedves szava, min­denki részére egy-egy jótaná­csa vagy éppen a probléma megoldását vállalja magára. Fölkeresi az idősebb tagokat, a betegeket, akik iránt mély tiszteletet érez. Gondja van arra, hogy a tagság megkapja az őt megillető takarmány­adagot és azon felül még több­letről is gondoskodik. A tagság vele érez, amit bi­zonyít az is, hogy a CSKP megalakulása 50. évfordulójá­nak tiszteletére kötelezte ma­gát az évi tervnek már az első félévben történő teljesítésére. A tagság adott szavát nemcsak teljesítette, hanem megdupláz­ta. Tojásból a 7,5 métermázsa helyett 23,5 métermázsát, gyap­júból 35 kg helyett 71 kg-ot, nyúlbőrből a 150 darab helyett 349 darabot adtak el. A hő­szolgáltatási kötelezettségek ilyetén való teljesítésében je­lentős része van Kamocsal Ká­roly elnöknek is. A célom az volt, hogy be­mutassak egy fiatalembert, aki minden szabad idejét a közös­ség szolgálatába és a kisállat­­tenyésztés további fejlesztése érdekébe állította. Ettől szeb­bet elképzelni aligha lehetsé­ges. ANDRISÉIN JÓZSEF, Komárno (Komárom) A tyúkok kívánt tojásterme­lése, a tojás megfelelő nagy­sága és a jó takarmányértéke­­sítés szempontjából elsőrendű fontosságú, hogy legyen tiszta, friss ivóvíz az állatok előtt. Sok helyen ma is vödör-itatót Ivasználnak, vagy ócska lába­sokban, lavórokban helyezik a vizet a tyúkok elé. Az ilyen itatók nem jók, mert kevés ál­lat fér egyszerre az itatőhoz, továbbá azért sem, mert a víz nagy felületen szennyeződhet: porral, tollal vagy alommal. A vödör túlságosan magas, s csak a peremére repülve ihatnak belőle a tyúkok. A képen látható műanyagcsö­­itató megfelel a célnak: hosz­­sza a tyúkok száma szerint szabható meg, olcsó, magassá­ga kívánság szerint alakítható s viszonylag könnyen tisztít­ható. Amikor méretezzük az itató hosszát, gondoljunk arra, hogy egy-egy tyúk számára 7—8 cm ibatőhosszúság szükséges. Mi­vel a tyúkok két oldalról fér­hetnek az Katóhoz, 3—4 cm hosszú csőszakasszal számol­junk állatonként, A cső felső Háztáji tyúkól müanyagcsőilatóval. szeletét fűrésszel vághatjuk le, méterenként azonban 10—12 cm-es csőhosszat eredeti álla­potában hagyjunk meg, így megakadályozhatjuk a cső de­­formálódását. Az itató céljára el az ólban, vagy azon kívül. E célra fém vagy fahordó felel meg. A tartály és az Itató közé vízszintszabályozót — WC tar­tály úszót — iktatunk, s ily módon önitatóra teszünk szert. Az itatócsövet olyan magas lábazatra erősítsük, hogy an­nak pereme a tyúkok vállma­gasságában legyen. Felugró­­lécet is szerelhetünk az itató két oldalára. A csőitató tisztítása gondos­ságot igényel, mert mosás cél­jából csak nehezen vihetjük ki az udvarra. Legegyszerűbb ha az itató egyik végét óriási pa­­rafadugóval zárjuk el s Iha ta­karítás következik, ezt kivesz­­szük és az öblítő vizet teljesen kifolyatjuk belőle. Ilyenkor drót­­rafűzött gumikorongot vagy szi­vacsdarabot húzunk végig az Hatón s a szennyeződést vö­dörbe ürítjük. Különösen táp etetése és me­leg időjárás esetén nagyon fon­tos, hogy mindig legyen víz a tyúkok előtt, különben nem fo­gyasztják el a napi takarmány­adagot, kevesebbet és apróbbat tojnak,, mint kellene. kiszemelt cső —■ minden mű­anyagboltban kapható — átmé­rője legalább 10—13 cm legyen. Egyszerűbbé tehetjük a fo­lyamatos vízellátást, ha víztar­tályt Is készítünk és helyezünk

Next

/
Thumbnails
Contents