Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-09 / 40. szám

1971. október 9. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE Л SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Momitityes a tengerparton Bőkezű volt ez Idei nyír. Föle* ga­bonából takarítottak be mezőgazda­sági üzemeink rekord-termést, ideié­ben, a e legcsekélyebb veszteséggel. Idő előtt teljesítették gabonaeladási terv-feladataikat. Szorgalmukkal mél­tón kiérdemelték legfelsőbb párt- és kormánytényezőink elismerő szavalt a nltral országos aratóthineipélyen. A gabonabetakarftásban legjobb eredményeket elérő azövetkezetl ta­gok Jutalomüdülésben részesültek. Ezeket az üdüléseket a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai SzttvetséŔé­­nek üdültetési szakosztálya szervezte. * A bulgáriai Várna mellett található Barátság üdülőközpontban 8B szövet­kezeti tag töltötte megérdemelt pihe­nését. Bratlslavátői Várnáig repülőgéppel tették meg az utat csaknem két őrá alatt Az ügyes légikisasszonyok Ízle­tes vacsorát szolgáltak fel a gép fe­délzetén. Elhangzott néhány tréfa, e azon vették magukat észre a szö­vetkezeti tagok, hogy a várnai repü­lőtéren landol e gépmadár. A tengerpart újdonsült csehszlovák vendégelt az Emona és a Nezabravka szállókban helyezték el. Bár az uta­zás nem volt fárasztó, mégis Jólesett ez alvás a tenger szomszédságában. Reggel természetesen a tengerre cso­dálkozás volt az elsó. Emiatt néhá­­nyan el is késtek a reggeliről. A pár nappal előre Jelzett program kihirde­tése után megintcsak a tengerhez siettek, hogy a parti fövenyen napoz­hassanak, majd a tenger hds vizében felfrissüljenek. Az Idő mindvégig kedvezett a fürdőzésre, napozásra, hiszen a hőmérő higanyszála napköz­ben 31~33 fokot mutatott — árnyék­ban. * Az ovcserovól termelőszövetkezet Bulgáriában a legjobbk közé tartozik. Erről tanúskodnak állattenyésztési eredményeik Is. A ezövetkazet 1400 szarvasmarhát tart, amelyből Ő00 a tehén, mégpedig dán vörös fajtájú. Az évi tejátlag tehenenként 4100 li­ter. A szövetkezetnek ezenkívül van 6000 sertése, 10 ezer Juha és 12 ezer baromfi. A Juhok évi gyapjúhozama darabonként 7—9 kg és 100 liter tel. A tojáshozam kicsit gyöngébb: 180 darab évente, tyúkonként. Gépparkja is eléggé kiterjedt: 80 traktort, 27 kombájnt (adapterrel), 31 tehergépkocsit és 4 autódarut tarta­nak nyilván. Ezenkívül még számos gépi berendezés, traktorhoz kapcsol­ható gépi eszköz egészíti ki a gép­parkot A Jő gazdasági eredmények termé­szetesen éreztetik pozitív hatásukat a Jutalmazást Illetően Is, Így ezután az életszínvonal le egyre emelkedik. Egy-egy szövetkezeti tag évi átlag jö­vedelme 1500—2000 leva, ezenkívül természetbeni Járandóság Is megilleti a tagokat. A szövetkezet tagjainak lehetősé­gük van pénzt megtakarítani, s ha az összeg nem elég, kamatmentes kölcsönt kaphatnak családiház építé­sére, korszerű lakásberendezésre. Jó­­néhány tag már személyautóval is rendelkezik. A szövetkezeti tagok gyermekeiről a bölcsőde és napközi­­otthon személyzete gondoskodik. Há­roméves korig a gyermekek naponta kétszer Ingyen étkezhetnek, ötéves korig a szülők havonta 3,5 levát fi­zetnek (hozzávetőleg ez az összeg 35 koronának felel meg — a szerk.). Hétéves korig a gyerekek délelőttön­ként napközi-otthonban tartózkodnak, amelyhez szép park és nyitott fürdő­medence Is tartozik. Reggelit ezek a gyerekek díjmentesen kapják. A szö­vetkezeti tagok 400 Iskolaköteles gyermeke a szövetkezet pénzeszközei­ből kap Iskolai tanfelszerelésekre. Az Iskolához több sportpálya, fürdőme­dence tartozik. Nyári szünidő alatt a szövetkezeti tagok gyermekei a szö­vetkezet balcslkl üdülőjében tölthetik szabad Idejüket. A szövetkezeti tagok is 15 napi szabadságukat Itt tölthetik a kellemes, szép tengerparti fürdőhe­lyen. A mechanlzátorokat 20 napi sza­badság Illeti meg. A szövetkezeti tagoktól munkakép­telenségük, betegségük idején is pél­dásan gondoskodnak. A betegségük előtti három hónap jövedelmének 80 százalékát kapják. Hasonlóan Jő gon­doskodásban részesítik a nyugdíjas szövetkezeti tagokat Is, akik pénzjut­tatáson kívül természetbenit Is kap­nak. Az ovcsarevől szövetkezeti tagoktól nehéz volt búcsút venni, akik a gaz­dag és ízletes vacsora után borkósto­lóra, majd baráti szórakozásra is al­kalmat nyújtottak. ★ Az üdülő szövetkezeti tagok ott­­tartózkodásuk alatt még ellátogathat­tak a romén tengerpartra, Konstanca kikötővárosba, valamint a híres Ma­­maia tengerparti nyaralóhelyre. Nagyon gyorsan teltek az utolsó napok a szépséges bolgár tengerpar­ton. A fiatalabbak utolsó sztotylnkát­­kat a tengerbe dobták, az Idősebbek meg ajándéktárgyakat vásároltak, — majd csomagoltak ... Számos szövetkezeti tag fájó szív­vel búcsúzott a tengertől, mondván: „Viszontlátásra, Fekete-tengeri Vi­szontlátásra I..." J. P. Kerek évfordulók Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelte a ZbroJníky-t (Fegyvernek) szövetkezet, amelyen az egész község lakossága részt vett. A becses vendégek sorában ott láthattuk Králik elvtársat, a Nyugat-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság el­nökét, a Jnb küldöttségét P. Taraba elnök, valamint a Járási mezőgazdasági társulás küldöttségét Kazlov elvtárs vezetésé­vel. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után a helyi Iskola pionírjai köszöntötték a szövetkezeteseket, majd Trnavszky elvtárs, a szövetkezet elnöke beszámolójában érzé­keltette, milyen nehézségeken kellett átvergődniük, felmérte a tegnapból mába vezető utat. Mert hiszen nem volt könnyű új életet kezdeni. A falu mindig rettegett az Ismeretlentől, a szokatlantól. Az évszázados hagyományok, szokások vissza­húzó erőként szerepeltek. Az Idő azonban ra bátrakat Igazolta. Ami lehetetlennek tűnt, sikerült: összefogott a falu közössége, hogy többet teremjen a föld, könnyebb legyen az élet. Óriási fejlődésen ment keresztül a szövetkezet a megalaku­lása őta. A felismerhetetlenséglg megváltozott a község arcu­lata. Valőravált földműveseink álma. A múlté a gazdagok portáján killncselés (nincsenek már szegény-emberek!). A la­kosság boldogan, megelégedetten él a szövetkezetben. Nem fenyeget a munkanélküliség veszélye, mint a múlt társadalmi rendszerben — az urak világában — oly sokszor előfordult, ötven új családi ház épült fel a kor követelményeinek meg­felelően, tetszetős külsővel, harminchat pedig teljesen újjá­épült. Sok ház elől eltűnt a deszkakerítés, helyébe festett vaskerítés került. Autóbuszjáratot kapott a község. A fiatalok csak az idősebbektől hallják, mily keserves volt az élet: az uraság földjein látástól vakulásig kellett robotolni. Jelenleg 52 család boldog autótulajdonos, a motorkerékpárok száma meg százra tehető. Televíziókészülék 140 van, s rádió minden családban megtalálható. Tizennégy tantermes új iskolát, új önkiszolgáló boltot és vendéglőt kaptak a falu dolgozói. A kétszázötvenkllenc szövetkezeti tag 1329 hektár földet tudhat magáénak. A tejhozam az 1952. évi 1100 literről 3145 literre emelkedett. Ugyanezt az évet alapul véve a búza 20 mázsát adott hektáronként, az idén pedig már 38 mázsát. Árpából az első években a hektárhozam 14 mázsa volt, s ez évben 44 mázsát takarítottak be átlagban, hektáronként. A szövetkezet össztermelésének értéke a megalakulás utáni évben 3 539 000 korona volt, ami a múlt évben már elérte a 13 735 000 koronát. 1952-ben a tagoknak 874000 koronát fi­zettek ki munkajutalomként, a múlt évben már 3 829 000 koro­nát vettek át a közös gazdaság tagjai. Az ünnepély alkalmából a szövetkezet 8 alapító tagja, 10 kiváló dolgozója, valamint Trnavszky László elnök, Kiss Gyula agronómus és Bartos Lajos főkönyvelő részesült kitüntetésben. Trnavszky elvtárs a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetés tu­lajdonosa. Hatvanadik születési évfordulója alkalmából vala­mennyien szívből gratuláltunk. Az ünnepi gyűlés után a bratlslaval művészek szórakoztatták a tagokat, majd Konkoly Emil zenekara szolgáltatta a talpalá­­valőt a tánckedvelőknek. Veress V. Csöppet sem volt egyhangú a szö­vetkezett tagok bulgáriai tartózkodá­sa. Az üdülés szervezői gondoskodtak arról, hogy megtekinthessék a Tolbu­­chln Járás ovcsarevől mezőgazdasági termelőszövetkezetét. A vendéglátók régi szláv szokás szerint sóval és ke­nyérrel kínálták a szlóváklal vendé­geket, majd ezt a bolgár szllvapálln­­ka Ízlelése követte. A szövetkezetek швшт együttműködése A MAGYAR NEPKOZTARSASAGBAN A Bratislava-Vinohrady-1, abraháml (galántal Járás), Velká Paka-1 (Dun. Streda-1 Járás), majdpedlg a Veľký Krtíš-1 és a košícel Járáshoz tartozó szövetkezeti tagok a bolgár szövetke­zet gazdálkodása és eredményei felöl érdeklődtek. Az ovcsarevől termelőszövetkezet 1949-ben alakult. Jelenleg öt szövet­kezet határát egyesíti ez a közös gaz­daság, amelyben 1150 tag dolgozik. A tagoknak mintegy 40 %-a nő. A kö­zösen művelt földterület 8500 hektár. Ebből a vetésterület: 2900 ha búza, 1200 ha kukorica, 180 ha dohány és 70 ha napraforgó. A többi területet gyümölcsös, szőlő és eperültetvény képezi. Ami a gabona hektérhozamát illeti, az utóbbi években 40—45 mázsát ta­karítottak be átlagosan Mironovszká­­]a és Bezosztája fajtából. A kukoricá­ból (májusi morzsoltban számítva) hektáronként 60 mázsát. A Baralsag iidüloküzpant parkrészlete Magyarországon, ahol a szövetkeze­tek öt ágazatát és tíz típusát ismer­jük, a szövetkezeti mozgalom nagyon intenziven fejlődik. A lakosságnak egyharmada tagja, vagy dolgozója a szövetkezeteknek. A nemzeti jövede­lem egyharmadát termelik, ebből 70 százalékát a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben. A kereskedelemben a fogyasztási szövetkezetek az összforgalom egy­­harmadával részesednek, az ipari ter­melőszövetkezetek pedig a teljes ter­melés 9 százalékát szolgáltatják. A szövetkezeti takarékpénztárak a la­kosság betétjeinek 10 százalékát ke­zelik. A szövetkezetek nemcsak gaz­dasági, hanem egyszersmind társadal­mi szervezetek is, 2 millió főnyi tag­sággal. A felszabadulásig Magyarországon különböző szövetkezetek léteztek, a legelsők 1890 körül alakultak. A fel­­szabadulás után eleinte csak falusi „földművesszövetkezetek“ működtek, ezekből keletkeztek azután fokozato­san az újabb típusok: az ötvenes években a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, 1956-ban a szövetkezeti takarékpénztárak és 1959-ben már la­kásszövetkezetek is. Ez a mozgalom még mindig fejlődik: például újabban már vizgazdasőgi szövetkezetek Is működnek. Az 1965-ben kezdődő gazdasági re­form újabb lendületet adott a szövet­kezetek fejlődésének. Az illetékes po­litikai szervek határozatai alapján megállapítást nyert, hogy a szövetke­zetek, mint önálló vállalatok inten­zív gazdálkodásra képesek, tovább­fejlesztésre, szakosításra érettek, a népgazdaság vertikális integrációjába bevonhatók, de kívánatos a kölcsönös együttműködésük. Az együttműködés és az integrációs kapcsolatok létesítése érdekében szem előtt kell tartani: meddig ter­jedhet a szövetkezet hatásköre? Addig, ф ameddig a szövetkezet a tagok tulajdonjogát megvédheti, ф ameddig a szövetkezeti tagok elegendő áttekintéssel bírnak arra nézve, hogy minden helyzetben tájé­kozottak legyenek, # amíg közvetlenül gyakorolhatják jogukat — például választójogukat. Éppen ezek az elvek diktálják, hogy a Magyar Népköztársaságban vállala­tonként kisebb és közepes szövetke­zetek működjenek, legfeljebb 500 fő­nyi tagsággal (alkalmazottal), s ame­lyek az egyes körzetek feltételei kö­zött a legmegfelelőbbek. A szövetkezetek — mindenekelőtt a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek — között egyre gyakrabban ke­rül sor együtműködésre, társulásra, kooperáciős tevékenységre. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a szövet­kezetek társulásába állami vállalatok is bekapcsolódnak. A szövetkezeti demokrácia révén — több mint kétmillió tag hozzájárulá­sával — teljes mértékben érvényre jut a szocialista demokrácia. Meg­nyilvánul ez éppen azáltal, hogy két­millió szövetkezeti tag a szövetkezeti önkormányzat segítségével nemcsak saját ügyeit intézi, hanem a körzeti és országos tanácsokba választott képviselői közvetítésével az állam­­vezetésben is részt vesz. A további társulások, az együttmű­ködés fejlesztése vagy a termelés összpontosítása terén elengedhetetlen követelmény a tagság érdekvédelme, különösen olyan esetekben, ha egy­azon személy több szövetkezetnek tagja (például fölműves-, fogyasztási­­cs lakásszövetekzetben). Ugyanis ar­ról van szó, hogy érdekeit — melye­kért a szövetkezetbe lépett — ér­vényre is tudja juttatni. A szövetkezetek közötti versengés­ből nem származhat kára a tagoknak és semmi esetre sem tűrhető az olyan gyakorlat, hogy például amit a tag ez egyik szövetkezetben megszerez, a másikban meg elveszítse. A tagok érdekei feltétlenül respektálandók. Biztosítani kell például azt is, hogy a fogyasztási szövetkezetekben a ta­gok maguk választhassák meg a szö­vetkezet ügyvezető elnökségét. Ezzel szemben visszaélést jelent a tagság érdekeivel, ha azok számadással tar­toznának az elnökségnek. Csakis Így akadályozható meg, hogy az egyes szövetkezetek közötti versengés kö­vetkeztében — a szövetkezet felada­tainak teljesítése folytán — a tagság érdekei kárt ne szenvedjenek. Mindezeket a problémákat az új, egységes, általános szövetkezeti tör­vény oldja meg. A szövetkezeti tanácsok jelentősen támogatják az együttműködésre, tár­sulásra törekvéseket, melyek státusza és rendeltetése igen fontos és hatás­köre megszabott. Kizárólag csak a Magyar Népköztársaságban rendel­keznek a Szövetkezeti Tanácsok (szö­vetségek) olyan jogokkal, melyek alapján beleegyezésük nélkül minisz­ter, vagy hasonló jogkörrel rendelke­ző tényező nem adhat ki rendeletet, nem javasolhat törvényes intézkedést. Ha pedig az illető a Szövetkezeti Ta­nács javaslatától eltérő álláspontot képvisel, a tanácsok saját javaslatu­kat terjeszthetik elő a kormánynak. A szövetkezeti tanácsok szavatolják a szövetkezetek önálló vállalkozásait — az állami terv követelményeinek megfelelően. Ez alatt országos szer­vek értendők és nem az apparátus, melynek feladata az előbbiek határo­zatainak és intézkedéseinek végrehaj­tása. A szövetkezetek minden ágaza­tának megvan a saját országos taná­csa és az egész szövetkezeti mozga­lom éléo a Szövetkezetek Országos Központi Tanácsa áll, 23 taggal, mely­nek feladata a szövetkezeti mozgalom elveinek egységes elmélyítése. A nemzetközi együttműködés szem­pontjából figyelemreméltó, hogy a szövetkezetek mindhárom országos tanácsa tagja a nemzetközi szövetke­zeti szervezeteknek. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Tanácsának részvétele nemzetközi szervezetben a szocialista országok közt világelsősé­get jelent. A szövetkezetek szocialista országok ,közötti együttműködését hosszúlejáratú szerződések szabják meg. így a HUNGAROCOOP, a Szövet­kezetek Országos Tanácsának külke­reskedelmi vállalata közvetítésével öt évre szóié árucsere-egyezmények biz­tosítják az együttműködést a Szovjet­unióval, Csehszlovákiával és Bulgá­riával. Az ipari termelőszövetkezetek évente, de rövidebb időszakonként is megvitatják az időszerű problémákat a KGSTállamok szövetkezeti megbí­zottjaival — legújabban az ágazat gépesítést fejlesztését. A szocialista országok szövetkezeti szakembereinek legközelebbi ülésére — melynek tárgyköre az együttműködés és az integrációs kapcsolatok elmélyítését szolgálja — ősszel kerül sor Prágá­ban. A Szövetkezetek Országos Tanácsá­nak legközelebbi fontos feladatai kö­zé tartozik: 1. Egy egységes szövetkezeti tör­vény előkészítése és megvitatása a tagok széleskörű részvételével. 2. Szakbizottságok megalakítása, melyek feladata ellenőrzések végre­hajtása lesz a szövetkezetek és azok tanácsszervei kívánságainak és köve­telményeink alapján. 3. A szövetkezeti együttműködés elveinek ég módozatainak megvita­tása. Jóleső érzést, de tanulságot is je­lent számunkra felfigyelni a szövet­kezeti élet fejlődésére a testvéri Ma­gyar Népköztársaságban. Az ottani, legkedvezőbbnek nem is mondható feltételek közepette ennyire szilárd alapok kialakítása csakis a lenini el­vek leghűségesebb alkalmazásával válhatott lehetővé. A tapasztalatok alapos tanulmányozása és alkalmazá­sa saját feltételeink figyelembevéte­lével csak elősegítheti szocialista szövetkezeti mozgalmunk továbbfej­lesztését, a szövetkezeti dolgozók, a társadalom érdekében. A CSKP KB és kormányunk irányelvei, illetőleg ha­tározatai adottak, a tapasztalatok rendelkezésünkre állnak, mindezt sa­ját tevékenységgel, ésszel, lendületes munkával párosítva valósítsuk meg, hogy eredményekre számíthassunk. JUDr. MICHAL ĎURDIAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents