Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-09 / 40. szám
Ä7Í. október 9. SZABAD FÖLDMŰVES 5 problémai és lehetőségei nyezet optimális kihasználása az agrotechnikai intézkedések egész komplexumának módosítását követeli meg. Elsősorban a megfelelő vetési etruktúráról, a talajelőkészítésről, a fajták és hibridek megválasztásáról, a növényzet sűrűségéről, valamint a növényvédelmi intézkedésekről van szó. Az öntözési gyakorlat ebben a vonatkozásban úgyszólván semmit sem változott, az agrotechnika! intézkedések komplexumát ugyanúgy alkalmazza, mint az öntözés bevezetése előtt. Ez pedig elég nagy hiba, mert a megváltozott nedvességl viszonyoknak megfelelően módosítani kell az egész gazdálkodási rendszert, egyébként ugyanis nem érhetők el a tervekben feltételezett eredmények. A mezőgazdasági vállalatokban elsősorban az optimális mennyiségű öntözővíz biztosítására kellene fordítani a fő figyelmet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vegetáció egész ideje alatt a talajvíz-készletet 60—70 százalékos felhasználható vízkapacitási szint felett kell tartani. Ez általában a fenti táblázatban feltüntetett értékeknek felel meg. E feltétel maradéktalan teljesítése azonban önmagában még nem elegendő a. maximális hozamok eléréséhez. Szükség van még a további agrotechnikai intézkedésekre is, melyek közül megemlítjük a legfontosabbakat. Gazdasági elemzésünk alapján arra a következtetésre Jutottunk, hogy megfelelő összetételű növényzettel az öntözéses termesztésben hektáronklnt 20 000—24 000 Kis értékű bruttó mezőgazdasági hozam érhető el, míg az általában alkalmazott (a nem öntözéses gazdálkodásból változatlanul átvett) összetétel az öntözés feltételei mellett is csupán 7500—12 000 Kis bruttó mezőgazdasági hozamot eredményez hektáronklnt. E tekintetben a hiányosságok abból is erednek, hogy nincsenek még rendezve összállaml szempontból a kooperációs kapcsolatok, nincs még befejezve a mezőgazdasági vállalatok komplex szakosítása, és nincs meg az összhang az egyes termények termelésének gazdasági hatékonysága között. Az öntözéses gazdálkodásban fontos szerepet Játszik a megfelelő talajelőkészítés. A megváltozott nedvességviszonyok nemcsak a növény talaj feletti intenzívebb növekedését teszik lehetővé, de a gyökerek terjeszkedésére is kedvezően hatnak. Az erőteljesebb gyökérrendszernek mélyebb kultúrrétegre van szüksége, az intenzívebb növekedéshez szükséges tápanyagfelvétel céljából. Az öntözés köaz összehasonlító kísérlet eredménye a cukorrépánál betakarítás előtt. Balra öntözetlen, középen 40 %-os, jobbra 60 °/o-os felhasználható vízkapacitásra öntözött növény. vetkeztében a talaj tömítődik is, rosszul szellőződlk, ami szintén a mélyebb műveléssel egyensúlyozható ki, főleg a nehezebb talajok esetében. A vegetációs Időben fokozott mértékben szükség van a sorok közötti művelésre, mielőtt még a növényzet teljesen beborítaná a talajt. A talaj porhanyóságának megőrzése kedvezően hat a talaj vízgazdálkodására is. A laza szerkezetű felület jobban befogadja az adagolt öntözővizet és csökkennek a felületi elpárolgással Járó veszteségek. A termesztett növények vegetációs feltételeinek Javítása érdekében gyak- 1 ran emlegetik az intenzívebb trágyázás szükségességét. Az Indoklás egyszerű: a nagyobb hozamokhoz több tápanyagra van szükség, azonban azzal Is számolni kell, hogy a talaj ■ tápanyag-tartalma fokozottabb mértékben lúgozódik ki a talaj mélyebb rétegeibe. Eddigi kutatásaink alapján arra-a következtetésre Jutottunk, hogy jelenleg elégségesnek bizonyul a közepes mértékű trágyázás — ez a kapásoknál hektáronkint 300—400 mázsa istállótrágya mellett további 250 kg tiszta tápanyagot Jelent —, annak ellenére, hogy a növények nagyobb mennyiségű tápanyagot vesznek fel. A nem öntözéses gazdálkodásról öntözéses gazdálkodásra való áttérés átmeneti időszakában ugyanis a talajban általában Jelentős tápanyagkészletek vannak, ez annak a következménye, hogy a megelőző években talajba Juttatott tápanyagokat a növények hiányos mennyiségű víz mellett képtelenek voltak hasznosítani. Ezek a felhalmozott kihasználatlan tartalékok néhány évre is elegendőnek mutatkoznak, és csak azután válik elkerülhetetlenül szükségessé a tápanyag-ellátás fokozása. Az említett feltételek Javítása mellet szükséges még á megfelelő biológiai anyag biztosítása is, az alkalmas fajták és hibridek megválasztása. A javult feltételek csak nagy teljesítményre képes biológiai anyaggal hasznosíthatók. E tekintetben'elég komolyak a hiányosságok. A növények fajtaösszetétele gyakorlatilag ugyanaz maradt, mint az öntözés bevezetése előtt volt. Ennek az okát főleg a szükséges ismeretek hiányában, részben pedig a megfelelő anyagok konkrét hiányában kereshetjük. E hiányosságok elhárításához két úton Juthatunk el: gyors ütemben felül kell vizsgálni a nem öntözéses gazdálkodásban termesztett fajták alkalmasságát az öntözéses gazdálkodás feltételei mellett (gyorsabb, de kevésbé helyes út), vagy pedig kinemesíteni az öntözéses gazdálkodás követelményeinek megfelelő új fajtákat (lassúbb, de célravezetőbb út). Jelenleg minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell' gyorsítani ezt a folyamatot, és az elért eredményeket sürgősen alkalmazni a termesztési gyakorlatban. ötéves átlagban számítva. A tapasztalatok tehát arra mutatnak, hogy a sűrűség növelése elsősorban a kukoricánál célszerű. Az öntözéses gazdálkodással Járő egyéb szükséges és célszerű intézkedéseknek egész sqra van, mindez a termelési ágazatok kölcsönös összefüggéséből ered. A szálastakarmányok nagyobb hozama például indokolttá és kifizetővé teszi a szálastakarmányok feldolgozásával és, hasznosításával Járó modernebb technológiai megoldások bevezetését, akár takarmányliszt készítése, akár pedig silózás és szánakészítés formájában. Mindez természetesen az intenzívebb' •állattenyésztésre is kihat, végső soron pedig a vállalat gazdasági mérlegére is. Egy cikkben sajnos nem Szántóföldön létesített öntözött legelő növényzete. A megváltozott vegetációs feltételeknek megfelelően a növényállomány sűrűségét is módosítani kell. Jobb tápanyagellátás mellett a területegységen nagyobb számú növényegyedet is termeszthetünk, anélkül, hogy az egyedek termékenysége csökkenne. Eddigi tapasztalataink szerint a sűrűbb növényzet hozamnövelő hatása főleg a kukoricánál érvényesül. A növényegyedek számának megkétszerezése mellett (cukorrépánál 140 ezer egyedre, kukoricánál 70 ezer egyedre, burgonyánál 80 000 egyedre) az eredeti sűrűséggel szemben a következő hozamtöbblet jelentkezett: a kukoricánál 52 %-os, vagyis 37 mázsa szem, a cukorrépánál 14 %-os, vagyis 101 q gyökér, a burgonyánál pedig 12 %-os, vagyis 47 q gumó. Mindez térhetünk ki az öntözéses gazdálkodás valamennyi összefüggésére, nem érintettük például a gépesítési eszközök problémáját, a munkaszervezés kérdéseit, a raktározási térségek és utak problémáját, az állatállomány struktúrájának a kérdéseit, bár ezek mind fontos szerepet játszanak az öntözéses gazdálkodásban. E kérdések elemzésére és rendezésére fokozatosan sor kerül, Jelenleg azonban a fő figyelmet az alapvető agrotechnikai intézkedésekre kell fordítanunk, hogy az öntözéses termelés gazdaságosságát legalább megközelítőleg a tervekben feltételezett szintre emeljük. Doc. Ing. Mikuláš D в r с о, CSc., a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet dolgozója A tojsstermeles korszer« OLVASTUK A Dolný Peter-i (Alsópéter) szövetkezet a baromfinevelésre, illetve a tojástermesztésre szakosított szövetkezetek sorába tartozik. Az említett szakaszon már eddig is jó eredményekkel dicsekedhetnek, de mégsem elégedettek az eredményekkel. Jelenleg két gépesített tojóházzal rendelkeznek, amelyeknek befogadóképessége egyenként 600 tojó. Az egyik tojóházat az elmúlt évben adták át rendeltetésének, s így korszerűség tekintetében vetekszik a régebben készült tojóházzal. A tojóházakat a falu előterében levő akácosban helyezték el, ami higiéniai szempontból igen kedvező. A falutól távoli réteken pedig a baromfineveldék vannak elhelyezve. Erre a célra Jól hasznosítják a korszerűtlen ló- és tehénistállókat, amelyeket némi költséggel átalakítottak. Az egyik istállóban tojójércék vannak, amelyeket Mária Kováöová gondoz. Kocsis Sándor zootechnikussal látogattam el a tojóházakba. Az egyikben id. Hajahács Ilona, ifj. Hajabács Ilona és Borodács Borbála végzi a tojók etetését, a tojások tisztítását és osztályozását. A mélyalmon levő baromfi bizony nem nyújt valami épületes látványt. Testüket alig fedi toll, és ennek következtében ügy néznek ki, mintha leforrázták volna őket. Kocsis Sándor szerint a tojóházba kerülő baromfi fél év után kezdi elhullatni tollazatát, amit bizonyára vitaminok hiánya vált ki. A korszerűbb tojóházban Palnšík Mária, Pluhár Ilona és Veselka Mária gondoskodik a tojókról. Éppen a tojások tisztítását és osztályozását végezték. A félévi eredményekkel elégedettek. A két tojóházban 9798 db tojó van elhelyezve. A szövetkezet összállománya pedig az első félévben 25 230 darab volt. Azt is megtudom Kocsis elvtárstól, hogy az első félévben 1 millió 88 ezer 225 tojást termeltek ki és így az előirányzott tervet 103 százalékra teljesítették, mert 1 millió 60 ezer 695 tojást adtak el. Az egy tojóra tervezett évi 185 tojáshozamból az első félévben 95,5 tojást értek el. De megtudtam azt is, hogy az egyik tojóház állományét rövidesen likvidálják. A tojóházat kitisztítják, a mechanlzációs szerkezetet megjavítják, majd fertőtlenítik. A fertőtlenítés után friss állományt hoznak be a rétekről, és ez nagymértékben elősegíti a második félévi tojástermelést. A baromfitenyésztés igen sok esetben rizikóval Jár. Ebben az évben az alsópéter! szövetkezet is megjárta, mert a Csehországból kapott naposcsibék fertőzöttek voltak, minek következtében több mint ezer csirke pusztult el. Csak hosszas vizsgálat után sikerült megállapítani, hogy már a tojások, amelyekből a csirkék kikeltek, fertőzöttek voltak. Ez bizony nagy „érvágást“ Jelent a baromfitenyésztés szakaszán, de a gondozók lelkiismeretes munkája révén talán sikerül korrigálni a kiesést. Ellátogattunk a rétekre is. A telep kb. öt kilométerre van a községtől. A dolgozókat autóbusz vagy traktor szállítja a munkahelyre és vissza. Nyáron még csak hagyján, de a téli időben elég kellemetlen lehet az út, A dolgozók már megszokták. Az itt levő baromfiállomány igen szép. A Jércék tojáshozama is kielégítő, ebből az állományból töltik föl a tojóházat. Helyettük pedig újabb szállítmány érkezik. Az egyik istállót éppen frissen meszelték, fertőtlenítették. Kocsis Sándor zootechnikus tájékoztatása szerint 10 000 darab naposcsibét kapnak. A csirkegondozókra nagy felelősség hárul, mivel az istállók nemigen alkalmasak csirkenevelésre. Csak az elővigyázatos és gondos ápolásnak köszönhető, hogy az elhullási százalék alacsony szinten mozog. Nem számítva a mér említett elhullást, amely nem a gondozók hibájából következett be. Szóba került a tojóházak korszerűsítése is. A szövetkezet vezetősége azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a tojástermelés fokozását más módon oldja meg. Mielőtt azonban konkrétan állást foglalnának ebben a kérdésben, tapasztalatszerzés céljából ellátogatnak több olyan szövetkezetbe, ahol tojástermeléssel foglalkoznak. Lehetséges, hogy ellátogatnak a búči (Búcs) szövetkezetbe is, ahol a közelmúltban korszerűsítettek egy tojóházat és az eddigi eredményekkel elégedettek. Az alsőpéteri szövetkezet irányítását Bartakovics István elnökkel az élén fiatalok végzik. Már az eddig elért eredmények is arra engednek következtetni, hogy igyekezetüket siker koronázza. Nemcsak a tojástermelés szakaszán, de a mezőgazdasági termelés egyéb területére is. Az elért sikerek mögött azonban látni kell a dolgozók becsületes helytállását, a munkához való Jó viszonyát. Mert őszintén meg kell mondani, hogy az utóbbi időben ezen a téren is jelentős változás történt. És ez a Javulás is a szövetkezet vezetőségének köszönhető. Reméljük azt is, hogy a baromfigondozók, tojástermelők még hallatni fognak magukróll Andriskin József Mária Kováöová, a réti telepen levő tojók gondozója tojástísztítás és osztályozás közben. Foto: Andriskin J. 9 Lengyelországban az ipari takarmánykeverékek termelését az idei 3,8 millió tonnáról 1975-re 4,9 millió tonnára tervezik emelni. Elsősorban a nagy fehérje tartalmú, értékes koncentrátumok termelésének növekedését irányozták elő, éspedig 135 ezer tonnáról 320 000 tonnára. A lengyel mezőgazdaság hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy önellátó legyen hallisztekből és vitaminokból, melyeket eddig elsősorban kemény valutáért kellett megvásárolni. * © A világszerte növekedő proteinkereslet az Egyesült Államok tudósai szerint a szója vetésterületének lényeges növekedését fogja eredményezni. Ebben az országban már most előkészületeket tettek, hogy a jelenlegi 30 millió tonna szójatermés helyett 1980-ban 54 millió tonna szóját állíthassanak elő. * © A második világháború előtt Bulgária a mezőgazdaság gépesítése szempontjából a legelmaradottabb országok közé tartozott. Még 1940-ben is csupán 3260 traktor dolgozott a bolgár mezőgazdaságban. 1950 ben a Bolgár Népköztársaság mezőgazdasága már 25 000 traktorral rendelkezett, ez a szám 1965-re 42 000 re nőtt. Jelenleg a bolgár mezőgazdászok munkáját már több mint 90 000 traktor és vontató segíti. ★ @ Jugoszláviában már a vásárolt szemestakarmány-készlctek is kifogytak. A termelők a takarmányalapot kenyérgabonával kénytelenek kiegészíteni, ami azonban megbonthatja a kenyérgabonával való ellátás idei mérlegét. A súlyos helyzeten csak további takarmányimporttal tud segíteni a jugoszláv kormány.
