Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-02 / 39. szám

1971. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES. MEGINOGOTT FALVAK \ A Zobor hegy északkeleti részén található néhány magyarlakta köz­ség, szlovák falvak közé ékelődve. Jelenec (Glmes) és Hrnčiarovce (Ge­rencsér) is közéjük tartozik. Az előb­bi népdalairól, népszokásairól, vala­mint üdülőhelyéről közismert. Az utóbbiról ugyancsak elmondhatjuk, hogy népdalai tették híressé; mert ki ne hallotta volna már e nótát: „Ge­rencsért utca, végig piros rózsa...“ A tollforgatók szívesen elidőznek ezen a vadregényes vidéken. A Csitá­­ri hegyek alatt megcsodálható a gí­­mesi várrom, a romantikus táj. Az el­múlt negyedszázadban Jómagam is töbször megfordultam itt, figyelem­mel kísérve a községek társadalmi átalakulását... Jól ismerem Balkó Mihályt, a jele­ned hnb elnökét. Nemegyszer meg­­hánytuk-vetettük a fejlődés kérdéseit, keresve a falufejlesztéshez a »rejtett tartalékokat.- tS tüdőgyulladásban, ma már Ilyesmi nem fordul elő. Az igazán korszerű egészségügyi központ dolgozói min­dent megtesznek a lakosság egész­ségvédelme érdekében. Fel-felcsillan az elnök szeme, ami­kor egy-egy létesítményről, ú] épület­ről beszél. Ogy érzi, a lakosság ösz­­szefogása nagy erő. A CSKP megala­kulása 50. évfordulójának tiszteletére is 7900 órát dolgoztak társadalmi munka keretében. Meg aztán az egyéni lakőházépít­­kezés is jó ütemben halad. A most záruló választási időszakban 105 új családi ház épült. Bizony,' Mihály bácsi, az elnök ne­hézkesebben tár, mint annakelötte, de továbbra] is serényen tevékenyke­dik a falu térdekében. Már 12 éve a nemzeti J bizottság funkcionáriusa, s tegyük] hozzá: töretlen lelkesedés­sel. Falunéstés Ш^Ьеп az új tervekről beszél: „bé kiül fejezni a sportpálya i . I ... -V 1 "V Czakó Géza igazgató és Chovancsek Sándor tanító az agitációs központ előtt, kezükben egy tanulók által készített grafi­konnal. A helyi nemzeti bizottság tagjai eleinte úgy gondolták, hogy a község komoly bevételre tesz szert évente, ha oamping-tábort létesít. Az elgon­dolás valóra is vált, kétmillió korona költségráfordítással. Ám az üzemel­tetése csak növelte a községvezetők gondját-baját. Valahogy beleúntak... s a könnyebb megoldást választva át­adták a „RAJ“-nak. Az elmúlt választási időszakban bi­zony voltak sikertelen akcióik, de a mérleg serpenyője mégis inkább a sikerek oldalára billent. építését, a csatornázási munkálato­kat, de kellene egy bevásárló központ is, főleg az üdülő dolgozók szempont­jából. Nagyon elkelne egy új kultúr­­ház is, az 1960 lakosú falunak“. Bizony nem lesz éppen könnyű az új .akclósterv feladatainak teljesítése az új választási időszakban. De ha továbbra is szoros lesz a kapcsolat a képviselők és a választók között s a község, vezetői a lakosság széles tö­megeire támaszkodnak, a nehéznek feladatokat egyesült erővel, bíz­­valóraváltják. háztelket kellett elosztani, * az igénylők száma ezen felül kilencven fő... Rohamosan fejlődik ez a falu. A felszabadulás óta 338 új lakás épült. Nem is falu ez már, hanem Nitra külvárosa, hiszen öt autóbuszmegál­lója van, s húszpercenként közleked­nek az autóbuszok. Czakó Géza, a kilencéves Iskola igazgatója is a vitázók között volt. Alig tudott időt szakítani, hogy be­mutathassa az iskolában berende­zett agitációs központot... Bizony az iskola ódon épület, a mai követelményeknek már nem felel meg. Sehol egy kerítés, vagy virágos park, rideg kép tárul a látogató elé. Az iskola korszerűsítésére, környeze­tének szépítésére sokkal több gondot kellett volna fordítani a választási időszakban. ... A kedvezőtlen feltételek között is tevékenyek a tanítók. Ennek ered­ménye az agitációs központ is. öt­tagú agitációs bizottság működik, Bencsó Pálnéval az élen. A nyolctagú ideológiai bizottságot Finta László vezeti. Chovancsek Sándor tanító meginvi­tál, nézzem meg a CSKP 50. évfordu­lójára rendezett kiállítást, amelynek már eddig is nagy sikere volt. Ami az agitációs központ elhelye­zését illeti, egy keskeny helyiségbe szorult. Keresni kellene egy tágasabb helyiséget! Bizonyára a hnb-épület­­ben van ennél megfelelőbb, amit most tataroznak ... Egyelőre nincs más! Viszont a szemléltető agitáció példás. Néhány pillanat, s az érdek­lődő áttekintheti a fejlődés főbb mu­tatóit az egyes grafikonokon. Gróf Józsefné tanító társával felvázolta a helyi áruforgalom növekedésének adatait. Egy másik grafikon meg a lakosság szaporodását szemlélteti: míg 1950-ben csak 1587 lakosa volt a községnek, a múlt évben már el­érte a 2098 főt. Megtudhattuk azt is, hogy nemcsak új családi házak épül­tek (330), hanem a korszerű lakbe­rendezés sem hiányzik. A televízió­­készülékek száma 420, a rádióé 400, a mosógépeké 332 stb. A 391 nyug­díjas évente 2 millió 844 ezer koro­nát kap államunk szociális gondos­kodásának jóvoltából. S egy mondat erejéig a szövetke­zetről: nem nagy, de jól gazdálkodik. Gabonából bő termést takarítottak be (búzából 47,10, árpából pedig 36,8 mázsát). A múlt évi tejhozam-átlag 3087 liter volt tehenenként. Ez bizony szép eredmény! ★ Beszélgetés közben derült ki, hogy éppen Jolán-napot ünnepelnek. Ki­­sebb-nagyobb csomagokkal, ajándé­kokkal kedveskednek az ünnepelt barátnői, barátai, munkatársai. Az iskola igazgatója kissé elfogultan nyújtja át az ünnepeltnek a kollektí­va ajándékát. A tanítónéni győzi köszönni a jókívánságokat, figyelmes­ségeket. Az emelkedett hangulatban felcsendül a nóta, hogy „Gerencséri Kissé gondterhelt a hnb-elnök. Sok a munkája. Nemrég értékelték a képviselők tevékenységét és bizony minden másodikat ki kell cserélni. Főleg fiatalokat, s nőket jelölnek a helyükbe. Igaz, eddig is volt öt asz­­szony-képviselőjük, de még többet akarnak. Miután a választási előkészületekre terelem a szót, visszalapozgat az ak­ciós tervbe és sorolja, mi minden épült, létesült a községben: van fod­rászatuk, cipőjavító-műhelyük, s rö­videsen üzembe helyezik az étkezdét. Egészségügyi központjuk kisebb vá­rosba is megfelelne. A tanító-lakások pedig párjukat ritkítják a környéken. Szinte minden új ebben az község­ben. — Tizenhárom kilométer hosszú­ságú utat portaianítottunk — újsá­golja Balkó elnök. — A járdák épí­téséhez meg most fogunk majd hoz­zá. Egyhektáros parkot is létesítet­tünk. Ez a község néhány éven belül városi szintre emelkedik. Már eddig is 120 lakásban van vízvezeték, s az új választási időszakban valamennyi lakos hozzájuthat az egészséges ivő­­vízhet. Már 25 lakos dicsekedhet központi fűtéssel. Az egészségügyi központban dr. Olsák Borivoj fogad. Megtudjuk, hogy hat községből mintegy hétezer polgár egészségvédelméről gondos­kodnak. Az utóbbi években lényege­sen csökkent a csecsemőhalandóság és általában kevés az elhalálozás. Háttérbe szorultak a régebbi szociális betegségek (mint például a tüdőbaj). Dr. O r 3 á k‘ Borivoj és neje, Jávor László gyógyszerész, valamint Kožebuhová Piroska a korszerű egészségügyi központ udvarán. meg „A Csitári hegyek utca... , alatt.. Zengett, szállt a dal végig a Zobor Hrnciarovcében a tanácstagok épp északkeleti részén, a megifjodott, az asztal sarkát verték, amikor oda- megszépült faluban. BÁLLÁ JÓZSEF Míg azelőtt jónéhányan meghaltak értem. Nem csoda, hiszen huszonöt ELŐBBRE LÉPNI, LÉTÉRDEK... Két évtizeden keresztül sokszor felfigyeltetett már termelési eredmé­nyeire, példás munkaszervezésére a hadovcei (Gadóc, komárnói járás,} szövetkezet. Ludvík Svoboda köztársasági elnökünk sem érdemtelenül tette tiszteletét több mint egy évvel ezelőtt közös gazdaságunkban. Csakis örömmel nyugtázható, hogy az idén is példát statuáltak a ga­bonatermesztésben: a 47,31 mázsa hektárhozam-átlaggal az első helyet tartják a járásban. Ehhez a kiváló eredményhez természetes sokminden hozzájárult. Az egész fejlődési időszakban példásan betartották az agrotechnikai követel­ményeket, s nemkülönben a termés betakarítását illetően is. Kitettek magukért a kombájnosok, traktorosok, gépjavítók, szalmakazalozók. Ha név szerint nem is említjük őket, az érdem jórészt az övék, s az irányító szak­embereké. No meg arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szovjet búza­fajták az idén országszerte gazdagon fizettek a földet közösen művelők fáradozásáért. Nem is fukarkodtak: szerződéses gabonaeladási kötelezett­ségeiket 120 százalékra teljesítették. Amiatt sem kell éppen szégyenkezniük, hogy a félévi pénzügyi tervüket 600 ezer koronával túlteljesítették e kis szövetkezet tagjai (136 fő), akik mintegy félezer hektáros közös gazdaságot tudhatnak magukénak. Ám az első félévet még eredményesebben zárhatták volna, ha... Igen, ha az állattenyésztésben bizonyos törés nem áll be. Legalábbis ez tűnt ki Varga Kálmán elnök taggyűlésen elhangzott, gazdálkodást elemző beszá­molójából, no meg a vitafelszólalásokból. Mi okozta a törést? Az igazat megvallva kissé elszomorított, amikor ilyesmit hallottam: meg­lazult a munkafegyelem, meg hogy javítani kell feltétlenül a takarmá­nyozási technikán, stb. Nem vitás, hogy az állattenyésztés jövedelmezőségére ható tényező a takarmányozás technikájának minősége, de azért mégiscsak a munka­­fegyelem megszilárdítása az elsődleges. Mert hiába lesz jó minőségű a takarmány, ha az állatgondozók — tisztelet a kivételnek! — túlontúl elé­gedettek a havi jövedelmükkel, ha csak ímmel-ámrnal, s némelyek pedig lelketlenül végzik feladataikat. A hasznossági mutatók alacsony szintjé­nek okai is ebből adódnak. No meg határozottan állítható, hogy a szerve­zési fogyatékosságok is közrejátszanak az állattenyésztésben: például a borjúnevelés alkalmazott módszere nagyon elavult (a borjak választási korig az anyjuk mellett találhatók). A gépi fejősre áttérés is elengedhe­tetlen. Előnyét nem kell külön hangsúlyozni, pláne ott, ahol kevés a munkaerő. Ésszerűbb gazdálkodásit Az állattenyésztésben bekövetkezett töréshez nem kevésbé járult hozzá a szükségállapot. Vagyis: kicsi a szövetkezet, tehát a jelenlegi fejlődés üteme igen lelassult, a műszaki forradalom kínálta lehetőségeket nem tudják kihasználni. A mostani munkastílus azután arra jó, hogy a dolgo­zók visszaéljenek vele, mint pótolhatatlan munkaerők. Ugyanis nincs ele­gendő munkaerő, a fejők saját, egyéni érdekeik szerint szeretnék diktálni a jutalmazás feltételeit. Mint a tapasztalat bizonyítja a vastag havi jöve­delem nem mozgósít a feladatok jobb minőségű teljesítésére. Nincs más hátra tehát, minthogy alapos elemzés alá venni a jutalmazás formáját, s úgy módosítani rajta, hogy az eredményesebb, színvonalasabb munkára ser­kentsen. Jelenleg csaknem holtponton van az állattenyésztés, fejlődése megre­kedt. Hogy miért? Mert egy ilyen kicsi mezőgazdasági üzemben nem érvé­nyesülhet maximális mértékben a mérnöki képesség, a rátermett vezetők, szövetkezeti tagok elgondolása, hasznos kezdeményezése. Válaszúihoz érkezett a hadovcei szövetkezet tagsága: vagy előrelép, vagy lefelé csúszik a lejtőn. Tehát a gazdálkodás magasabb szintre eme­lése létérdekké vált. A józan paraszti észjárás, a szakértelem csak úgy hasznosulhat, ha felszámolják a szükségállapotot, ha tovább lépnek a fej­lődés útján. A fejlődésnek e járható útját körvonalazta a járási pártbizottság nevé­ben Bóka Ferenc, a vnb elnökhelyettese, valamint dr. Bakos Ladislav, a járási mezőgazdasági társulás jogásza is. — Ésszerűbb gazdálkodásra, áldozatkész munkára van szükség — han­goztatták. — Más út nincs! Hét-nyolc szövetkezet vezetői üljenek össze; s tárgyalják meg, mit lehetne jobb együttműködéssel, gazdaságosabban termeim, s értékesíteni... * A szövetkezet elnöke zárszavában szervezési, munkajutalmazási módo­sításokat helyezett kilátásba, mégpedig októberre időzítve. Ha a fontos intézkedéseket a CSKP XIV. kongresszusa határozatának szellemében jut­tatják érvényre, kihasználva maximálisan a termelés tartalékait, szem előtt tartva az 5. ötéves tervidőszak mezőgazdasági feladatait, akkor jól cse­lekszenek. Sikerül az előbbrelépés. nk Bizonyára küldtél már valamelyik ismerősödnek egy színes képes­lapot P odébrady városkából. Én most a szövegíró pontosságával igyekszem bemutatni az olvasónak — tarka mozaikkockák segítsé­gével — ezt a nagyszerű fürdővárost. A királyi vár udvarában 1905-ben vizet keresték és 100 méter mély­ségben szénsavdús gyógyvizet találtak. Később már három kút is ontotta a vizet, és 1926-ban dr. Václav Libenský prágai orvos meg­alapította az első kivizsgáló és gyógyintézetet. A már felszaporodott gyógyintézetek jóvoltából évente többezer szív- és érbántalmakban szenvedő beteg lényegesen feljavult állapotban búcsúzik a „szívesek“ városából. Az utakat a nemzeti bizottságok /Z-akció keretében) a lakosság mozgósításával építik, továbbá 2 és félmillió korona értékben fel­építetek egy fedett lovardát, ahol az üveggyár BOHEMIA néven mű­ködő sportegyesülete a lovaglás sportját űzi. A városban a múzeumbarátok köre már hét évtizede működik. A városi fő exponáton kívül a maga nemében külön patinás kort rögzít a fin z Podébrad királyról elnevezett és a várban felállított emlékmúzeum. Továbbá a közeli környéken még öt tájmúzeum egé­szíti ki a különböző korok emberének életét, munkaeszközeit, lakás­kultúráját stb. bemutató tárgyi értékek gyűjteménye. A környék mezőgazdaságáról feljegyeztem, hogy négy éve felszá­molták az ún. „Podébrady sarat“. 130 millió korona költséggel talaj­javításokat végeztek a város-környéki mezőgazdasági egységeknél, mert a Labe mély talaja enélkül agrotechnikai időben csak későn lenne megművelhető. Szembetűnő máris a régi 130 haiq cukorrépa­termeléssel szemben a mai 450 q/ha átlag. A gyógyfürdő mellett a városban egyetlen nagyüzem működik, a már 100 éves üveggyár. Ennek hagyományos termelési módszerrel készült világhírű termékeit 72 országba exportálják. Itt jegyezzük meg, hogy a városka gyógyfürdői jellegét törvény védi — Langer alelnök szavai szerint ez a két intézmény teljesen meg is felel a város érdekeinek. Búcsúzáskor arról értesültem, hogy a magyar követség útján a város baráti kapcsolatok felvétele végett egy Balaton melletti part-1 nervárost keres. Ha a társuló felek természeti adottságait alaposan megfontolják, valószínűleg Balatonfüred lesz az a szerencsés város, amelynek képviselői gyakran ellátogatnak majd a Labe parti szíve­sek városába. Gábris József

Next

/
Thumbnails
Contents