Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-02 / 39. szám
4 ,SZABAD FÖLDMŰVES 1971, október 2. Szép termés ígérkezik m# * A répa levélzetének karajozéval történő eltávolítása, betakarítása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az állatok tisztább, jobban értékesíthető takarmányt kapjanak. A Dunajská Streda-i járásban 3692 hektáron termelnek cukorrépát ebben az évben. Mintegy ezer hektáron a „Slovmona H“ genetikailag egycsírás répamagot evtették a járás mezőgazdasági üzemei. A járási mezőgazdasági társulás agronómusa, Szutter Pál szerint, 450 mázsa átlaghozamra lehet számítani a cukorrépánál. A blažovi szövetkezet a szőbaníorgő járás egyik legkisebb gazdasága. Mindössze 356 hektár szántőföldön gazdálkodnak. A múlt évben 579 mázsa cukorrépát takarítottak be egy hektárről. Idén 30 hektáron termesztik ezt a növényféleséget. Hat hektáron Slovmonát vetettek. A cukorrépa vetésterületének hektárjára 300 q istállőtrágyát és 310 kg tiszta tápanyagot adagoltak, NPK formájában^ A vetést 12X45 cm távolságra végezték, s így részben nélkülözni tudták az egyelést, hiszen már csak ritkítást kellett végezniük annak érdekében, hogy biztosítani tudják az optimális egyedszámot. Navrátil Vince agronómus kissé bosszankodva jegyezte meg, hogy csupán két ízben tudták megöntözni a növényzetet, s így a fejlődés sem volt a kívánalmaknak megfelelő. A nevezett szövetkezet aránylag közel fekszik a járási székhelyhez, s ez nagyon rányomja bélyegét a munkaerő-ellátottságra. A szövetkezet agronőmusa többek között azt is elárulta, hogy я járás területén az elsők közt kezdték meg a cukorrépa betakarítását. Ezt a műveletet a múlt évben még kézi munkával végezték, de az Idén már géppel történik a betakarítás. A holicel gép- és traktorállomás karajozőja és répakombájnja dolgozik a földeken. Navrátil elvtárs nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy a betakarítás gépesítése nem csak a munkaerő-szükségletet oldja meg, hanem nagyban hozzájárul a betakarítási veszteség csökkentéséhez is. A gépi betakarítás további előnye, hogy a répakaraj nem szennyeződik be, s így az állatok nagyobb étvággyal fogyasztják, jobban értékesítik. Beszélgetésünk folyamán megtudtam, hogy az agronőmus 500 mázsa körüli átlaghozamra számít ennél a növényféleségnél. Igaz, hogy ez valamivel kevesebb, mint a múlt évben elért eredmény, de itt figyelembe kell venni azt is, hogy a múlt évben állandóan öntözték a cukorrépát, és a betakarítást csak október elején kezdték meg, tehát mintegy két-három héttel később. A blažovi szövetkezetben nem feledkeztek meg a vegyszeres gyomirtásról sem, s így lényegesen olcsóbbá tették a termelést. A következő évben szeretnének teljes mértékben áttérni az új répafajta termesztésére. A vetési távolságot is úgy választják meg, hogy teljes mértékben mellőzni tudják az egyelést, illetve a ritkítást, s ezzel is gadaságosabbá tehessék a cukorrépa termelését. -r-Munkában a répakombájn. A gép által felkavart porfelhő arra otal, hogy a talaj túlságosan száraz, tehát nem volt a legoi :imálir;ihli a répa fejlődése szempontjából. Elsőosztályú silótakarmány A komáméi járás Brestovec községében elégedettek a silókukorica hozamával. Negyven hektáron termesztették a HTN hibridet, amely a brestoveei határban nagyon jól bevált. Rákócza József agronőmus szerint a silókukorica az idén is megadta a 600 mázsás hektárhozamot. Rákócza Károly SK 2,6-os silókombajnjával naponta 3—4 hektárt takarít be, a 18—22 vagonnyi napi mennyiséget hat pótkocsi felváltva szállítja a gazdasági udvarba. Sietni kell a munkával, hogy a silókukorica vetésterülete minél hamarább felszabadulhasson. A betonlapokkal szegélyezett áthajtős silógödör már hetedik éve szolgál. Reggel hattól este hatig úgyszólván megállás nélkül folyik itt a munka. A szétterített takarmányt Nagy András és Rácz Béla lánctalpas traktorokkal gyúrják, tömítik. A silógödör ebfogadóképessége több mint 200 vagonnyl. Rákócza agronőmus véleménye szerint a silózással járó veszteségek a 7 százalékot sem érik el. Ez elsősorban a gondos tömítésnek köszönhető. Tömítés után a szilázs felületét pelyvával szórják be, azt benedvesltlk és rozzsal vetik be. A silázs megnyitáskor az összefüggő takaró alatt illatos, értékes tejtermelő takarmányt találnak. Du — Foto: Noga. i X I \ •' . .t- -• -dk i*-• « ■ ■ у CIFERI GONDOK A cíferl szövetkezet dolgozóira (trnavai járás) e napokban szintén nehéz feladatok várnak. Az őszi munkák elvégzéséhez a gépjavító részleg maximális erőkifejtésére van szükség. A trágyaszórők láncai állandóan szakadoznak, a tizenkét esztendős silőkombájnok „szolgálati ideje“ már régen lejárt, évről évre talpra kell azonban állítani őket, s munkába kényszeríteni, mert nincs más megoldás, nincs utánpótlás. A 70 hektárnyi silókukorica sikeres betakarítása tehát elsősorban a gépjavítók érdeme. A rengeteg javítási munka mellett nem jutottak még hozzá a Braud adaptér felszereléséhez sem az SK—4-es kombájnra, pedig erre Is 100 hektár szemeskukorica vár. Ing. Miroslav Belánsky agronőmus bizakodva járja a kukoricatáblákat. Szép termést ígér az OSS 218-as hibrid, de a Ce 4-es és a Ce 5-ös hibrid Is. A Ce 250e-s hibrid azonban a vártnál rosszabbul kelt, a tervezett 60 000 egyedszámnak csak a felét sikerült elérni 32 hektáron. Ez egy kissé hátrányosan érinti az átlagos hozamot, így csupán 53 q átlagos hozammal számolhatnak, bár a korábbi évekhez viszonyítva ez is szép eredmény. Du Űj gépek a szovjet földeken A Szovjetunió mezőgazdasági gépipara világviszonylatban Is elismerésre méltó helyet foglal el a legfejlettebb államok ranglistáján. Az ország több mint 200 millió hektár terjedelmű mezőgazdasági földterületén több mint 700 mezőgazdasági gépféleség dolgozik. A mezőgazdasági munkálatok fő részét a gépek végzik el. Gépek szántanak, vetnek, gépek takarítják be a gabonát, rizst, gyapotot, gépekkel történik a burgonya ültetése, a hüvelyesek betakarítása stb. Ezidálg az a nézet uralkodott, hogy a teaültetvények termésének, vagyis a levelek betakarításának folyamatát nem lehet gépesíteni, mert az technikailag egyszerűen lehetetlen. A szovjet tudósok megcáfolták ezt az állítást, „megtanították“ a gépeket arra, hogyan kell ezt a műveletet elvégezni. A grúz konstruktőrök által létrehozott magánjáró gép szinte emberi pontossággal válogatja ki a finom, érett leveleket, s az éretlen, vagy elöregedett leveleket mellőzve, csak ezeket takarítja be. A „Szakartvelo“ elnevezésű gép napi teljesítménye megegyezik 30— 40 kézi munkaerő napi átlagteljesítményével. A Szovjetunió a világ egyetlen állama, melynek területén úgyszólván minden égövnek megfelelő éghajlati viszonyokkal, tudajdonságokkal találkozni lehet. Mindegyiknek megvannak a maga időjárás- és talajviszonyai, sajátosságai. Ezért a konstruktőrök az új gépek létrehozásával abból Indulnak ki, hogy a leendő új gépek milyen viszonyok között lesznek alkalmasak. Az elmúlt ötéves tervidőszakban már ezen Irányelvek alapján fejlődött a szovjet mezőgazdasági gépipar. A K—700- as traktor modifikációjaként hozták létre a K—701 lelzésfl traktort. Az új gép 300 lóerős motorral rendelkezik, elsősorban szántásra alkalmazható. Munkasebessége szántás közben eléri az óránkénti 15 kilométert, ami annyit jelent, hngy a nevezett művelet közben 50 százalékkal gyorsabban haladhat, mint a korábbi típus. Egy műszak alatt 20 hektárt képes felszántani. Az univerzális traktort elsősorban a mezőgazdasági talajmunkáknál lehet jól kihasználni, de kitűnő teljesítményt nyújt az útépítésnél, a gömbfa szállításánál stb, A traktor teljesítőképességét elsősorban haladási sebességgel és a vontatott munkagépek munkaszélességével lehet kifejezni. A kutatások eredményei bizonyították, hogy a nagy teljesítményű gépeknél a 9—15 km/őra munkasebesség a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb. Az elmúlt ötéves tervidőszak alatt több „gyorsszántőt“ hoztak létre a szovjet mérnökök. A 130 lóerős T4A jelzésű traktor a legrosszabb viszonyok között Is megállja a helyét, kezelése egyszerű, felhasználhatósága sokoldalú. A mezőgazdasági munkákon kívül teherszállításra, utak és öntözőhálózatok kiépítésére Is alkalmas. A hegyi és hegyaljai körzetekben egy évvel ezelőtt lelentek meg а T-50K és а TT-75K Jelzésű erőgépek, melyek a 30 fokos lejtön is teljes biztonsággal üzemeltethetők. Végezetül talán még annyit, hogy az utóbbi öt év alatt mintegy 300 új géptípussal gyarapodott a szovjet mezőgazdasági géppark. A kutatók és tudományos dolgozók azonban tovább serénykednek, hogy egyre tökéletesebb gépeket adhassanak a mezőgazdaságnak. A. Kaspin Kevesebb szalma - több mag Még nem is olyan régen 150 cm volt a búza optimális magassága, ma viszont a 100 cm magas szalmával rendelkező búzát is magasnak nevezzük. A rövidszalmájú búza már csak 70—90 cm hosszú szárral rendelkezik. A szalma hosszúságának csökkentése elsősorban a megdőlés elleni védekezést szolgálja. Napjainkban a kutatók és nemesítök arra törekszenek, hogy minél rövidebb szárú, úgynevezett féltörpe és törpe búzafajtákat lehessen előállítani és termelni. Ez ugyanis lehetővé teszi a nagyobb hozamok elérését, mivel a szár nem dől meg és nem áll fenn a termés értéktelenné válásának, megkárosodásának lehetősége. Az USA északnyugati államaiban termesztésbe vett Gaines elnevezésű rövidszalmájú búza pl. az öntözéses gazdálkodás melletti termesztés során 110 mázsa termést adott egy hektárról. A törpe fajták további élvonalbeli képviselője a Norin 10 elnevezésű japán búza. A keresztezéssel előállított fajta szalmája csupán 55 cm hosszú. A nevezett fajtával, valamint a vele történt keresztezések során létrehozott új fajtákkal több mint 7 millió hektárt vetettek he 1968-ban az egész világon. A szalma bosszúságának csökkenése és a növényzet sűrűbbé válása, az intenzív tápanyagpótlással (NPK) összefüggésben, a kifagyás és a gombabetegségekkel szembeni ellenállóképesség csökkenéséhez, a gyomok nagyarányú elszaporodásához vezetett. Ezért a féltörpe és törpe búzák termesztése és megművelése több fáradsággal és nehézséggel jár. A nemesítök most azon fáradoznak, hogy olyan fajtát állítsanak elő, mely a fokozott tápanygapótlás mellett is megőrzi a betegségekkel és a megdőléssel szembeni ellenállóképességét. Az átlaghozamot a keresztezés utáni első generáció termesztésével szeretnék növelni. -pú-Vetni vagy nem vetni — ez itt a kérdés A smolenicel határban tavaly 104 hektár őszi repcét vetettek. Az Idén 62 hektárt vetettek el és a további 40 hektár alá készítették elő a talajt. Látogatásunk idején Sloboda Ignác szövetkezeti elnök a vezetőség néhány tagjával épp azon törte a fejét, hogy vcssenek-e vagy ne. Tavaly szeptember 12-én vetették el az utolsó 12 hektárt, aminek már úgyszólván semmi eredménye sem volt. Az idén a szárazság miatt húzódott el a vetés ideje, s a tapasztalat arra mutat, hogy a fáradságos munka az idén is kárba veszhet. Bizony, nehéz ott tanácsot adni, ahol a tapasztalat beszél. Az elvetett repce mindenesetre fokozottabb figyelmet és gondoskodást fog igényelni. Mint R. Noga fényképén is látható, erősen purzik a talaj a vetogép után. I-Sloboda és L. Mráz gondterhelt arccal végzi a Tŕebíči őszi repce veté-