Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-25 / 38. szám
Miért but Elterjedt népi szólás-mondás az, hogy „tyúkeszü“, ami azt jelenti: „buta, mint a tyúk“. Ezért érdemes megvizsgálni, vajon tényleg buta-e? És ha buta, miért az? A kérdés eldöntéséhez sziiksségesnek tartom alábbi megfigyeléseimet közölni. Édesapám erdőőr volt, így az erdőben laktunk. Mivel a fizetés abban az időben csekély volt, azt pótolni csak nagyobb állatállomány tartásával lehetett. Édesanyámnak százszámra menő baromfia volt. Ezeknek nagy része nem éjszakázott a tyúkólakban, hanem az erdészlakot környező fák ágaira ült fel. Naponta reggel és este kaptak enni, amikor édesanyám hangos pipi-zéssel hívta őket. A tojáslerakás sem történt tojófészkekben, hanem legtöbb esetben a kazlak' alján, bokrokban, faodúkban, önként választott fészkekben. Természetesen az ilyen rejtett fészkeken meg is ültek a kotlóstyúkok és előfordult, hogy egy-egy kotlós 22 kiscsibével jelent meg etetésre. Persze a rejtett fészkek ki voltak téve a róka és egyéb ragadozók kártételének. Ezért édesanyám, ha észrevette, hogy etetésre az erdőből jön elő kotlóstyúk, engem, mint gyereket bízott meg a fészek helyének kikémlelésével, s ha sikerült, az egész fészekalj tojást és a kotlóst is kosárba szedve, a tojóházban helyeztük el, hogy ott mindez biztonságban legyen. Az ilyen kikémlelések alkalmával figyeltem meg, hogy a kotlóstyúk, amikor evett és ivott, nem távozott egyenesen rejtett fészke irányába, hanem megbújt egy közeli fa, vagy a a tyúk? bokor mögött, és amikor úgy vélte, hogy nem figyelik, surrant tovább fészke irányába. Az ilyen ügyes és okos magatartás mellett lehet-e azt állítani, hogy a tyúk buta? Ámde más példa viszont butaságra vall. Mégpedig az utóbbi időben a pajtánkban egy tojófészken megült egy kotlóstyúk. Mivel a hely keltetésre bem volt alkalmas, a tojásokat a tyúkkal együtt áthelyeztük a tyúkkamrába. A tyúk azonban ott nem akart ülni, hanem visszament és ráült az üres fészekre. Ekkor a fészket deszkával takartam le. Mire ráült a deszkára, sőt amikor a deszkára még egy téglát is tettem, azon is tovább ült. Az ilyen magatartás után mondhatjuk, hogy ez a tyúk buta volt. Tehát meg kell állapítanunk, hogy a tyúkok közt is akadnak okosak és buták is. A kérdés eldöntésénél fontos szerep jutott annak, hogy a háziasított vadtyúk a háziasítás előtt, amikor a természetes ösztöne szerint élt, okos volt. Azonban a háziasítás következtében természetes ösztönéből sokat elveszített. Bizonyíték erre az a körülmény, hogy amennyiben a vadtyúk a tojáslerakás után hangos kotkodácsolással elárulta volna fészkének helyét és felhívta volna arra a ragadozók figyelmét, fajtája menthetetlenül kipusztult volna. Egészen bizonyos, hogy a tojás lerakása utáni dicsekvő kotkodácsolást a tyúk csak a háziasítás után kezdte meg. —vári Az Egyesült Államok számos országrészében rendeletek vannak érvényben vagy előkészületben a legyek szaporodásának korlátozására. Ezek azért váltak szükségessé, mert egyes állattartók, közöttük a baromfitenyésztő gazdaságok, nem látják be, hogy a légy az egész társadalom veszélyeztetője, s védekezni kell ellene. A légy 30 féle betegséget terjeszt, s közvetve is jelentős kárt okozhat. A legyek elleni küzdelem nemcsak a házilégyre vonatkozik. Kaliforniában például nyolc másik rovar fajta ellen is harc folyik. A legyek elszaporodását a baromfiházakban sok tényező segítheti elő. Többféle módon lehet védekezni a legyek ellen: az ürülék kezelésével, kémiai és biológiai eszközökkel. Egyes helyeken sikerrel használnak elektromos csapdákat a legyek ellen, de ezek egyelőre még nem terjedtek el. A kémiai védekezés felületi permetezésből, száraz és folyékony csalétkek használatából, kontaktméreg kipermetezéséből, továbbá a trágyára szórt lárvairtőkbóV állhat. Harc a legyek ellen A kaliforniai egyetem kipróbált hatású szereket ajánl az érdeklődőknek. Leghatásosabbak és legolcsóbbak a felületre permetezett, erősen tapadó szerek. A csalétkek a felületi permetezéssel egybekötve hatásosak. A lárvairtókat célszerű foltokban elhinteni. Д lárvák a nedves zónákban fejlődnek legjobban, például ahol az itatok hibásak, vagy lágyhéjú tojások és hasmenéses állatok találhatók. E szerek használata óvatosságot kíván, mert a légy ellenségeit is károsítják. A légi permetezés ott indokolt, ahol sok a kifejlett légy. Ilyen módszer esetében káros lerakódások nem keletkeznek. A legyek elleni védekezés gyakorisága is problémát okoz, ugyanis a tartós védekezés rezisztens populációk kialakulását segíti elő. Ezzel kapcsolatban Kaliforniában sok rossz tapasztalatot szereztek, bőven találnak DDT-vel, Dieldrin-nel, Malathion-nal, sőt Korlan-nal szemben ellenálló legyeket. A biológiai védekezéssel kapcsolatban tudni kell, hogy egy áprilisban szaporodó légypár utódainak száma, ha mind megmaradnak, 191 quintrillió és 10 quadrillió lenne augusztusban. A valóságban ez szerencsére nem így történik, mert a legyeknek pusztítói, parazitái vannak és más tényezők is korlátozzák létezésüket. A biológiai módszer tehát fontos szerepet játszhat a házi légy elszaporodásának megfékezésére. A légy élősdieinek és pusz-títóinak száma vidékenként változik. Nem kevés a természetes ellenségek száma. Ide sorolandók rovarok, baktériumok, vírusok, gombák, fonalférgek, véglények, madarak, békák, gyíkok, sőt maguk a tyúkok is. A kaliforniai egyetem kutatói bejárták az egész világot, hogy olyan rovarokat találjanak, amelyek a legyek ellenségei. Az Egyesült Államokba számos fajtát vittek be és megfelelő körülmények között szaporítottak. Jónéhány akad közöttük, amelyet a nagy baromfigyárakban sikerrel hasznosítottak a legyek ellen. Dél-Kaliforniában három nagy baromfiüzemben két darázsfajtát próbáltak ki a baromfitrágyán. Azt tapasztalták, hogy ezek a kibocsátási helyüktől számított 30 méter sugarú körben 95— 100 %-ig elpusztították a légy bábjait. A kaliforniai egyetem biológiai védekezési osztályán hosszabb ideje folynak a kísérletek, és a kutatók további eredményekre számítanak. (Avicultura) Mini-trágyaaknás baromfiól Főleg Angliában az utóbbi időben niiud népszerűbbé válik a ketreces tojóházak újszerű kiképzése. Eszerint a trágya a ketrecekből a tojóház alsó szintjébe — mintegy a pincéjébe — esik, és innen tolólapáttal távolítják el, általában a ketreceit állomány felszámolásakor. Ez az építési mód természetesen nem olcsóbb, sőt minden bizonnyal drágább, hiszen végeredményben egyemeletes épületnek minősíthető, ahol a felső szinten van az állat, s az alsó szinten csak a trágya gyűlik. Népszerűségét azzal magyarázzák, hogy nincs annyi gond a trágyával, egyszer kell kitakarítani, és akkor rögtön hasznosítható is akár a olcsóbb, hiszen elmarad az növénytermelésben, akár más elég drága trágyakivonó szercélra. Másrészt a ketrec is kezet. A képen bemutatott ólban az az újítás — és ezért „mini“ — mert a kaliforniai rendszerű háromszintes ketreceket egy „A“ formájú oszloprendszerre erősítik fel és ugyanezek az oszlopok alul betonlábakon állnak, felül pedig az összekötő gerendázatlioz vannak erősítve. Az ól két oldalán sematikusan van jelölve az elszlvórendszerű ventilláció. Az egész építmény „mini“ jellegét — a közlés szerint — az adja, hogy a konstrukció lehetőséget nyújt a legalacsonyabb építkezésre, amit ez a rendszer megkövetel. (Controlled Environmetal Services Filongley, Coventry, Anglia)-KIÁLLÍTÁS BUDAPEST 1971 Kamerun óriási jávorantilopot állított ki a Díszcsarnokban. tengerrel. Színes diák ismertetik Havanna és Kuba szépségeit. A kubai népművészet tárgyai dekorálják a nemzeti bemutatót. ■ LENGYELORSZÁG pavilonjában Bartoszewicz nemzeti megbízott a lengyel vadgazdálkodás büszkeségéről, a bölényről beszélt. Elmondotta, hogy manapság is 400 bölény él szabadon náluk. Beszámolt arról is, hogy a kiállításra egyebek között 350 aranyérmes trófeát, főleg szarvasagancsot hoztak el, s tizenhárom nagydíjat kaptak. Itt láthatjuk a világrekord farkas trófeáját is. Diavetítés segíti a kutatásban, a természetvédelemben és az oktatásban elért eredmények szemléltetését. A pavilon előtti szabadterületen öt vadászkutyafajta tenyészetet mutatnak be. Az ipari részlegben bemutatnak egy vadászházat, s láthatjuk a motorcsónak utánfutóval ellátott Polski-Fiat személygépkocsit és a Nysa társastúra kocsit. ■ MAGYARORSZÁG pavilonjában a megnyitó napján Dr. Tóth Sándor a VV Bp. 71 kormányfőmegbízottjának helyettese adott rövid tájékoztatót a magyar vadgazdálkodás helyzetéről. Ezt ábrázolja a csarnok gazdag kiállítási anyaga, sok tablója is. Magyarországon 700 vadásztársaság működik, s egy vadászra megközelítően 350 katasztrális hold, vagyis aránylag nagy terület jut. Jelenleg 36 ezer szarvas, 160 ezer őz, 15 ezer vaddisznó, kb. 2500 dámszarvas, 2000 muflon, másfél millió fácán, 900 ezer nyúl, 700 ezer fogoly tanyázik az ország szabadterületén. A kiállított 1133 trófea közül 501 aranyérmes, 400 ezüstérmes, 167 pedig bronzérmes. A Szovjetuniót és Romániát megelőzően Magyarország számszerűit 21 trófeája kapott nagydíjat. A kiállítás részletes választ ad arra is, hogy a különböző vadfajok az ország mely részein találhatók, s megismerkedhet a tenyésztési eljárásokkal is. A szarvas- és őzagancsokat vidékek szerint csoportosították, így a szakemberek számára érdekes összehasonlításokra nyílik mód. A sok külföldi vadászvendég viszontlátja azokat a trófeákat, amelyeket valamelyik vadászkirándulása alkalmával zsákmányolt és mpst kölcsönadott a kiállítás rendezőinek. A magyar trófeabemutató pavilonjának emeleti részén kapott helyet az egyéni kiállítók trófeabemutatója is. A világ sokféle tájáról származó 191 trófea, melyek közül 70 aranyérmes, sőt 2 nagydíjas, érdekes látványosságot kínál, hiszen a Déli-Kárpátok zergekumpóitól kezdve a vadaskertekben tartott óriási agancsot fejlesztő szarvasbikákon és az egzotikus afrikai trófeákon át az alaszkai kodiak-medve bőréig sokminden látható itt. A magyar vadgazdálkodás külön pavilonja vadfajonként fogja össze a vadgazdálkodás, tenyésztés, vadegészségügy és biológia problémáit. ■ MONGÓLIA vadban igen gazdag ország. A kiállított trófeák mérete, változatossága vadászszívet dobogtató látvány Lengyelország pavilonjában díszeleg a 242,50 nemzetközi bírá-7 lati pontszámú aranyérmes gímszarvas agancs, amelyet nagydíjjal tüntettek ki. A vadat Stassiek Karol ejtette el 1967-ben a klepnai körzetben. (Kucsera Szilárd felvételei.) Ä pavilon egyik büszkesége kétségtelenül a világrekord argali trófea. A mongol trófeák veteránja egy 60 éynél is többet megért barnamedve bundája. A női látogatók, akik a szép prémeket kedvelik, a nagy számban kiállított sokféle gereznában gyönyörködhetnek. A pavilon mellett különleges díszítésű, színes sátrakat, úgynevezett jurtákat állítottak ki, amelyek a nomád pásztorkodás elmaradhatatlan tartozékai. ■ NAGY-BRITANNIA pavilonjának fő mondanivalója annak szemléltetése, mit tehet és mit tesz egy fejlett ipari ország a vadállomány megőrzése és a természetvédelem érdekében. Bemutatja a vadgazdálkodás, valamint a fejlett lazac- és pisztránghalászat terén elért eredményeket. A pavilonba belépő látogatót egy piramisszerűen felépített tájképsorozat fogadja. Legmagasabb pontja a legészakibbra fekvő Skócia jellegzetes tájaiból ad ízelítőt. Nagy-Britannia legszebb tájai, természetvédelmi területei között látható a csodálatos környezetben felépített pitlockry-i hallépcső is. Az angliai bemutató ráirányítja a figyelmet arra, hogy az ipari területek növekedése, a népesség szaporodása milyen hatással van a természetes környezetre. Az angol kiállítás további részében megismerked-A híres ötvenágú gímszarvas trófea mint érdekesség a Muritzburgi Vadászati Múzeumból került az NDK pavilonjába. hetnek a látogatók a vadállomány, illetve a természet védelmében tett intézkedésekkel, azokkal a vadgazdálkodási módszerekkel, amelyeket Nagy- Britannia alkalmaz a vadvédelem, illetve a veszteségek pótlása érdekében. A trófeák között számos érdekesség is szerepel. Egyebek között 14 aranyérmes őztrófea, angliai és skóciai őzkoponyák. A Díszcsarmokban láthatók a British Museumból kölcsönvett trófeák, köztük a híres Hampton Court-i szarvas, melyet a vadászatot kedvelő I. Erzsébet királynő ejtett el. Itt helyezték e) az angol Természettörténelmi Múzeum százezer évvel ezelőtt kimúlt óriás-szarvas agancsát is, ez egyébként a kiállítás legnagyobb trófeája. A trófeák mellett megtalálhatók azok a fegyverérdekességek, amelyeket a Tower Fegyvermúzeuma bocsát a kiállítás rendelkezésére. Az angol bemutatót a természettel kapcsolatos sportokat szolgáló ipari bemutató egészíti ki. Itt láthatók az angol kézműipar legjobb termékei, sportfegyverek, horgászbotok, nyergek, ruházati cikkek, ruhaanyagok, ezenkívül látcsövek, könyvek és sportvonatkozásű porcelán és üvegáruk is. Az angol rendezők arra törekszenek, hogy a látogatóknak ízelítőt adjanak országuk természeti szépségeiről, s felkeltség a természetkedvelő turisták érdeklődését Nagy-Britannia iránt. Ezt a célt szolgálja a pavilonban végzett filmvetítés is. ■ A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG — Európa egyik legnépesebb ipari állama — pavilonjában képet ad az országban folyó természetvédelemről, az erdőgazdaság fejlődéséről, a vadászat jelentőségéről. Érdekes megemlíteni, hogy az ország területének 27 százalékát borítja erdő, s ebből (a lakosságra átszámítva) 0,17 hektár átlag jut egy személyre. Az NDK-ban 651 természetvédelmi terület van, ezek összesen 78 ezer 600 hektárt tesznek ki. Vannak közöttük földtani, növénytani, állattani védelmi területek, valamint víz- és mor csárvédelmi részeik. Ezeken védik és óvják a kihalás veszélyének kitett állatfajtákat, mint például a hődot, a darut,, a fekete gólyát, a túzokot és a vándorsólymot, valamint több mint száz védett növényfajtát. Az országban 900 vadásztársaságban 36 ezren vadásznak, solymásznak. A vadásztársaságok tagjai, átlagkeresetük szerint progresszív tagdíjat fizetnek, s munkájuk, valamint a vadászat terén végzett felada taik arányában kapnak kilövésre engedélyt. A Német Demokratikus Köztársaság vadállománya mintegy 12 ezer gímszarvasból, 6 ezer dámvadból, 240 ezer őzből, kétezer muflonból, 25 ezer vaddisznóból, valamint több százezer nyálból, fácánból, fogolyból áll. Az NDK pavilon érdekessége az a célberendezés is, amelyet a vadászok képzésénél használnak, s melyet — kívánságra — bármely látogató kipróbálhat. Az NDK pavilonja 1400 négyzetméter alapterületű és a Kilálítás Főterén fekszik. Az első vendégeket a „Vadászinasok“ zengő kürtszava és H. Schotte fogadta. В NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG három pavilonban rendezte bemutatóját. Két paví(Folyt«tás a 8. oldalon.)
