Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-10 / 27. szám
% 1971. július 10. ' SZABAD FÖLDMŰVES Korszerű fejőberendezések a Német Demokratikus Köztársaságban megfejni. A Karusel-fejőházak üzemelése tehát nagymértékben automatizált. Az M—690—6 típusú fejőházak gyűrűjében üzemelés közben 16 tehén tartózkodik. A fejőautomata működését szükség szerint, tehát 6—14 percenként programozni lehet a fejhetőség szükséglete szerint, s egyben ellenőrizhető a kifejt tej mennyisége is. A te] összegyűjtése négy, egyenként 2000, vagy 2500 literes hűtőtartályban történik. A fejőautomatát az üzemelés (fejés) befejezése után automatokusan átöblítik. Fejés közben a tehenek granulált takarmányt fogyasztanak, melyet a 15—150 m3-es tartályra kapcsolódó' automatika szállít az etetőedényekbe. Amint előbb említettük, az M—691—40 típusú fejőház gyűrűjében a tehenek rézsútosan állnak egymás mellett. A fejés művelete itt is hasonló, mint az előbbi megoldásnál. Az állatok ebbe a fejőházba is hasonlóan jutnak a granulált abrakhoz. Azonban a hűtőtartályok a gyűrűn belül helyezkednek el. Az ürülék a rostélyos padozatról öblítéssel kerül a kanálisba, s onnan a hígtrágya gödörbe, majd a mezőre. A fejőberendezések fejlesztésével azonban minden olyan államban, ahol korszerű tehenészettel rendelkeznek, behatóan foglalkoznak. Természe-Szállítható a legelőkön bármikor és bárhol felállítható halszálkáé rendszerű fejőautomata. A gyakorlatban több változata ismeretes. Használják az M—684—4 típust 2X4 fejöállással, az M 886—8 típust 2,8 állással, valamint az M—885—12 típust 2X12 állással. nak. A teheneket az istállókból a fejőházba meghatározott csoportokban terelik be. A 2 X 8-as állású fejőházak készülékeit kiváló minőségű anyagokból előregyártott elemekből készítik, melyeket szükség szerint, a célnak megfelelő módon átállíthatnak. A fejlesztés azonban nem rekedt meg egyhelyben. A gyér ma már újabb és korszerűbb fejőberendezéseket ajánl a mezőgazdasági gyakorlatnak. Ilyen például az M—632-es 2X5 állású vagy annak dupla változata a 2X2X5 állású fejőberendezés is. A teheneket ezekben a fejórendszerekben is csoportokban fejik. A berendezések szoros tartozéka a tejmérő automata, továbbá berendezés a fejés előtti tőgymasszázsra, automatika a fejésre önműködő kapcsolórendszerrel, ha a gép befejezte a fejést stb. Tartozéka továbbá az abraktakarmány automatizált csoportos és egyedi adagolásának ésszerű megoldása. A halszálkás állású fejőházban a tőgy fejés előtti öblítése is ésszerűen megoldott. A tej a fejőházból csöveken jut a fővezetékbe, s onnan a hűtőkészülékkel fölszerelt tejházba. A kifejt tej sehol nem érintkezik az istálló levegőjével. A gyakorlat azt bizonyítja, Az Impuls-karusel M—891—40 típusú ferde állású fejoház gyűrüsrendszerü megoldásban. tesen, minden egyes megoldás az emberi munka termelékenységének emelésére, a zootechnikai, valamint az állategészségügyi követelmények maximális teljesíthetőségére irányul. A nyugati gyártmányú fejőautomatáknak azonban nagy hátrányuk, hogy csak kis állományú tehenészetekben (hasznosíthatók. Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott fejő-automaták fejlesztésénél elsősorban a nagyüzemi feltételeket tartják szem előtt. Amint a cikkből is kitűnik, a koncentrált nagy tehenészettel rendelkező gazdaságokban az Impuls-karusel rendszerű fejőautomaták bizonyulnak a leggazdaságosabbaknak. —h— A lizoszómák a sejtek emésztő zsákocskái Jkhogy a Földön éle popu> lációk tagjai állandóan szöletnek és elpusztulnak, ugyanúgy a szervezet anyagai is állandó újrakeletkezésben vannak. Éneikül nagyon nehézkes lenne mindenféle alkalmazkodás. A sejtek anyagainak felhalmozódása kóros állapotokhoz, ún. tárolási betegségekhez vezet. A szintézissel párhuzamosan több-kevesebb lebontásnak is végbe kell mennie. A sejtlebontásban a lizoszómáknak van a legfontosabb szerepük. A lizoszómák apró sejtszervecskék (organellumok), amelyek csupán elektronmikroszkóppal láthatók. Savas pH- optimumé hidrolitikus enzimeket tartalmaznak készenlétben, a sejt csaknem minden anyagának lebontásához. Az enzimeket vékony membrán veszi körül, úgyhogy csak meghatározott körülmények között szabadulhatnak ki és férhetnek hozzá a lebontandó anyagokhoz. Működésük másik formája, amikor kívülről jutnak be anyagok a lizoszómába anélkül, hagy az enzimek kiszabadulnának. A lizoszóma enzimeket kiszabadíthatjuk mérgező menyiségü A-vltamtnnal, E. coli endotoxinnal, széntetraklorlddal vagy a trypánkék nevű festékkel. A kortizon viszont stabilizálja a lizoszóma membránt. Részben ezzel magyarázható gyulladásgátló hatása. Rohamosan nő azoknak az életfolyamatoknak a száma, amelyekben kimutatják a lizoszómák részvételét. Erre szeretnék néhány példát felhozni. Ha valamelyik sejtcsoport tartósan nem jut oxigénhez, akkor elhal. Az elhalásnak különböző fázisai vannak. Az oxidativ energiatermelés hiányát a sejt először anaerob gllkolízissel igyekszik pótolni. Ha ez tartósan folytatódik, a sejtben savanyú anyagcseretermékek halmozódnak fel, kedvező lesz a pH az enzimek működéséhez. Megkezdődik a sejt önnmé8ZtésB (autolízis), amely elősegíti az elhalt rész eltávolítását. Az életfontosságú fehérjék szintézise súlyos fehérjehiány esetén nem szünetelhet. Ilyenkor a szervezet saját, többi fehérjeiből állítja elő a szükséges aminosavakat. A májban ilyenkor pl. sok új lizoszóma keletkezik, amelyek citoplazmát és sejtszervecskéket kebeleznek be. A lizoszóma fehérjebontó enzimei (katepszinek) ezeket megemésztik, az aminosavaikat felszabadítják, az emészthetetlen maradékot pedig az epeutakba öntik ki. A veseglomerulusok szűrőin át a vérplazmából csak kevés fehérje jut a vizeletbe. A vesecsatornácskák hámsejtjei még ezeket is felveszik és lizoszómáikban megemésztve hasznosítják. A lizoszóma enzimek felszabadulása az embrióban és a magzatban torzulásokat okoz. Ez részben arra vezethető viszsza, hogy a lizoszómákból kiszabaduló dezoxiribonukleáz a kromoszómákat is megtámadja és töréseket idéz elő bennük. A csirkeembrió a tojás szik anyagával táplálkozik, amelyet a keltetés elején a szikzsák hámja vesz fel és emészt meg lizoszómáiban. Később a lizoszóma enzimek magában a szikben is mejelennek. A kétéltűek metamorfózisa során a lizoszóma enzimek távolítják el a feleslegessé vált szerveket. Az ebihal farkában a békává alakulás idején megszaporodnak a lizoszómák és az enzimeik felszabadulnak. A lizoszómákhoz nagyon hasonló sejtszervecskék a peroxiszómák, amelyek НгОг-t fejlesztő enzimeket tartalmaznak. A fehérvérsejtek granuláiban lizoszómaszerű emésztés és H2O2 fejlesztés történik. A fehér vérsejtek által bevett baktériumok a granulákba kerülnek, elpuiztulnak és megemésztődnek. Közben a lizoszóma enzimek könnyen kiszabadulhatnak, ami a fehér vérsejt pusztulását vonja maga után, és gyulladásos reakciót is okozhat. Végeredményben azt látjuk, hogy a szervezetben nemcsak az emésztőcsatornában történik emésztés, hanem a sejtekben is; és ez is majdnem olyan fontos, mint az előbbi. IFJ. BAINTNER KÁROLY „Fegyelmezett takarmányozás'' Egy angliai szövetkezeti tejtermelő 300-as tehenészetét mintaszerűnek tartják Essexben. Ä lucernapogácsából, füves keverékből és némi kukoricadarából álló takarmánykeverékek összetevőit jórészt a tejtermelő szövetkezeti farmerek 4000 hektáros társas gazdasága termeszti. Az említett farm állománya tejhozam szerint kb. 1/3—1/3 arányban oszlik meg a napi 22 literen felüli, a 14 és 22 liter közötti és a 14 literen elüli tehenek csoportjára. Etetéskor a jászol két oldali jó kihasználása végett kifeszített huzal „fegyelmezi“ az állatokat, hogy saját jászolfelületükről nem nyúlnak át a szemközti oldalra. 5 A Csehs/luiiak Mc/ogu/dasagi Akadémia liidoinaiw es Miis/Rhí IsmeMierjesnö Inte/eteiieh ku/lumenvei A megtermékenyítés időpontjának helyes megválasztása a teheneknél és az üszőknél n. Az üsző tenyészérettsége a fajta jellegétől, a takarmányozás lelkiismeretességétől, a genetikai alaptői és más individuális tényezőktől függ. A nemi érettség jelel az üszőknél első ízben, mely peteleválással is együttjár, a születés utáni 4—8 hónapban jelentkeznek. Azonban a testileg fejletlen üszőt semmi esetre sem szabad befedeztetni. Döntő fontosságú tényező az üszők tenyészetbe vételénél, vagyis a befedeztetésnél az állat testsúlya. A szlovák-tarka üszőket 360—390 kg-os súlyban tanácsos befedeztetni. Ezt az élősúlyt 18—20 hónapos korban kell elérnünk. Azonban a bőséges takarmányalappal rendelkező gazdaságok üszőállománya ezt a súlyt fiatalabb korban elérheti. Így az üszőket 15—16 hónapos korban inszeminálhatják. Ez mind tenyésztési, mind közgazdasági szempontból előnyös. Megállapították azonban, hogy a későbben fedeztetett üszők rendes fejlődési körülmények mellett az első laktációban nagyobb tejhasznosságra képesek, mint a korábban fedeztetettek. Ez természetesen egyben nagyobb (tenyésztési) költséggel jár. A költség tehát meghaladja a nagyobb hasznosságból eredő jövedelmet! S további előnytelenség, hogy az idősebb üszőket első ellés után nehezen lehet befedeztetni. A tehenektől mindig és mindenhol maximális tejelékenységet várnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy rendszerint a jól telejő teheneknél csökken a megtermékenyülés esélye. Az okot abban kell keresnünk, hogy a nagy tejeíékenység a szervezetre különleges megterhelést ró, ami a termékenység csökkenését válthatja ki, ha a táplálás mennyiségi és minőségi szempontból nem fedezi az állat igényeit. A terméketlenség főleg a nagy mennyiségű abrak etetésénél jöhet létre. Ezért nagyon fontos, hogy a gazdaságok zootechnikusai a nagy tejelékenységü tehenek takarmányozására megkülönböztetett figyelmet fordítsanak. így csökkenthetik a különféle hiány- és más betegségek előfordulásának lehetőségét, s a terméketlenséget. A tehenek és az üszők termékenységének fontos velejárója, hogy megfigyeljük az állatok üzekedésí hajlamát, és meghatározzuk a legalkalmasabb időt az inszeminálásra. Tehát az ember konkrét beavatkozása elengedhetetlenül szükséges ehhez. A hagyományos fedeztetésnél ilyesmiről nehezen lehetne beszélni, mert a tehén és az apaállat kölcsönös viselkedése Idézi elő a kedvező vagý éppenséggel a kedvezőtlen fedeztetési időszak megválasztását. Ma, az inszemináció időszakában a zootechnikus és az állatgondozók az esetek fontos nyilvántartásával nagymértékben elősegíthetik a befedeztetés alkalmas időpontjának megválasztását. Mindig a zootechnikus határozza meg, hogy ellés után a tehenet mikor fedeztessék be. Természetesen ehhez jól elő kell készíteni az állatot. Manapság számos gazdaság istállójában a tehenek fejtáblája mellett kisebb táblát is láthatunk. A gondozók azokra jegyzik fel egy-egy tehén üzekedési hajlamának intenzitását, kezdetét, s erről tájékoztatják a zootechnikust vagy az inszeminációs dolgozót. Tehát pontosan figyelik az ivarzásl ciklusok bekövetkezését. Ez természetesen igényességet követel a szakembertől és a gondozóktól. Az üzekedési hajlamot szignalizálő táblára 1-es számmal az üzekedési hajlam kezdetét jegyzik fel, amikor a tehén hüvelyéből kevés nyálkás váladék szivárog, a közepes üzekedési hajlamot pedig 2-es számmal jelölik, amikor a tehén nyugtalansága következtében társaira ugrál, s hüvelyéből erőteljesen szivárog a nyálkás váladék. A jelentékeny, erős üzekedési hajlamot," amikor a tehén viselkedése bizonyltja a fedeztetés elengedhetetlen szükségességét — esetleg a tejhasznosság is csökken — 3-as számmal jelölik. Az üzekedési hajlamot jelző táblák nagyon hasznos szolgálatot tesznek az inszeminációs dolgozó számára. Az Istállóban járva tüstént észreveheti, hogy melyik állatot kell inszeminálnia. A táblák adatai a zootechnikus számára is komoly támpontot nyújtanak. Pontos nyilvántartást vezethet minden egyes tehénről, s ezek az adatok felhasználhatók az egész állomány reprodukciós képességének értékelésénél. Tény, hogy a termékenységre számos külső és belső tényező befolyással van. A belső tényezők közé tartozik a nemi érettség foka és funkcionális állapota. Ez az állapot azonban az ember részéről csak kevéssé befolyásolható. Ugyanakkor a külső tényező kulcsa az ember kezében van, s nagyon is befolyásolhatja a termékenységet. A szakszerűen, higiénikusan levezetett ellésnek tehát első fontos feltétele az ellés utáni helyzet normalizálása, s a méh funkciójának visszaállítása. Ha ez rendben történik, akkor időben jelentkezhetnek az ivarzás jelei, s ismétlődhet a termékenység. Nem vitás, az évszakok is befolyással vannak az Ivarzás jelentkezésére. Például nyáron a tehenek biológiát szempontból értékesebb eleséget kapnak, mint télen, ami a természetadta feltételekkel együtt nagy befolyással van az ellés utáni időszak jelenségeire, így az ivarzási hajlamra is. Ezért tanácsos a tehenet az ellés után nyáron korábban fedeztetni, mint télen szoktuk. A külső tényezők közül nagyon lényeges továbbá a tehenek általános szakszerű takarmányozása is. Ez főképpen a nagy tejelékenységü teheneknél fontos. Tehát teljes biológiai értékű eleséget adjunk az állatoknak az év minden szakában, hogy biztos termékenységet érhessünk el. Nagyon fontos, hogy a nagyüzemi tehenészetekben a kedvező körülmények kialakításához mind a zootechnikusok, mind pedig a többi vezető dolgozók xhaximális mértékben hozzájáruljanak. • Jói*.»' ÉSUU N .! í» u . .. 1- Л. feg ezőgazdasági szakembe*^reink közül sokan meggyőződhettek a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságának céltudatos fejlesztéséről. Ennek szerves része a technika előretörése azokon a szakaszokon, amelyeken ezt közgazdasági szempontból előnyösnek tartják. Vonatkozik ez a fejőtechnika fejlesztésére is. A fejőberendezések fejlesztését és gyártását az NDK-ban az ELFA nemzett vállalat végzi. A nagyüzemi termelési feltételek mellett a halszálkás kiképzésű fejőrendszert használják. A gyár ennek a rendszernek a beépítését olyan gazdaságokban javasolja, amelyekben legalább 400 tehenet tartahogy a halszálkás kiképzésű 2 X 8-as állású fejőházakban okszerű szervezéssel óránként 70—80 tehén fejése lehetséges. A 2 X 5-ös állású fejőházakban a képzett fejő-gépész óránként 36 tehenet fejhet meg. Ez azonban még nem a végleges megoldás. A nagy, tehát a koncentrált tehénállománynyal rendelkező gazdaságoknak lehetőségük nyílik az Impuls-karusel típusú fejőauto-Ax Impuls-karusel M—890—18 típusú gyűrűs megoldású fejoház. maták igénybevételére, melyek a 480—800 tehénnel rendelkező gazdaságokban nagyon jól kihasználhatók. Ilyen például az Impuls—M—690—6 típusú, 16 állású Tanden-rendszerű fejőház, amelyben óránként 96 tehenet fejhetnek meg. Vagy pedig az Impuls—M—691—40 típusú 40 állású kör alakú fejőház, melynek gyűrűjében az állatok üzemelés közben ferdén állnak egymás mellett, mint a halszálkás rendszerű fejőházban. Az utóbbi rendszer 1000— 1600 tehénnel rendelkező gazdaságokban használatos. Ebben óránként 200 tehenet lehet Stabil fejőház halszálkás megoldásban.
