Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-10 / 27. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. Július 10. A mezőgazdasági termelés színvonalát elsősorban a munkatermelékenység befolyásolja A fejlődés előfeltétele a strukturális változás A népgazdaság fejlődése számos — közgazdasági és nem ökonómiai jellegű — tényezőtől függ. Már Lenin hangsúlyozta, hogy a szocializmus végérvényesen csak akkor arathat győzelmet a kapitalizmus felett, ha nagyobb munkatermelékenységet sikerül felmutatnia, mint amilyent a kapitalizmusban elérnek. Egyes kapitalista államok a második világháború befejezése óta jelentősen megnövelték a munka termelékenységét országukban, s ez ma már lényegesen magasabb, mint a háború előtti színvonal volt. Egyéb okokon kívül ezt az ökonomikában eszközölt strukturális változások idézték elő, amelyeket állami beavatkozásra hajtottak végre. Ha azt akarjuk, hogy a szocialista országok — a gyors ütemű fejlődés esztendei után — továbbra Is ugyanilyen ütemben fejlődjenek, úgy gazdaságukban hasonló strukturális változásokat kell végrehajtani. A gazdaság struktúráját, illetve öszszetételét az egyes ágazatok aránya jellemzi, amellyel a társadalmi termeléshez és a nemzeti jövedelemhez, a munkaerők számarányával stb. hozzájárulnak. A fejlődésben elmaradt gazdaságokra jellemző, hogy a mezőgazdaság részaránya jelentős az árutermelésben, de ugyanakkor igen sok munkaerőt követel az elsődleges termelésben, az őstermelésben. A Károm legfontosabb alapfeltétel A strukturális változások szükségességét már az első ötéves terv óta hangsúlyozzuk. Abban az időben az ipari termelés arányának (és ennek keretén belül különösen a nehézipar fejlesztésének] növelése, továbbá Szlovákia iparosítása és a köztársaság iparilag elmaradt vidékeinek fejlesztése volt a legfontosabb. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése 1948 óta a következő képet mutatja: A nemzeti jövedelem kialakításához az 1948-as esztendőben az ipar 67,4 százalékban és a mezőgazdaság 17,6 százalékban járult hozzá. Tíz év múlva, 1958-ban az ipar részaránya 67,8 százalék, a mezőgazdaságé 10 százalék volt. Végül újabb évtized elteltével, 1968-ban az ipar 60,8 százalékban, a mezőgazdaság pedig 11,4 százalékban járult hozzá a nemzeti jövedelem kialakításához. A munkaerők száma 1948-ban öszszesen 5,5 millió, ebből az iparban 1,6 millió, a mezőgazdaságban 2,2 millió volt, míg 1968-ban a dolgozók 6,8 millió összlétszámúból az ipar 2,6 millió és a mezőgazdaság 1,2 millió dolgozót foglalkoztatott. Az említett adatokból kitűnik, hogy a fejlett országokra jellemző strukturális változások hazánk népgazdaságában is végbementek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a legközelebbi esztendők során tovább folytatjuk a jelentős anyagfogyasztással rendelkező fejlett szocialista társadalom felépítését. Viszont — a kizsákmányoló társadalmi rendszertől eltérően — olyan társadalmat teremtünk, ahol az anyagi és a szellemi javak fogyasztása mindenki számára megadatik. Az anyagforrások további fokozása érdekében az elkövetkező években legalább a következő strukturális módosításokat kell eszközölni: ф Folytatni a termelés összpontosítását és szakosítását, amely az elkövetkező években megváltoztatja a népgazdaság struktúráját; ф kidolgozni és megvalósítani a távlattal nem rendelkező és csekély termelési hatékonyságú ágazatok redukálásának programját; ф az így felszabadult termelési kapacitásokat és munkaerőket a fejlesztési program szerint elsősorban a gépipar további növelésére felhasználni; ф a változásokat úgy megvalósítani, hogy ez a leghatékonyabban segítse elő Csehszlovákia részvételét a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésében, elsősorban a szocialista országoknak a KGST keretében kialakított munkamegosztásában. A célszerű strukturális politika valóra váltása megköveteli, hogy három alapfeltételt teljesítsünk. E feltételek közül az első az anyagi eszközök és a munkaerők legnagyobb mértékű összpontosítása. A második feltétel kiegyenlíteni az egyes termékcsoportok között a termelés fejlesztésében mutatkozó különbségeket, éspedig aszerint, milyen a jelentőségük a termelés hatékonyságában. Végül a harmadik feltétel azoknak a feladatoknak elsődleges teljesítése, amelyek a korszerű népgazdasági struktúra kialakítását teszik lehetővé. Az utóbbi esztendőkben jelentős sikereket értünk el a helyes strukturális politika megválasztásában. Mindenekelőtt felgyorsult egyes ipari ágazatok fejlesztésének üteme, különösen a gép- és a vegyiparé. A többi ún. hagyományos ipari ágazat lényegesen lassúbb ütemben fejlődött. Szlovákia, valamint a köztársaság iparilag fejletlen területeinek továbbfejlesztése azonban jelentős volt. Említést érdemel, hogy ugyanakkor egyes ipari ágazatok összetételében kedvezőtlen irányzatok is mutatkoztak. Mivel hatásuk jellege hosszabb lejáratú, e káros irányzatokat lehetetlen gyorsan kiküszöbölni. Így például lemaradás mutatkozik a progresszív termékek gyártásában, valamint a termelési folyamatok korszerűsítése terén. Az 'általános megújulás eredménye Gazdasági életünknek az utóbbi két esztendő alatt elért általános megújhodása alapot teremtett a strukturális változások egyes kérdéseinek gyorsabb megoldására. Legfontosabb az egész termelési bázis újjáépítése és korszerűsítése, az elsődleges fejlesztési programok megvalósítása, az energiatermelés és fogyasztás növelése, a fűtőanyagok, hajtóanyagok és az energia fogyasztásának racionalizálása, valamint a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása. Az anyagi alap fejlesztését azáltal kell elérni, hogy a termelés színvonalát magasabb műszaki szintre emeljük, és megnöveljük az alapok képzésének effektivitását. Nem jelentéktelenebb feladat a lakosság szükségleteinek kielégítése. Az iparcikkek, különösen a hosszabb használati idejű iparcikkek eladásának gyorsabb fejlesztésével a fogyasztás struktúrája is megváltozik. Továbbá nélkülözhetetlen a közélelmezés összetételének feljavítása, valamint az életkörülmények javítása, elsősorban a lakásépítkezés ütemének meggyorsításával. E komoly feladatok realizálása megköveteli a fogyasztási cikkek termelésének gyorsabb fejlesztését, másrészt pedig nélkülözhetetlen lesz az egyes termelőeszközök előállításának, pl. az építőanyagok, az üveg, a fafeldolgozó ipar termelőeszközei stb. gyorsabb ütemű növelése is. Köztársaságunknak a nemzetközi munkamegosztásban való nagyobb mértékű részvétele emellett azt jelenti, hogy lehetőség nyílik a műszaki haladás vívmányainak gyorsabb felhasználására nálunk, és a többi szocialista országban, valamint az egész világon. Az ipar fejlesztésének Ifő irányai A népgazdaság struktúráját jelentős mértékben befolyásolja majd a beruházások összetétele, valamint a munkaerők mozgósítása és átcsoportosítása a legfontosabb termelési ágazatokba. Az ötéves terv időszakára számolunk azzal, hogy a népgazdaságba fektetett beruházás 1975-ig az első ötéves tervvel (1951—1955) összehasonlítva az iparban 280 és a mezőgazdaságban 250 százalékkal növekszik. Ennek keretében az ipari beruházások az össz-beruházás 39,4 százalékát, a mezőgazdaságban pedig 10,8 százalékát teszik majd ki. Az ipar fejlesztésének legfőbb irányzata az egyes ágazatok struktúrája szempontjából a következőkre irányul: ф a személygépkocsik gyártására; ф a gépipar, az elektrotechnika és az elektronika, valamint a többi korszerű műszaki ágazat fejlesztésére; ф az üzemanyag és az energetikai bázis fejlesztésére; ф a népgazdaság kemizálására és a fa komplex felhasználására; ф a lakásépítés korszerű anyagi alapjának létrehozására és kibővítésére; • a textil- és a cipőipar korszerűsítésére. A már hagyományos ágazatok terén a strukturális módosítás az olyan gyártmányok fejlesztését célozza, melyek iránt fokozott kereslet mutatkozik. A használati cikkek iránti kereslet azonban nagyon változó, ezért a termelést rugalmasabban kell majd a kereslet alapján módosítani. Ez aránylag gyors változásokat követel meg a piaci árukészletek összetételében, és bizonyos tartalékokat az ántraktárakban. vább menve ez hozzávetőlegesen azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatott minden egyes dolgozóra az évszázad végéig kb. 15 nem a mezőgazdaságban foglalkoztatott ember élelmezése biztosításának feladata hárul. A munkatermelékenység növekedése elsősorban attól függ majd, hogyan sikerül fejleszteni az ipari termelési módszereket és az új munkaszervezési formákat a mezőgazdaságban, mennyiben sikerül feltárni és kihasználni a belső tartalékokat, hogyan tudjuk célszerűen összpontosítani és szakosítani a termelést. Az eredmény, a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása lesz. A legfontosabb és a döntő ágazat továbbra is a növénytermesztés marad. A feltétlenül szükséges strukturális változás ennek keretében a gabonafélék, elsősorban a búza és a kukorica javára billenti a mérleg serpenyőjét, így lehetővé válik a jövőben a gabonabehozatal korlátozása. Az állattenyésztésben feltétlenül emelni kell az állatok hasznosságát, mivel az állattenyésztési termékek fogyasztásának növekedése törvényszerűleg befolyásolja az állattenyésztés struktúrájának alakulását. Ez összefügg például a sertéshús és a marhahús, illetve a sovány és a kövér hús részarányának közismert problémájával. Az iparilag előállított takarmányok mennyisége 1975-re a jelenlegi mennyiséggel összehasonlítva, 30 százalékkal kell hogy emelkedjék. Elsősorban az abraktakarmányok fontossága lép előtérbe, de különféle formában kibővül majd a szintétikus és a félszintétikus takarmányok gyártása is. A gépesítés és a kemizálás — csakúgy mint a népgazdaság összes többi ágazata — kihat majd a mezőgazdaságra is, és elősegíti a munkatermelékenység lényeges növelését. Csupán az szükséges, hogy népgazdaságunk minden ágazata, amelytől mezőgazdaságunk függ, maradéktalanul teljesítse kötelességeit és feladatait. Alapfoniosságú feladat a nép élelmezése Milyen strukturális változások várhatók a mezőgazdaságban? Az ötéves tervben a termelés fejlesztésével párhuzamosan a munkaerők száma tovább csökken majd a mezőgazdaságban. A feladat tehát az, hogy a mezőgazdaságban lényegesen megnövekedjék a munka termelékenysége. Ez a jelenlegi fejlődési irányzatokat szem előtt tartva azt jelenti, hogy ez a növekedés, amely minden fejlett ország mezőgazdasági termelésében elkerülhetetlen, lehetővé teszi a munkaerők kívánt átcsoportosítását. To-Valóban, közgazdaságunk struktúráját tekintve, hatalmas változások küszöbén állunk. Azonban csakis ezáltal és így tudjuk elérni kitűzött célunkat — a munkatermelékenység lényeges növelését s ezzel együtt az életszínvonal átütő emelkedését. Ehhez azonban nem elegendő csupán ésszerű, jó terveket készíteni. Szükséges — s ez lényeges alapfeltétel —, hogy mindenki képessége, tehetsége és lehetősége, a társadalomban elfoglalt helye szerint minden erejével hatékonyan járuljon hozzá, e feladatok gyakorlati megvalósításához, egész társadalmunk javára. EVA CHMÄTALOVÄ mérnök, CSc A divat nyomában ZÖLDSÉG KAMCSATKÁBÓL A kamcsatkal zöldségkomblnát üvegházaiban már minden esztendőben elegendő mennyiségű paradicsom és uborka terem, amellyel gazdagabbá tehetik e messzi északt vidék dolgozóinak asztalát. Friss zöldséget Szibériának e távolkeleti körzetébe szállítani a jelentős távolság és a szállítás költségessége miatt csaknem lehetetlen. Az üvegházak fűtésére a Kamcsatkán nagy számban található bővizű termálforrások forró vizét használják fel. [enj ALAGÚT A KASZPI-TENGERBEN? Az olajban gazdag Kaszpltenger alatt újabb, rendkívül bőséges olajlelőhelyet találtak a szovjet geológusok. A lelőhely azonban a tenger színe alatt 300 méternyire van. Ilyen mélységben már nem lehet acél fúrótornyokat építeni. A kérdés megoldására Hadzsijev és Burjakovszkij bakul mérnökök merész tervet készítettek. Elképzelésük szerint alagutat kell építeni a tenger alatt. Az alagút a Nyerfjanyije Kamnyl sziklától indulna és egy mesterséges szigeten, 500 méter mély tárnából nyílnék a bejárata. Az alagútból járatok ágaznának szét, amelyeknek a végében állítanák föl a ferde fúrótornyokat. A mérnökök véleménye szerint az alagút költségei hamar amortizálódnának, és üzeme biztonságos lenne, mert nem zavarnák a viharok. ÚJ BARNASZÉNTELEPEK Közép-Szibéríában, a kariszjcl és az acsinszki medencében húsznál több új barnaszéntelepet tárnak fel. A telepek 700 km hosszúságban húzódnak a transz-szibériai vasút mentén. A szénrétegek csekély mélységben települnek, mennyiségüket több billió tonnára becsülik a geológusok. a köztársaságon keresztül ф Két kiállítás két szomszédos észak-cseliországi Káros* ban ф Liberecben a legújabb divat seregszemléje ф A bizsutéria III. világkiállítása Jablonecben ф Az ékszerrel vetekszik. Már tizenhatodszor nyitja meg kapuit e hónap 16- án a LIBERECI KIÁLLÍTÁSI VÁSÁR, hogy az érdeklődők előtt bemutassa hazai divatiparunk legfrissebb újdonságait. Az elmúlt 15 év során az itt megrendezett kiállításokat eddig 6 millió 680 ezer ember látogatta meg. A legtöbb látogatója 1965-ben volt, összesen 604 ezer. A kiállítási területet 1956 óta az akkori 10 ezer négyzetméterről 75 ezer négyzetméterre bővítették. A kiállítási vásár célja bemutatni a hazai divat legújabb modelljeit, a textil-, cipő- és kötöttáru-ipar újdonságait és ezt összehasonlítani a külföld, elsősorban a szocialista országok divatirányzataival. Utazás á kiállításon Természetesen gyalog, hogy mindent szemügyre vehessünk. Mégis egy érdekes utazáson vesznek részt a látogatók, melynek állomásai egyúttal közszükségleti iparunk egyes központjainak termékeit mutatják be. Az útirány Trenöínből, Partizánskén Gottwaldovba vezet. A kiinduló állomás a szlovákiai textil- 6a konfekcióipar, majd a következők a szlovák és a cseh cipőipar szakágazati igazgatóságának hatáskörébe tartozó üzemek termékeiből а В pavilonban adnak ízelítőt. Utunk további megállója a D pavilonban a prostéjovi ruhaipari vállalatok kollekcióját tárja a látogató elé. Innen Trutnovba, illetve az E pavilonba folytathatjuk utunkat, ahol a KARA szakágazati vállalat szűcsipari termékeiben gyönyörködhetünk. További állomás Hradec Králové és Brno a len és gyapotfeldolgozó üzemek korszerű gyártmányaival. Ezt követő állomásaink Písek, a kötöttáruipar dél-csehországi fellegvára, majd Prága, amely elsősorban a kisipari termelőszövetkezetek termékeivel lép a közönség elé. A végállomás Liberec, amely egy csokorba foglalja az egész kiállítást és mint pont a mondat végén a ruha- és cipőipar legújabb modelljeit, a csehszlovák divat, ízlés és elegancia átfogó képét mutatja be. Külön pavilon áll a külföldi kiállítók rendelkezésére, ahol az NDK, a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország és Bulgária állítja ki szebbnél szebb divattermékeit. A kiállítás vezetősége kellőképpen gondoskodott a látogatók kellő elszállásolásáról a szállókban, kollégiumokban és magánszemélyeknél a városban, csakúgy mint a közeli környéken. Ugyanebben az időben, sőt egy héttel korábban várja az érdeklődőket a Liberectől nem meszsze fekvő JABLONEC NAD NISOU városa a Bizsutéria III. Nemzetközi Kiállítására. A jabloneci bizsutéria világhírneve jogosítja fel ezt a várost, hogy a nemesfémekből készített ékszerekkel vetekedő bizsutéria világkiállítását megrendezze. Jó alkalmat szolgáltat arra, hogy hazai bizsuiparunkat a külföld hasonló iparával összehasonlítsuk, hiszen a kiállításon 15 országból 21 külföldi cég is részt vesz. A bizsutéria szintén divatcikk és ezért a divat befolyásoló hatása itt is megmutatkozik. Az időszakonként változó ízlés azonban már évtizedek óta nemzetközi jelleggel bír, amit nemcsak az életszínvonal fejlődése, hanem a külfölddel fenntartott kapcsolat is alakít. Ezért helyes, ha háromévenként ezen a jabloneci Nemzetközi Kiállításon egyszerre hasonlíthatjuk össze a világ bizsutéria-iparának irányzatait. A szép formák, ötletes megoldások, az ízléses kivitelezés, az anyag és a forma közötti művészi egység kialakítása várja csodálóit az e hónap 10- töl augusztus 1-ig megtekinthető JABLONEC 71 — III. Nemzetközi Kiállításon. (obenauj
