Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-25 / 38. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES ,197i. szeptember 25. 6 Magyarországi tapasztalatok A szövetkezeti kereskedelem szerepe a mezőgazdasági termékek forgalmazásában Augusztus második felében abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy mint a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége küldöttségének tagja, részt vehettem a „PANNÓNIA 71“ elnevezésű, a magyarországi Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei titkársága által rendezett nemzetközi szövetkezeti szakembertalálkozón. Mint azt Právicz Lajostól, a TIT megyei titkárától, a találkozó kezdeményezőjétől és fő szervezőjétől megtudtam, azért rendezték ezt a nemzetközi értekezletet, hogy a szövetkezeti politikában beállt változásokkal összhangban, egyrészt az ország különböző tájain működő szövetkezeti szakemberek kicserélhessék a szövetkezetfejlesztés terén szerzett tapasztalataikat, másrészt pedig, hogy nemzetközi szinten is vita tárgyává- tehessék azon elgondolások megvalósításának módját, amelyek a mezőgazdasági termelés és termékértékesítés, Illetve forgalmazás színvonalának emelkedéséhez vezetnek. Lehetőségem nyílt tehát arra, hogy egyéb problémák mellett megismerkedjek a szövetkezeti kereskedelemnek a mezőgazdasági termékek forgalmazásában betöltött szerepével, a magyarországi szövetkezetközi vállalkozások szervezeti felépítésével, a Baranya megyei szövetkezeti kereskedelem belső mechanizmusával, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együttműködésének formáival stb., és hogy betekintést nyerjek néhány mezőgazdasági termelőszövetkezet életébe, megismerkedjek eredményeivel és nem lebecsülendő termelési tapasztalataival. S bár tudatában vagyok annak, hogy országaink sajátos hagyományai és közgazdasági viszonyai kizárják annak lehetőségét, hogy a gazdaságfejlesztési problémákat egy „kaptafára“ oldjuk meg, mégis szükségesnek érzem néhány magyarországi módszer, illetve tapasztalat ismertetését — főleg abból a célból, hogy megismerkedjünk a szocializmust építő szomszédaink nemes törekvéseivel, s azokból levonjuk az értékes tanulságokat. zással járó haszon jelentékeny része a községben marad, amit a tagság részben közvetett, részben pedig közvetlen formában élvez. A mi kereskedelmi szerveink részére is tanulságos lehet az a módszer, ahogy a magyarországi ÁFÉSZ-ek a mezőgazdasági termékforgalmazás fejlődését megalapozzák. Lényegében a termékforgalmazást termelésszervezési munkával párosítják. A hatékony termelés-szervezési munka előfeltételeként — az önállóan működő ÁFÉSZ- ek — létrehozták a kistermelők ágazati társuláséit: zöldség- és gyümölcstermesztők, kisállattenyésztők stb. társulását, melyek a saját érdekükben alárendelik működésüket a szövetkezeti kereskedelemnek. Tehát a szövetkezeti kereskedelem — az áruértékesítési lehetőségeivel összhangban — meghatározza a társulásokba tömörült kistermelők termelési körét, a tőlük igényelt termékek választékát, menynyieégét és minőségét, vagyis a piaci igényekhez igazodva befolyást gyakorol a termelők tevékenységére. Természetes, hogy a szövetkezeti kereskedelem az említett társulásokkal szemben nemcsak igényeket támaszt, hanem azoknak hathatós segítséget is nyújt. Gondoskodik rés'zükre kertészeti szaporító anyagokról, tenyész-, napos- és előnevelt állatokról gazdaságos fajtákról és hibridekről. Továbbá segítséget nyújt, illetve közvetít a takarmányok, a gépek és egyéb felszerelések beszerzésében. A tagjai részére árengedményeket és hiteleket nyújt. Hatékonyan segíti az állategészségügy megszervezését, népszerűsíti a termelés korszerű módszereit. S ami nagyon lényeges: tagjaitól hely-Pécs jöterét szinte uralja a műemlékké nyilvánított és a több mint százéves török uralomra emlékeztető épület, az egykori török mecset. A magyarországi élelmiszergazdaság fejlesztésében komoly szerepe van a szövetkezeti kereskedelemnek is, amely már sok éven keresztül eredményesen szolgálta a feldolgozó ipar, az élelmiszergazdálkodás és a külkereskedelem közötti piaci kapcsolatok, valamint a mezőgazdaság és a lakosság közötti áru, illeti ve piaci viszonyok formálását, fejlesztését. A szövetkezeti kereskedelem szervei — az önálló szervezeti és gazdasági egységekként működő általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a szövetkezeti bázison létesített áruértékesítő társulások, az úgynevezett szabadforgalmú mezőgazdasági termékek forgalmazásában vészinek részt. E termékek döntő többségét a burgonya, a zöldség- és gyümölcsfélék képezik. Persze a szabadforgalmú mezőgazdasági termékek közé tartozik a háztáji gazdaságokban kitermelt baromfi és más apró jószág is, tehát ezek forgalmazását is a szövetkezeti kereskedelem bonyolítja le. A szövetkezeti kereskedelem természetesen feldolgozó iparral is rendeb kezik, kiskereskedelmi üzleteinek hálózata pedig kiterjed az egész orságra. De lényegében a Szövetkezeti érdekszférába tartozik a kertészeti termékek egyetlen külkereskedelmi szerve, a „HUNGAROFRUCT“ is. Azt a szerepet, amit a szövetkezeti kereskedelem a mezőgazdasági termékek forgalmazásában betölt, szemléltetően érzékeltetik a lebonyolított kereskedelmi ügyletek, illetve azok tér-jedelme. Az utóbbi években például évente kb. 130 ezer vagon burgonya, zöldség és gyümölcs felvásárlása és kiskereskedelmi értékesítése bizonyítja a szövetkezeti kereskedelem jő munkáját. A magyar élelmiszergazdaság negyedik ötéves terve azzal számol, hogy a sertésállomány 50, a baromfi állománynak pedig 77 százaléka a kistermelőknél, tehát a háztáji gazdaságokban lesz és azok hozzák létre az exportcélokra termelt nyúl- és galambhús, valamint a méz döntő hányadát is. Ezért a szövetkezeti kereskedelem rendkívüli figyelmet szentel a kistermelőkhöz fűződő kapcsolatai fejlesztésének. A kapcsolatok megszid lárdulását — az áruforgalmazási szféra szempontjából is — megkönnyíti az a körülmény, hogy a kistermelőket már régóta tagsági viszony fűzi az általános fogyasztási • és értékesítő szövetkezetekhez, az ÄFÉSZ-ekhez, s így előnyös számukra, ha. mezőgazdasági termékeik értékesítését a saját szövetkezetük közreműködésével bonyolítják le. Ugyanis az áruforgalmaié szövetkezett szakemberek nemzetközi találkozójának ünnepi megnyitóját a képen látható siklósi vár dísztermében tartottuk. ben és előnyös feltételek mellett, fel* vásárolja a felkínált termékeket. A szövetkezeti kereskedelmi szférán belül 18 szövetkezeti értékesítő közös vállalkozás is létezik, melynek 1481 szövetkezet a tagja. Ebből 994 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 487 pedig általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet.. E társulások áruforgalmazásának terjedelmét szemléltetően érzékelteti, hogy egy-egy társulás évi áruforgalmazásának pénzbeli értéke 200—650 millió forint kö-zött van. Ezek a társulások azt a célt tűzték maguk elé, — hogy a lehető leghatékonyabban szolgálják a korszerű szövetkezet-politikai elvek megvalósulását, a szövetkezeti demokrácia elmélyülését; — hogy üzletpolitikájukban érvényesítik a tagok és a vállalati nyereségérdekeltség elvét; — hogy a termelők anyagi érdekeltségének fejlesztése mellett — a piaci kereslettel összhangban — hatást gyakorolnak a termelés szerke* zetére, korszerűsítésére; — hogy elősegítsék a fogyasztók növekvő igényeinek kielégítését, az áruellátás színvonalának emelését; — hogy csökkentsék az áruforgalmazás költségeit és elősegítsék a többcsatornás kereskedelem rendszerének bővülését. A szövetkezeti áruértékesítő társulások tevékenysége kiterjed az összes szabadforgalmazású mezőgazdasági termékek forgalmazására, a tagoknak nagy és kiskereskedelmi szinten nyújtandó szolgáltatásokra, a vertikális kooperáció nyomán szerzett ipari információk közvetítésére, a tagszervezetek áruinak értékesítésére, tárolására és feldolgozására, valamint a kiskereskedelmi egységek áruellátására, s végül arra, hogy tagszervezeteik anyagi érdekeltségének figyelembevétele mellett, korszerűsítik az áruforgalmazás, előkészítés és feldolgozás műszaki-technikai színvonalát. A magyarországi szövetkezeti szak* emberek azt állítják, hogy a sajátos viszonyaik mellett, a szövetkezeti kereskedelemnek Ismertetett rendszere előnyősnek, tehát életképesnek bizonyul annak ellenére, hogy a zöldség és gyümölcs forgalmazásában, illetve értékesítésében náluk is eléggé gyakran észlelhetők nem kívánatos jelenségek. Előnyösségét azzal magyarázzák, hogy a termelők nemcsak a ter- Auelésben, hanem az áruforgalmazásban is anyagilag érdekeltek. Természetesen nincs okunk, sem jogunk arra, hogy állításuk helyességét kétségbe vonjuk. PATHÚ KÁROLY Az NDK-beli Fortschritt mezőgazdasági gépgyár által készített gabonaosztáiyozó, szárító és magtisztító berendezés modellje a brnoi vásáron. A SZOVJETUNIÓ- a brnói vásár ife fá b ú tija Az APN hírügynökség nyilatkozatot kért Alekszcj Zaharovrtól, a brnói nemzetközi vásár szovjet részlegének igazgatójától. E beszélgetésüket az alábbiakban ismertetjük: Щ Mondhatna néhány szót a szovjet—csehszlovák kereskedelmi és közgazdasági kapcsolatok fejlődéséről? — A szovjet—csehszlovák közgazdasági kapcsolatoknak elmúlt 20 évi alakulását a következő adatok láttatják: 1950-ben az árucsereforgalom értéke 379 millió rubel, 1970-ben pedig már 2 milliárd 200 millió rubel volt. Az 1970. november 5-én Moszkvában aláírt hosszú lejáratú egyezmény alapján 1971—1975-ben az árucsereforgalom értéke eléri a 13,5 milliárd rubelt, vagyis az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 43 százalékkal nő. A szovjet exportlistán szerepelnek többek között repülőgépek, személyautók, motoros mozdonyok, elektronikus számítógépek, rádió- és televíziós készülékek és más közszükségleti cikkek, ezen kívül pedig — a csehszlovák ipar szükségleteit kielégítő — a szovjet kőolaj, szén, földgáz, színes fém és egyéb tüzelő- és nyersanyagok. Csehszlovákia viszont fémmegmunkáló gépeket, hengerelő műveket, vegyi és kőolajipari berendezéseket és természetesen néhány közszükségleti cikket is exportál a Szovjetunióba. # Véleménye szerint a brnói XIII. gépipari vásáron a szovjet gyártmányok közül mi keltette fel legnagyobb mértékben a látogatók és a szakemberek érdeklődését? — Mint a múltban, ma is a Szovjetunió a vásár egyik legnagyobb kiállítója, 8 csarnokban és 3 szabadtéri részlegen mutatta be gyártmányait, 15 szovjet külkereskedelmi szervezet közvetítésével a kétezer legjobb ipari terméket. A látogatók megismerhették a szovjet repülőgépipar olyan kiváló gyártmányait, mint pl. a TU—144-es szuperszónikus személyszállító repülőgépet, amit egy 12 méter nagyságú dinamikus modellen mutattunk be. Elegáns személyszállító autók képviselték a szovjet autóipart és az AVTOEXPORT Nemzetközi Kereskedelmi Egyesülés bemutatta a tehergépkocsik különféle típusait. Bemutattuk a szovjet gyártmányú mezőgazdasági gépeket is, amelyek — mint az köztudomású — nagyon népszerűek Csehszlovákiában. A megmunkáló gépek szintén méltóképpen képviselték e szakágazat színvonalát. Hagyományosan jó hírnévnek örvendenek műszereink is, ezért mutattuk be az optikai kvantum-generátortól kezdve a fényképező gépekig, gyártmányaink széles skáláját és jelentős helyet kaptak a kiállításon a vegyipari és textilipari berendezések is. • Mi a különbség a múlt évi és az idei kiállítás között? — A STANKOIMPORT Külkereskedelmi Társaság ebben az évben első ízben mutatta be a programirányítású fémforgácsoló gépet éspedig vízszintes fúrattal, valamint az univerzális esztergát. Továbbá ebben az évben mutattuk bé először néhány már üzemelő vegyipari és gázipari vállalatunk makettjét és debütáltak az új poligráfiai és reprodukciós gépipari gyártmányok is. Négyévi szünet után az idén ismét a kiállítók között szerepelt a MEDEXPORT Külkereskedelmi Társaság néhány olyan egyedülálló gyártmánynyal, mint például a CHOLOD—3 F hűtőberendezés, amit az agyműtéteknél hasznainak, továbbá az álmatlanság gyógyítását szolgáló műszer. Ezen kívül természetesen számos más orvosi műszert mutattunk be a csehszlovák szakembereknek. A prágai földalatti vasút építői számára minden bizonnyal hasznos volt, hogy megismerkedhettek a szovjet metró-építés legújabb műszaki vívmányaival. A szovjet részleg a maga egészében azt mutatta, hogy mit értünk el a nyolcadik ötéves népgazdaságfejlesztési terv időszakában és a kiállítás látogatói megismerhették a szovjet népgazdaság távlati célkitűzéseit is. # Véleménye szerint milyen jelentősége van a brnói vásárnak a két ország kereskedelmi kapcsolatai további fejlődése szempontjából? — A nemzetközi vásárok Jelentős mértékben hozzájárulnak az országok kereskedelmi és mezőgazdasági kapcsolatainak bővüléséhez, lehetővé teszik a tudományos-műszaki tapasztalatcserét és e kiállítások látogatói megismerhetik a kiállító országok kulturális értékeit és eredményeit. Az a meggyőződésünk, hogy a brnói XIII. Nemzetközi Gépipari Vásár még közelebb hozza egymáshoz népeinket, jobban megismerhetjük csehszlovák barátaink sikereit1 és szükségleteit és így még hatékonyabbá válik a kölcsönös előnyösség és az elvtársi segítségnyújtás elvein alapuló gazdasági együttműködésünk. (APN]
