Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-25 / 38. szám
1971. szeptember 25. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai szövetségének fóruma Szövetkezeti szakemberek nemzetközi találkozója A Magyar Népköztársaság Tudományos Ismeretterjesztő Társasága 1971 augusztus 14—29 között rendezte meg a szövetkezeti szakemberek nemzetközi találkozóját a festői szépségű Harkány-fttrdőn, Baranya megyében. Nyolc szocialista országbői mintegy 100 szakember sereglett össze, hogy két héten keresztül kicserélhesse nézeteit, értékes tapasztalatait. Meghallgathatták vezető politikai tényezők, élenjáró szakemberek előadásait Magyarország szövetkezeti mozgalmáról, az együttműködésről, a kooperációs és Integrációs kapcsolatokról, ami a mezőgazdasági-, termelő-, fogyasztáslés lakásszövetkezeteket illeti. Összehasonlíthatták számos kutatóintézet, szövetkezet és szövetkezetközi társulás ténymegállapítását, állítását és eredményeit. Valamennyi résztvevőnek módjában állt meggyőződni számos színvonalas állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, üzemközi társulás munkaszervezésének helyességéről, jogi helyzetéről, terme-1 lésl feltételeiről, valamint a szövetkezeti termelés realizálásáról. A jelenlevő szakemberek kicserélték nézeteiket az egyes problematikában, rámutathattak a termelés menetének, technológiájának és munkaszervezésének számos formájára, valamint a szövetkezeti vállalkozások együttműködésének fontos szerepére. Nagy jelentőségű volt ez a találkozás főleg a mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztése, a -szocialista országok szövetkezeti mozgalmának összehangolása, az üzemek kooperálja szempontjából, melyhez V.. I. Lenin szövetkezeti terve az útmutató, kiegészítve a szocialista országok sajátosságaival. Legfőképpen most került előtérbe az élelmiszertermelés és elosztás kérdése világméretekben. Miért? Mert a lakosság megelégedettségéhez meg kell teremteni az előfeltételeket mind szervezési részről, mind a szövetkezetek együttműködése szempontjából. Az ‘elegendő élelmiszer felhalmozása éppoly fontos, mint bármely stratégiai anyag. Ennek a kérdésnek a megoldása, vagyis a lakosság élelmiszerellátásának javítása lehetséges, ha valamennyi szocialista ország összefog, közösen eltávolítva a hiányosságokat, előteremti a hiánycikkeket, javítja a szolgáltatásokat. A szövetkezeti mozgalom fejlesztése napjainkban megoldható kooperáció és integráció segítségével az egyes szocialista országok között. A szocialista országok termelési módszereinek is megvannak a salát szabályai, Jogi normái, amelyek érvényesülnek a gyakorlatban. Mélyebb betekintés ezekbe a játékszabályokba, azok valóságába, gyakorlati alkalmazásába — alapos felmérő munkát kíván. E téren a Magyar Népköztársaság már értékes tapasztalatokkal ren* delkezik. Ezeket az ismereteket felhasználhatják a szocialista országok szövetkezeti szakemberei a problémák megoldásához, sajátos feltételeikhez igazodva, betartva a szocialista szövetkezeti mozgalom alapelvelt. E találkozó aránylag rövid ideje alatt számos vélemény, előadás, beszámoló hangzott el. Valamennyi együttvéve országos áttekintést nyújtott Magyarország szövetkezeti mozgalmának 25 éves fejlődéséről, másrészt a jelenlegi problémák megoldására, s a további fejlődés távlataira irányította a figyelmet. Dr. Soős Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyet* tese bevezető ünnepi beszédében rámu. tatott, hogy Magyarországon két évtizeddel később vert gyökeret a szövetkezeti mozgalom, mint Nyugat- Európa más országaiban. Így is több mint egy évszázados hagyománnyal rendelkezik. Érthető, hogy a felszabadulás előtt a szövetkezeti mozgalmat úgy formálni, hogy az kizárólag a dolgozó nép érdekelt szolgálja le* hetetlen volt. Viszont léteztek olyan szövetkezetek, amelyek ezt a célt szolgálták, becsülettel. A felszabadulás után hatalmas fejlődésnek Indult a szövekezeti mozgalom.. Ez a fejlődés Magyarországon sem volt mindig egyenletes, számos szakasz telve volt nehézséggel, ami a Lenin szövetkezeti alapelveinek érvényesítését Illeti. Ilyen időszak volt 1956 táján, amikor megakadt a fejlődést, számos szövetkezet felbomlott. 1957-ben eltörölték a kötelező beadást; 1959-ben kibocsátották a 7. számú szövetkezeti törvényt. 1959—1962 között befejeződik a szövetkezesítés: az ország mezőgazdasági földterületének 62 százalékát 4900 mezőgazdasági termelőszövetkezet műveli, s 32 százalékán pedig állami gazdaságok gazdálkodnak. Az ezt követő hét évben a szövetkezetek vagyonának értéke 30 milliárd forintról 70 millió forintra gyarapodott, az okos szövetkezeti parasztok ezrei váltak jó gyakorlati szakemberekké, akik sikeresen irányítják és vezetik a termelőszövetkezeteket. A vezetés színvonala azért is emelkedhetett, mert a vezető dolgozók, főleg elnökök 20 százaléka fő* Iskolai végzettségű, 10 százaléka mezőgazdasági akadémiát végzett és 38 százaléka mezőgazdasági középiskolát. A szövetkezetekben 25 ezer középfokú képesítésű, s több mint 100 ezer szakmunkás. A termelőszövetkezetek tovább! jő eredményei függnek attól Is, mennyire sikerül majd kiszélesíteni és erősíteni a kooperációs és integrációs kapcsolatokat nemeseik a Magyar Népköztársaságban, hanem a többi szocialista ország szövetkezeteinek sokoldalú együttműködése folytán. A „Pannónia 71“, mint a szövetke* zeti szakemberek nemzetközi találkozója, ehhez az együttműködéshez nyitotta meg az utat. ]UDr. Michal Durdlak ORAVAI LÁTKÉP Immár Oravában is derűsen süt a nap, ott, ahol oly nagy volt a nyomorúság, az elmaradottság. Oj élet született, s ez az új mélyen legyökeredzett. Nehéz megítélni, vajon mi volt könnyebb: az erdei irtásokon burgonyát termelni, vagy az új gyárakat, üzemeket felépíteni, avagy a keskeny földsávokat nagyüzemi táblákba egyesítve, közösen művelni? Egyik se volt könnyű feladati Orava földrajzi fekvése nagyon tatermészeti viszonyok ellenére — fejlődő. Megfeszített munkával ugyan, de szép eredményeket érnek el, olyan eredményeket, amilyenekről a felszabadulás előtt nem is álmodhattak. Ezért nagyra értékelhetjük fáradozásukat. Több évtizeddel ezelőtt a dolgozók nagy része elvándorolt erről a vidékről, a nagyvilágban keresve a megélhetés lehetőségeit. Ma a mezőgazdaság fejlődése kihat egész Oravára, Bár tagoltsága miatt sok Orava Idegenforgalma főleg nyáron jelentős, de a derűs őszi napokon is számos külföldi szívesen elidőz a „szlovák tenger“ partján, — gyönyörködve a természet szépségeiben. Foto: nkí '■4^ Hol lesz a 9. Országos Szántó-verseny? * Mint arról már előbbi számunkban hírt adtunk, Piesfanyban rendezték meg ez év szeptember első felében a 8. Országos Szántő-versenyt. Szeptember 11-én délelőtt az idősebb, délután a fiatalabb traktorosok mérték össze ügyességüket, szakmai hozzáértésüket. A versenybírák a tarlóhántás mélységét 21 cm*ben, a lucernaföld szántásmélységét 18 cm-ben állapították meg. Mindkét napon összesen 32 résztvevője volt a versenynek, közülük kettő a Német Demokratikus Köztársaságból, kettő Bulgáriából, kettő a Lengyel Népköztársaságbői és egy traktoros Romániából. A fő verseny idei országos szántóbajnoka Václav Mílík a Bernardovi Efsz agronómusa lett (Közép-Csehország), második helyen Vladimír Píšek — Vražkovi Efsz, Észak-Csehország, s harmadik helyen Josef Sebek traktoros végzett (Hajnlcei Állami Gazdaság, Észak-Csehország). Szlovákiai méretben legjobb helyezést a Komarovcei Efsz traktorosa, Abosi Sándor ért el (Kolet-Szlovákia). A versenyben a hatodik helyet vívta ki, becsülettel. Nagyon jő teljesítményt nyújtott a fiatal traktorosok versenyében Pavol Kleiner, a Krupinal Mezőgazdasági Szak tan intézet tanulója. Mindkét verseny győztesei babérkoszorút, oklevelet és pénzjutalmakat, valamint tárgyi jutalmakat kaptak. A köztársaság szántó-bajnoka a Veverka-testvérek ekéjének arany makettjét, s gyönyörű vándorserleget kapott. Václav Mílík és Vladimír Píšek majd az 1972. évi szántő-világbajnokságon (Északamerikai Egyesült Államok) reprezentálja Csehszlovákiát. A Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság 8. Országos Szántó- Bajnokságán első ízben került sor traktorvezetési ügyességi versenyre, amelynek kezdeményezője a Szlovák és a Cseh Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és az Auto-moto Klub volt. A versenyt a CSKP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére hirdették ki a SZISZ akciójaként „A jövő szántó-bajnokai“ mozgalom címen. Ennek a versenynek a fő célja az volt, hogy elmélyítse a fiatalokban a technikai felkészültséget, fejlessze ügyességüket, s demonstrálja gépjavítás! készségüket, továbbá bizonyítsa a közúti közlekedési szabályok ismeretét. Ebben a versenyben, amelyet a fiatalok nagy érdeklődéssel figyellek főleg a mezőgazdasági iskolák tanulói, 22 fiatal traktoros indult. Közülük hárman a Szlovákia járásokból, kettő a rožíiavai és egy a Dunajská Streda-! járásból. A verseny néhány részből állt, többek között traktorvezetési ügyességi versenyből, melyben a versenyzőnek teljesíteni kellett az előre megszabott 10 km úton — normális forgalom közepette — a vizsgafeladatokat, közlekedési szabályok ismerete, a traktor kezelése, védelmi- és sport-elemek, stb. A traktorvezetési ügyességi verseny bajnokai: Vlastimil Kout, Nové Mesto nad Cidlinou*i Efsz, 2. Pavel Husák, a chýňavat szövetkezetből (berouni járás), és 3. Josef Rosa, Broumovi Efsz, náehodi járás. Az abszolút győztes (Kout traktoros) egyéb jutalomtárgyakon kívül kéthetes díjmentes tanulmányútra mehet a Szovjetunióba. Ennek az útnak a költségeit a Szocialista Ifjúsági Szövetség fedezi. A nyolcadik országos szántóverseny a KGST-országok képviselőinek gyűlésével ért véget, amelyen megtárgyalták-a szocialista országok szántóversenye előkészítésének kérdéseit. Erre a szántóversenyre a jövő évben kerül sor hazánkban. A 9. Országos Szántó-bajnokságot a Cseh Szocialista Köztársaságban rendezik meg. (jnl Szocialista mezőgazdaságunkban mindjobban tért hódít az automatizáciő. A munkatermelékenység szüntelen növelése, az egyre kulturáltabb munkakörnyezet, jobb munkafeltételek kialakítása ma már elengedhetetlen követelmény. No meg az önköltség-csökkkentés is fontos tényező. E követelményekből, s alaptényezőkből ki-Automatikus hizlaldát építenek Indulva határozták el a Gbelcei (Köbölkút) Efsz vezetői, hogy a sertéshústermelést továbbfejlesztik. Ennek első feltételiéként automatikus sertéshizlaldát építenek. A korszerű sertéshizlalda mintegy 4 millió 200 ezer korona költségráfordítást igényel. Építi a járási meliorációs és építkezési szövetkezet, valamint a helyi szövetkezet saját építőcsoportja. Évi kapacitása: 24 vagon sertéshús előállításai Mindössze két munkaerő kell majd hozzá. S ha minden jól megy, 1972. év végére üzembehelyezik. (nk) golt, különböző sajátosságú. Északon a Szlovák Beskydek, nyugaton a kysucai hegyek hatalmas tömbje, délen a elméi hegyek, keleten a gigantikus liptói hegyvidék. Legalacsonyabb ott, ahol az Orava folyó a Vágba ömlik — tengerszintfeletti magassága itt 430 m. Éghajlati ás domborzati viszonyai határozzák meg Orava növénytermesztését, állattenyésztését, a vidék közlekedési lehetőségeit, népszerűségét, közművelődését, iparát, a tanyák méreteit és a többi. Éghajlatát tekintve Orava Szlovákia leghűvösebb területe. Itt nemcsak a tél hideg, de a nyár is, úgyhogy a júliusi hőmérsékleti átlag +16 °C. A csapadék télen kevesebb, nyáron több. A legtöbb a csapadék éppen a szénakaszálás és az aratás idején. Ilyenkor a gyakori esőzések megduzzasztják a patakokat, s azok kilépnek medrükből. Legrövidebb a nyár s csak júliusban és augusztusban melegít a nap. Orava mezőgazdasága — a mostoha még a magángazdálkodó, de az eredményekben első helyet foglalnak el az efsz-ek és állami gazdaságok. Sok még a probléma! Ezek megoldásának egyedüli helyes útfa: a további kol- * lektivizálás. A Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban, amelyben a szovjet katonákkal együtt az oravai nép is hullatta vérét, hozzájárult a fasiszta elnyomók kiűzéséhez, hazánk felszabadításához, s tudja értékelni ezt a drágán szerzett szabadságot. A felszabadulás után fellélegzett gazdasági-szellemi elmaradottságból ez a tájegység. Nagy ipari üzemek létesültek Istebnében, Dolný Kubínban és másutt, ezáltal számtalan dolgozónak teremtve munka- és kereseti lehetőséget. Hatalmas jelentőségű és terjedelmű az Oravai Vízduzzasztó. P. O. Hviezdoslav, hazánk nagy szlovák költőjének szülőföldjén végre kisütött a nap, az általa megénekelt s forrón szeretett tájon, ahol oly szembetűnően érzékelhető a régi és az új világ közötti különbség. M. Ö. ÉLTETI ŐKET A MUNKA Ahány ember, annyiféle ...! Az egyik oly szorgalmas, mint a hangya, s dolgos, a másik lusta, mint a víziló — szívesen elmenne a dolog temetésére —, a harmadik fürge, mint a gyík és így tovább. Nos, a Kalondai Efsz, nyugdíjasai — bár nyughatnának, hiszen egész életükben sokat dolgoztak — többségükben nyughatatlanok. Ez az egészséges pyugtalanság dicséretes tulajdonság, ami legtöbbször dologszeretettel párosul. Ez jellemző Galbács Mihály ,és Telek János bácsira Is, akik magas koruk ellenére még dolgoznak. Élteti őket a munka ... Foto: nkl i
