Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-18 / 37. szám

1971. szeptember 18. SZABAD FÖLDMŰVES .15 Az együttműködés fejlesztése céljából Ez évben tizenharmadszor vesz részt a Magyar Népköztársaság a brnui Nemzetközi Gépipari Vásárén. Mint hagyományos kiállító a HUNG­­EXPO külkereskedelmi szerve révén, az elmúlt években élénk kapcsolatot épített ki a külföldi gyártó- és ke­reskedelmi vállalatokkal, köztük szá­mos csehszlovák üzemmel is. Ered­ményes az együttműködése a Chira­­na, a Martinské Strojárne, a poprádi Vagongyár, a tlmaéei Kazángyár és több más csehszlovák termelőüzem­mel. Tárgyalások folynak, hogy a csehszlovák személygépkocsigyártás­hoz kooperációs alapon egyes ma­gyarországi vállalatok is hozzájárul­nának az alkatrészek szállításával. A két ország közötti árúcserefor­­galom növekedését adatok bizonyít­ják. Ezek szerint 1950 ben Magyar­­országnak hazánkba irányuló export­ja 31,2 millió rubelt, a csehszlovák export 29,3 millió rubelt tett ki. Húsz esztendő alatt a' kölcsönös árúcsere volúmene ötszörösére, sőt még többre emelkedett, s a múlt évben a magyar export 184,3 millió, a csehszlovák ki­vitel pedig 176,6 millió rubelnyi volt. A fejlődés bár jelentős, mégsem meríti ki az összes adott lehetősé­get. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeit a hatékonyabb és szorosabb kétoldali együttműködés nyújtja, amely a szo­cialista integráció további megizmo­sodását segíthetné elő, mindkét fél előnyére. E téren a brnoi Nemzetközi Gép­ipari Vásár is nagy mértékben elő­segítheti a két ország közötti kap­csolatok kibővítését. A termelés szá­mos ágazatát öleli fel a magyar expo­zíció a brnoi vásáron, és a magyar­országi vállalatok sok műszaki új­donsággal lépnek a nagyközönség elé. A vásáron 17 magyarországi cég állítja ki legkorszerűbb termékeit. A TECHNOIMPEX szerszámgépeket és a műanyaggyártmányok gépi beren­dezéseit, a BUDAVOX távközlési és egyéb híradástechnikai berendezése­ket, az IGV fényképmásolókat, vala­mint irodai gépeket, a PANNÓNIA konfekció-ipari gépeket, a CHEMO­­KOMPLEX gyógyszer- és vegyipari be­rendezéseket. a KOMPLEX élelmiszer­­ipari gépek makettjeit, mezőgazdasá­gi gépeket, és berendezéseket állít ki. A többi üzem laboratóriumi be­rendezéseket, különböző mérőműsze­reket, elektrotechnikai berendezése­ket, televíziós képcsöveket, villany­égőket és számos más új gyártmá­nyukat mutatják be. A szakemberek érdeklődésére tart­hat számot a NIKEX cég által bemu­tatott Veres-féle vágógép. A beren­dezés újszerűsége abban van, hogy nagy nyomással vágja el a munka­darabot. A feltaláló szavai szerint gépe óriási anyaginegtakarftást lesz lehetővé. További előnye, hogy a vá­gási felület teljesen sima. A fémek hagyományos darabolásakor ugyanis jelentős az anyagveszteség és a vá­gott felület nem sima, további meg­munkálásra, csiszolásra szorul. Az új, Veres-féle vágógép mindezt kiküszö­böli. Anyagveszteség egyáltalán nincs és a vágási felület tökéletesen sima. A gép különösen a nagy sorozatok­ban készülő alkatrészek előállítása­kor biztosít komoly megtakarítást. A berendezés szabadalmát már eddig több nyugati ország megvásárolta. A vásáron a LICENCIA vállalat, amely a szabadalmak forgalmazását végzi a külkereskedelemben, össze­sen kilenc érdekes patentot, szaba­dalmazott eljárást mutat be. köztük a Bálint—Baumann féle biztonságos, elektromos kezelésű felvonót, a gyü­mölcs érettségi fokát mérő berende­zést, amelynek feltalálói Baranyai józsef és Lakatos László, továbbá a Vladár jános és munkatársai által a könnyű építőelemek gyártására ki­fejlesztett munkafolyamatot és még egy sor érdekes újítást. A LICENCIA vállalat tevékenységi tere tehát a magyar mérnökök, tudósok és gya korlati szakemberek újításainak kül­földi értékesítésével, a szabadalmak eladásával és külföldi patentok vá­sárlásával foglalkozik. Az emberi ész tökéletesebbre törekvő műszaki al­kotásainak megismertetését és ter­jesztését végzi. Jelentős volt, amint már említet­tem, a Csehszlovákia és Magyaror­szág közötti gazdasági együttműkö­dés az elmúlt ötéves terv esztendei­ben is. Az előttünk álló újabb ötéves tervidőszak azonban újabb lehetősé­geket kínál, amihez az idei, brnoi Nemzetközi Gépipari Vásár nagy mértékben hozzájárulhat. Ugyanis tág teret biztosít a legújabb gyártmányok és találmányok megismerésére és a szakemberek közötti alkotó eszme­cserékre. Erre is kellő alkalmat te­remtettek, hiszen ez évben 390 ma­gvar szakember látogat a brnoi vá­sárra. Találkozásuk iparunk szakem­bereivel bízvást elősegíti majd az al­kotó tapasztalatcserét mindkét fél előnyére. S éppen ebben láthatjuk többi elő­nye mellett a brnoi Nemzetközi Gép­ipari Vásár jelentőségét a szocialista tábor országai között fennálló és fej­lődő gazdasági kapcsolatok további bővítésében. Az együttműködés és a magasabb szintű kooperáció, az in­tegrációs kapcsolatok fejlesztése csakis javára lehet az érdekelt fe­leknek s ezt a lehetőséget vétek lenne kihasználatlanul hagyni. Re­méljük az idei brnoi vásár ennek a funkciójának, ennek a szerepének is sikeresen eleget tesz. (OBENAU) A választásokról A választás a nép szuveritásának egyik legfontosabb megnyilvánulása, amely azon az elven alapul, hogy az államhatalmat a nép választott kép­viselői útján gyakorolja. A választá­sok ezen értelmezésében kifejezésre jut az a rendkívül fontos elv, hogy a nép az elsődleges, őt illeti meg az államhatalom, s a választott állami szervek másodlagosak, miután az államhatalmat mint a nép képviselői gyakorolják. Ez az elv maradéktalanul csak a szocialista társadalomban érvényesül, ahol a választások eleget tesznek leg­sajátosabb funkciójuknak, azaz a képviseleti rendszer kialakításának. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság Alkotmányában a 2. cikkely 1. bekezdése megállapítja, hogy az or­szágban minden hatalom a dolgozó népé, amely azt az általa megválasz­tott, ellenőrzött és neki felelős kép­viseleti testületek útján gyakorolja. Ezért a választási jog jelentős de­mokratikus Intézmény. Az alkotmá­nyos elvet taglalja a nemzetgyűlési választásokról szóló 44 197i.': számú törvény, a Szlovák Nemzeti , Tanács 55/1971 sz. törvénye az SZNT-be való választásokról, és a Szlovák Nemzeti Tanács 50/1971 sz. törvénye az SZSZK nemzeti bizottságaiba történő válasz­tásokról. E jogi normák alapvető rendelkezései kimondják, "hogy kit választhatnak meg képviselőnek és kinek van joga választani. E törvé­nyek már bevezető rendelkezéseiben kimondják, hogy a dolgozó nép a szocializmus odaadó híveit választja meg képviselőknek, akik politikailag és szakmailag fejlettek s magasfokú erkölcsi tulajdonságokkal bírnak, ké­pesek biztosítani a képviselői testü­let feladatait és egyesíteni a dolgo­zók alkotó erőfeszítéseit a szocia­lista társadalom sokoldalú fejleszté­sére. Az említettekből ered, hogy a szo­cialista társadalomban a nép képvi­selőinek kiválasztását nem határolja, nem befolyásolja a tulajdon- és egyéb privilegizált tényezők kerete, hanem olyan személyi értékekről van szó, amelyek a szocialista erkölcs szempontjából döntőek: például a po­litikai elvhűség, erkölcsösség, szak­­képzettség, és a tekintély a válasz­tók körében. A nemzetgyűlési, a szlo­vák nemzeti tanácsi, a cseh nemzett tanácsi és a nemzeti bizottsági vá­lasztások jelöltjeit a Nemzeti Front állítja. A jelölteket Csehszlovákia Kommunista Pártja és más politikai pártok s a Nemzett Frontban tömö­rült társadalmi szervezetek javasol­ják. A jelöltek Ilyen formában törté­nő javaslása képezi a zálogát annak, hogy a törvényekből fakadó előfel­tétel, ami a képviselő személyiségé­­. vei szemben támasztott igényeket il­leti — megvalósul. Ráadásul így ad­va van a lehetősége a politikai pár­tok, a szociális csoportok igazságos képviseletének, érvényesül a fiatalok és nők képviseletének és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek képviseletének elve. A képviseleti testületek jelöltjeit az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással választják meg. Általános alatt a polgár választási Jogát — az úgynevezett aktív válasz­tójogot — értjük, mindenfajta korlá­tozó megkötések, mesterkedések nél­kül. Választásra jogosult minden olyan csehszlovák állampolgár, aki a választások napján betöltötte 18. élet­évét, nemzetiségre, nemre, felekezet­­re, foglalkozásra, tartózkodási időre, szociális származásra, vagyoni viszo­nyokra és korábbi tevékenységre való tekintet nélkül. Nagyon szűk azon személyek kőre, akik nem választhatnak. Ide tartoz­nak azok a polgárok, akiket szellemi sérülés miatt jogerősen megfosztot­tak a Jogügyletekre való alkalmas­ságtól, avagy akiknek alkalmassága a jogt cselekményre Ilyen sérülés következtében korlátozódott. A vá­lasztási jogtól való megfosztástól meg kell különböztetni a választójog gya­korlásában való akadályt. A törvé­nyek ugyanis megszabják, liogy azok a polgárok, akik jogerős büntetésü­ket töltik le, vagy letartóztatásban vannak — nem szavazhatnak. A képviseleti testületbe megválaszt­hatják — s ez az úgynevezett pasz­­szív választójog — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden pol­gárát, akt választójoggal rendelkezik és a választások napján 21. életévét betölti. A választójog egyenlősége azt je­lenti, hogy minden egyes választónak csak egy szavazata van és minden egyes választó szavazatának azonos a súlya. A választójog egyenlőségét a törvények azzal biztosítják, hogy minden egyes választó csak egy he­lyen szerepelhet a választók névjegy­zékében. A 44/1971-es számú törvény ezt az elvet az 5. § 3. bekezdésében rögzíti. Hasonló rendelkezés található a többi választási törvényben Is. A közvetlen választójog azt jelenti, hogy a választók képviselőiket — a legalacsonyabb képviseleti testületek­től a legmagasabbakig — közvetlenül választják meg. Választási rendsze­rünkben a közvetett választás csak a bírák választására korlátozódik, aki­ket az illetékes képviseleti testületek választanak meg. Az Idei választáso­kon a 43/1971-es sz. Alkotmánytör­vény értelmében, amely módosítja az Alkotmány 86. cikkelyét s a csehszlo­vák föderációról szóló Alkotmány­törvény 30. és 130. cikkelyét, a kép­viselőket valamennyi képviseleti tes­tületbe ötéves Időszakra választjuk meg. Ezzel a törvényhozó a megbíza­tási időszak hosszát azonosítja a népgazdasági tervezés ötéves ciklu­sával. A titkos szavazás elvének megvaló­sítása azt jelenti, hogy a választók­nak módjukban áll úgy választani, hogy senki se állapíthassa meg a szavazás módját. A választási törvé­nyek rendelkezései értelmében a válqgztó személyesen módosítja a sza­vazólapot — meghagyja a jelölt ne­vét -vagy áthúzza azt —, az erre a célra szolgáló (helyiségben. A válasz­tó alapvető jogát, a személyes szava­zást módosították olyan kivételes esetekre, amikor a választó testi fogyatékosság vagy írástudatlanság miatt1 nem képes egyedül gyakorolni jogát; ezekben az esetekben egy má­sik választó Is bemehet vele a sza­vazólap módosítására szolgáló helyi­ségbe. ALASZUNK ^^KfRD&üKRC Fürdői m­gondoskodás A. P. olvasónk kérdezi: „Tel­jes gyógyulásom érdekében ke­zelőorvosom fürdő gyógykeze­lést írt elő. Személygépkocsival rendelkezem és mivel betegsé­gem nem zárja ki, hogy gép­kocsit vezessek, szeretnék gép­kocsival menni a fürdőbe. Sa­ját gépkocsi használata esetén jogom van az útiköltség meg­térítésére? Amennyiben nincs, mi a helyzet az útiköltség meg­térítését illetően? Milyen sze­mélyeket illet meg a fürdő gyógykezelés?“ Gyógyfürdői kezelést (önkén­tes Jutatás) a beteg több jog­cím alapján kérhet. Elsősorban ilyen kezelésben részesülhet a beteg a betegbiztosítási elmen és terhére (a dolgozók, bele­értve a nyugdíjasokat, ipari ta­nulók, bedolgozók, főiskolai hallgatók, mégpedig külföldi főiskolai hallgatók is, más sze­mélyek a betegbiztosításról szóló előírások szerint, a ter­melőszövetkezetek tagjai, az említett dolgozók 15 éven fe­lüli hozzátartozói); a szociális biztosítás címén és terhére (efsz-tagok, efsz-ben tartós jel­leggel dolgozó személyek, föld­­müvesszövetkezeti ipari tanu­lók, a szövetkezeti földműve­sek szociális biztosításáról szó­ló előírások értelmében, a nyugdíjasok, a nem dolgozó nyugdíjasok biztosításáról szóló előírások értelmében, valamint az említett személyek 15 éven felüli hozzátartozói); a beteg­­biztosítás címén és a szociális biztosítás terhére (írók, zene­szerzők, képzőművészek, építé­szek, tudományos dolgozók, új­ságírók, aktív művészek és ar­tisták, akiket az illetékes fő­szervezet elismert, a szociális biztosításról szóló előírások értelmében és az említett sze­mélyek 15 éven felüli hozzá­tartozói); a betegbiztosítás cí­mén és terhére a fegyveres erők keretében. Az állami egészségügyi igaz­gatóság számlájára gyógyfürdő kezelésben lehet részesíteni a 15 éven aluli gyermekeket ideg- és baleset utáni rehablli táciő egyes eseteiben; klvéte lesen mint ambuláns kezelést A már említett eseteken ki vül gyógyfürdői kezelésben le hét részesíteni: a) az olyan dolgozókat, akik­nek gyógykezelését egészen vagv részben megtéríti az üzem szakszervezete a kulturális és a szociális szükségletek alap­jából vagy az ösztönzési alap eszközeiből a költségvetési és a járulékot fizető szervezetek­ben: b) a termelőszövetkezetek tagjait, akiknek gyógykezelését egészen vagy részben megtérí­tik a szövetkezetek, esetleg a szövetkezeti szervezetek a kü­lön alapok eszközeiből; c) az egységes földműves­­szövetkezetek tagjait, valamint az egységes földművesszövet­kezetben tartós jelleggel dol­gozó személyeket (akik nem tagjai a földmíívesszövetkezet­nek és akik a szövetkezettel munkevtszonyban nincsenek!, akiknek gyógykezelését teljes egészében vagy részben meg­térítik a szövetkezetek a szo­ciális alapból; dj az olyan személyeket, akik gyógykezelésüket egészen vagy részben saját eszközeik­ből fedezik; ej idegeneket. Ami az útiköltség megtérí­tését Illeti a fürdőhelyre és vissza, tudatában kell lenni an­nak, hogy ezt csak akkor fo­lyósíthatják, (ha a beteg töme­ges közlekedési eszközt vett igénybe, a lehető legrövidebb utat választva lakóhelyéről, vagyis személyvonatot, 100 ki­lométeren felül gyorsvonatot, esetleg autóbuszt. Kivételeket csak akkor engedélyeznek, ha ezeket a beteg egészségi álla­pota indokolja és ha ezt a ke­zelőorvos ajánlja. Elsősorban gyorsvonat első osztályának, gyorsvonat igénybevételének (rövldebb út esetén), repülő­gép, hálókocsi igénybevételé­nek engedélyezéséről van szó. Kivételeket a szakszervezeti szerv engedélyez, mégpedig a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Egészségügyi Minisztériu­mának 22/1970. Ű. v. sz. utasí­tásaiban kimerítő módon felso­rolt esetekben. Magától érte­tődik, hogy a beteg az üzem­ben köteles a szakszervezeti szerveknek bemutatni az erre vonatkozó okmányokat, bizony­latokat, amennyiben az útikölt­ség megtérítését kért. Az eset­ben, ha a beteg fekvőhelyet bérelt a vonatban (nem háló­kocsi), az illetékes szakszer­vezeti szerv ennek árát is meg­téríti (a vonatjegy és az ágy árának megfizetését Igazoló számla bemutatása esetén), ha a lakóhely és a fürdőhely kö­zötti távolság nagyobb mint 300 km és ha a beteg éjjel uta­zott. Ilyen esetben csak másod­­osztályú gyorsvonatjegy árát térítik meg. Természetesen más közlekedést eszközt is igénybe lehet venni, amely utasok szál­lítására szolgál. Repülőgép igénybevétele esetén csak a személyvonatjegy árát térítik meg, illetve 100 km-en felül másodosztályú gyorsvonatjegy árét (a repülőjegy bemutatása alapján). A poggyász szállítási költsé­geit, a helyi villamos, autóbusz, trolibusz-jegy árát, e helyjegy árát a betegbiztosítás eszközei­ből nem térítik meg. Az úti­költségeket saját gépkocsi igénybevétele esetén sem térí­tik meg. Ugyanez érvényes ak­kor Is, ha más magán- vagy üzemi közlekedést eszközt vesznek Igénybe. Amennyiben a beteget az or­vosi utasítások durva megsér­tése vagy a gyógykezelési el­járás, Illetve a gyógyfürdő rendjének megsértése miatt bo­csátották el, vagy önkényesen megszakította, vagy idő előtt abbahagyta a gyógykezelést, úgy az útiköltségek megtéríté­sére nincs igénye. A konkrét esetben előnyö­sebb lesz az ön számára, ha vonattal vagy autóbusszal uta­zik a fürdőhelyre, mivel amint már említettük saját gépkocsi igénybevétele esetén nincs Jo­ga kérni az útiköltségek meg­térítését. A teljesség érdekében még szólnunk kell arról, hogy mire van igénye a betegnek mentő­autó igénybevétele esetén. A- mennyiben a beteg állapota megköveteli, hogy mentőautó­val szállítsák a fürdőhelyre, ezt a tényt a kezelőorvos köte­les igazolni. A kezelőorvos Iga­zolása alapján a mentőautó igénybevételét az illetékes nép­egészségügyi Intézet Igazgatója engedélyezi. Hazautazása ese­tén a fürdő igazgatója adja eb­be beleegyezését a kezelőorvos igazolása alapján. HIRDESSEN ÖN IS LAPUNKBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents