Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-18 / 37. szám
Van-e szőlőméz? Az I960, év nyara rendkívül aszályos volt. Ehhez járult a napi nagy meleg, azaz az évszaknak megfelelő hőmérséklettől eltérő magas hőmérséklet Is. A szokatlanul meleg időjárás miatt a szőlő korábban érett. Szeptember közepén megjött a kiadós esőzés. Ennek az lett a következménye, hogy a szőlőszemek megduzzadtak, majd az érett bogyók megrepedeztek és — amitől a szőlőgazdák nagyon tartottak — megindult a bogyók rothadása, megjelent a szürkepenész. Különösen a rizling rothadt erősen. Ezért a szőlőgazdák vagy előszüre teltek, vagy teljesen leszüreteltek. Szeptember 28- án és az azt követő napokban magam is tevékenyen részt vettem a szüretben az egyik rokonom szőlőjében. Ezekben a napokban derült, napsütéses nappalok voltak, 28 C° hőmérséklettel. Az említett szőlőben a szőlőfajta 70%-ban ún. kékfrankos. Itt volt alkalmam megfigyelni azt, hogy némelyik tőkén a megrepedt bogyókat milyen tömegekben lepik el a méhek. Egy-egy fürtön 5—15, sőt 20 méhet is megszámoltam. Ez a szám többnyire állandó volt, sőt gyarapodott, mert a távozók helyébe újak jöttek. Némelyik tőkén olyan zsongással dolgoztak, hogy úgy hallatszott mintha méhes közelében állna az ember. Az egyik szőlőszedő hangosan meg is jegyezte: annyi itt a méh és úgy „dörögnek“ mintha „eresztenének“ (dönögnek=zsonganak, eresztenek = rajt eresztenek ki a kasból, rajzanak, mindkét kifejezés tájszólás). Két szedőt meg is szúrtak a méhek. Ezek később már óvatosabban szedték az ilyen tőkéről. Előzőleg karójánál fogva megrázták a tőkét és csak miután a méhek felröppentek, vágták le a fürtöket. A harmadik szomszédban levő szőlősgazda, Maczkó Lajos bácsi, aki elmúlt 70 éves, elmondotta nekem, hogy ilyen tömeges méhjárásra nem emlékszik, de darázskártételre igen. Ugyancsak íö említette, hogy szedéskor több tőkével csak úgy boldogult, hogy jól megrázta, de erre úgy röpködtek a méhek, mintha „eresztenének“. Feltűnt nekem az is, hogy darazsat alig láttam egy-kettőt, de azokat sem magányosan, hanem a méhek között. Azt is megfigyeltem, hogy a méhek által dézsmált fürt egy sem volt penészedett, vagy csak nagyon kicsit, a bogyók azonban túlérettek és duzzadtak voltak. Az ilyen megduzzadt hipertóniás szemek repednek-meg. A szomszédos fürtökön penész is volt különböző mértékben. A bogyókon levő „lék“, amelyen keresztül a méhek a szőlő nedvét szívták, különböző nagyságú volt. Feltűnt, hogy a méhek által megszállt fürtökön sohase volt az összes bogyó egyidejűleg kikezdve. Ebből arra következtettem, hogy a szemek nem egyformán és egyidőben duzzadtak meg. Ezen a vidéken több méhes van a szőlőben, vagy pedig a lakóháznál levő méhes egy dűlőnyl távolságra van a szőlőtől. A szőlősgazdák részéről itt sohasem hallottam panaszt a méhek szőlőbeni kártételéről. Ennek magyarázata talán éppen az előbbi körülményben van, hogy maguk a szőlőtulajdonosok tartják méheiket a présház végében, vagy pedig ritka az olyan esztendő, amikor a méhek tömegesen lepik el a megrepedt fürtöket vagy a kártevőktől kikezdett bogyókat. Mind a szedők, mind pedig egyes szőlőgazdák azt kérdezték tőlem: mit csinálnak a méhek a szőlőszem levével? Mézet készítenek belőle válaszoltam. — Hát nem erjed meg a behordott szőlőlé a kaptárban, mint a must a hordóban? — Nem t— válaszoltam —, mert a méhek besűrítik és mézzé dolgozzák át! De olyan tömeget egyszerre nem is tudnak behordani, hiszen nem minden fürt és nem minden bogyó reped meg, azonkívül egy fürtön maximálisan általában 20 méhet számoltam meg. Tehát van szőlőméz is? — kérdezték tovább. Igen, de nagyon ritkaságszámba megy. Meleg időjárás esetén, korai szőlőérés idején a nedvesség következtében megrepedt szemekből, vagy pedig egyéb kártevők, mint a darázs, seregély stb. által, kikezdett szemekből a méhek gyűjtenek, főleg ha egyéb hordás nincs, mint ebben az esztendőben is történt. Erre igen alkalmas volt a nappali 25—28-fokos meleg. A 30-as években ilyen jelenségre figyeltem fel az édesapám szőlőjében elhelyezett méhesemben is. Sőt hivatkoztam a Bienen Vater nevű osztrák méhészeti szaklapra, amelynek 1934. évi decemberi számában Weipl cikket írt a szőlőmézről. Ebben elmondota, hogy egyes szőlős vidékeken az akkori meleg időjárás következtében a korai érés miatt a darazsak és rigók által kikezdett szőlőszemekből a méhek oly bőséges mennyiségben gyűjtöttek édes levet és készítettek belőle mézet hogy még pergetni is lehetett abból. Az egyik méhész ilyen pergetett szőlőmézet vitt be az akkori bécsi Méhészeti Iskolába azzal a kéréssel, hogy állapítsák meg kereskedelmi szempontból, valódi méz-e? A kémiai vizsgálatot dr. Maierhofer végezte, el, akit magát is nagyon érdekelte ez a termék. Az ő jellemzése szerint ez a szőlőméz sűrűnfolyós, sötétvörösbarna színű, megfelelő tükre és jó íze van, kissé fanyar utóízzel. Kémiai összetétele hasonlít a virágmézrez, azonban eltért a magas sázalékú nem cukorszerű anyagban. Sajnos, a szerző nem adott megkülönböz-Petéző anyák ujrapárzása Az anyák újrapárzásárói már több hírt olvastam. Kétségtelen, hogy az anya a petézés megkezdése előtt többször párzik. A petéző anyára azonban ma is érvényesnek tartják azt a szabályt, hogy nem párosodik újra. Ezzel magyarázható az is, hogy herepetéző anyák mindvégig azok is maradnak. Megfigyelésem alapján állítom, hogy a petéző anya is többször pározhat. Ugyanis egy meganyátlanodott rajnak petéző anyát adtam. Az anyásítás sikerrel járt. Néhány nap elteltével az új családnál három keret fiasítást találtam, szép sorrendben. Bizonyos idő után, amikor a családot újra átnéztem, meglepődtem. A fedett fiasítás hetven százalékában törpe herék foglaltak helyet. Alanyára gondoltam, de mivel az anya festve volt, kis nézelődés után ráakadtam. Munkásméhek gyűrűje vette körül és etetgették. Nem tudtam mást tenni, mint a három keret fiasítást erős törzscsaládok között szétosztottam. Ezekből a kaptárakból fedett munkásfiasításos kereteket tettem az új családhoz. Három hét elteltével kíváncsian bontottam kaptárt, hogy megnézzem, mi történt. Az anyát azonnal megtaláltam, torán színes festékkel. A csere által kapott fiasításos kereteken szabályos sorrendben nagy kiterjedésű fedett fiasítást találtam. Tehát az anya újra normálisan szaporított. Ezt látva arra a következtetésre jutottam, hogy az anya valószínűleg újra párzott. Ezt ugyan hitelesen nem állíthatom, ám tudok néhány megfigyelésről, ahol szintén hírt adtak egyegy anya újrapárzásárói. Husvéth Ferenc tető jellemzést a szőlömézről és úgy vélem érdekes lenne idevonatkozólag egy pollenanalitikai vizsgálat is. Végezetül felhozom, hogy Itt volt az alkalom a természetes szőlőméz előállítására, de a lehetőséget nem tudtam kihasználni, mert a jelenséget csak a szüretelés közben vettem észre, és már nem volt időm kísérleti méhcsalád beállítására. De talán más méhésztársnak sikerült ez és így megismerkedhetünk ezzel a mézféleséggel is, és egyben biztos feleletet adhatunk a címbeli kérdésre. Dr. Koppán József Gyümölcsöt szívogató méhek. 18. SZÁM 1 KERTÉSZET-MÉHÉSZÉT A Szabad Földműves szak mellékle te Jzámos háztáji termelő tü* relmetlenül várja a szüret idejét s előfordul, hogy korábban szedi le a szőlőt a kelleténél. Nem is kell mondanunk, hogy mennyi kárt okoz magának, hiszen az éretlen szőlőből jó, zamatos bor készítése lehetetlen. A szüret idejének megállapításánál — aszerint, hogy milyen bort akarunk készíteni — elsősorban a szőlő érettségét veszszük figyelembe. A teljes érésben levő siőlő a jó minőség mellett egyben a legnagyobb mennyiséget is adja. Az érettség külső jelei: a szőlőben aranyos elosztásban több tőkéről leszedjük a fürtöket és levelüket kisajtoljuk. Ez a művelet a próbaszüret. Ekkor legalább 6—8 kg szőlőből sajtoljunk 2,5—3,5 liter mustot. A mustból tiszta, sűrű szitán, vászondarabon vagy tölcsérbe helyezett kevés vattán át 1 liternyit megszűrünk. A mintamust cukortartalmát mustmérővel megmérjük. Ha a must cukorfoka még nem éri el a borvidék (termőhely) előző évjáratokban mért átlagát, s az időjárás engedi, úgy várunk. A próbaszüretet 2—3 nap múlva megismételjük. színanyag, hogy a vörösborszőlő zúzása után kapott cefréből nem sajtolják ki a mustot, hanem a héjjal együtt, azaz a héjon erjesztik. Az erjedés során felszabaduló széndioxid gáz szinte felhajtja a must felszínére a héjarészeket, amelyekből összeáll a „törkölykalap“. Ez okozza a vörösbor készítésénél a legtöbb gondot, mivel a kiemelkedő törkölykalapből a must már nem képes kioldani a színanyagot, és a levegővel való közvetlen érintkezés miatt elszaporodnak rajta a káros mikroorganizmusok, amelyek Idejében szüreteljünk! bogyók —megpuhultak, héjuk megvékonyodott és áttetsző, a fajtára jellemzően színeződött, a kocsányok bámulni kezdenek, a bogyók a bogyónyélről könyen leválnak. A szőlő érettségének belső jele, hogy elérte cukortartalmának legnagyobb fokát, amelyen túl a cukortartalom csak úgy szaporodik, hogy a bogyó leve a párolgás folytán kevesebb lesz. Ha a must cukortartalma elérte az átlagot vagy határozottan nem emelkedik, úgy megkezdjük a szüretet. Ha rothadás, tartós esős időjárás vagy egyéb körülmények veszélyeztetik a termést, akkor előbb szüretelünk. Ezt az eljárást nevezzük kényszerszüretnek. NE VÄRJUNK A SZÜRETTEL ecetesedést, penészedést okozhatnak, ezért a törkölykalapot rendszeresen el kell keverni a musttal. Ma már a korszerű szőlőtermesztő üzemek többségében olyan kádakban erjesztik a vörösborcefrét, amelyekben ötletes módon, az erjedéskor keletkező széndioxidgáz hasznosításával, önműködően oldják meg a törkölykalap mustba' való keverését. 1971. SZEPTEMBER 18. A TARTALOMBÓL • Zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban • Ősszel ültessük a gyümölcsfát • Aknázzuk ki az adott lehetőségeket • Flóris bácsi • Fóliás zöldségtermesztés a Szovjetunióban • „Flóra Olomouc 71“ képekben • Októberi figyelmeztető • Méhész a javából • Télire készülődés a méhészetben • Méhészek társasutazása 9 Van-e szolűméz? • Petéző anyák újrapárzása MIND A SZŐLŐ SZÜRETELÉSE, mind a borkészítés lelkiismeretes munkát követel. A szőlőgazdának akkor lesz öröme egész évi munkájának gyümölcséből, ha a hordókba magas cukortartalmú, egészséges must kerül, melyből kellemes, élvezetes bor érlelődik. Hiszen sok minden szükséges ahhoz, hogy ez a nemes ital minden szépségét bemutassa, ugyanakkor kevés kell hozzá, hogy élvezhetetlen itallá váljon. (—J VÖRÖS BOROK KÉSZÍTÉSÉRE legmegfelelőbb, ha a szőlőt éretten, de nem túléretten szüreteljük. Túlérett szőlőből szép színű vörös bort nem nyerünk. Ha a kék szőlő nem elég érett, akkor még kevés benne a festékanyag és a kelleténél nagyobb a savtartalma, a jó vörös bornak pedig inkább lágynak, mint savanyúnak kell lennie. Ha a kék szőlő rothadni kezd, minél előbb szüreteljük le, mert a penész elroncsolja a színanyagot. Egyszerű fehér borok (asztali borok] készítésére teljes érésben levő szőlőt szüreteljünk. Ilyen boroknál sem a kora, sem a késel szüret nem gazdaságos. Korábban szüretelve a teljes érésben elérhető mennyiségnél kevesebb és kisebb cukortartalmú, magasabb savtartalmú mustot nyerünk. A kései szüret okozta mennyiségi csökkenést az elérhető minőségjavulás általában nem fizeti meg. A SZÜLŐ ÉRETTSÉGÉT legjobban a must cukortartalma jelzi, ezért a szüret idejének pontos megállapításánál ezt vesszük irányadónak. A A „Flóra Olomouc 71“ központi sétányán szebbnél szebb virágokban gyönyörködhettek a látogatók. —- Képriportunk a 4. oldalon. Foto: s V - За JA akkor sem, ha a szőlőt kora őszi fagy érte, mert a megfagyott levelek elpusztulnak, s ezzel megszűnik a további cukorképződés lehetősége, az elpusztult bogyóhéj pedig vízáteresztővé válik. Ha a fagy még nem teljesen érett szőlőt ér, akkor a párolgással csökken ugyan a bogyó víztartalma, de a minőség nem javul. Az ilyen szőlő bora silány és fagyott ízű. A teljes érésben levő szőlő fagyása minőségi javulással is járhat, különösen ha a feldolgozás fagyott állapotban történik. A fagyott szőlők bora a túlérett (töppedt) szőlőből nyert borhoz hasonló. Ogy gondoljuk nem árt, ha néhány mondatban szólunk a vörös borok készítésének módjáról. A vörös borok jellegének kialakításában döntő a szín. A legelterjedtebb vörösbor szőlőfajtáink — az otelló kivételével — bogyőhúsában nem található .színanyag, csak a héjában. A színanyagot tartalmazó sejtek nyomása hatására csak az alakjukat változtatják meg, de nem hasadnak fel. Öthat százalékos alkoholtartalom viszont már felrepeszti a színanyagtasakok falát. Ezért legegyszerűbben úgy nyerhető
