Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-10 / 27. szám

1971. július 10. SZABAD FÖLDMŰVES Ankétzárás jutalmazással Pár nappal ezelőtt a CSEMADOK Lévai (Levice) Helyi Szervezeté­nek székhazában találkoztak szer­kesztőségünk képviselői lapunk aktív külső munkatársaival és né­hány iskolai pionírszervezet kép­viselőjével. E találkozón került sor az „Üt a kapitalizmusból a szocializmusba“ című ankét keretében megjelent cikkek, vala­mint a „Vörös csillag nyomában“ cím alatt megrendezett pionír cikkíróverseny nyilvános értéke­lésére. Pathó Károly, lapunk főszer­kesztője köszönetét mondott mind­azoknak, akik részt vettek e ne­mes mozgalomban, illetve hozzá­járultak ahhoz, hogy lapunk a Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 50. évfordulójának időszakában e történelmi ese­ményhez méltó keretek között je­lent meg. Az „Üt a kapitalizmusból a szo­cializmusba“ című ankét kereté­ben megjelent huszonnégy terje­delmes cikk — bár ihelyi jellegű eseményekkel foglalkozott — hi­teles képet adott azokról a har­cokról, amelyeket a megalakulá­sának ötvenedik évfordulóját ün­neplő kommunista pártunk folyta­tott a munkanélküliség, az adóter­hek ős a velejáró nyomor ellen, a kizsákmányoló társadalmi rend­szer megdöntéséért, hazánk füg­getlenségének -és népeink szabad­ságának megújulásáért, majd a szovjet hadsereg által felszabadí­tott hazánkban a szocialista tár­sadalmi rend győzelméért. Az em­lített cikkek ugyanakkor a szé­pülő életünket igazoló tények sokaságával bizonyították azt is, hogy pártunk mezőgazdasági po­litikája alapján létrejött szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaságunk­nak szép jelene és bíztató jövője van. Az ankét keretében megjelent cikkek értékelő bizottságának nem volt könnyű dolga, mert a huszon­négy jó és hasznos cikk közül ki kellett választania azt a tizenkét legjobb írást, amely az ankét sza­bályaival összhangban külön ju­talmat érdemelt. A felelősségtel­jes értékelés után a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy — az első díjat — 1100 korona értékű „Dolly“ márkájú táskará­diót, Kertész Pál kassai (Košice 1 lakos „Ragyog a reménycsillaguk“ című cikke, — a második díjat — 1000 ko­rona értékű „ZENIT“ В fényképe­zőgépet, Kovács István gömöri (Gemer) lakos „Vashittel, bátor­sággal“ című cikke, — d harmadik díjat — 720 ko­rona értékű „PENTACON-ELEKT­­RA“ fényképezőgépet, Belányi Já­nos deméndi (Demándice) lakos „Beteljesült álom“ című cikke, — a negyedik díjat — 670 koro­na értékű „OPEMUS“ fényképna­gyítót, Búkor József szímői (Zem­né) lakos „Harcos múlt, amely kötelez“ című cikke, —• az ötödik díjat — 450 koro­na értékű „PRÍM“ karórát, Pong­­rácz Gábor somorjai (Šamorín) lakos „Viruló élet a múlt rom­jain“ című cikke, — a hatodik díjat — 300 korona értékű „PRÍM“ karórát, Piershala József tornaijai (Safarikovó) la­kos „A gömöriek harca, reménye és beteljesülése“ című cikke, — a hetedik díjat — 250 korona értékű „PRÍM“ karórát, Jakab Sán­dor szirénfalvai (Ptrukša) lakos ' „Falu a Latorcza mentén“ című cikke, — a nyolcadik díjat — 177 ko­rona értékű festmény-másolatot, Gábris József érsekújvári (Nové Zámky) lakos „A szabadság kelet­ről érkezett“ című cikke, — a kilencedik díjat — 151 ko­rona értékű festmény-másolatot, Parajos László mérnök, szentesi (Plešany) lakos „Érdemes volt“ című cikke, — a tizedik díjat — 136 korona értékű festmény-másolatot, Farkas István čeláryi lakos „Megalázta­tástól az emberiességig“ című cikke, — a tizenegyedik díjat — 133 korona értékű festmény-másolatot, Kiss István palásti (Pláštovce) la­kos „Ma sorsuk irányítói, jólé­tük megteremtői“ című cikke, — a tizenkettedik díjat — 95 korona értékű festmény-másola­tot, Kovács Zoltán varbói (Vrbov­­ce) lakos „Biztos léptekkel az új cél felé“ című cikke érdemelte ki. ★ A lévai találkozón (hangsúlyozva volt az is, hogy a magyar tan­nyelvű kilencéves alapiskolák ti­zenöt pionírszervezete is példás munkát végzett azáltal, hogy la­punkon keresztül népszerűsítette azt a szép kezdeményező-készsé­get, amit a „Vörös csillag nyomá­ban“ elnevezésű országos pionír­verseny sikeres kibontakoztatása céljából tanúsított. A pionírszervezetek cikkei te­hát példákkal igazolták, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetisé­gű tanuló ifjúság nagy érdeklő­dést tanúsít pártunk történelmi harcai iránt, aktívan vesz részt a környezetszépítő munkában, nagy érdeklődést mutat a kultu­rális tömegmozgalom és a sporto­lás különböző formái iránt, tehát bizonyították azt, hogy ifjúságunk­ból új típusú, szocialista ember formálódik. A pionírszervezetek versenycik­keinek bíráló bizottsága — a kö­zölt cikkek minőségi sorrendje alapján: — az első díjat — 1090 korona értékű kisméretű biliárdasztalt, a Fegyverneki (Zbrojníky) Alapfokú Kilencéves Iskola (AKI) tanuló ifjúságának, — a második díjat — 840 koro­na értékű 15 db. trikót, az Ipoly­­szakállasi (Ip. Sokolec) AKI, — a harmadik díjat — 675 ko­rona értékű 15 db trikót, a Gömö­ri (Gemer) AKI, — a negyedik díjat — 290 koro­na értékű röplabda-felszerelést, - a Nagycétényi (V. Cetín) AKI, — az ötödik díjat — 285 koro­na értékű röplabda-felzsrelést, a Gútai (Kolárovo) AKI, — a hatodik díjat — röplabda­felszerelést, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) AKI, — a hetedik díjat — ugyancsak röplabda-felszerelést, az Ipolyba­­logi (Balog nad Iplom) AKI, — a nyolcadik díjat — 291 ko­rona értékű futballt pumpával, a Somorjai (Samorín) AKI, — a kilencedik díjat — 241 ko­rona értékű futballt pumpával a Köbölkúti (Gbelce) AKI, — a tizedik díjat — 110 korona értékű társasjátékot, a Tornaijai (Saforikovó) AKI, — a tizenegyedik díjat — 95 korona értékű társasjátékot pedig a Nagysallói (Тек. Lužany) Alap­fokú Kilencéves Iskola tanuló if­júságának ítélte oda. A jutalomtárgyakat lapunk fő­­szerkesztője ünnepélyes keretek között adta át a versenygyőztes ankétcikkek szerzőinek és az em­lített iskolai pionírszervezetek képviselőinek. Ahogy lehet A Pezinoki Gép- és Traktorállo­más szenei brigádközpontja a nö­vényápolásban igen jelentős se­gítséget nyújt. Duray János bri­gádvezető szerint évről évre na­gyobb területen irtják vegyszerek­kel a gyomot. Körzetükben 5493 hektár gabonát permeteztek Di­­kotexszel és Anitennel. Az első gyomirtó hatása 80, a másodiké 100 százalékos volt. A hazai gyárt­mányú Anitennel már 150 hektá­ron irtották a gyomot, igaz elég borsos az ára, de ahol erős a gyo­­mosodás, mint pl. a Horvátsky Grob-i, bernolákovói, vőki és sár­fiai mezőgazdasági üzemben, egy­részt szükséges, másrészt kifize­tődő az alkalmazása. A cukorrépa és kukorica nö­vényápolási munkáját is jelentő­sen megkönnyítették vegyszerek­kel. A hatás községenként, sőt táblánként eltérő volt, mégpedig a csapadék mennyiségétől füg­gően. Ezért néhány szövetkezet­ben a gyomirtó szerek kipermete­zése után megöntözték a földte­rületet, és így természetesen el­érték a várt hatást. A növényápolás idén igen sok fáradtságot, munkát igényelt. Sok helyen a gyom olyan gyorsan nőtt, hogy bizony néhány szövetkezet­ben a legjobb munkaszervezés mellett sem bírtak vele. Ezért mintegy 500 ha kukoricát Diko­­texszel permeteztek és elérték, hogy a gyom megfonnyadt, és a gépi kapálás után nem fenyegette túl nagy veszély a kultúrnövényt. A hatás tehát ebben az esetben nem üti meg a kívánt mértéket, de mégis segítség. A burgonya permetezése nem okozott különösebb gondot. Volt elég vegyszer és nagyon jól be­vált a Birlane, amely 100 száza­lékra elpusztítja a burgonyaboga­rat. Hosszan elbeszélgettünk a nö­vényvédelem, illetve a gyomirtás távlatairól. Jövőre már a kapások 60 százalékát permetezik gyomir­tószerekkel, de nézete szerint még jobban meg kell gyorsítani az üte­met, mert a mezőgazdaságban egyre kevesebb a munkaerő és főleg a csűcsmunkák idején van torlódás. (balia) Megállja a helyét A hivatalos munkaidő már rég végétért, de Mária Zelmano­­vát, a Zonctornyai (Tureň) EFSZ elnöknőjét még az irodában találom. Nagy halom papír hever az Íróasztalán. Egyrészt né­zegeti a gazdasági eredményekről szóló mutatószámokat, másrészt a másnapi munkabeosztáson töri a fejét, mert bi­zony, amint beszéd közben mondja, a növényápolás nagyon sok munkát kívánt az idén. A régebbi szárazság miatt a gyom­irtószerek sem hatottak kívánt százalékban, mikor meg lezú­dult a sok eső, akkor gyorsan feltört a gyom. A kis szövetke­zetben látták, hogy nem lehet itt sokat filozofálni, aki csak tehette, kapával a kézben „megrohamozta“ a kukoricafölde­ket. A határban dolgozott az elnöknő, az összes funkcionárius, még azok az állattenyésztési dolgozók is, akiket nélkülözni lehetett. A növényápolást tehát lényegében sikerült idejében elvégezni, a takarmány miatt viszont nagyon sokat főtt a feje. Nem ízlett, akkor az étel és az álom is elkerülte a szemét, s megfeszített munkával sikerült 60 százalékát eső előtt be­gyűjteni. Takarmánybegyűjtés, növényápolás, ennek tetejében még az aratási előkészületek, mind-mind sok gondot okoz. Azonban az időjárás okozta nehézségek ellenére jól felkészültek az aratásra, összes traktoruk üzemképes, bár egy kis utánjárás következtében. Az elnöknő ugyanis minden évben egy ideig hallgatja a különböző aktívákon az alkatrész ellátásról a pa­naszok, illetve a jobb ellátásra irányuló ígéreteket, aztán kapja magát, elmegy a fő elosztóba, vagy egyenesen a gyár­ul Terefere a gazdasági udvaron ha, és addig nem tér vissza, míg nem kap alkatrészt. Hát idén is így történt, és ezért üzemképesek a gépeik. Bizony már tizenhárom éve kormányozza ezt a kis, de jó eredményekkel gazdálkodó szövetkezetét. Homlokán mélyeb­bek lettek a redők, de kárpótolja őt az az érzés, hogy a fára­dozás nem volt hiábavaló. Már tizenkét éve nem vettek fel hitelt, sőt a rászorulóknak még kisegítésképpen kölcsönt is adtak. Elég belterjesen gazdálkodnak, hisz minden hektár utáh 234 kg húst és 520 liter tejet adnak el. Amikor az eredményekről beszél, felvidul az arca. Ha a tag­ság, a nagy család kerül szóba, akkor sem komolyodik el. Jól érzi magát ebben a kis faluban. Szencen lakik, de igazán itt van otthon. Valamikor a járási nemzeti bizottság mezőgazda­­sági osztályán dolgozott, akkoriban ismerte meg az embereket, megtanult velük bánni. Még a férfiak nyelvén is jól beszél. Soha nem vetették a szemére, hogy asszony. Jól összefogja a közösséget- és igyekszik a vezetőséggel együtt egyforma mércével fizetni a teljesítményért. Szocialista téren is gon­doskodnak a tagságról, asszonyról, férfiról egyaránt. Az asz­­szonyok például 25 ár háztáji földet kapnak, ha a férjük az iparban dolgozik. Ha családfenntartók, akkor fél hektárt. Beszélgetés közben megtekintjük a gazdasági udvart is. Két kerékpáron épp fejőnők érkeznek. Tóth Valéria és Gombkötő Teréz. Élénken elbeszélegtnek az elnöknővel. Jól esik egy kis eszmecsere a munka megkezdése előtt. Gyakran történik ez így, mert az elnöknk állandóan kérdezgeti a tagságot a problémák felől, vagy pedig tanácsokat kér a gazdálkodás javítására. A nap lassan leáldozik a láthatár mögött, de az elnöknő még visszatér irodájába, meghányja-veti a holnapi teendőket a jövő érdekében. (balia) Д nyugdíjasok is segítenek Aratási Nagy Lajos, az Izsai EFSZ agronónrusa a nyár elején komoly problé­mákról beszél. A szántóterület majd felén, 600 hektáron gabonaneműeket termesztenek, és ennek begyűjtése nem kis feladat. Meg a növényápolás is sok munkát ad. Sok kárt tett a drótféreg, mert nem tudtak Lidykolt vásárolni. Mintegy 60 mázsa féregirtóra lett volna szükségük, de csak az eső segített valamit. Azonban az örömbe üröm is vegyült, mert a csa­padék épp akkor hullott le, amikor a lucerna első kaszálását gyűjtötték. Bár nagy részét sikerült jó minőségben betakarítani, ötven hektár termése tönkrement. Hogy a jövőben ne érje a közöst hasonló károsodás, szárító berendezést építenek, amellyel a lucernát és a gabonaféléket is szárítják. A kukoricafélét gyomirtószerrel permetezték, a többit pedig kézi erővel ápolták. A munkával csak úgy bírtak megbirkózni, hogy a nyugdíjasok is szívesen segítettek, amikor csak idejük vagy egészségük engedte. -J-gondok A boldog nyertesek és képviselőik átveszik a jutalomtárgyakat. Három mezőgazdasági üzemben néztem szét aratás idején. Először a Kétyi (Kvetná) EFSZ gazdasági udva­rán. Bohák Mihály mázsamester a heretáblához irányított, mert ott dol­gozott a tagság zöme. Alig indultam útnak, Varga Sándor agronómussal találkoztam. A takarmánybegyűjtés miatt bizony kissé borult volt a han­gulata, de amikor a gabonafélékről váltottunk néhány szót, jobb kedvre derült, mert a 420 hektár búza és 440 hektár árpa, valamint a repce jó termést ígért. Azonban aggasztotta, hogy alkatrészhiány miatt nem volt még minden gép üzemképes, és úgy látszik, idén is betonúton kell szárí­tani majd a gabonát. A Csatai EFSZ-ben Cibula János agronómussal találkoztam, aki szin­tén jó termést vár; búzából 37, árpá­ból pedig 42 mázsát minden hektár­ról. Nehéz lesz az aratás, mert a sok esőzéstől megdőlt a gabona. A Felsőszemerédi (Horné Semerov­­ce) EFSZ elnökével, Matuska István­nal meghánytuk-vetettük az aratási felkészültséget. Nekik is 4ok problé­mát okoz a gyakori csapadék, azon­ban segített, hogy erős rostú búza­fajtákat vetettek, és ezek nem dől­nek meg olyan könnyen, mint a ke­vésbé ellenálló fajták. Kevés a gép az aratásohz, ezért a Korponai (Kru­pina) Gép- és Traktorállomástől há­rom kisegítőkombájnt kapnak. (palák)

Next

/
Thumbnails
Contents