Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-10 / 27. szám
1971. július 10. SZABAD FÖLDMŰVES Ankétzárás jutalmazással Pár nappal ezelőtt a CSEMADOK Lévai (Levice) Helyi Szervezetének székhazában találkoztak szerkesztőségünk képviselői lapunk aktív külső munkatársaival és néhány iskolai pionírszervezet képviselőjével. E találkozón került sor az „Üt a kapitalizmusból a szocializmusba“ című ankét keretében megjelent cikkek, valamint a „Vörös csillag nyomában“ cím alatt megrendezett pionír cikkíróverseny nyilvános értékelésére. Pathó Károly, lapunk főszerkesztője köszönetét mondott mindazoknak, akik részt vettek e nemes mozgalomban, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy lapunk a Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 50. évfordulójának időszakában e történelmi eseményhez méltó keretek között jelent meg. Az „Üt a kapitalizmusból a szocializmusba“ című ankét keretében megjelent huszonnégy terjedelmes cikk — bár ihelyi jellegű eseményekkel foglalkozott — hiteles képet adott azokról a harcokról, amelyeket a megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünneplő kommunista pártunk folytatott a munkanélküliség, az adóterhek ős a velejáró nyomor ellen, a kizsákmányoló társadalmi rendszer megdöntéséért, hazánk függetlenségének -és népeink szabadságának megújulásáért, majd a szovjet hadsereg által felszabadított hazánkban a szocialista társadalmi rend győzelméért. Az említett cikkek ugyanakkor a szépülő életünket igazoló tények sokaságával bizonyították azt is, hogy pártunk mezőgazdasági politikája alapján létrejött szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunknak szép jelene és bíztató jövője van. Az ankét keretében megjelent cikkek értékelő bizottságának nem volt könnyű dolga, mert a huszonnégy jó és hasznos cikk közül ki kellett választania azt a tizenkét legjobb írást, amely az ankét szabályaival összhangban külön jutalmat érdemelt. A felelősségteljes értékelés után a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy — az első díjat — 1100 korona értékű „Dolly“ márkájú táskarádiót, Kertész Pál kassai (Košice 1 lakos „Ragyog a reménycsillaguk“ című cikke, — a második díjat — 1000 korona értékű „ZENIT“ В fényképezőgépet, Kovács István gömöri (Gemer) lakos „Vashittel, bátorsággal“ című cikke, — d harmadik díjat — 720 korona értékű „PENTACON-ELEKTRA“ fényképezőgépet, Belányi János deméndi (Demándice) lakos „Beteljesült álom“ című cikke, — a negyedik díjat — 670 korona értékű „OPEMUS“ fényképnagyítót, Búkor József szímői (Zemné) lakos „Harcos múlt, amely kötelez“ című cikke, —• az ötödik díjat — 450 korona értékű „PRÍM“ karórát, Pongrácz Gábor somorjai (Šamorín) lakos „Viruló élet a múlt romjain“ című cikke, — a hatodik díjat — 300 korona értékű „PRÍM“ karórát, Piershala József tornaijai (Safarikovó) lakos „A gömöriek harca, reménye és beteljesülése“ című cikke, — a hetedik díjat — 250 korona értékű „PRÍM“ karórát, Jakab Sándor szirénfalvai (Ptrukša) lakos ' „Falu a Latorcza mentén“ című cikke, — a nyolcadik díjat — 177 korona értékű festmény-másolatot, Gábris József érsekújvári (Nové Zámky) lakos „A szabadság keletről érkezett“ című cikke, — a kilencedik díjat — 151 korona értékű festmény-másolatot, Parajos László mérnök, szentesi (Plešany) lakos „Érdemes volt“ című cikke, — a tizedik díjat — 136 korona értékű festmény-másolatot, Farkas István čeláryi lakos „Megaláztatástól az emberiességig“ című cikke, — a tizenegyedik díjat — 133 korona értékű festmény-másolatot, Kiss István palásti (Pláštovce) lakos „Ma sorsuk irányítói, jólétük megteremtői“ című cikke, — a tizenkettedik díjat — 95 korona értékű festmény-másolatot, Kovács Zoltán varbói (Vrbovce) lakos „Biztos léptekkel az új cél felé“ című cikke érdemelte ki. ★ A lévai találkozón (hangsúlyozva volt az is, hogy a magyar tannyelvű kilencéves alapiskolák tizenöt pionírszervezete is példás munkát végzett azáltal, hogy lapunkon keresztül népszerűsítette azt a szép kezdeményező-készséget, amit a „Vörös csillag nyomában“ elnevezésű országos pionírverseny sikeres kibontakoztatása céljából tanúsított. A pionírszervezetek cikkei tehát példákkal igazolták, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiségű tanuló ifjúság nagy érdeklődést tanúsít pártunk történelmi harcai iránt, aktívan vesz részt a környezetszépítő munkában, nagy érdeklődést mutat a kulturális tömegmozgalom és a sportolás különböző formái iránt, tehát bizonyították azt, hogy ifjúságunkból új típusú, szocialista ember formálódik. A pionírszervezetek versenycikkeinek bíráló bizottsága — a közölt cikkek minőségi sorrendje alapján: — az első díjat — 1090 korona értékű kisméretű biliárdasztalt, a Fegyverneki (Zbrojníky) Alapfokú Kilencéves Iskola (AKI) tanuló ifjúságának, — a második díjat — 840 korona értékű 15 db. trikót, az Ipolyszakállasi (Ip. Sokolec) AKI, — a harmadik díjat — 675 korona értékű 15 db trikót, a Gömöri (Gemer) AKI, — a negyedik díjat — 290 korona értékű röplabda-felszerelést, - a Nagycétényi (V. Cetín) AKI, — az ötödik díjat — 285 korona értékű röplabda-felzsrelést, a Gútai (Kolárovo) AKI, — a hatodik díjat — röplabdafelszerelést, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) AKI, — a hetedik díjat — ugyancsak röplabda-felszerelést, az Ipolybalogi (Balog nad Iplom) AKI, — a nyolcadik díjat — 291 korona értékű futballt pumpával, a Somorjai (Samorín) AKI, — a kilencedik díjat — 241 korona értékű futballt pumpával a Köbölkúti (Gbelce) AKI, — a tizedik díjat — 110 korona értékű társasjátékot, a Tornaijai (Saforikovó) AKI, — a tizenegyedik díjat — 95 korona értékű társasjátékot pedig a Nagysallói (Тек. Lužany) Alapfokú Kilencéves Iskola tanuló ifjúságának ítélte oda. A jutalomtárgyakat lapunk főszerkesztője ünnepélyes keretek között adta át a versenygyőztes ankétcikkek szerzőinek és az említett iskolai pionírszervezetek képviselőinek. Ahogy lehet A Pezinoki Gép- és Traktorállomás szenei brigádközpontja a növényápolásban igen jelentős segítséget nyújt. Duray János brigádvezető szerint évről évre nagyobb területen irtják vegyszerekkel a gyomot. Körzetükben 5493 hektár gabonát permeteztek Dikotexszel és Anitennel. Az első gyomirtó hatása 80, a másodiké 100 százalékos volt. A hazai gyártmányú Anitennel már 150 hektáron irtották a gyomot, igaz elég borsos az ára, de ahol erős a gyomosodás, mint pl. a Horvátsky Grob-i, bernolákovói, vőki és sárfiai mezőgazdasági üzemben, egyrészt szükséges, másrészt kifizetődő az alkalmazása. A cukorrépa és kukorica növényápolási munkáját is jelentősen megkönnyítették vegyszerekkel. A hatás községenként, sőt táblánként eltérő volt, mégpedig a csapadék mennyiségétől függően. Ezért néhány szövetkezetben a gyomirtó szerek kipermetezése után megöntözték a földterületet, és így természetesen elérték a várt hatást. A növényápolás idén igen sok fáradtságot, munkát igényelt. Sok helyen a gyom olyan gyorsan nőtt, hogy bizony néhány szövetkezetben a legjobb munkaszervezés mellett sem bírtak vele. Ezért mintegy 500 ha kukoricát Dikotexszel permeteztek és elérték, hogy a gyom megfonnyadt, és a gépi kapálás után nem fenyegette túl nagy veszély a kultúrnövényt. A hatás tehát ebben az esetben nem üti meg a kívánt mértéket, de mégis segítség. A burgonya permetezése nem okozott különösebb gondot. Volt elég vegyszer és nagyon jól bevált a Birlane, amely 100 százalékra elpusztítja a burgonyabogarat. Hosszan elbeszélgettünk a növényvédelem, illetve a gyomirtás távlatairól. Jövőre már a kapások 60 százalékát permetezik gyomirtószerekkel, de nézete szerint még jobban meg kell gyorsítani az ütemet, mert a mezőgazdaságban egyre kevesebb a munkaerő és főleg a csűcsmunkák idején van torlódás. (balia) Megállja a helyét A hivatalos munkaidő már rég végétért, de Mária Zelmanovát, a Zonctornyai (Tureň) EFSZ elnöknőjét még az irodában találom. Nagy halom papír hever az Íróasztalán. Egyrészt nézegeti a gazdasági eredményekről szóló mutatószámokat, másrészt a másnapi munkabeosztáson töri a fejét, mert bizony, amint beszéd közben mondja, a növényápolás nagyon sok munkát kívánt az idén. A régebbi szárazság miatt a gyomirtószerek sem hatottak kívánt százalékban, mikor meg lezúdult a sok eső, akkor gyorsan feltört a gyom. A kis szövetkezetben látták, hogy nem lehet itt sokat filozofálni, aki csak tehette, kapával a kézben „megrohamozta“ a kukoricaföldeket. A határban dolgozott az elnöknő, az összes funkcionárius, még azok az állattenyésztési dolgozók is, akiket nélkülözni lehetett. A növényápolást tehát lényegében sikerült idejében elvégezni, a takarmány miatt viszont nagyon sokat főtt a feje. Nem ízlett, akkor az étel és az álom is elkerülte a szemét, s megfeszített munkával sikerült 60 százalékát eső előtt begyűjteni. Takarmánybegyűjtés, növényápolás, ennek tetejében még az aratási előkészületek, mind-mind sok gondot okoz. Azonban az időjárás okozta nehézségek ellenére jól felkészültek az aratásra, összes traktoruk üzemképes, bár egy kis utánjárás következtében. Az elnöknő ugyanis minden évben egy ideig hallgatja a különböző aktívákon az alkatrész ellátásról a panaszok, illetve a jobb ellátásra irányuló ígéreteket, aztán kapja magát, elmegy a fő elosztóba, vagy egyenesen a gyárul Terefere a gazdasági udvaron ha, és addig nem tér vissza, míg nem kap alkatrészt. Hát idén is így történt, és ezért üzemképesek a gépeik. Bizony már tizenhárom éve kormányozza ezt a kis, de jó eredményekkel gazdálkodó szövetkezetét. Homlokán mélyebbek lettek a redők, de kárpótolja őt az az érzés, hogy a fáradozás nem volt hiábavaló. Már tizenkét éve nem vettek fel hitelt, sőt a rászorulóknak még kisegítésképpen kölcsönt is adtak. Elég belterjesen gazdálkodnak, hisz minden hektár utáh 234 kg húst és 520 liter tejet adnak el. Amikor az eredményekről beszél, felvidul az arca. Ha a tagság, a nagy család kerül szóba, akkor sem komolyodik el. Jól érzi magát ebben a kis faluban. Szencen lakik, de igazán itt van otthon. Valamikor a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán dolgozott, akkoriban ismerte meg az embereket, megtanult velük bánni. Még a férfiak nyelvén is jól beszél. Soha nem vetették a szemére, hogy asszony. Jól összefogja a közösséget- és igyekszik a vezetőséggel együtt egyforma mércével fizetni a teljesítményért. Szocialista téren is gondoskodnak a tagságról, asszonyról, férfiról egyaránt. Az aszszonyok például 25 ár háztáji földet kapnak, ha a férjük az iparban dolgozik. Ha családfenntartók, akkor fél hektárt. Beszélgetés közben megtekintjük a gazdasági udvart is. Két kerékpáron épp fejőnők érkeznek. Tóth Valéria és Gombkötő Teréz. Élénken elbeszélegtnek az elnöknővel. Jól esik egy kis eszmecsere a munka megkezdése előtt. Gyakran történik ez így, mert az elnöknk állandóan kérdezgeti a tagságot a problémák felől, vagy pedig tanácsokat kér a gazdálkodás javítására. A nap lassan leáldozik a láthatár mögött, de az elnöknő még visszatér irodájába, meghányja-veti a holnapi teendőket a jövő érdekében. (balia) Д nyugdíjasok is segítenek Aratási Nagy Lajos, az Izsai EFSZ agronónrusa a nyár elején komoly problémákról beszél. A szántóterület majd felén, 600 hektáron gabonaneműeket termesztenek, és ennek begyűjtése nem kis feladat. Meg a növényápolás is sok munkát ad. Sok kárt tett a drótféreg, mert nem tudtak Lidykolt vásárolni. Mintegy 60 mázsa féregirtóra lett volna szükségük, de csak az eső segített valamit. Azonban az örömbe üröm is vegyült, mert a csapadék épp akkor hullott le, amikor a lucerna első kaszálását gyűjtötték. Bár nagy részét sikerült jó minőségben betakarítani, ötven hektár termése tönkrement. Hogy a jövőben ne érje a közöst hasonló károsodás, szárító berendezést építenek, amellyel a lucernát és a gabonaféléket is szárítják. A kukoricafélét gyomirtószerrel permetezték, a többit pedig kézi erővel ápolták. A munkával csak úgy bírtak megbirkózni, hogy a nyugdíjasok is szívesen segítettek, amikor csak idejük vagy egészségük engedte. -J-gondok A boldog nyertesek és képviselőik átveszik a jutalomtárgyakat. Három mezőgazdasági üzemben néztem szét aratás idején. Először a Kétyi (Kvetná) EFSZ gazdasági udvarán. Bohák Mihály mázsamester a heretáblához irányított, mert ott dolgozott a tagság zöme. Alig indultam útnak, Varga Sándor agronómussal találkoztam. A takarmánybegyűjtés miatt bizony kissé borult volt a hangulata, de amikor a gabonafélékről váltottunk néhány szót, jobb kedvre derült, mert a 420 hektár búza és 440 hektár árpa, valamint a repce jó termést ígért. Azonban aggasztotta, hogy alkatrészhiány miatt nem volt még minden gép üzemképes, és úgy látszik, idén is betonúton kell szárítani majd a gabonát. A Csatai EFSZ-ben Cibula János agronómussal találkoztam, aki szintén jó termést vár; búzából 37, árpából pedig 42 mázsát minden hektárról. Nehéz lesz az aratás, mert a sok esőzéstől megdőlt a gabona. A Felsőszemerédi (Horné Semerovce) EFSZ elnökével, Matuska Istvánnal meghánytuk-vetettük az aratási felkészültséget. Nekik is 4ok problémát okoz a gyakori csapadék, azonban segített, hogy erős rostú búzafajtákat vetettek, és ezek nem dőlnek meg olyan könnyen, mint a kevésbé ellenálló fajták. Kevés a gép az aratásohz, ezért a Korponai (Krupina) Gép- és Traktorállomástől három kisegítőkombájnt kapnak. (palák)
