Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-18 / 37. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, ,1971. szeptember 18. Az őszi vetésnél a Bezosztájával is számolni kell! Ezért az a vállalat, amely csak ezt az egy fajtát termeszti, elég nagy rizikát vállal magára. Ezért inkább a fajták kombinációját ajánlanánk, az egy fajta termesztéséből eredő rizikó csökkentése érdekében. Nálunk egyelőre a Mironovszkája és a Bezosztája kombinációját tudjuk ajánlani. A P. P. Lukjanyenko akadémikus által Krasznodarban kinemesített Bezosztája jelenleg a világ legelterjedtebb búzafajtája, több mint 10 millió hektáron termesztik. Elterjedését kiváló minőségének és megbízható termőképességének köszönheti. 1970-ben a világ legtermékenyebb fajtájaként értékelték. A Mironovszkájával szemben bizonyos előnyökkel rendelkezik. Jobban bírja az intenzívebb tápanyagellátást, a megdőlésnek jobban ellenáll, a mag jobban ül a kalászban, tehát kisebbek a pergési veszteségek. Az utóbbi tulajdonsága a legértékesebb, a Bezosztája túlérett állapotban több hetet is kibír, minimális szemveszteség mellett. A kombájnosok is kedvelik e két fajta kombinációját, a munka jobban elosztható, először a kényesebb Misonovszkáját vágják, utána pedig a Bezosztáját. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a Bezosztája igényesebb a fekvésre, az agrotechnikára és a talajviszonyokra. Lényegesen jobb talajelőkészítést kíván az agronómustól, korábbi szántást és vetést, s nem utolsó sorban bőséges vetőmag-mennyiséget. E fajtának ősszel le kell gyökereznie és bokrosodnia. Ha az agronómus képtelen ezeket a feltételeket időben biztosítani, jobb, ha lemond a Bezosztájáról és más fajtához nyúl. Az egyes fajták biológiai követelményeit okvetlenül méltányolni kell, ez nem helyettesíthető sem szimpátiával, sem gyakorlottsággal. A komplex agrotechnika minden fajtánál meghatározó jelleggel bír, mind a Mironovszkájánál, mind a Bezosztájánál. Mindkét fajtát ismerni kell, s meg kell nekik adni, amit kívánnak. E véleményeket az agronómusnk figyelmébe ajánljuk. Gondolják át, ítéljék meg, egészítsék ki saját tapasztalataikkal, meglátásaikkal, és eszerint tájékozódjanak az idei őszben. A további években már más lesz a helyzet, új fajták hódítanak teret, nagyobb genetikai potenciállal. Az Auróra, a Kaukáz és a Jubilejnaja a tárgyalt fajtáknál még igényesebbek. Még nagyobb tudást, még nagyobb felkészültséget igényelnek az agronómustól. Aki azonban a Bezosztájával már eddig is kiváló eredményeket tudott elérni, bizonyára még többre lesz képes az újabb, még termékenyebb fajtákkal. VENDELÍN PÉTER mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának főagronőmusa fel Int mezőgazdasági szakember, nagy érdeklődéssel szernlélte két járás együttes szántóversenyét. A sikeres fialovól rendezvényen akadt ugyanis bőven látnivaló. No meg Gáspár Imre, a Horná Potôň-i (Felsőpatony) Efsz agronómusa olyan embertípus, aki szeret összehasonlításokat tenni, következtetéseket levonni: szóval okosodni, tanulni, tapasztalatokat gyűjteni. Azt tartja: a jó szakember holtig tanul! Bizony, már nem éppen fiatalon kezdett hozzá főiskolai tanulmányai elvégzéséhez. Vágya teljesült: megszerezte a mezőgazdasági mérnöki diplomát. * Az idei gabonatermést hoztam szóba. Nem zárkózott el a válaszadás elől. Készségesen tájékoztatott: árpából 45 és búzából 44 mázsát takarítottak be átlagosan hektáronként. — Milyen tapasztalatokat szereztetek a szovjet búzafajték termesztésével? — A Mironovszkája jobb a Bezosztájánál, ez tény. De ha több év átlagában ítéljük meg, akkor a Bezosztája javára billen a mérleg. Ugyanis a Mironovszkája fajta érzékenyebb a forróságra, s hamarabb besül... Mini-interjú egy mérnök-agronómussal A kísérletezés Gáspár mérnök életeleme. Igyekszik beférkőzni a növényvilág rejtelmeibe, s kideríteni a titkokat. Az Auróra 40 mázsával fizetett, a Kaukáz 44-gyel. Természetesen ettől az eredménytől nincsenek nagyon elragadtatva. Keresik, kutatják az alacsony hektárhozam okát. — Hanem a Jubilejná 50 búzafajta már hálásabb volt: 1969- ben még csak 50 kg-ot, tavaly már 24 mázsát, s az idén (10 hektárról) már 578 mázsát takarítottunk be. * Nagyon is érdekelt, minek tudja be e kiváló hektárhozam elérését. — Elsősorban idejében végeztük az istállótrágyázást. Az elövetemény korán lekerült, s így jó talajelőkészítést végezhettünk, ami nagyon fontos előfeltétele a bő repcetermésnek. Köztudott, hogy az őszi repce jól meghálálja a szakszerű műtrágyázást. — És mennyi műtrágyát kapott hektárja? — kíváncsiskodtam. A következő választ kaptam: — Vetés előtt 80 kg nitrogén-, 80 kg foszfor- és. 160 kg káli-műtrágyát használtunk fel tiszta tápanyagban számítva. No és a levéltrágyázáskor, tavasszal 30 kg nitrogénműtrágya serkentette a növénykultúra fejlődését. A mérnök-agromómus ezt még kiegészítette azzal, hogy az idén kevesebb volt a rovarkártevő. Az időjárás nemcsak a vetésnél, hanem az egész tenyészidő alatt aránylag kedvező volt. Egyenletesen érett be a termés, amit sikeres betakarítás követett. (kovács) Ilyen még nem volt # Rekorderedmények a gabonatermesztésben ф Búzából 44, árpából 40 q átlaghozam ф A Bezosztája ismét bizonyított ф Növelik az új fajták vetésterületét ф Célkitűzésük — az 50 q átlaghozam elérése ф A Dunajská Streda-i járás hazánk legproduktívabb mezőgazdasági termeléssel rendelkező járásainak egyike. A mezőgazdasági termelés szinte valamennyi szakaszán kitűnő eredményekről adhatnak számot a termelők. A gabonatermelésben is párját ritkító eredményeket mutattak fel az utóbbi néhány esztendőben. A búza járási átlaghozama megközelíti a 44 mázsát. A mezőgazdasági üzemek összesen 16 ezer 996 hektáezer hektáron termesztettük, ennél a fajtánál 33,9 q volt az átlagos hektárhozam, tehát 0,10 q-val több az előbbinél. 19B9-ben a Mironovszkája fajta vetésterülete 150 ezer hektárról 235 ezer hektárra növekedett, az átlagos hektárhozam e fajtánál ebben az évben 32,6 q volt. A Bezosztája vetésterülete gyakorlatilag nem változott, e fajta hektárhozama azonban 35,15 q volt, vagyis 2,6 mázsával több mint a Mironovszkájánál. Alapjában véve hasonló volt a helyzet az utóbbi két évben is. Az 1971-es év eredményei még nincseúek részletesen feldolgozva. Öszszesített eredményekkel csak a Dunajská Streda-i és a trnavai járásból rendelkezünk. E két járás eredményei azonban sokat mondanak és tanulságul szolgálhatnak a többi járás agronómusainak is. Kezdjük tehát a Dunajská Streda-i járással. E járás mezőgazdászai a haladó búzatermesztés úttörői közé tartoznak. Az* átlagos hektárhozam tekintetében már több éve az élen járnak nemcsak szlovákiai, de országos viszonylatban is. Az itteni szakemberek véleménye szerint — s véleményüket én is osztom — a járás kiváló eredményeihez főleg a Bezosztája járult hozzá, e fajtát itt kivételesen nagyobb területen termesztik, mint a Mironovszkáját. Az idén ebben a járásban 11100 ha volt a Bezosztája vetésterülete, átlagos hektárhozama pedig 43,61 q. A Mironovszkája vetésterülete csak 4260 hektár volt, s a hozam is kisebb — 43,21 q/ha. A trnavai járásban az idén 16 800 hektáron termesztettek Mironovszkáját 41.9 mázsás átlagos hektárhozammal. Bezosztáját mindössze 1600 hektáron termesztettek, a hektárhozam azonban csaknem 3 mázsával nagyobb volt, 44,8 q/ha! Ezek az eredmények azonban nem általánosíthatók. Az 1970/71-es gabonatermesztési év ugyanis a Mironovszkája számára volt kedvezőbb, főleg a tavaszi időszak felelt meg jobban ennek a plasztikus fajtának. Ez a fajta jobban ki tudta használni a júniusi esőket is és a hűvösebb időjárást. A lassú érés következtében a Mironovszkája úgyszólván sehol sem vált túléretté, és ennek döntő jelentősége volt. A betakarítási veszteségek minimálisak voltak, s nyugodtan állíthatom, hogy ilyen alacsony szemveszteséget ennél a fajtánál az utóbbi tíz év alatt nem tapasztaltunk. A Mironovszkája kétségkívül kiváló fajta. Plasztikus, vagyis jó az alkalmazkodó képessége s csaknem minden fekvésben jól fejlődik. Azonban hiányosságai is vannak, könnyen megdől és éréskor elég nagy a szem pergése. Túlérett állapotban a betakarítása lényeges veszteségekkel jár. Termésbecslés A különböző termelési nehézségek ellenére Is átlagosan jő eredményeket éltek el a múlt évben Szlovákia cukorrépatermesztő mezőgazdasági üzemei. Egy hektárról átlagosan 375 mázsa cukorrépát takarítottak be. A termelési feltételek idén sem alakultak valami jól. Ennek ellenére úgy mutatkozik a helyzet, hogy az eredetileg tervezett mennyiségnél 30 százalékkal több terményt értékesítenek majd a termelők. A chotíni szövetkezetben mindössze 45 hektáron termesztik a cukorrépát. Lamy elvtárs, a szövetkezet elnöke 400 mázsa átlagos hektárhozamra számít ennél a növényféleségnél, ami annyit jelent, hogy jőcskán túlszárnyalják a múlt évi hozamot. örvendetesen alakul a helyzet a Dulov Dvor-Í Állami Gazdaságban is. Ök összesen 140 hektáron termesztik a szőbanforgő növényt. A tapasztalt szárazságok ellenére is kitűnő állapotban van (a múlt évihez viszonyítva) a növényzet. A gazdaság vezetői eredetileg úgy tervezték, hogy ennél a kultúránál 360 mázsa átlagtermést érnek el. Most, pár nappal a betakarítás megkezdése előtt, helyszíni terepszemlét. Illetve termésbecslést végeztek. Az Illetékesek nyilatkozata alapján feltehető, hogy a 400 mázsás átlaghozamot is. elérik. Ez pedig már elismerésre méltó eredmény, kiváltképpen akkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a múlt évben mindössze 330 mázsánál tartottak. A gazdaság vezetőivel folytatott beszélgetésem során azt is megtudtam, hogy a cukorrépa betakarításának gépesítése egyelőre nincs teljes mértékben megoldva. Idén mindössze 60 hektár termését tudják teljesen gépesített módszerrel betakarítani. A többit a hagyományos, részben gépesített mód alkalmazásával gyűjtik be. Mint ismeretes, a cukorrépa egyike azon növényeinknek, melyek lényeges hozamnövekedéssel reagálnak a termesztési feltételek javulására. Ezen növény mér a termény összetétele alapján Is a vízlgényes kultúrák közé sorolható. Érthető tehát, hogy az egyéb feltételek kedvező alakulása mellett fontos szerepet játszik a gazdag termés megalapozásában a csapadék, illetve a talajnedvesség is. Mivel idén sem volt valami kedvező a természetes csapadék mennyisége, valamint a lehullott csapadék időbeni eloszlása, számítani lehet azzal, hogy ezen termelési szakaszon azok a gazdaságok érik el a legjobb eredményt, melyek már bevezették az öntözéses gazdálkodást. (kádek) Érdekes összejövetel volt A komárnoi járás a nyugatszlovókiai kerületben — gabonatermesztési szempontból — az utolsó előtti helyen végzett, holott az előző években az élvonalba tartozott. A járás mezőgazdasági dolgozói, felelős vezetői elhatározták, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy javítani tudjanak a nemkívánatos helyzeten. Ezért rendezték meg augusztus 31- én a Dulov Dvor-i Állami Gazdaság üléstermében a gabonatermesztők járási méretű találkozóját, eszmecseréjét, melyre meghívták többek között dr. S p a 1 d o ň akadémikust, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola professzorét is. Az egynapos eszmecsere folyamán a termelők őszintén feltárták a termelésben jelentkező problémákat, kicserélték nézeteiket és tapasztalataikat, beszámoltak további terveikről, lehetőségeikről. Az értekezlet résztvevői egyhangúlag megegyeztek abban, hogy az utóbbi években főleg a kukoricatermesztés fellendítésén fáradoztak, s közben az egyéb gabonafélék termesztési problémái héttérbe szorultak. Kiderült, hogy az egyes agrotechnikai intézkedések nincsenek megfelelő színvonalon, s ezek minőségének javítása, a fokozott és ésszerű tápanyagpótlás, valamint az új fajták termesztésbe vétele és a fajta szerinti agrotechnika pontos betartása jelentős mértékben hozzájárulhat az eredmények javulásához. Az értekezlet részvevői elhatározták, hogy kölcsönösen segítik egymást a jé eredmények elérésében. Erejüket és tudásukat latba vetve küzdenek az ötödik ötéves tervidőszak célkitűzéseinek megvalósításáért, a termelés színvonalának javításáért. i —bor— 120 q egy hektárról ron termeltek búzát. A járás búzatermesztése a Bezosztája és a Mironovszkája fajtákra alapozódik. Bezosztáját 11 ezer 109 hektáron termeltek, Mironovszkáját pedig 4 ezer 258 hektáron. Míg a szomszédos komárnol járásban „csődöt“ mondott n Bezosztája, addig náluk jó hozamokat adott. Ennél a fajtánál 43,61 mázsa hektáronkénti átlaghozamot könyveltek el, járási méretben számítva. A Mironovszkája valamivel kevesebbet, átlagosan 43,21 mázsát adott egy hektáron. Az üzemek felelős dolgozói, akárcsak pár évvel ezelőtt, ma sem zárkóznak el az új fajták elől. Annak ellenére, hogy az említett két fajta már évek óta jó terméshozamokat nyújt, lehetőséget adnak az új fajtáknak is arra, hogy bizonyítsák létjogosultságukat, termelési előnyeiket. Idén minden üzemben foglalkoztak valamilyen új fajta kisebb-nagyobb területen történő termesztésével. Az eredmények alapján az Auróra, a Kaukáz és a Diana bizonyult a legjobbnak, de a Jubilejná 50 ás a Libellula is többet termett egy hektáron, mint amennyi a búza járási átlaghozama volt. Az Auróra pl. 53,71 q, a Kaukaz 53,70 q, a Diana 53, a Jubilejná 50 pedig 51,19 mázsa átlagtermést adott. Valamivel gyengébb volt a Libellula—50, 55 q/ha, a Pannónia 43,57 q, és a Rannaja 30,75 q/ha átlaghozama. Ezenkívül még több fajtát is termesztettek kísérletképpen, s ezeknél 883 hektáron 47,59 mázsa átlagot értek el. A fentiek világosan rámutatnak arra is, hogy a járás búzatermelőt nem elégedtek meg az elért eredményekkel, hanem további lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az új fajták termesztésbe vételével még sikeresebbé tehessék ezt a termelési ágazatot. A járás búza termelői derűlátóak, s tegyük hozzá — joggal, hiszen ha így haladnak előre a fejlődés útján, akkor hamarosan félszáz mázsa járási átlaghozammal büszkélkedhetnek. Ez az időszak talán már nincs is olyan messze, hisz a járásban összesen hét olyan gazdaság van — KIúőovec, Jurová, Cilizská Radvaň, Medveďov, Veiké Blahovo, Horný Bar és Topolovec — amelyek már túljutottak a „bűvös“ határon, vagyis az ötven mázsás átlagon. így aztán érthető, hogy a többi gazdaság is igyekszik követni példájukat. Ha mér a gabonatermesztésről beszélünk, szóljunk néhány szót az árpáról is. A 8 ezer 408 hektár területen termesztett tavaszi árpa 39,94 mázsa járási átlaghozamot nyújtott. A legjobb termést a Diamant ,42,29 q/ha, a Dénár 41,42 q/ha és a K—G4 40,94 q/ha fajták biztosították. Pongrácz Gábor Üj búzafajtát nemesített ki Michail Tovstik kirgiz nemesítő. Az új búza egyik érdekessége, hogy a növény össz súlyának 60 százalékát a kalász súlya adja. A múlt évben a kísérleti termesztés során igen jő termést biztosított. Egy hektáron 120 mázsát is termett. A keresztezéssel létrehozott fajta, nagy kalászt és alacsony, erős szárat örökölt elődeitől. A kalász némely esetben 150 magot is tartalmaz. Ez a fajta kitűnően megfelel az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemekbe. További jő tulajdonsága, hogy kedvezően reagál a fokozott, de ésszerű tápanyagpótlásra, műtrágyázásra. (TASS) Az ötödik ötéves terv első évében Szlovákiában olyan rekordtermést értünk el búzából, mely bátran hasonlítható össze a mezőgazdaságilag legfejlettebb országok terméseredményeivel is. A búza hektárhozamának országos átlaga Szlovákiában 35 mázsa volt, a nyugat-szlovákiai mezőgazdászok átlagos eredménye pedig túljutott a 40 mázsán. A legjobb átlagos eredményeket a Dunajská Streda-i (43,89 q), a Nové Zámky-i (42,55 q), a trnavai (42,3 q) és a galántai (41,45 q) járásban érték el. Több mint húsz mezőgazdasági vállalat a búza egész vetésterületén 50 mázsán felüli átlagos hektárhozamot ért el, a rekordtermések esetenként elérték a 60, 70, sőt a 80 mázsát is. E forradalmi változás a szlovák mezőgazdaságban a mezőgazdászokagronómusok többéves alkotó munkájának köszönhető, akik az idén a tudományos ismereteken alapuló komplex agrotechnika és az új nagyteljesítményű fajták felhasználásával, intenzív növénytáplálással, a betegségek, kártevők és gyomok elleni eredményes harccal eddig még soha nem látott eredményeket értek el. A hektárhozamok növelésében kétségkívül nagy szerepük van a szovjet fajtáknak, elsősorban a Mironovszkájának és a Bezosztájának, melyek nálunk a fajtaösszetétel alapját képezik. Ezekkel a fajtákkal volt bevetve Szlovákiában a búza vetésterületének 95 °/o-a, a maradék 5 %-on főleg saját fajtákat, Diana Il-t, Pavloviceit, Kaštickát, valamint a német Jubilart és a Hadmerslebener Qualitast termesztettük. Mezőgazdászaink között eltérő nézetek alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy a Bezosztája fajta megmaradjon-e a további termesztésben, vagy nem-e volna célszerű ezt is a Mironovszkájával helyettesíteni. Való Igaz, nálunk а V. N. Remeszlo akadémikus által kinemesített Mironovszkája 808-as fajta dominál. A vetésterület háromnegyedén termeljük ezt a fajtát, míg a Bezosztájának csak a vetésterület egyötöde jut. Ez az arány már több éve fennáll, és csak a még nagyobb teljesítményű fajták bevezetése változtathatja meg. A Bezosztája kiszorítását célzó vélemények lényegében alaptalanok, szakmai és logikai szempontból indokolatlanok. Előfordulhatott, hogy egyes helyeken az idén a Bezosztája kisebb hozamot adott, mint a Mironovszkája. Ez azonban kevés indok arra, hogy pálcát törjünk felette. Nézzük meg, hogyan egészítették ki egymást ezek a fajták az elmúlt években. 1968-ban a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a Mironovszkáját több mint 150 ezer hektáron termesztettük, az átlagos hozam 33,8 q volt. A Bezosztája fajtát mintegy 60
