Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-18 / 37. szám
Szabad Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. szeptember 1B. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 37. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Sok munkát ad az ősz AIír értek véget a nttrai össz-szlovákiaí aratási ünnepségek, máris az őszi munkákra kell gondolnunk. Az idő nem vár és a munkákat terv szerint, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő időben elvégezni, mert csak így koronázhatja siker • munkánkat. Az idei terméseredményekkel kapcsolatban egymás után hangzanak el a nyilatkozatok. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere dr. B. Večera a végleges eredményekről tájékoztatta az újságírókat. Ezek szerint az idei gabonatermés (beleszámítva a kukoricát is) a legnagyobb államunk történetében. Ilyen mennyiségre csak az ötéves terv utolsóelőtti évében számítottunk. A gabona átlagos hektárhozama a Cseh Szocialista Köztársaságban 30, a Szlovák Szocialista Köztársaságban pedig 32 mázsa volt. Az idei termelési eredménnyel az 1933-as év rekordtermésénél 289 ezer tonnával termeltünk többet gabonából (ebben az esetben kukorica nélkül), pedig akkor a gabonafélék vetésterülete 813 ezer hektárral több volt. A gazdag termés több együtthatónak köszönhető: kedvezett az Időjárás Is, Jobb volt a tápanyagellátás, és a termőterület 85 százalékán termeltünk nagy termőképességű búzafajtákat, elsősorban a szovjet Mironovszkája búzafajtát. Az idei aratási munkákat rendkívüli magas fokon gépesítettük, például a termés 97 százalékát kombájnnal gyűjtöttük be. A Dunajská Streda-1, Nové Zámky-i, Prerovi és más járásokban 13—15 nap alatt gyűjtötték be a termést. Azonban megjegvzendő, hogy közel félmillió tonna szemet helyeztünk el ideiglenes raktárakban. Mezőgazdasági üzemeink a CSKP megalakulása 50. évfordulója, valamint a XIV. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeiket túlteljesítve, jelentős mennyiségű gabonát adtak terven felül az állami alapokba. Az őszi repce eladási tervét 126,6 százalékra teljesítették. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter közölte az újságírókkal a szakemberek becsléseinek eredményeit, ami Í szerint a kapások is jó termést adnak. Előreláthatólag a cukorrépa (a körzeti, jellegű szárazságok ellenére is) a Cseh- Szocialista Köztársaságban 306,6 mázsás, a Szlovák Szocialista I Köztársaságban pedig 370 mázsás hektárhozamot ad. A bur-SS gonya hektárhozama is nagyobb lesz a tavalyinál. Kukorica is rekordtermést nyújt a legtöbb körzetben, azonban egyes részeken a kánikula és a hosszan tartó szárazság következtében gyenge lesz a termés. A komló hektárhozama a múlt évinél kisebb lesz, azonban sokkal jobb lesz a sörgyári minősége. Az őszi munkák idején mintegy 20 millió tonna mezőgazdasági terményt kell szállítani és ez bizony nem kis feladat elé állítja a mezőgazdasági üzemek gépparkjait és a ČSAD teherszállítási szolgálatát. Figyelembe kell venni, hogy a cukorrépa termőterülete 4000, a burgonyáé 3000, a kukoricáé pedig 12 ezer hektárral nagyobb, mint a múlt évben. Tehát több szállítóeszközre van szükség, azonban mivel nem számíthatunk a gépparkok lényeges bővítésére, jobban ki kell használni a szállítóeszközöket. Vannak olyan elgondolások, hogy a Tatra- 111, a Tatra-138, a Škoda-706 és más nagy teherbíró képességű teherautókat hasonlóan kölcsönöznék egymás között a járások, mint aratás idején a kombájnokat. Ily inadon oda lehet csoportosítani a szállítóeszközök zömét, ahol a legna-S gyobb szükség van rájuk. A ČSAD és a ČSD, valamint a cukorgyárak között már megkötötték a szállítási szerződéseket, és ugyanilyen szerződések alapján bonyolítják ie a burgonyaszállítást a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok, illetőleg a ČSAD és a ČSD között. Az ősz tehát sok munkát ad, azonban, .ha jól megszervezzük a begyűjtést, a szállítást, hasonló sikerrel gyűjthetjük be az őszieket, mint a gabonaféléket. ___________________ NAGY KIRAKAT (SZEPTEMBER 11-TÖL 20-IG) Az elmúlt hét végén nyílt meg Brnnban a XIII. nemzetközi gépipari vásár, amelyen 30 ország 1500 kiállítója mutatja be gyártmányait. Az idei nem zetközi árubemutató főleg az eladók és a vevők találkozóhelye. A vásárnak nagy jelentősége van a KGST-be tömörUlt országok szempontjából is. De általában azért, mert új kapcsolatok létesülnek, a meglévők elmélyülnek és a vásár ideje alatt számos nagy jelentőségű kereskedelmi szerződés megkötésére került sor. MEGÉRDEMELTEN ÜNNEPELTEK A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztői SZLOVÁKIÁBAN 25 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA A társadalmi életben végbement forradalmi változások szükségessé tették a gazdasági életben is a forradalmi átalakulásokat. A CSKP ezért hirdette meg a mezőgazdaságban a kollektív nagyüzemi termelésre való áttérés szükségességét, mint a mezőgazdasági termelés magasabb színvonalra emelésének egyetlen lehetőségét. ■ - , . . Természetesen az átszervezett mezőgazdaságban is nagyon sok feltétele van a termelés fokozásának, a beruházások gazdaságosságának, hatékonyságának. Az egész sor tényezőközül az egyik legfontosabb a magas szakképzettségű káderek átgondolt tevékenysége. Már a második világháború utáni években világossá vált, hogy újtípusú nagyüzemi vezető szakemberek képzésére lesz szükség, akiknek nem egy tulajdonost kell szolgálniuk, hanem a falu közösségét ahol a tulajdonviszonyok megváltoztatása folytán máshogyan alakul a dolgozó kollektíva és a szakember viszonya. Az úgynevezett Szlovák Államban B-ratislavában tevékenykedő technikai főiskola mellett 1941-ben kezdődött -meg a mezőgazdasági mérnökképzés, amely iránt az akkori viszonyok között is nagy volt az érdeklődési A háború befejezése után kevésnek bizonyult az elhelyezkedési lehetőség Szlovákia fővárosában s ezért a mezőgazdasági és erdészeti mérnökképző részleget 1946-ban Košicére (Kassa) helyezték át, ahol mint önálló főiskola nyílt meg a Szlovák Nemzeti Tanács irányításával. Közben az egész országban teljes ütemben folyt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezért egyre sürgő sebbé vált, hogy az. egész főiskolai oktatást, nevelést alárendeljék a szót cialista termelés követelményeinek, melyben a jó szakmai felkészültség mellett egyre nagyobb szerep jut az újtípusú kommunista vezető egyéniség kinevelésének. Ezért kormányhatározat értelmében megszüntették a közös mezőgazdasági és erdészeti mérnöki képzést, s önálló mezőgazdasági főiskolát nyitottak nyitrai székhellyel. Egyben megszüntették a Košicén tevékenykedő állatorvosi főiskolát, s mint állategészségügyi kart a növénytermesztési és állattenyésztési mellé csatolták. (Az állatorvosi kar az 50-es évek végén visszakerült Košicére és 1969-től mint önálló főiskola működik.) A mezőgazdasági főiskola irányítóinak sok gondot okozott a tantermek, internátusok és a megfelelő felszerelések hiánya. Ez a gond már a múlté, s napjairikban valóban korszerű mezőgazdasági ' főiskolával büszkélkedhetünk, ahol minden lehetőség megvan a. sokoldalú szakemberek képzésére. • Jelenleg öt tanítási irányzat van1 a főiskolán: ^növénytermesztést Ifitotechnikai), állattenyésztési, üzemszervezési-ökonómiai, talajjavító és gépesítő. Á főiskolai tanulmányi időszak öt év, vagyis, ha sikeresen elvégezték, mérnöki oklevelet szereznek a'hallgatók. A-’ tanulók száma Nitrán 1952-ben mindössze 656 volt, s az idei tanévben már 3759-en kezdik meg az iskolaévet. Eddig az első osztályban rendszerint toborozni kellett a hallgatókat, örvendetes, hogy az idén már mintegy 70 százalékkal jelentkeztek többen, mint amennyit az előirányzat szerint felvehettek. (820). A főiskolán 60 külföldi .diák is tanú). A . nitrai Mezőgazdasági Főiskolán az elmúlt évek során 6999-en szereztek , mérnöki oklevelet. Közülük 863-an olyanok, akik mint bevált mezőgazdasági vezetők, kiváló dolgozók három év alatt végezték el a főiskolát. Nagy lépést jelent előre, hogy amíg az 1952—60 között végzettek közül csak 24,8 százalék került a termelésbe, addig- 1961—1970 között mérnöki oklevelet szerzettek közül már több mint az 50 százalék dolgozik közvetlenül a termelésben. Azt is csak üdvözölni lehet, hogy a hallgatók elég sok időt töltenek el a gyakorlatban. Sokan közülük külföldi mezőgazdasági üzemekben gyakorolnak. Ez azért vált lehetővé, mert a mezőgazdasági főiskolának jó kapcsolatai vannak a szomszédos országok mezőgazdasági egyetemeivel és főiskoláival. így aztán egyre, nagyobb lehetőség nyílik a nemzetközi agrártudományok eredményeinek a megismerésére és annak hasznosítására. A nitrai főiskolán egyre komolyabb gondot fordítanak a tudományos kutató tevékenységre. Az elmúlt évek során 688 tudományos feladatot végeztek el. Ezek közül talán a legjelentőseb a búza agrotechnikájának a komplex kidolgozása. A növénytermesztési tanszéknek nagy része van abban, hogy a szovjet búzafajták gyorsan meghonosodtak nálunk. A tudományos munkában élenjárók a főiskola pedagógusai, akik közül 140 docens, szak-asszisztens és a tudományok kandidátusa, 4 tanár pedig a mezőgazdasági tudományok doktora. Ez a felsorolás igazolja, hogy kiváló képességű tudós pedagógusok oktatják, nevelik a mezőgazdászokat. Sajnos, az évek során sok olyan neves professzor távozott örökre a pedagógusok sorából, akiknek komoly érdekeik voltak az iskola és a mezőgazdasági tudományok fejlesztésében. A főiskolának gazdag 348 901 kötetes könyvtára van. Ezenkívül 1362 bel- és külföldi újság, folyóirat áll a hallgatók rendelkezésére. Jól szerkesztett időszaki szaklapokat is kiadnak. A kulturális élet fejlesztésével szintén sokat törődnek. A Zobor elnevezésű népművészeti együttesük jó hírnévnek örvend. A Slovan sportszervezetük szintén szép eredményeket könyvelhet el. A hallgatóknak mind a kulturális, mind a sportélet terén kifejtett tevékenysége, illetve az ott tapasztaltak jelentősen elősegítik falvaink ifjúsága ezirányú tevékenységének a fejlesztését. Vagyis a főiskoláról kikerült fiatalok sok esetben szervezőivé és szakmai irányítóivá válnak a kulturális és sportéletnek. Ezerkilencszáznegyvenhatban egy negyed évszázaddal ezelőtt rakták le a szocialista típusú mezőgazdasági főiskola alapjait, amely közel 20 éve Nitrán folytatja nagyfontosságú társadalmi küldetését. Abban, hogy az utóbbi évtizedben mérföldes lépéssel haladt előre mezőgazdaságunk, nagy része van az egyre sokasodó mérnöki diplomával rendelkező szakembereknek, akik a tudás fellegvárában elsajátították á korszerű nagyüzemi termelés tudományos módszereit és azt busásan kamatoztatják a mezőgazdasági üzemekben és más intézményekben. TŰTH DEZ3Ű
