Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-11 / 36. szám

1971. szeptember 11.

.SZABAD FÖLDMŰVES

veszélyről

Tekintetei arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi fermelés maga után vonja a mezőgazdaságban a különböző gyúlékony folyadékok és gázok használatát, a robbanások folytán keletkező tűzesetek veszélyessége is nagy mértékben fennforog. A például csak a benzinnel való gondtalan bánásmód következtében keletkezett tűz és robbanás, másutt a világításra vagy főzésre használt gáz robbanása idézett elő tüzet, a lakás összeomlását, súlyos égési sebeket, sőt halált Is okozott.

Egyet még meg kell jegyezni bevezetőül, hogy nem mjfiden robbanás alkalmával keletkezik tűzeset, mert először nem minden robbanásnál van láng, vagy ha is van, maga a robbanás hatása elolthatja. Másodszor a robbanás közvetlenül tűz oka csak akkor lehet, ha a robbanás lángfejlődéssel kapcsolatos, mely lángok messzire is .elnyúlhatnak, avagy ha olyan magas hő fejlődik, mely képes a gyúlékony anyagokat meggyüjtanl. Az elmondottak szerint is csak akkor okozhat a robbanás tűzesetet, ha a felrobbant anyag, illetve magának a robbanásnak gyújtótávolságán belül gyúlékony anyagok találhatók, főleg gyúlékony folyadékok, melyeknek használata közben keletkezett gőzök szokták legtöbb alkalommal a robbanást előidézni.

Az égő gázok és gőzök normális körülmények között, tiszta állapotban nem robbanóak. Ahhoz, hogy ezen gázok és gőzök robbanókká váljanak, bizonyos körülmények közrejátszása szükséges.

A robbanás tulajdonképpen a gyors égésnek az egyik változata és alapfeltétele, hogy az égés az anyag egész terjedelmében, szinte egyszerre következzék be. A robbanáshoz feltétlenül szükséges, hogy az égés zárt térben follyék le és az égő anyagokból keletkezett légnemű anyagoknak (gázok, gőzök) korlátlan terjeszkedése gátolva legyen. Ez az a körülmény, mely előidézi azt a feszültséget, amely a robbanáshoz vezet.

Ahhoz viszont, hogy a gázok, gőzök tűz- és robbanásveszélyesek legyenek, a levegővel, illetve a levegő oxigénjével bizonyos arányban kell keveredni. A levegővel történő keveredés különböző, s minden gáznál és gőznél más és más.

A gyúlékony folyadékok — a levegővel keveredve — robbanó gőzöket bocsátanak ki magukból, párolognak, s annál veszélyesebb a gyúlékony folyadék tűz és robbanás szempontjából, minél alacsonyabb hőfokon párolog, Illetve bocsátja ki magából a gőzöket.

A gáz vagy gőz a levegővel keveredve akkor robban, ha a gáztartalom a levegőhöz viszonyítva az alsó és a felső robbanási határ között van.

Az alsó és a felső robbanási határ a gáznak, gőznek százalékban kifejezett keveredési aránya a levegővel, — az így létrejött gázkeverék (gázelegy) határértékeit fejezi ki. Ez az alsó és felső robbanási határértéken belül nyílt láng, tűz, szikra, elektromos rövidzárlat hatására a gázkeverék (gázelegy) meggyullad és robbanásszerűen ég el.

Az alsó robbanási határnál már, a felső rohanást határnál még fennáll a robbanás veszélye.

Az alsó robbanáshatár alatt és a felső robbanáshatár felett a gázkeverék (gázelegy) elveszti robbanásveszélyét, de lobbanóveszélyesek maradnak, tehát robbanás nem következik be, legfeljebb lánggal való égés.

A termelés (és háztartások) különböző területein használt, leggyakrabban előforduló gázok és gőzök robbanási határértéke a következő:

hidrogén

4,0—72 %

benzin

1,1—7,5 %

világítőgáz

5,8—83 %

alkohol

4-13,8 %

acetilén

1,2—80 %

benzol

1,1-6,8 %

generátorgáz

21,0—74 %

ammónia

15,5—31 %

szénmonoxid

12,5—80 %

kénhigrogén

4,3—44,5 %

szénkéneg

1—50 °/o

acetón

1,6—15,3 %

Ezeket a határértékeket nem lehet abszolút, állandó értéknek tartani, mivel befolyásolja a gázok és gőzök mennyisége, nedvessége stb. Az eltolódások azonban nem lényegesek és semmiben sem csökkentik a veszélyességet.

A gázok tűz- és robbanásveszélyének a megelőzésénél az a lényeges, hogy állandó ellenőrzéssel a különböző berendezéseknél kiküszöböljük a kiáramlást, szivárgást, és a robbanási határ esetleges kialakulását. (Zárt, szeliőzetlen helyiségekben gyúlékony folyadékokkal való manipuláció, a gyúlékony folyadékokat tartalmazó edények, tartályok azonnal le nem zárása jelenti a legnagyobb veszélyt.)

Tehát meg kell gátolni a gyúlékony folyadékok felesleges kipárolgását és igen mélyen emlékezetünkbe kell vésni, hogy mindazon helyeken, ahol könnyen párolgó, gyúlékony folyadékkal folyik a munka, a legkisebb szikra is robbanásveszélyt rejt magában.

A dolgozók, ha hosszabb ideig dolgoznak gyúlékony folyadékkal, bizonyos idő után elbizakodottakká válnak, s nem igen törődnek a bekövetkezhető veszéllyel, vagy pedig az erre hivatott felelős személyek által nincsenek Is kellőképpen kioktatva a gyúlékony folyadékokkal való bánásmód követelményeire.

Feltétlen megemlítésre szorul az a tény, hogy igen gyakori a benzingőzrobbanási eset, amikor a lakásban ruhát benzinben akarnak kimosni. Hogy ez a művelet ne jelentsen veszélyt a fürdőszobában végzik, zárt, szeliőzetlen helyiségben — ahol esetleg a kályhában ég a tűz vagy a gázláng. A kis helyiség igen hamar megtelik benzingőzökkel s bekövetkezik a robbanás, mely igen sok ember éle1 tébe került már.

Legveszélyesebb a nyílt láng, égő anyag, szikra, amely az összes gyúlékony gőzöket és gázokat meggyújtja, mivel azok gyulladási hőmérséklete alacsonyabb, mint a lánggal égő test hőmérséklete.

Igen fontos tudnivaló még a következő:

Az egyes gyúlékony folyadékok gőzei nehezebbek a levegőnél, tehát nem szállnak fel a magasabb rétegekbe, hanem a helyiség legalacsonyabban fekvő helyeire húzódnak, s könynyen áthatolhatnak a szomszédos helyiségbe, amelyben esetleg nyílt láng, nyitott kályhaajtő van, s ez robbanást idézhet elő. Ezek a gőzök terjedésük közben igen lassan mozognak, de terjedésük közben összefüggő egészet képeznek s éppen ezért jelentenek veszélyt, mert csekély levegő mozgás mellett is messze elhúzódhatnak s a gyúlékony folyadékból — melyből kipárolognak — távolabb levő égés, tűz, a gőzöket meggyújtva az égést magáig a folyadékig visszavezeti, ahol esetleg zárt helyen már robbanó gázkeverék van jelen, robbanás következhet be.

Sümegit Lajos

Már nem kell

leszoknunk

Hogy miről? Természetesen a dohányzásról. Mert tegyük kezünket a szívünkre, kedves cigarettázó olvasóink, ugye már számtalanszor megfogadtuk, hogy hétfőtől, elsejétől, újévtől stb. nem szívunk, s végleg abbahagyjuk a dohányzást. S meddig bírtuk ki a fogadalmat? Legfeljebb egy két napig. Az erősebb akaratúak esetleg néhány hétig is, de aztán társaságban, poharazgatás közben ismét kísértésbe estünk, s kezdődhetett elölről az egész leszokás. Nos, minderre már semmi szükség.

Miről írnok

a szlovák mezőgazdasági szaklapok ?

O Ekonomika poľnohospodárstva

Szeptemberi számában e szaklap vezércikke a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola fennállásának 25. évfordulója alkalmán 1 a mezőgazdasági mérnökök képzésének eredményeivel foglalkozik. Szlovákia tejiparának feladataival és az e téren felmerülő problémákról Macko mérnök írt cikket. A szövetkezetek társulásáról — mint az összpontosítás és a szakosítás bevált formájáról ebben a számban Vajda mérnök írt a Nové Zámky-i járás tapasztalatairól.

Habár Csehszlovákiában az olajtartalmú növények termeié: a fejlődő irányzatot mutat, az olajnövények termesztési színvonala társadalmunk szükségleti szempontjából mégsem kie’ogítő. Erről a kérdésről fejti ki nézetét Ghrdián mérnök a Szlovák Tervbizottság dolgozója. A lap további cikkei foglalkoznak a tudományos kutatás jelenlegi helyzetével, a mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak termelési hatékonyságává, a termelési folyamatot intenzifikáló tényezőkkel és egyéb ki - désekkel.

Mezőgazdasági termelésünk fejlesztése szempontjából nagy jelentőséggel bír a Szovjetunióval való gazdasági együttn/iködés. Ezt a kérdést boncolgatja Renöko mérnök és cikkében rámutat — tényleges számok és adatok alapján — ennek jelentőségére lakosságunk közellátása szempontjából. A 1") 9. számában a szokásos és állandó rovatok kellő segítség támogatást és tájékoztatást nyújtanak az olvasóknak.

ф Chov hospodárskych zvierat

A kongresszus határozatainak valóra váltása és a feladat \ megvalósítása minden dolgozónk érdeke. A szaklap 9. szán iban kimerítő elemzést közöl arról, hogyan kívánják 'mezőgazdasági dolgozóink, elsősorban az állattenyésztés dolgozói, megvalósítani a CSKP XIV. kongresszusának rájuk hári > feladatait, a nyugatLszlovákiai kerületben. A tejtermelés föl adatainak biztosítása mellet nem kisebb jelentőségű a mar íhús termelés problémája' sem. A lap e legutóbbi számáfc. n aprólékos elemzést közöl és összefoglalja a legjobb tapasz, latokat, amelyeket a szarvasmarha monodiétás hizlalásakor, a szabad elszállásolás és a bekötéses nevelés adottságai kö - pette a silókukoricával elértek. Ugyanebben a számban érdekes az a cikk, amely a tejtermelés és a tejhozam szint • ő t befolyásoló körülményeket tárgyalja.

Szlovákia területén már régebben végzik a szlovák fehér sertésfajta nemesítését, amelyből hússertést igyekszünk ki - vélni. Erről q kérdésről is közöl a lap egy terjedelmes an\:igot, amely az ezzel kapcsolatos munka céljait és eredményeit foglalja össze A lapban továbbá cikkeket közöl az állaticnyésztés számára nyújtott szolgáltatások egyszerűsítéséről. i juhtenyésztés legújabb eredményeiről és egyéb időszerű problémáról.

• Mechanizácia poľnohospodárstva

E szaklap szeptembert száma a mezőgazdasági gépesítés ’ 'r fontos eseméyét öleli fel. Az egyik a Vili. Csehszlovák ii Szántóverseny, a másik pedig a Brnói XIII. Nemzetközi C ipari Kiállítás. Az ezekrőj a rendezvényekről közölt anyagi к az olvasók széles táborát ismertetik meg egyrészt a szánt lóversenyek, másrészt a gépipari kiállítás történetével, fejlődósővel és e két rendezvény ezévi programjával.

A szakcikkek a lap 9. számában átfogó képet adnak a burgonyaszedés gépeinek teljesítőképességéről, valamint arról, milyen hatással van az agrotechnika a gépek teljesítőképp, - ségére. A továbbiakban foglalkozik a szója gépi betakarításának jelenlegi problémáival. A lap állandó rovataiban helyt <\ 1 a mezőgazdasági gépesítés legismertebb hazai szakemberein, 1. akik beszámolnak a sorrendben már 42-jk párizsi Nemzetközi Mezőgazdasági Gépszalon idei újdonságairól.

ф Pôda a úroda

A növénytermesztési szaklap 9. számában szintén megení’i'kezik a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola megalapításának ;M. évfordulójáról. Méltatja azt a segítséget, amit ez az intézmé 'у minden végzett növendéke, tanítói kara szocialista mezőgazdaságunknak adott. Az évforduló alkalmából a lap közit az ep s tanszékvezetők cikkeit, amelyben felidézik e főiskola múltál , történelmét, tevékenységét, tudományos és kutatómunkáján,i c eredményeit. i

A lap további cikkel közölt értékes anyagot találunk az őszi repce egy új fajtájáról és termesztésének első ered in - nyélről, a rozs vetésterületeinek csökkenését előidéző okokról, az új szovjet búzafajták.termesztésekor a Vefká Paka-i (Nau - paka) szövetkezetben szerzett tapasztalatokról s egyéb aktuális kérdésekről.

Lehet, kissé furcsán hat ez a szokatlan bevezető, mert hiszen az utóbb! időben szinte naponta Jelennek meg különböző, a dohányzás károsságát bizonyító tudományos cikkek. Az orvosok igen hatásos statisztikai adatokkal támasztják alá érveiket. De eddig sa)nos hiába bizonyítják konkrét eseteken, hogy például az erős dohányosoknál sokkal gyakoribb a tüdő- és gégerák, és egyéb különféle betegség, mint az antinikotinistáknál, az eredmény nem valami meggyőző. A dohánygyárakat egyelőre nem fenyegeti csőd, sőt, egyre többen — beleértve a nőket, és sajnos, a kiskorúakat Is — hódolnak ennek a káros szenvedélynek. Az erős dohányosok képesek akár éjfélkor ts kibújni az ágyból és kilométereket gyalogolni, csakhogy hozzájuthassanak kedvenc cigarettájukhoz.

Nos, a» ilyen „fanatikus bagózókra“ gondolt elsősorban a budapesti „Puskás Tivadar“ Fémtömegcikk és Kisrúgógyár KTSZ araikor forgalomba hozta a Superfilt nevű sztpkát. Az említett gyártmány olvasóink többsége előtt bizonyára nőm Ismeretlen, hiszen a Budapesti Televízió rekiámoHisorának jóvoltából már nálunk Is sokan használják Eddig azonban csak Magyarországon lehetett kapni A két ország egyre bővülő árucsere forgalma azonban lehetővé tette, hogy már nem kell érte Magyarországra utazni. Ez év májusától nálunk is árusítja a Klenoty vállalat (33 KCs), s annak ellenére, hogy erről az exportcikkről még kevesen tudnak, az eddig behozott 40 ezer darabnak már több mint ötven százaléka elfogyott.

A Superfilt tulajdonságairól Várkonyi Gyula, a Konzumex igazgatója beszélt a közelmúltban megtartott, sajtóértekezleten.

— Amikor 1908-ban elkezdtük e szipkák gyártását, az volt a célunk, hogy minőségileg elérjük az amerikaiak hasonló gyártmányát. Ez úgy hiszem sikerült. A Superfilt napjainkban a leghatásosabb védőszer a dohányzás ártalmassága ellen. A szipka leköti a káros anyagok (nikotin, kátrány) csaknem 80 százalékát anélkül, hogy változtatna valamit a cigaretta ízén, szagán stb. Az ár is hozzáférhető, hiszen míg az USA-ban egy ilyen szipka 2,95 dollárba kerül, nálunk két szipka (egy dobozban ugyanis kettő van) 40 forint. Elsősorban abból indultunk ki, hogy nálunk sokkal több az értekezlet, mint Nyugaton, így az erős dohányosok szükség esetén válthatják a szipkát.

A Superfilt rendszeres használata szinte csodákat művel. Például teljesen megszünteti a dohányosok tipikus köhögését, a nikotin okozta gyomorbántalmakat, légzési nehézségeket stb. Az a dohányos, aki naponta 20 cigarettát szív el a Superfilttel, mindössze annyi káros anyagot lélegzik be, mint egy Superfiltet nem használó öt cigarettát szívó egyén. A szipka használata tehát lényegesen csökkenti a tüdőrák esélyességét.

Befejezésül néhány tanács: Kezdetben kissé szokatlan a Superfilt, s két-három hétig tart, míg megszokja az ember. A szipka aerodinamikai elvek alapján működik, s ezért nem szabad túl gyorsan szívni. A 8—10 cigaretta elszívása után kell megtisztítani a lerakódott kátránytól. (Ordődy V.)

# Záhradník

A. lap 9. száma két vezércikkben foglalkozik a gyümölcs óik újranemesítésének problémakörével. Előreláthatólag ebben ■ z ötéves tervben a nemesítök több jól bevált alma és egvfb gyümölcs keresztezett alanyait hozzák forgalomba, ameb sk remélhetőleg mielőbb gadagítják majd az engedélyezett fajták választékát. A kertészet témaköréből közölt cikksorozat a gyümölcsészetben és zöldségtermesztésben a termelés összpm isításáról és racionalizálásáról nyújt átfogó képet. A cikk írrVa összehasonlítja a kertészet összpontosításának színvonalát az ehhez hasonló folyamattal Bulgáriában és az NDK-ban. A gyl - mölcstermesztők figyelmét felhívjuk a Spartan távlati almafajtára, amelynek pnmológial-természetl jellemzését közli a lap, és a borítólap.on színes képben mutatja be. A külföldi tapasztalatok közül érdeklődésre tarthat számot az áng’Mi szakosított farmokon a gyümölcs betakarításának megszervezéséről szóló cikk.

A lap zöldségtermesztési részében érdekes az az any a a, amely Ismerteti a már elfelejtett, vagy kevésbé ismert zöldségeket, bemutatja a saláta és a paraj új fajtáit, és felhő a a figyelmet a fokhagyma ültetőanyaga csávázásának fontosságára, amelyhez kiváló űj vegyszereink és készítményei;.; kaphatók.

A virágkertészek számára jelentős anyagot szolgáltai a t 'pánok ültetésekor követendő elveket Ismertető cikk. л :i közli a legújabban engedélyezett vlrágfajták jegyzékét. A külföldi tapasztalatok közül Hollandia és Bulgária virágkert ' - tének tapasztalatiról számol be.