Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-11 / 36. szám
1971. szeptember U. SZABAD FÖLDMŰVES Napsugaras vasárnapon Siecsel Árpád, a Lontói Efsz elnöke, oklevéllel az aratási koszorú előtt A zselízi (Želiezovce) parkban őszies, langyos napsugarak köszöntötték augusztus utolsó vasárnapján a lévai (Levice) járási aratóünnepély résztvevőit. A járás minden részéből ide sereglő földművesek kellemesen élvezték a nyár utolsó ajándékát a forró kánikulai napok után, amikor sokszor 30—35-fokos hőségben gyűjtötték be a rendkívül gazdag gabonatermést. Még a hivatalos megnyitó e)őtt összeakadtam számos szövetkezeti taggal, vezetővel, akiknek csak úgy ragyogott az arcuk az örömtől. Henzsel Mihály, az Alsószecsei Efsz elnöke igazán rózsás kedvében volt, mert a búza 49,09 mázsás hektárhozamot adott, az árpa pedig 58,09-et. De gazdag termést ígérnek a kapások is. A cukorrépa hektárhozama 500—600 mázsa körül lesz majd, a kukorica sem fizet mostohán. De legelégedettebb a kertészettel, mert nagyon jó árut juttatott a piacra. A dinnye például 80 ezer koronát adott hektáronként. Hojcska Pál, a Felsőtúri Efsz elnöke egy kicsit bosszankodott, mert egy vesztett fogadás miatt öt liter bort kellett fizetnie. A kombájnossal fogadtak, hogy a Kiserdő alatti dfi. lobén a Bezosztája búza megadja hektáronként az 55 mázsát. Ezt az elnök állította, a kombájnos pedig azt, hogy kevesebb lesz a hozam. Amikor lemérték az utolsó mázsa gabonát is, mindketten lázasan osztották el a végeredményt a hektárok számával és az elnök balszerencséjére „csak“ 54,95 mázsa termett hektáronként. De azért örömmel fizette meg az öt liter bort, és boldogan kortyolgatták a jó nedűt a gazdag termés örömére. Pavel Bukovennal, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság főagronómusával is váltottam néhány szót. Megtudtam tőle, hogy a járásban a gabonafélék átlagos hektárhozama 40,41 mázsa. A búza termőterület 80 százalékán termesztettek Mironovszkáját, 20 százalékán pedig Bezosztáját, és más fajtát. Hogy született a siker? Több tényező együtthatásával. Nagy termőképességű búzafajták, elegendő tápanyag (hektáronként 280—300 kg műtrágyát adtak tiszta tápértékben), jó talajművelés és nem utolsósorban a legkevesebb szemveszteséggel járó begyűjtés. Előzetes értékelés szerint járásuk a nyugat-szlovákiai kerületben az 5. helyre került és ez igen nagy eredmény, mert sok olyan területük van, amely hegyaljai vagy hegyi körzetnek számít. A kapások fejlődésével is elégedett. A cukorrépa átlagosan mintegy 405 mázsás hektárhozamot ígér. A főbeszámolóból lejegyeztem Uhňák elvtársnak, a járási pártbizottság vezető titkárának azon szavait, hogy a mezőgazdasági üzemek túlteljesítették a vetőmageladási tervüket és 600 vagonnal több gabonafélét adtak el a tervezettnél. Ezzel köszöntötték pártunk megalakulásának 50. évfordulóját és igazi szocialista hazafiassággal járultak hozzá hazánk politikai és gazdasági életének konszolidálásához. A nagygyűlésen értékelték a többtermelésre serkentő szocialista munkaversenyt. Az állattenyésztésben a százdi (Sazdice), a tesmagi (Tešmak) és az alsószecsei (Dolná Seč) efsz jeleskedett, a kertészek között pedig Duba János fegyverneki mintakertész. Gabonafélékből az első helyre került a Lontói Efsz 53,20, a másodikra a lévai 52,86, a harmadikra a középtúri 52,26, a negyedikre a váradi (Тек. Hrádok) 51,32, az ötödik helyre pedig a Kissallói (Тек. Lužianky) Efsz 50,28 mázsás hektárhozammal. Szecsei Árpád elnök boldogan vette át népviseletbe öltözött lányok társaságában az első helyezésről szóló oklevelet amellyel hírnevet szereztek szövetkezetüknek. A járási aratóiinnepély keretében két kiállítást is rendeztek. Az egyiken az élelmiszeripar' újdonságait mutatták be, a másikon pedig zöld ség, gyümölcs. kisállat-tenyésztési kiállítás volt, de ott láthattuk a me zőgazdasági üzemek legszebb haszon állatait is. Az első díjat a Nagyodi (Vyšná) Efsz tehéntenyésztői nyer ték el. Érdekessége volt a kiállt tásnak, hogy grafikonon mutatták be a járás mezőgazdaságának fejlődését illetve a hektárhozamok alakulását De ott láttuk a legjobb kombájnosok fényképeit és eredményeit. Papp Já nos, a Krškanyi Gép- és Traktor állomás kombájnosa 307 hektárt ara tott le és 14129 mázsát csépelt ki Cseri Sándor, a Nagysallói Efsz kom bájnosa 284 hektár learatásával és 12 094 mázsa gabona cséplésével került a második helyre. A kiállítást Duba János fegyverneki kertész dekorálta gyönyörű szekfűvel, de nagyon mutatós volt a zöldségkiállítása is. A zöldségkiállítást általában a PCL paprika termésének legszebb példányai uralták. De átitattunk igen jó minőségű paradicsom, kápia, feferón, kaliforniai, kalinkovói, jubilija és más fajta paprikákat is. Az alsócsecseiek hevesi fajta dinnyével remekeltek. A sokféle körte és alma között ott láthattuk az újdonságnak számító lapos Kínai, valamint az óriási Ford őszibarackot. Nagyszerűen rendezték meg a lévai járási aratóünnepélyt, amelyet egybekötöttek a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésével, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 27. évfordulójának megünneplésével és a választási előkészületekkel. Az ünnepi beszédek és kultúrműsor megtekintése után ki-ki kedvére szemlélődhetett, szórakozhatott. Hárman a szövetkezet vezetői közühSimon Sándor agronómus, Gálik Jó“ zsef elnök (középen) és Piatrik Géza mechanizátor A legkisebb hektárhozam 38 mázsa Ipolyvisken (Vyškovce nad Ipľom) a hagyományokhoz híven a szépen feldíszített kuitúrházban ünnepelték meg az új kenyeret. A szövetkezeti tagok az ünepélyes alkalomhoz méltóan öltöztek és boldogan foglalták el helyüket a nagyteremben, a hoszszú asztaloknál. A sok új, fiatal arc mellett ott láttuk a veterán alapítótagokat is, akik közöl bizony már sokan nyugdíjasok. A hangulat egyre jobb lett, amikor B a r t a 1 Károly elvtársnak, a helyi nemzeti bizottság elnökének megnyitója után, valamint a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság küldötteinek üdvözlő beszédei nyomában Gálik József, a szövetkezet elnöke beszámolójában bejelentette, hogy a szövetkezet határából eddig soha nem látott gazdag termést takarítottak be, 30 vagonnal többet a tervezettnél. Maradt bőven az állatok takarmányozására is és az államnak a 42 vagon helyett 50 vagont adtak el. A múlt évhez viszonyítva ugrásszerűen emelkedett a gabonafélék hektárhozama, a búzáé 10,50, az árpáé 11,80, a zabé pedig 22 mázsával. Az 1970-es évhez képest 19 vagonnal termett több gabona, az átlagos hektárhozam 43,30 mázsa lett. A sok összehasonlítás, valamint a hektárhozamok felsorolása közöl egy mondat ragadta meg a figyelmemet: A legalacsonyabb hektárhozam az egyik dűlőben árpából 38 mázsa volt. Szédületes számok, szédületes eredmények. Bizony erről pár évvel ez{balia) előtt az ipolyviskiek még álmodni Ezermester Hajdanában falvanikban egy-két kovácsmester látta el a mezőgazdaságban a „vasmunkát“. Az elmúlt röpke húsz esztendő alatt hatalmasat lépet előre a falu, s napjainkban gépek sokasága segíti az ember munkáját. A gépek sok mindent elvégeznek, ha rendben vannak. Amennyiben elromlanák, akkor viszont emberi szakértő kézre van szükség, hogy újból üzemképessé tegyék. Napjainkban egyre nő a gépjavítók tábora a mezőgazdasági üzemekben. Húsz-harminc, sőt félszáz szakember is szorgoskodik egy-egy műhelyben. Sok múlik a gépjavítók hozzáértésén, odaadásán. A nyár folyamán is tapasztalhattuk, hogy a javítók éjt nappallá tettek és ezáltal alig volt kiesés a fontos munkálatokból. A műhelyben dolgozók ezenkívül sok esetben feltalálók is, és sok mindent konstruálnak, ami szükséges a mezőgazdaság részére, és amelyeket egyelőre még nem gyártanak. A kürti (Strekov) gépjavító műhelyben 16-an dolgoznak. Közülük már legtöbben érett szakemberek. Az utánpótlással is rendszeresen tőrödnek, és a szaktanintézetekbe mindig küldenek tanulót. A kürti műhelyben mindenféle javítást elvégeznek. A vezetők véleménye szerint jobb ha helyben javítanak meg mindent. Nincs szállítási költség, és jobban bíznak a saját szakembereikben. Kürtön, mint másutt is, gondot okoz az alkatrészhiány. Bizony előfordul, hogy a két Super traktorból egyet kell összeállítani. Aratás idején a műhely dolgozói állandó szolgálatot tartottak. Szükség esetén nem ismertek éjszakát, ünnepet, vasárnapot. Több kiváló szakember dolgozik a műhelyben: Pinke Albertet, aki már 11 éve javít, szerel, „ezermester“ elnevezéssel illetik. Joggal, mert nemcsak a mezőgazdasági gépekhez ért, hanem szükség esetén még a „kisördögöt“ is rendbehozza. — A keresettel mennyire elégedettek? — érdeklődtem az ezermestertől. — Nem győzzük a munkát, így sok esetben tíz óránál is jóval többet dolgozunk naponta. Egyszóval sokat dolgozunk, de az is tény, hogy megbecsülik a munkánkat. , -ttképviselő volt passzív p <3 A képen látható kistraktor is az ezermestert igazolja. Pinke Albert saját maga készítette a képen látható traktort, amelyet vontatásra, kerti földművelés re és más munkálatokra is felhasználnak. Balík Ferenc hnb titkár és Gyenes István elnök már 1964 óta közösen irányítja a két egyesült község Szécsénke (Sečianky) és Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) lakóinak ügyes-bajos dolgait. Hét év óta a helyi nemzeti bizottság igen sokat tett a falvak fejlesztéséért. Mindkét községben portalanították az utakat. A lakosok 900 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek. Nem voltak óvodáik, ezért öregebb épületeket alakítottak át erre a célra. Szécsénkén 70 ezer, Ipolynagyfalun pedig 30 ezer korona ráfordítással gyorsan elkészült az óvoda. Aj említett pénzösszegeket a helyi nemzeti bizottság adta az óvodák építésére. A szövetkezetben dolgozó asszonyok nagyon örülnek az óvodának, mert a napi munka mellett otthagyhatják gyerekeiket. A helyi nemzeti bizottság szervezésével felépítették az autóbuszmegállóknál a várótermeket is. A községek 130 ezer korona ráfordítással új neonvilágítást kaptak. Azt talán említenünk sem kell, hogy minden családi házat átépítettek, vagy a régiek helyére újak épültek. A hnb funkcionáriusai segítették a polgárokat az anyagbeszerzésekben. Szécsénkén egy adaptált épületet rendeztek be kulturális célokra. A kastély környékét bekerítették és szabadtéri színpadot építettek. A CSKP 50. évfordulója alkalmából nagytakarítást végeztek a parkban és utána nagyszabású ünnepségeket. A kis Moszkvának nevezett Szécsénke lakói büszkén vonultak fel a nagy évforduló tiszteletére. Szécsénkén és Ipolynagyfalun befejezték az ifjúsági klubok építését. Hetente három-négy nap, a szükségletnek megfelelően, nyitva tartják. Pingpong-asztal, televízió, lemezjátszó, rádió stb. állnak rendelkezésre. A bútorokat is a szövetkezet vásárolta. A szövetkezet magáénak tekinti a fiatalok sportszervezetét is. Nagyfalun tavaly alakították újjá a sportegyesületet és máris olyan eredménnyel működött, hogy a nagykürtösi járási labdarúgó bajnokság harmadik osztályába jelentkeztek be. Futballpályát építettek és teljes felszerelést vásároltak a labdarúgók részére. A CSKP 50. évfordulójának tiszteletére 400 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tett a két község. Előreláthatólag az év végéig ezt túl is teljesítik. Szécsénkén 25 ezer korona értékben új hidat építettek. A lakosság hozzáfogott a 700 ezer korona értékű vendéglő és élelmiszerbolt építéséhez. A Jednota nem tudta vállalni az építkezést, ezért a Z-akció keretén belül valósítják meg. A helyi nemzeti bizottság félmillió korona kölcsönt vett fel erre a célra. Az építkezésnél segít a szövetkezet is. A helyi nemzeti bizottság sokat tett a két falu fejlesztésének érdekében, de még sok probléma vár megoldásra. Nagyfalun száz évesnél diösebb épületben van az iskola, ezért újat építenek önsegélyes módon. A lakosság bízik a helyi nemzeti bizottságban és mivel a képviselők igen aktívak voltak, a 25 közül csak négy-öt nem váltotta be a reményt. Belányi János sem mertek. Simon Sándor, a szövetkezet fiatal agronómusa röviden csak annyit mondott, hogy a nagy hozamok elsősorban is a szovjet búzafajtáknak köszönhetők, de nagyon jól beváltak a hazai árpafajták is. Az összesítések után a búza 42,50, az árpa 43,30, a zab 44,08 mázsás hektárhozamot adott, de árpából volt 50 mázsás, zabból pedig 51 mázsás csúcshozam is. A nagy hozamok eléréséhez lényegesen hozzájárult a megfelelő tápanyag-adagolás is. Hektáronként tiszta tápértékben 270 kg műtrágyát adagoltak. A vetőmaggal sem fukarodtak, hogy mostoha tél után is elegendő egyed legyen. Az agronómus szerint 240—260 kg vetőmagot is vetettek búzából. Termelés közben rájöttek, hogy a fejtrágyázás akkor a legeredményesebb, ha három részben adagolják. A 100 kg nitrogén műtrágyát január elején, február utolsó hetében és májusban szórták a búzára. A búzát szélesebb sorokban vetik (10,5 cm-re) és inkább a sorokba adnak több egyedet, hogy több napot kapjanak. A kapások is jó termést Ígérnek. A cukorrépa egyelőre hektáronként 350—400 mázsát, de a kukorica sem lesz rosszabb a tavalyinál. Az aratás, amint a beszámolóból is kitűnt, mindössze 15 napig tartott. Sokat segítettek a fiatalok is, de a gyors és igen kis szemveszteséggel járó aratáshoz legnagyobb mértékben a gépesített brigád járult hozzá. Piatrik Géza mechanizátor elmondotta, hogy a szövetkezetben magas fokon gépesítették a munkát. Náluk is volt alkatrészhiány, de a sopánkodás helyett időben beszerezték a szükséges alkatrészeket, és a szerelö-javítőműhely igazán jó karban tartotta a gépeket. Számottevő gépkiesés nem volt. A traktorok, kombájnők, szalmaprések, nagy befogadó képességű szalma szállításra alkalmas pótkocsik állandóan üzemképesek voltak. A munkák gépesítésére további erőfeszítéseket tesznek, többek között egy magajáró szilázskombájnt is akarnak venni. Könnyen, aránylag kevés verejtékkel gyűjtötték be idén a gabonát az ipolyviskiek. A kenyér nagyobb lett, mint tavaly, és a növénytermesztés általában remekelt, mert pénzügyi tervét 130 százalékra teljesítette. Az állattenyésztés kissé lemaradt, mert nem vették át idejében a hízóbikákat. Azonban javulás várható, mert augusztusban már a szarvasmarha súly. gyarapodása 105 deka volt átlagosan. C s a I a Ferenc zootechnikus szerint a tejhozam is jobb lehetne, ha a tehénállomány számára megfelelő legelő lenne. Sajnos, az alagcsöves réti öntözőberendezés nem vált be és a félmillió korona befektetés évek óta nem kamatozik. Szó van róla, hogy feltörnek mintegy 20 hektár rossz minőségű szénát adó rétet, és ezen öntözéses gazdálkodással nagy hozamokat érnek majd el. Az ünnepséget kedvessé tette a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének rövid, de ötletes kultúrműsora. Különösen színvonalas volt A kenyér útja című prózai összeállítás, amit Ny üst in Éva tanított be. De jók voltak a versek és a rövid jelenetek is. A pálmát Péli Vilmos vitte el az „Éneklő kutya“ saját szerzeményű rövid szatírájával, amelyen igen sokat derült a közönség. De más jelenetekben is sikeresen szerepelt. K á d a s i Gyula, a SZISZ elnöke elmondotta, hogy egy komolyabb szín, művet adnak elő majd a jövőben. y Ügy látszik Ipolyvisken újra fellendülőben van a társadalmi és kulturális élet is. A vigalom kora hajnalig tartott, addig ropta a táncot a nagy család apraja-nagyja. Balia József
