Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-11 / 36. szám
\-SZABAD FÖLDMŰVES. 1971. szeptember 11. KORSZERŰSÍTIK a cukorrépa termesztését A gazdag termés alapja a jó minőségű vetőmag Az utöbbl néhány év alatt lényegesen csökkent a cukorrépa vetésterülete Szlovákiában. A kelletténél kevesebb cukorrépát termeltünk, s bizony nem egy esetben problémák merültek tel a cukorellátás körül. Az 1970-es esztendő végre megállította az állandóan csökkenő termelési tendenciát, s bizonyos mértékben előmozdította a vetésterületek növelését is. Ennek ellenére sem sikerült — Szlovákiai méretben — elérni a cukorrépaterraesztés tervezett színvonalát. Az egyes üzemek által felmutatott eredmények azonban arra késztetnek, hogy elismeréssel szóljunk az élenjáró gazdaságok munkájáról. A legkisebb lelkiísmeret-furdalás nélkül elmondhatjuk, hogy az elmúlt év nem kedvezett a mezőgazdaságnak, s így a cukorrépatermesztéenek sem. A bökkenők már a kezdet kezdetén jelentkeztek. Mintegy két héttel eltolódott a vetések ideje, s a lehullott csapadékmennyiség időbeni és területi megoszlásának kedvezőtlen mivolta is helytelenül befolyásolta a növényzet fejlődését. E nehézségek ellenére Szlovákiában átlagosan 375 mázsa cukorrépát értékesítettek a termelők egy hektár vetésterületre számítva. Az átlaghozamok szempontjából a nyugat-szlováklaí kerület volt a legeredményesebb, mivel itt 390 q termést takarítottak be hektáronként. Az 1853 hektár mezőgazdasági földterületen — ebből 1837 ha a szántó — gazdálkodó Peredt (Tešedíkovo) Egységes Földmüvesszövetkezet a galántai járás legszínvonalasabb mezőgazdasági üzemel közé tartozik. Majd két évtizede, pontosabban 1952 éta foglalkoznak a cukorrépa termesztésével. Mint általában minden szakaszon, Itt Is nehéz és bökkenőkkel tarkított volt a kezdet. Az első évben csupán 91 q átlaghozamot értek el. A gazdaság erősödésével párhuzamosan javult a termelés színvonala is. Az Időjárás és egyéb külső tényezők hatásától függően változtak az eredmények a cukorrépa termesztése szakaszán Is. 1965-ben már 374 q átlaghozamot könyveltek el ebből a terményből. A következő évben — 1966- ban — már 512 mázsára növekedett az átlagos hektárhozam. 'Áttérés az öntözéses gazdálkodásra Minek köszönhető ez a gyors eredményjavulás? — ötlik fel bennünk akaratlanul Is a kérdés. A szövetkezet szakemberei sokat töprengtek azon, hogyan lehetne a minimálisra csökkenteni a szeszélyes időjárás kedvezőtlen hatását, s ezáltal gazdaságosabbá tenni a termelést. A mezőgazdasági termelés sikerességének kedvező avagy kedvezőtlen alakulása — mint ahogy azt már említettem Is —■ elsősorban a lehulló csapadékmennyiség Időbeni és területi megosztásától függ. Ezért először az öntözés kérdését kellett a peredieknek megoldani. A Vágsellye—Gúta nagykiterjedésű öntözőrendszer kiépítése közel 10 000 hektár öntözését tette lehetővé. Az öntözőrendszer üzembehelyezése után 13 mezőgazdasági üzem tért át az öntözéses gazdálkodásra. A perediek is felismerték és megragadták a kínálkozó lehetőséget, s 1986-ban bevezették az öntözéses gazdálkodást. Igaz, nem ment minden ügy, mint a „karikacsapás“, de megérte a fáradságot. Ezt már az első évben tapasztalt hozamalakulás Is igazolta, hiszen csupán a cukorrépát tekintve, 138 mázsával több volt az átlagos hektárhozam, mint egy évvel korábban. Az öntözés megvalósítása azonban önmagában bizonyára nem biztosította volna az eredmények ugrásszerű javulását. Rendezni kellett a vetésforgók kérdését, fokozni kellett a tápanyagpátiást és a gépesítést is. Az öntözéses gazdálkodás eredményesebbé tette a gazdálkodást, tovább erősödött a szövetkezet, nagyobb összeget tudott fordítani a termelés színvonalának emelésére, a termelés korszerűsítésére. A fápanyagpótlás hogyan s mikéntje is nagy mértékben befolyásolja a termelési eredmények alakulását. A peredi szövetkezet szakemberei ezt a tényt sem tévesztették szem elől. Az öntözéses gazdálkodás bevezetése előtt — 1985-ben — hozzávetőlegesen egy millió koronát fordítottak különböző műtrágyaféleségek vásárlására. Az utóbbi években állandóan fokozták az egy hektárra adagolt tiszta tápanyagok menynyiségét. Az idén már 2 millió 50 ezer koronát fordítottak a műtrágyaféleségek beszerzésére. Egy hektárra átlagosan 480 kg tiszta tápanyagot adagolnak, s ez már valami. A cukorrépát 99 százalékban búza után sorolják be a vetésforgóba. A vetésterület egy hektárjára 400—450 •mázsa Istállótrágyát adnak. A foszfor- és kéntartalmú műtrágyák kétharmadát ősszel, dolgozzák be a talajba, a felmaradő részt pedig tavasszal, kultlvátorozás idején adagolják. A nitrogéntartalmú műtrágyák adagolása a hagyományos módon történik. A múlt évben 130 hektár cukorrépája volt a peredi szövetkezetnek. Az öntözést a lehullott csapadék menynyisége szerint irányították. Egyszeri öntözés alkalmával 80—70 mm csapadékot juttattak a növényeknek. Egy hektárról átlagosan 485,5 q termést takarítottak be. Beválik az új fájta? Mint ismeretes, a Buőany-i Speciális Növénynemesítő Állomáson kinemesítették a „SLOVMONA H“ genetikailag egycsirájú cukorrépamagot. A szakemberek nagy jövőt'jósolnak ennek a fajtának, de még sok mindentől függ, hogy milyen mértékben terjed majd el a termesztésben. Ez elsősorban az első évek termesztési tapasztalataitól függ. A peredi szövetkezet 17 hektáron termeszti ezt a fajtát. A nemesítő állomás utasításai szerint 7, 10, 2 és 12,2 cm tőtávolságra (45 cm sortávolság mellett) lehet elvégezni a vetést. A termelőket azonban sok esetben megtréfálták a korábban termesztésbe vett koptatott vetőmagok, s Így a genetikailag egycsirájú magban sem bíztak meg maradéktalanul. A peredlek 45X5 cm-es távolság alkalmazásával, az SPC-6 pneumatikus vetőgép segítségével végezték el a vetést. Egy hektár bevetéséhez 5,4 kg vetőmagra volt szükségük. Kelés után kézi egyelést végeztek. — A múlt év hasonló Időszakához viszonyítva, lényegesen jobb a növényzet fejlődése — mondta ottjártamkor a szövetkezet elnöke, Majba József elvtárs. — Nemrég Itt jártak a diószegi cukorgyár szakemberei is, akiktől az új fajtával kapcsolatos termesztési szaktanácsokat kaptuk. Megnézték a répaföldeket, s elégedetten bólogatva távoztak. Véleményünk megegyezett abban, hogy az új fajta egy árnyalattal jobban fejlődik, mint a koptatott magról termesztett cukorrépa, pedig a termesztési feltételeik azonosak. A beszélgetés után magam is meggyőződtem a valóságról. A Slovmona valóban jobb fejlettségi állapotban volt, dúsabb levélzettel rendelkezett és a gumói is súlyosabbak voltak. A szövetkezetben összesen 135 hektáron termesztenek cukorrépát ebben az évben, természetesen öntözéses módszerrel. Július közepétől augusztus végéig öntözték a növényzetet, vagyis gondoskodtak arról, hogy a növekedés legintenzívebb szakaszában elegendő nedvesség álljon a növényzet rendelkezésére. \ Több gép — kevesebb fáradság A gazdaság agronómusai — Szabó Flórián és Csontos Mihály — szerint ebben az évben a múlt évinél is gaz dagabb hozamra van kilátás. A sző vetkezet szakemberei 520—530 körüli átlagos hektárhozammal számítanak Ez annyit jelent, hogy az idén hozzá vetőlegesen 70—72 eer mážsa cukor répát kell betakarítaniuk. Ez pedig már megköveteli a gépesítés színvonalának emelését Is. Mint megtudtam, a múlt évben csak bizonyos mértékig volt gépesítve a betakarítás. A répát háromsoros répakiszántóvai emelték ki a földből, aztán kézi erővel eltávolították a levélzetet, a répát prizmákba rakták és felszedő gépekkel juttatták a pótkocsira. A betakarítás ilyenfokú gépesítése is megkönnyítette némileg az emberek munkáját, ám mégsem felelt meg a modern nagyüzemi termelés követelményeinek. Ebben az évben egy háromsoros répafejelőt és egy szintén háromsoros répakombájnt vásárol a szövetkezet, hogy a minimumra csökkenthesse a kézi munka szükségletét. Az idei tapasztalatok alapján — ha teljes mértékben beigazolódik a Slovmona H előnye — a jövőben áttérnek a genetikailag egycsirájú mag vetésére, s most már tartózkodás nélkül alkalmazzák majd a 10,2 vagy 12,2 cm tőtávolságra történő vetést, melynél már egyelni sem kell. A közeljövőben ennél a növényféleségnél is bevezetik a vegyszeres gyomirtást. Ezen termesztési módszer segítségével a minimálisra csökkentik a kézi munka szükségletét, hiszen az öntözéshez szükséges csövek áthelyezésén kívül nem kell majd egyéb munkát kézzel végezniük. Amint a fentiekből Is kitűnik, a peredi szövetkezet valóban nagy gondot fordít a termelés korszerűsítésére, a gazdálkodás színvonalának emelésére. így aztán nem is csdda, hogy az eredmények javuló irányzatot mutatnak, hogy a dolgozók elégedettek helyzetükkel, s évről évre mind nagyobb lelkesedéssel /dolgoznak az eredmények javításán, hiszen tisztában vannak azzal, hogy ami a szövetkezetben megvalósul, az az ő érdekükben, anyagi helyzetük, munka- és életkörülményeik lavitása érdekében történik. Ahljoz, hogy a jövő évbe« Is hasonló, vagy ha lehet még jobb eredményekét tudjunk elérni, elsősorban megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagra van szükségünk. Ez a gondolat foglalkoztatott, amikor felkerestem a Bratislava! Mezőgazdasági Termónyellátó és Felvásárló Vállalat vetőmag-ellátással foglalkozó dolgozóját, Horňák Jozef elvtársat, hogy választ kérjek tőle néhány kérdésre. — Itt állunk az őszi munkák küszöbén. Legfontosabb feladataink egyike, hogy kellően megalapozzuk a következő év termését. Mi a helyzet a vfetőmag-ellátés szakaszán? — tettem fel az első kérdést. — Az ezév.1 termésből származó vetőmag is teljes mértékben megfelel a követelményeknek, tehát nem kell a termelőknek tartani attól, hogy értéktelen, vagy kevésbé értékes vetőmagot kapnak. Az elmondottak elsősorban a Bezosztája és a Mironovszkája fajtákra vonatkoznak. Szlovákiában összesen mintegy 10 ezer vagon búzavetőmag szükséges ahhoz, hogy zavartalanül el lehessen végezni az őszi vetést. Ebből a mennyiségből báróm ezer vagont a felvásárló üzem biztosit, mivel az évente elvetésre kerülő mennyiség egyharroadát biztosítjuk az állami vetőmag-álapből. Ez annyit jelent, hogy a termelők három év alatt teljesen kicserélhetik a saját vetőmagjukat. Rajtuk múlik, hogy a cserét három évenként egyszerre végzik el, vagy pedig minden évben kicserélik a szükséges menynyiség egyharmadát. Az idén olyan tartalékkal rendelkezünk, hogy a tervezettnél több jó minőségű vetőmagot tudunk adni az érdeklődőknek, kivételesen viszonteladás nélkül. Ez annyit jelent, hogy nem kell a gazdaságnak a vetőmaggal azonos mennyiségű gabonát átadni az állami alapokba; hanem saját pénzeszközeiért Is megvásárolhatja az igényelt, terven felüli vetőmagot. A rozsot illetőleg is hasonló a helyzet. — Némely termelési körzetben felmerültek bizonyos problémák a Bezosztája körül. Megmutatkozik ez a vetőmag iránti érdeklődésben is? — Igen, megmutatkozik. Amíg 1969-ben még a búza összvetésterületének 21 százalékán Bezosztáját termeltek Szlovákiában, addig az idén már csak 18 %-át tervezik bevetni ezzel a fajtával. Sokan a vetőmagra panaszkodnak, pedig a központilag elosztásra kerülő vetőmag megfelel a követelményeknek, tehát valahol másutt kell keresni a hiba eredőjét. Amenynyiben a termelők makacsul kitartanak állításuk mellett, és továbbra Is a vetőmagot okolják mindenért, úgy hajlandók vagyunk a tervezettnél több vetőmagot a rendelkezésükre bocsátani. Számításaink szerint az eredetileg benyújtott igényléseknél mintegy 200 vagonnal több vetőmagot — búzát — vásárolnak majd a termelők. Ez lényegében hozzájárul a vetőmag alap fokozott felújításához, esetleg az eredmények javulásához is. — Kiváló hozamokat nyújtottak az idén az újabb szovjet búzafajták, így aztán érthető is, hogy a termelőket érdekli, mi a helyzet a Jubilejná 50, a Kaukáz, az Auróra és az Iljicsovka fajták vetőmag ellátása szempontjából? — Mint ismeretes, ezen fajtákat ezidáig csak kísérletképpen termesztették az egyes gazdaságok, s mivel jó hozamokat biztosították, természetesen továbbra is foglalkozni szeretnének velük. Ezért az előállított vetőmagot elsősorban saját területeiken szeretnék tovább szaporítani. A Szovjetunióból ígéretet kaptunk néhány-száz mázsa vetőmagra, de ezzel a mennyiséggel természetesen nem tudjuk fedezni az új fajták iránti keresletet. Reméljük, hogy az elkövetkező években már ezen a szakaszon Is kedvezőbb lesz a helyzet. Addig is érjük be a jelenleg termesztésben levő fajtákkal, s az idei kudarc miatt becsüljük le a Bezosztáját se. K. G. HATÁRSZEMLE 'K'á’dek Gábor Majba József elnök és a két agronómus elégedetten mutatja a találomra kihúzott, jól fejlett cukorrépát. Három új növényvédőszer gyártását kezdik meg ez év második felében a sikeres kísérletek után a Budapesti Vegyiműveknél. Az első növényvédőszer a Basudin granulátum, amelynek hatóanyagát egy svájci cég szállítja. Elsősorban a kukorica-, burgonyatáblákat és a zöldségeseket védi majd a kártevőktől. A világpiacon egyre drágább rezet helyettesíti az Orthofaltán szerves gombaölő szer. Hatóanyagát a Chémia Wien osztrák cég szállítja. Japán hatóanyagból — a Sumutoma cég termékéből — készül a Sumith On rovarölő szer, amelyet a gyümölcsösökbe ajánlanak. A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemeit járva, különös érzés vett erőt rajtam, s valami azt súgta: Itt valami nincs rendjén! Rájöttem, mi volt az. Már a harmadik gazdasághoz közeledtem, amikor szeget ütött a fejemben, hogy ezeket a békésen „nyújtózó“ gabonatarlókat már rég le kellett volna forgatni, szántani. Nem hagyott nyugodni a dolog, s felkerestem a Komárnoi Járási Mezőgazdasági Társulás diszpécserét, Varga Andrást, aki kérdésemre elmondotta, hogy még jóval az aratás befejezése előtt hozzáláttak a tarlóhántáshoz. Sajnos, a munka nem haladt, s nem is halad olyan ütemben, mint ahogy kellene. Az erőgépek túlnyomó részére szükség volt a gabona és a szalma betakarítási munkálatainál. A tarlóhántás — az igazat megvallva — kissé háttérbe szorult. A betakarító gépek elcsendesedése után azonban teljes erővel hozzáfogtunk a tarlóhántáshoz. Itt szükségesnek tartam megjegyezni azt is — mondotta Varga elvtárs —, hogy a júliusi és augusztusi rekkenő hőségek nagyon elrontották a talaj minőségét. Néhol olyan száraz és kemény volt a talaj, hogy jobbnak láttuk elhalasztani a hántási munkálatokat, hiszen az elvégzett munka minősége nem lett volna megfelelő. Sajnos, ez a valóság. Sok helyen mellőzték a „kasza után eke“ elvét, s most itt a következményei. Most már csak egy huzamosabb esős időszak hiányzik, aztán szeretném én látni azt az agrotechnikai követelményeknek megfelelő talajelőkészítést! Pedig a gabonafélék — főleg a Bezosztája — aránylag igényesek az agrotechnikai időpontok betartására. Pardon, Bezosztája! Már lassan közhellyé válik, hogy az idén roszszul sikerült ez a fajta egyes gazdaságokban. Talán a komáromi járásban volt a legrosszabb a helyzet. S mi lett a következménye? Szlovákiai méretben — 1989-hez viszonyítva — 3 százalékkal csökkent a nevezett búzafajta vetésterülete. A szóbanforgó járás mezőgazdasági üzemei idén ősszel már mintegy 2,5 ezer hektárral kisebb területen vetik majd ezt a fajtát. A járás területén egyébként 20 ezer 743 hektáron kell elvégezni az őszi vetést. Búzát összesen 18 ezer 761 hektáron vetnek, ebből 12 ezer hektár Mironovszkáját, hatezer hektár Bezosztáját, a felmaradő területen pedig az új szovjet fajtákat termesztik majd. TERMÉSBECSLÉS Az őszi idénymunka másik fontos feladata a betakarítás sikeres elvégzése. A komáromi járásban összesen 2 ezer 272 hektár cukorrépa, 12 ezer 881 hektár — ebből 3965 ha háztáji — kukorica, valamint 3 ezer 861 ha silókukorica termésének begyűjtését kell megvalósítania. A cukorrépa vetésterületének több mint feléről géppel, kétmenetes módszerrel gyűjtik be a termést. A többit pedig hagyományos — félig-meddig gépesített — módszerrel helyezik biztonságba. A kukorica betakarítását is igyekeznek gépesíteni. Mintegy kétezerötszáz hektárról két- illetve háromsoros kukorica-konbájnokkal, 3 ezer 737 hektárról pedig Brand és Oros adaptérokkal ellátott gabonakonbájnokkal gyűjtik be a termést. Varga elvtárs többek között azt is elárulta, hogy mind a kukorica, mind a cukorrépa jól fejlődik, bár több eső is elkelt volna. Az előzetes becslések alapján elérik, sőt túl is szárnyalják ezen növények múlt évi átlaghozamát. A járás vezető szakemberei a cukorrépánál 360—370 q, a szemes kukoricánál viszont 45—50 q — májusi morzsoltban számítva — átlagus hektárliozammal számolnak. Ottjártamkor, — augusztus utolsó napján — már folyamatban volt a silókukorica betakarítása, s a közel 800 ha-ról begyűjtött mennyiség 350—370 q átlaghozamra enged következtetni. A fent említett időpontig a tervezett 355 hektárból csupán 190 hektáron vetették el a repcét. Az őszi talajelőkészítést pedig mindössze 3 ezer 400 hektáron végezték el a járás mezőgazdasági üzemei. Azt hiszem, felesleges a kommentár. Annélkül is kitűnik, hogy van még mit csinálni a járás mezőgazdasági üzemeiben, hogy legalább némileg behozzák a lemaradást, s erejükhöz és akaratukhoz mérten a lehető legkisebbre csökkentsék az agrotechnikai határidők vrható eltolódásának kedvezőtlen hatását. —dek—
