Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-11 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. szeptember 11. Szemelvények Gustáv Husák elvtárs ünnepi beszédéből (Folytatás az 1. oldalról.) folyamán első ízben érjllk el orszá­gos méretben a több mint 8 millió tonnás gabonatermést. Az eredmé­nyek a mezőgazdaság tervszerű fej­lődésének köszönhetők. Szocialista mezőgazdaságunkba sok millió koro­nát fektetünk. Az utóbbi évtizedben ■ a mezőgazdaságban több mint kétsze­resére nőttek az alapvető termelési alapok. Ezután néhány szóval az alláttei­­nyésztés fejlődéséről, eredményeiről beszélt. Megállapította, hogy az állat­­tenyésztésben is kedvező eredménye­ket érünk el. Nőtt az állatállomány, tfllteljesítettük a felvásárlási tervet, s ennek eredményét állampolgáraink asztalán láthatjuk. Ebben az évben komolyabb probléma nem volt a la­kosság húsellátásában, és ez termé­szetesen mezőgazdasági termelésün­ket dicséri. Túlteljesítjük a tervet a baromfitenyésztés szakaszán és a to­jásfelvásárlásban is. A közelmúltban a kormány a párt vezetőségének jó­váhagyásával csökkentette a tojás árát, úgyhogy ma nincs olyan ember aki ne vásárolhatna megfelelő meny­­nyiségben alapvető élelmiszereket. Husák elvtárs beszámolója további részében a mezőgazdaság távlati fej­lődéséről beszélt, amit a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki. Hangsúlyozta, hogy törekvéseink célja a lakosság életszínvonalának emelése, ezért az ötéves terv időszakában a mezőgaz­daságra is igényes feladat vár. A kö­vetkező öt évben a mezőgazdaságba több mint 50 milliárd koronát ruhá­zunk be. Ez nem kis összeg. Az a célja, hogy tovább emelje és növelje e szakágazat műszaki és általános színvonalát, hogy több élelmiszeripa­ri terméket juttasson a dolgozó em­ber asztalára. Keressük a szövetkeze­tek együttműködésének magasabb for­máit is, hogy a korszerű eszközöket teljes mértékben érvényesíthessék és kihasználhassák. Husák elvtárs beszélt a fogyatékos­ságokról is, amelyek fékezik a mező­­gazdaság fejlődését. A szövetkezeti dolgozók nehezményezik a gépek, a pótalkatrészek és más gyártmányok hiányát. Ezeket a kérdéseket — azt az adósságot, amivel iparunk tartozik a mezőgazdaságnak — fokozatosan meg fogjuk oldani minisztériumaink, tudományos és pártmunkásaink már dolgoznak a mezőgazdaság fejleszté­sének komplex programján. A párt Központi Bizottságának egyik közel­jövőben megtartandó ülésén átfogó módon akarunk foglalkozni mezőgaz­daságunk problémáival és további nagyszabású fejlődésének kérdései­vel. Pártunk főtitkára beszélt a mező­­gazdasági dolgozók életszínvonalának rohamos emelkedéséről. A szövetke­zeti parasztság és az állami gazdasá­gok dolgozóinak keresete megközar líti az ipari bérszintet, ami valamikor nem volt olyan egyszerű. A különb­ség néha óriási volt. A falusi lakások már nem kis családi házak, hanem villaszerűek, amit a városi lakosok Is megirigyelhetnek. Az élelmiszer­­ellátás is lényegesen magasabb szín­vonalú, azonban ezen még van javí­tanivaló. Az öreg emberekről való gondoskodás és ellátásuk falvainkban mindig nagy probléma volt, azonban ezen a téren is jelentősen javult a helyzet, és azok az Intézkedések, amelyeket az ősz folyamán hozunk, ugyancsak gondolnak a falusi öre­gekre is. Felnőnek az új emberek, az új ká­derek. Bármely faluban láthatják, hány ember tanul szakiskolákban, hány fiatal jár különböző típusú is­kolákba és a főiskolákra. Általában megállapítható, hogy a falu és a vá­ros, az ipar és a mezőgazdasági ter­melés közötti különbség fokozatosan megszűnt. Ma már nagyon nehéz megmondani, hol Jobb az emberek élete: városban vagy falun. A falvak lakosai nagyon rendes körülmények között élnek. Politikailag falvaink­ban ez a fejlődés abban is megmu­tatkozott, hogy falvalnk a szocialista társadalom szilárd részei maradtak, az 1968—69-es megrendülések sem érintették őket különösebben. A falu teljes mértékben támogatja a szocia­lista építés politikáját. A munkásosz­tály és a parasztság forradalmi küz­delmében alakult ki e két döntő fon­tosságú társadalmi osztály szilárd szövetsége. A munkásság és a szövet­kezeti parasztság szövetsége szocia­lista államunk alapja. Ezért a szocia­lista demokrácia eszméjét, a Munkás­paraszt Szövetség bázisát a többi tár­sadalmi réteggel együttműködve kell továbbfejlesztenünk és minden sza­kaszon következetesen érvényesíte­nünk. Egységes földművesszövetkeze­teink alapja a szövetkezeti demokrá­cia, a belső demokratikus döntés esz­méje. Ezt az eszmét kell fejleszteni minden szövetkezeti tag aktív rész­vételével a mindennapi gyakorlatban. Husák elvtárs ezután népgazdasá­gunk fejlődésével és további felada­taival foglalkozott. Megállapította, hogy az 1971-es év politikailag és gazdaságilag is eredményes volt. Hét hónap alatt a termelési tervet túl­teljesítettük, és egész népgazdasá­gunk nagyon pozitív irányban fejlő­dik. Figyelemre méltó eredmények születnek a mezőgazdaságban,' az iparban, az építőiparban és egyéb szakaszokon is. A lakások is gyorsab­ban épülnek és ha tartjuk az ütemet, az év végéig túlteljesítjük az igénye­sen tervezett 100 ezer lakás építési feladatát. A fejlődés tehát eredményes, azon­ban a helyzetet nem akarjuk dicsér­ni, és a további sikerek érdekében a demokratikus eszmék alapján el kell érnünk, hogy a dolgozók még na­gyobb mértékben vegyenek részt a termelés irányításában és a vezetők­kel együtt határozzanak az alapvető kérdésekben. Azt akarjuk, hogy a munkás, a paraszt, a dolgozó ember a nemzeti bizottságokon keresztül a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szövetségi Gyűlés révén és a szo­cialista demokrácia számos más for­májának segítségével közvetlenül ve­gyen részt politikánk alakításában, megvalósításában, s ellenőrzésében, és természetesen a gazdaság fejlesz­tésében is. Ez a demokráciának a legtágabban értelmezett formája, ami­vel a dolgozó ember a történelem fo­lyamán valaha is rendelkezett. Ezt kell állandóan tökéletesíteni és meg­tisztítani a felmerülő negatív elemek­től. Ezt azért hangsúlyozta, mert ősz­szel tartjuk meg a képviselőválasztá­sokat. Nem arról van szó, hogy csak formális aktust hajtsunk végre, vagy formálisan hagyjuk jóvá a kommu­nista párt, a kormány, a Nemzeti Front egész politikáját, hanem arról, hogy állampolgáraink milliói elköte­lezetten gondoskodjanak arról, hogy az ügyek intézése a községekben, a járásokban, a kerületekben^ a nemze­ti köztársaságokban, az gész ország­ban valóban a dolgozó nép legjobb képviselőinek kezébe kerüljön, hogy az államügyeket a nép érdekeinek és szükségleteinek megfelelően irányít­sák és vezessék. Pártunk főtitkára ezután elmondot­ta, hogy az elmúlt negyed század alatt megoldottuk a főbb osztályprob­lémákat, különösen a munkásság, a parasztság és a többi réteg szociális problémáit. Ma már elmondhatjuk, hogy az új föderatív elrendezésben teljesen egyenjogúak a cseh és a szlovák nemzet tagjai, valamint a ha­zánkban élő nemzetiségek tagjai. En­nek következtében a szocialista Cseh­szlovákia határain belül egyre szilár­dabb nemzeteink és nemzetiségeink egysége. A beszámoló külpolitikai részében megemlítette, hogy mi, bár aránylag nyugodt környezetben élünk, a vilá­gon nincs nyugalom. A bolygón küz­delem folyik a problémák békés meg­oldásáért, a haladó jellegű fejlődé­sért ebben az egész osztályszempont­ból megosztott világban. Sok tűzfé­szek van a világon és ezekre, vala­mint az élesedő nemzetközi kérdé­sekre figyelnünk kell. Az, hogy Euró­pában békében élhetünk és 25 év óta nem volt háborús konfliktus, min­denekelőtt a Szovjetunió és a szocia­lista tábor békepolitikájának az ér­deme. Közelebb a választókhoz A Bratislava! Városi Nemzeti Bi­zottság vezető funkcionáriusai sajtó­­tájékoztatót tartottak Szlovákia fővá­rosának fejlődési problémáiról, az ötödik ötéves terv városfejlesztési tervéről, és a választási előkészüle­tekről. Ernest Geljer mérnök, Bratislava polgármesterének helyettese komoly eredményekről beszélt. Szinte a felis­­merhetetlenségig megváltozott a fő­város a felszabadulás óta, és az el­múlt választási időszakban. A máso­dik világháború után mintegy 13D 000 lakosa volt Bratislavának. napjaink­ban azonban már 285 ezer. Évente megközelítőleg 8000-en költöznek fel vidékről, azonban volt olyan év is, amikor több mint 12 ezren jöttek Bratislavába. A beáramlás tovább fo­lyik, és a tervek szerint 1975-ben már 340 ezer lakosa lesz fővárosunknak. Bár a lakosság fele nem végez köz­vetlen termelő munkát, mégis ide összpontosult Szlovákia iparának 20 százaléka. Híres a kábel- és a gumi­gyártás. a vegyipari készítmények és jó hírnevet szereztek az itt készített transzformátorok is. Ugrásszerűen fejlődtek a főiskolák. Ma már a fő­iskolákon 25 ezren tanítanak, ami több a háború előtti főiskolai hallga­tók számánál. A város fejlesztésére az ötödik öt­éves tervben 11 milliárd koronát for­dítanak. A nemzeti bizottság gazdál­kodására 0 milliárd koronát, ebből 5 milliárd korona lakásépítési célok­ra lesz felhasználva. A lakásépítés üteme lényegesen meggyorsult. Amíg a negyedik ötéves tervben 12 ezer lakás épült, az ötödik ötéves tervben már 24 ezer lesz és 1980-ban további 28 ezer. Nagyobb segítséget nyújta­nak a családi házak építőinek, ame­lyek száma eléri majd az 1600-at. Korszerűsítik a közlekedést, többek között két aluljáró épül, az egyik a központi piacnál, a másik pedig a Béke téren (Mierové námestie). Meg­gyorsul az iskolák építésének üteme is, és így a jelenlegi 13 százalékról 5 százalékra csökken a kétváltásban tanuló diákok száma. A város több egészségügyi intézménnyel, kórház­zal, kulturális központtal, új fürdő­vel gyarapodik. Az új ötéves terv, ami lényegében egyezik a készülőben levő választási akcióstervvel, igényes feladatok elé állítja a városi nemzeti bizottság ta­nácsát, valamint az összes körzeti nemzeti bizottság képviselőjét, és ter­mészetesen minden választót. Az igé­nyesebb munkáról beszélt Felix Janí­­őek, a városi nemzeti bizottság titká­ra. Megemlítette, hogy bár Bratisla­­vában a nemzeti bizottságok képvise­lői eredményes munkát végeztek, azonban meglazult a választókkal való kapcsolat és így a képviselők nem mozgósították eléggé a dolgozó­kat társadalmi és gazdasági tevékeny­ségre. A képviselőket a mostani idő­szakban főleg abból a szempontból értékelik, hogy milyen volt a kap­csolatuk a tömegekkel. Kisebb-na­­gyobb gyűléseken, amelyekből többet üzemekben vagy vállalatoknál is tar­tanak, épp a „számlák benyújtásá­ról“ lesz szó. Vagyis a képviselők körzetükben beszélnek arról, hogy mit tettek az elmúlt választási idő­szakban az akciósterv teljesítéséért. A gyűléseket úgy szervezik, hogy mi­nél többen vegyenek részt rajtuk, és az illető képviselő munkájához a le­hető legtöbben szóljanak hozzá, tehát még abban az időben, amikor a kép­viselők kiválasztásáról van szó. A be­mutatkozó gyűlésekre már olyan kép­viselők kerülnek, akik a lehető leg­nagyobb mértékben élvezik a válasz­tók bizalmát. A képviselőknek mint­egy 50—70 százalékát cserélik ki, főleg abból az okból, hogy kevés kö­zöttük a munkás, az asszony és a fiatal. A képviselőknek mindössze két százaléka fiatal. A választóbizottsá­gokban mintegy 7500 polgár dolgozik majd, akik a Nemzeti Fronttal együtt­működve készítik elő a választáso­kat. A Nemzeti Front agitátoréi 120 agitációs központban magyarázzák majd d választások jelentőségét a pol­gároknak, és az agitátorok ezrei láto­gatnak el az otthonokba is. Bratisla­vának a választások után öt körzete lesz, amely megfelel a város távlati fejlesztésének. Bratislava választói a Szlovák Nemzeti Tanácsba 10, a Né­pek Kamarájába 5, a Szövetségi Gyű­lésbe pedig 4 képviselőt választanak. (b) Mezőgazdasági szakemberek továbbképzése A Mezőgazdasági Dolgozók Továbbképző Inté­zete (Ústav pre vzdelávanie pracovníkov v poľ­nohospodárstve a výžive, Krajská pobočka, Brati­slava, Žilinská ul. 1) az 1971/1972-es iskolai évben magyar tannyelvű kétéves jelépítményi osztályo­kat nyit: 1. A növénytermesztés kemizálása, gépesítése és ésszerűsítése szakra Komarnóban (SPTŠ Ko­márno) és 2. A mezőgazdaság ökonómiája szakra Dim. Stredán (SPTŠ Dunajská Streda). Kellő számú jelentkezés esetén további mező­­gazdasági középiskolákon és szakokon is nyílik tanítás (Állattenyésztés, Gyümölcstermesztés, Ön­tözéses gazdálkodás, Könyvelés és pénzellátás. Az irányítás ésszerűsítése és szervezése, A mező­­gazdaság perszonalisztikája szakokon). Jelentkezési határidő: 1971. szeptember 20. Feltételek: középiskolai. végzettség és mező­­gazdasági szervezettel való munkaviszony, mivel távüti tanulásról van szó. Az érdeklődők számára jelentkezési ivei posta­­fordultával küld a feni megnevezett intézet, illetve a szerkesztőség. A jelentkezési ívet minél előbb' küldjék el kitöltve az intézetnek. A Mezőgazdasági Dolgozók Továbbképző In» fézete (Ústav pre vzdelávanie pracovníkov v pol" nohospo'dárstve a výžive — Bratislava, Ružová dolina 21, tel. 61683) az 1967. évi '49. számú ren­delet, továbbá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968. évi VII/l’ 2048 számú intézke­dése elveiből kiindulva az 1971/1972-es iskolai év­ben Nitrán a következő szakokon vezeti be a mezőgazdasági dolgozók továbbképzését: 1. A baromfitenyésztés technológiája. 2. A gazdasági állatok íörzstenyésztése és örökléstana. 3. A Hegyvidéki és hegyaljai területek mező­­gazdasági termelése. 4. A mezőgazdasági termelés ésszerűsítése. 5. A mezőgazdasági üzemek gazdaságtana és tudományos irányítása, 6. Matematikai módszerek a mezőgazdaságban. Ä továbbképzés a felsorolt szakokon távutl for» mában valósul meg szolvák nyelven. Az oktatást a nitrai Mezőgazdasági Főiskola illetékes kará­nak legképzettebb előadói, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozói és gyakorlati szakemberek biztosítják. A jelentkezés feltételei: mezőgazdasági főisko­lai végzettség, ötéves gyakorlat az illetékes szak­mában és a munkaadó ajánlása. A jelentkezéseket legkésőbb 1971. szeptember 20-ig kell elküldeni a feltüntetett intézet címére. Jelentkezési íveket és bővebb felvilágosítást az intézettől és annak kerületi kirendeltségeitől (Bratislava, Zvolen, Ko­šice) kaphatnak', A továbbképzés célja, hogy ä résztvevők elmé­lyítsék' elméleti és gyakorlati ismereteiket, és magasabb szintű szakképzést nyerjenek' a tudo­mány legújabb eredményei alapján. Jelentkezhet­nek elsősorban vezető tisztséget betöltő mezőgaz­dasági dolgozók, szövetkezeti elnökök, közgazdá­szok, zootechnikusok, állami gazdaságok igazga­tói, a mezőgazdasági társulások és kutatóintéze­tek dolgozói stb. Kelet-szlovákiai fejlődés az új választási időszakban Az új választási időszakban az ötéves terv mutatóinak meg­felelően jelentősen fejlődik majd a mezőgazdasági terme­lés és az élelmiszeripari terme­lés is. Ha a tervek megvaló­sulnak, az eddiginél sokkal job­ban ki tudják majd elégíteni a fogyasztók igényeit. A mező­­gazdasági termelés 1975-ig 33,8 százalékkal emelkedik. A me­zőgazdasági termékek felvásár­lásának mennyisége 27,08 szá­zalékkal lesz több, mint a ne­gyedik ötéves tervben. Az 1970- es évhez viszonyítva a szemes­félék felvásárlása 10,1 száza­lékkal, a cukorrépáé 39,4 szá­zalékkal, a burgonyáé pedig 282 százalékkal növekedik. Az állattenésztési termékek felvá­sárlása 1975-ig szintén emelke­­- dő irányzatot mutat. A húsela­dás 21,1, a tej 43,3, a tojás pe­dig 73,3 százalékkal lesz több. Ahhoz, hogy az eladási ter­vet teljesíthessék, a szarvas­marha-állomány számát 38 ezer darabbal növelik, ebből 11500 a tehén. A sertésállomány mint­egy 35 ezerrel növekedik. A szakosítás, a kooperáció és az integráció keretében lénye­gesen fokozzák a növényter­­mestés és az állattenyésztés hasznosságát. A növénytermesz­tés az eddiginél sokkal több terményt ad, ha teljesülnek a talajjavítási tervek. Ezekre a célokra mintegy 800 millió ko­ronát ruháznak be. A kelet­szlovákiai kerületben a válasz­tási időszak végéig 32 600 hek­tár területet csapolnak le és 16 900 hektáron létesítenek ön­töző berendezéseket. így bizto­sítani tudják az egyre nagyob­bodó város, Košice (Kassa) zöldség- és gyümölcsellátását is. Az élelmiszeripar termelése 35,8 százalékkal lesz nagyabb az üzemek korszerűsítése, va­lamint újabb építése után. Be­fejezik a humennéi félkész húsfeldolgozó üzemet, korsze­rűsítik a prešovi húsüzemet, és Levočán megkezdik egy nagy árutermelő képességű húskom­binát építését. Nagy sertéshiz­lalda épül Pribeníken, Plechoti­­cén és Spišské Vlachyn. Befe­jezik a šalgovíki baromfifarm építését és Kežmarokon új üzem, valamint Šebastován ha­talmas tojótyúkfarm épül. Ko­šicén fokozzák a tejcsarnok árufeldolgozó képességét, és Sabinovon, valamint Michalnv­­cén új tejcsarnok épül. Rožňa­­ván és Trebišovon új péküzem készül, Košicén és Prešovon péksütemények készítésére al­kalmas kísérleti üzemeket léte­sítenek. Košicén megkezdték a káposztasavanyítn üzem építé­sét. Sabinovon gyümölcsborok és kompótok készítésére alkal­mas üzem épül és felújítják a levoöai szeszgyárat. Cj borfel­dolgozó és raktározó üzemek épülnek Moldaván, Sobráncon, Kráf. Chlmecen, Slovenské No­vé Mestón és Viniiíkán. Bohuš Neműek

Next

/
Thumbnails
Contents