Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-11 / 36. szám
Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat 1971. szeptember 11. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 38. szám. A helytállás méltó ünnepe Kél felejthetetlen napot töltöttünk el a Zobor alatt. Amit láttunk az nemcsak a szemnek, hanem az értelemnek is gyönyörködtető volt. Szombaton, a délelőtti érákban a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola előtt Tibor Bohdanovský miniszterhelyettes tömören méltatta azt a kiállítást, amelyhez hasonlót eddig nem látunk. Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyírta el a szalagot és elindultak a kormány és a párt képviselői, a meghívott vendégek az Agrokomplex kiállítás megtekintésére. Mindenki csodálkozott a látottakon, amely bizonyította, hogy Csehszlovákia világszinten is az elsők közé tartozik. Valóban olyan kiállításnak voltunk szemtanúi, amely igazolta mezőgazdaságunk fejlettségét. S nemcsak a nagyüzemi, hanem a gyümölcs- és kertészeti szövetség tagjait is, akik olyan termékekkel tették gazdagabbá a kiállítást, amelyek igazolták, hogy a falu népe lépést tart a fejlődéssel, s olyan gyümölcsöt, zöldséget termel, amely mindenkit meglepett. „Agrokomplex“ ez nem jelszó volt, hanem valóság, mert igazán felölelte a kollektív és a ház körüli kertészet összességét, és emellett a korszerű technika vívmányait is bemutatta. Gazdag gabonatermést takarítottak be az idén. Ez elsősorban a kollektivizációnak, a helyes agrotechnikai eljárásnak, valamint az átgondolt tápanyagellátásnak köszönhető. De azt hiszem a tudományos dolgozók tevékenysége legalább annyit jelent ezen a téren, mint az említettek. Nálunk elsősorban a Szovjetunióból behozott Mironovszkája és Bezosztája jelentett óriási lépést előre. Persze nemcsak termelni kell. hanem a meglevőt a legkisebb szemveszteséggel betakarítani. Nitrán ott álltak a párt és az állami vezetők előtt, akik a gabona betakarításából oroszlánrészt vállaltak. Ezt komolyan értékelték, s három mezőgazdasági üzemet munkaérdemrenddel tüntettek ki. Tíz egyén, illetve kollektíva a Kiváló Munkáért érdemrendet kapta és 122-en, akiknek legnagyobb érdemük volt a gabona betakarításában, miniszteri kitüntetést kaptak. Mindössze ennyit az első napról. Jó vdlt olvasni a nyárasdi Dömény János. Kulcsár István és mások nevét, akik fáradságot nem ismerve a több mint 60 ezres létszámú Szlovákiai Gyümölcstermesztők és Kertészkedők Szövetsége tagjaiként bizonyították sokoldalú képességeiket. Vasárnap olyan ünnepségnek voltunk a szemtanúi, amely örökké az emlékezetünkbe vésődött. A város szívében aratási koszorúkkal körülölelt téren már a kora reggeli órákban ezrek és ezrek sorakoztak, hogy meghallgassák pártunk főtitkárának beszédét és szemtanúi lehessenek a színpompás felvonulásnak. Husák elvtárs szívből fakadt, őszinte szavai valóban megnyerték a százezres tömeg tetszését. A közvetlen, emberi hang nyomán sokszor csattant fel az elismerő taps. Aztán elindult a színpompás menet, az allegorikus kocsik sokasága. A felvonulók nagy családja szívből köszöntötte a párt és legfelsőbb állami vezetőket. Ilyen még nem volt Nitrán. Ezelőtt három évvel sokan azt mondták, ez a csúcs. Nem volt igazuk. Most sokkal többen sorakoztak fel, mint 1968-ban. S másért. A szocializmusba vetett hittel töltöttek e] két napot Nitrán kelet-szlovákiak, gömöriek, žilinaiak, kysiicaiak. mátyásföldiek. csallóköziek, akik joggal jöttek ünnepelni. Ünnep volt a javából Nitra főterén és az amfiteátrumban, ahol mindenki jól érezte magát a felejthetetlen két napon. Szemelvények Gustáv Husák elvtárs ünnepi beszédeim A földművesek hatodik ösez-szlovákiai arató ünnepélyén Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a párt és kormányküldöttség vezetője tartott nagy jelentőségű beszámolót. Husák levtárs beszéde bevezető részében elsősorban az aratási ünnepségek jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az idei aratási ünnepségek Nyitrán és az egész országban a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezetek, az állami gazdaságok és a többi ágazatai dolgozók munkájának büszke és örömteljes mérlege, amely tükrözi mindazok igyekezetét, akik az idei aratásban, a gabonatermesztésben nagy hozamokat értek el, — olyan kiváló eredményeket, ami mindnyájunknak nagy örömet szerzett. Ez nagy többlet egész mezőgazdaságunk számára, jelentős hozzájárulás fejlődéséhez, olyan, amelyre építhetünk. Azt mondják, hogy a mezőgazdasági eredményeket jelentős mértékben befolyásolja az időjárás. Bizonyos, hogy ebben nagy igazság rejlik, — miért is titkolnánk?! De a talajra fordított emberi munka és mindaz, ami ezzel összefügg, az emberek és gépek kiváló munkája, az aratás szervezése — ez az, ami döntő fontosságú. Ez az örömteljes eredmény mindenekelőtt a mezőgazdaságban, a mi szocialista mezőgazdaságunkban dolgozó emberek munkájának az eredménye. Természetesen örülünk annak, hogy sikerült ilyen rekordidő alatt teljesíteni a gabona felvásárlását, és ezzel bitosítani lakosságunk élelmezését, valamint annak, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban még olyan tartalékok vannak, amelyekkel tovább dolgozhatunk. — Ebből az alkalomból szeretnék őszinte köszönetét mondani párt- és állami szerveink nevében az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok, a felvásárló szervek dolgozóinak és mindazoknak, akik résztvesznek a mezőgazdasági termelésben, becsületes munkájukért és kiváló eredményeikért. — Ebből az alkalomból ugyancsak elgondolkoztam afelett az út felett — mondotta Husák elvtárs —, amit mezőgazdaságunk az utolsó 25 év alatt megtett, hogy lássuk pozitívumait és negatívumait is Ha ezt az utat — a háború befejezése óta — jellemezni akarjuk, elmondhatjuk, hogy ez hazánkban a munkásosztálv és a parasztság forradalmi harcának fényes győzelme a kizsákmányolók ellen, a kizsákmányoló rend ellen, hogy a kisparasztok egyesüléséről szóló lenini eszmék fényes győzelme a szocializmus feltételei között, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának fényes győzelme a falvakban és a mezőgazdaságban. Pártunk főtitkára ezután a falu szociális átalakulásáról beszélt. Megemlítette, hogy a mezőgazdaság és a mai falu — az egy másik világ. Ez egy új világ, egy új falu! Milyen volt a régi világ, amit a mi nemzedékünk még nagyon jól ismer, amelyből elindult, és amire a mai napig sem szűnt meg emlékezni? Az a nagybirtokosok, a földesurak világa volt, akik a föld nagyobb részét birtokolták és kizsákmányolták a termelőket, a mezőgazdasági munkásokat. Az egyik oldalon a gazdaság, a másik oldalon a kisparasztok nadrágszíjföldekkel, az állandó robottal és nyomorral, és az ebből eredő elmaradottsággal. Még nem is olyan régen ilyen volt az élet egész hazánkban, s különösen Szlovákiában, ez volt a falusi dolgozók életének jellemzője. Népünk százezreinek kellet a határokon túl és gyakran a tengeren túl keresni a megélhetést, mivel itthon nem találták meg. A munkásosztály, a kisparasztok és a mezőgazdasági munkások harcoltak a jobb életért, és az akkori rendszer elleni küzdelemben keresték a kiutat a reménytelen helyzetből, ahogy azt több mint 100 évvel ezelőtt a szlovák költő mondotta: „Eljön, mert jönnie kell az ítélet napjának...“ Ez a nap elérkezett. Ez volt a nemzeti felszabadító küzdelem, a Szlovák Nemzeti Felkelés, az országunk felszabadulásának az eredménye. A forradalmi küzdelemben a munkásosztály, a mezőgazdasági munkások és kisparasztok 1945—1948-ban legyőzték a kizsákmányoló rendszert, kisajátították a. nagybirtokokat, a bankokat, a gyárakat, és kialakították nálunk a dolgozó nép hatalmát. Ez volt az az alapvető és lényeges győzelem, amely lehetőséget adott arra, hogy városainkban felépíthessük az új életet. Természetesen a második, még nehezebb, vagy ugyanolyan nehéz szakasz várt ránk, nevezetesen a mezőgazdaság szocialista alapon történő átépítése. Nem is olyan régen — 22 évvel ezelőtt —. a CSKP IX. kongresszusán jelölték ki az ehhez vezető utat és rakták le alapjait. Ezt követték a mezőgazdaság szövetkezetesítését célzó első lépések, ez jelentette a szocialista nagyüzemi termelést célzó átépítés kezdetét. Akik átéltük, mindnyájan tudjuk, hogy kezdetben sok volt a tisztázatlanság, voltak nehézségek és problémák, itt-otí hibák történtek, mivel új dologról, forradalmi változásról volt szó. Az embereknek saját tapasztalatukból kellett meggyőződniük, hogy falvaink szocialista átépítése saját érdekeiket szolgálja, hogy az anyagi fejlődés és az életszínvonal emelkedését jelenti. Az ellenzék szóvivői, akik itt éltek évtizedeken át, azzal ijesztgették a kis- és középparasztokat, hogy a szövetkezeti forma borzalmas szerencsétlenség a falusi nép számára. Az 1948-as évben — említette meg Husák eivtárs — abban a megtisztelésben részesült, hogy az akkori nyitrai kerületben mint a Nemzeti Front jelöltje vehetett részt a választásokon. Akkoriban bizony az egyik faluban igen forró estét éltek át. Az ellenzék megtámadta őket. „Kolhozokat akarnak csinálni és szövetkezetesítik a nőket!“ — jelszót hangoztatták. A mezőgazdasági termelés szövetkezetesítésének forradalmi gondolatát, amit a Szovjetunió kezdett megvalósítani, a burzsoá propaganda és mindaz, ami e propagandát szolgálta, éveken át annyira rágalmazta, hogy igen sok ember nem látta világosan a célt. Sőt egy szlovák püspök brosúrát írt, amit minden faluban elolvastak, és amelyben a kolhozokat nemcsak gazdasági téren rágalmazta, hanem azzal ijesztgette az embereket, hogy csajkával járnak majd az ételért, és a nőket jegyre osztogatják, a gyermekeket pedig úgy választják majd el néhány hetes korukban az édesanyjuktól, mint a kisborjakat. Ezért az emberek természetesen igen sokan aggodalommal és zavartan várták, hogy mindebből mi lesz. Mert a kisparaszt, a nyomorgó élet ellenére, annak ellenére, hogy vándorbotot kellett fognia, kis darab földjében látta az egyetlen biztonságot, a megélhetés egyetlen forrását. Ma, 25 év után a parasztság az egész országban saját tapasztalataiból ismeri és látja a mezőgazdaság nagyszerű eredményeit, falvaink és minden mezőgazdasági dolgozó szociális-kulturális színvonalának emelkedését, a parasztság, a szövetkezeti tagság, a földművelő emberek társadalmi helyzetét. Látjuk a mezőgazdaság szocialista forradalmának győzelmes felfelé ívelését és az egységes földművesszövetkezetek ma már anynyira magától értetődőek falvainkban, hogy ezek nélkül igen sok dolgozó el sem tudja képzelni a falut. Az ünnepi szónok ezután néhány adattal érzékeltette a mezőgazdaság fejlődését. Többek között megemlítette, hogy az utóbbi tíz évben közel tíz mázsával nőtt a gabona hektárhozama. Ebben az évben a történelem (Folytatás a 2. oldalon.) Husák elvtársat népviseletben köszöntötték a gundovi asszonyok. Mindenki megcsodálta a nyárasdiak őszibarackját. A színpompás felvonulás. Hakek Ladislav (Trebiő) már nyolc éve arat mint vendékombájnos Bran- Con (Berencs). Ebben az évben 242 hektárt aratott le, s ezért ő is kitüntetésben részesült. A kenyércsata kitüntetett hősei.
