Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-04 / 35. szám

8. SZABAD FÖLDMŰVES 1971. szeptember 4. Kis raktár - nagy teljesítmény Kellemes gond — de mégis gond — az idei gazdag termést biztonságba helyezni, szakszerűen elraktározni. A rimaszombati Járásban két gabonaraktár is épül: egyik a Já­rási székhelyen, a másik Feleden (Jesenskén). Ebben az évben még egyik sem üzemel. A feledt állomás mellett szerény épület húzódik: a terményraktár, amelyre nagy feladatok hárultak ebben az évben. 1 Szepesy Gyula raktárvezető már több mint húsz éve Itt dolgozik. Elmondja, hogy ők is napkeltétől napnyugtáig dolgoztak. A terve­zett hatos létszám helyett munka­erőhiány miatt csak négyen lát­­iták el a megerőltető munkát. Látogatásom idején éppen rep­cét ömlesztettek egy nagy teher­autóba. A munkaidő már rég le­járt, de a vasúti fekbér miatt még mindannyian dolgoztak. Ústlba, Csehországba irányítják a repce­magot. Megtudom tőlük, hogy kb. 250 1 vagon szemet vásároltak fel. A | .miniraktárhoz“ viszonyítva ez | nagy teljesítmény. Ha a szomszéd telken „épülhető“ modern raktár elkészül,, akkor ez több mint tíz­szeresére felugorhat, és nem kell Tornaijára (Šafárikovo) hordani a kicsépelt szemet. Szerencsére e nyáron jé idő volt —, ezért győzték a munkát. Gombos Imre szintén húsz éve emelgeti a zsákot a feledi raktár­ban. Naponta Jár be Gesztetéről (Hostice). Balajthy Dezső még csak hét esztendeje tagja a szorgalmas kol­lektívának. Egyik társuk, Szálast András beteg. Most még több a tennivalójuk. H. ZuZka, h iaboránsnő a szem nedvességtartalmát vigyázza: — Bizony, az első napokban néhány vagon nedves terményt is kaptunk — mondja bodszúsan. A könyvelés gondja Strmenová Anna vállát nyomja. Eddig még semmi hiba nem volt a „kréta körül“, mondja tréfásan. Közben megtelik az autó. Irány: az állomás, a nyitott vagon várja az értékes rakományt. Kovács István Duna-táj dicsérete A kovácspataki (Kováčovo) dom­bok déli lejtőjén kaptatok. Az emelkedő egy kicsit megviseli ugyan szervezetem, de a kilátás sokszorosan kárpótol. A delelő nap fényében fürdeti a Duna-ka­­nyart és olyan tisztára mossa a túloldali Börzsöny szabálytalan vonulatát, hogy a Galla csúcsot keresem. Az uszályon törlőm le a verej­téket, amit a kapaszkodó „vará­zsolt“ homlokomra és itt vagyok, a nemzetközi úttörőtábor építke­zésén. Itt, ahol szekeroecsattanás, fűrész- és gyalunóta öltözteti ün­neplőbe a meseházikókat. Utoljára akkor csodáltam meg e vidéket, amikor a „2ubrienka“-ra keresz­telt alkalmatosságot a dombra vontatták. Ünnepélyes volt a pil­lanat és kedves az aktus, amely annakidején az építkezést bevezet­te. És most újra átélem az örö­möt, ami akkor eltöltött, hisz te­kintetem csaknem kész nyaraló­kon pihen. A csendbe földgyalu berregése fúródik és időnként ha­jókürt hangja. De ez nem töri meg a Duna-táj nyugalmát, mely jó pihenést ígér mindazoknak, akik felismerik szépségét. Nem spkkal később Rusnák Miska építővezetővel, a SZISZ Szlovák Központi Bizottságának osztályvezetőjével parolázok, aki kalauzként szegődik mellém. Be­mutatja a gyermekek épülő biro­dalmát és elém „varázsolja“ a tábort, ahol majd néhány év múl­va fogadja vendégeit. Az építke­zés első szakaszában komuniká­­ciós munkák sürgetik a kivitele­zőket. A már kész hat házikót rö­videsen egy központi épület egé­szíti ki, amelyben lesz egy 105 személyes tanácsterem és 35 ven­dég számára büfé. Emeleti részén irodahelyiségek kapnak helyet, előtte pedig 8 m-es terasz bizto­sít jó kilátást és kényelmet. Az ebédlő 95 terítékes lesz, konyhája viszont 300 nyaralóvendéget képes ellátni. Fölötte elő- és fürdőszo­bás lakosztályok szolgálják majd az igényesebbek nyári pihenését. A komplexumot szociális épület, orvosi rendelő, elkülönítő egészíti ki. Szerves tartozéka ezenkívül egy sportpálya, úszómedence és sátorozásra alkalmas terep lesz. A tábor teljes átadásáig csak­nem 11 millió korona beruházásra lesz szükség, amire 1974-ben az úttörőszervezet fennállásának ne­gyed évszázados évfordulóján ke­rül sor. Addig is jó munkát, kel­lemes üdülést építő fiatalok! Tóth János Kasko István, a legjobb kombájnos A „Szabad Földműves“ 1971. augusztus 14-én megjelent 32. szá­mában olvastam a „Rip’ortok do­logidőben — életképek a Trebi­­šov-l járásból“ című cikket. Ezen riportnak a Szomotori Magter­mesztő Állami Gazdaságra vonat­kozó részét szeretném kiegészíteni néhány adattal. A Szomotri ÄG szomotori gazda­sága 1187 ha mezőgazdasági te­rületen gazdálkodik. Ebből 824 ha a szántóterület. Az 1970-es évben 347 hektáron termeltek gabona­­neműéket; 180 hektáron őszi bú­zát, 135 hektáron tavaszi árpát. Búzából az átlagos hektárhozam 37 q volt. (Az egyik parcellán Be­­zosztája fajtából 62 mázsa ez át­lagos termés.) Jól fizetett a Diana és a Mironovszkája is. Tavaszi árpából 27 q, tavaszi búzából pedig 30 q termett hek­táronként. összesen 20 vagonnal csépeltek kí többet a tervezettnél. A gazdaság kombájnosai és traktorosai mindent megtettek azért, hogy a termés mielőbb fe­dél alá kerüljön. Az aratás 21 .napig tartott, és a gazdaság dol­gozói elégedettek az eredménnyel. Kombájnosaik közül a legjobb eredményt Kasko István és Lázár István értek el. összesen 76 hek­tárról 2459 q terményt csépeltek ki. A két kombájnos a gazdaság legfiatalabb dolgozói közé tarto­zik, mégis nyugodtan sorolhatjuk őket a legjobb dolgozók közé. A második helyet Lőrincz László és Isky József foglalja el; 2272 q terményt csépeltek ki 70 hektár­ról. Az állattenyésztésben újjáalakí­tott szocialista munkabrigádok nem váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket. Az I. félévben a tejtermelés és tejbeadás tervét nem teljesítették. Elismerést ér­demel azonban Wágner Erzsébet és Szemén István, akik 117, 111. 109 százalékra teljesítették a tej­termelést tervet. A hízósertések súlygyarapodá­sának tervét 103 százalékra, a sertéshús beadás tervét 102 száza­lékra teljesítették. Nem teljesítették az első félév­ben a borjúelválasztás és a nö­vendék szarvasmarha súlygyara­podásának tervét. Ezt a lemara­dást a takarmány helyes elosztá­sával az év végéig be lehet hozni. Pacsuta Jánosné : Magyarországi tanulmányút j Az Oroszvári (Rusovce) Efsz és a magyarországi Sárisápi Tsz ve­zetősége kölcsönös csereakcióban állapodott meg, melynek alapján 38 dolgozó 10 napos magyarorszá- | gi látogatáson vett részt. A kirándulók Hévizén, a terme­lőszövetkezetek szövetségének üdülőjében voltak elszállásolva, és naponta fürödhettek Hévizén, vagy a Balatonban. A vendégek az ottani kultúrfelelős és Bitter Imre a sárisápi alelnök irányítása mellett a környékbeli nevezetes­ségek megtekintésén kívül bala­toni hajókirándulásokon is részt vettek. A Sárisápi Tsz meglátoga­tására is sor került. Az 5700 kát. holdon gazdálkodó tsz-nek szép állatállománya van. Baromfifarm­járól a sajátkeltetésű csibék 5 hét alatt kerülnek piacra. A vágóhíd- i na kerülő szarvasmarhák mélyal­­mozású istállókban nevelkednek. A mezőgazdaságon és állatte­nyésztésen kívül vannak a tsz­­nek melléküzemági műhelyei is. Nevezetesen elektromos tekercset gyártó finommechanikai, zsákokat, táskákat, és asztalterítőket készí­tő műanyag és cégtáblákat készí­]tö műhelyük. Eme műhelyekben női munkaerőket alkalmaznak. Ez­zel szemben a galvanizáló és 1 hikkelezö műhelyekben férfi al­ii kalmazottak dolgoznak. A dolgo-Izók összlétszáma kb. 1200. A tsz-gazdaság öt kisebb köz­ség összevonásából keletkezett és a kezdeti nehézségeket a mellék­üzemági vállalkozás billentette helyre. A vendégeket a gazdaság és a műhelyek megtekintése után a tsz szőlőjének présházánál búcsú­vacsorával várták, ahol Franadi Mihály agrármérnök, a tsz elnöke mondott meleghangú köszöntőt, melyre a vendégek részéről Fillo Ján járási kiküldött szlovák, Schneider Ede pedig magyar nyel­ven válaszolt. Hangoztatta, hogy a csereakció nemcsak hasznos ta­pasztalatszerzést jelent, hanem elmélyíti a kapcsolatot a két szom­szédos szocialista állam dolgozói között. Schneider Ede ■* Érdemes lenne... Járásunk területén* de főként a Š Bodrogközben kevés az olyan hely, I amelyet strandolásra, fürdésre le- I hetne használni. Vagy ha van is — I keveset törődnek vele. Őrös (Strážné) és Nagykövesd (Vei. I Kamenec) határában fekszik a I minden évben népszerűbbé váló I Karosa tő. Igen ám, csakhogy ide elég körülményes úton lehet el­jutni. Az ún. strandhely a nagy­­kövesdi oldalon fekszik, de mind­eddig sem a termelőszövetkezet, sem pedig a hnb illetékesei nem gondolkoztak azon, hogy érdemes lenne némi anyagi befektetéssel megfelelőbb környezetet teremteni ezen a helyen. Nyilván a campingezők is örül­nének, ha felépülne itt egy ven­­! déglő, ahol frissítő italon és gyü­mölcsön kívül sülthalat is árulná­nak. Ezen kívül néhány éven he­lül a strandbelépőkből is megté­rülhetne a költségek nagy része. Egyelőre annyira érdektelen ez a nagykövesdieknek, hogy a für-Sdőzőkhöz a tehéncsordát is be­hajtják a Karcsa vizébe. Ilyenkor mind a víz, mind a környezet ijesztő képet nyújt. Érdemes ezen elgondolkodni! , Kassai Béla fontos népgazdasági feladat: A folyók szabályozása A megáradt Sajó Minden általános iskolás tanulónk tudja, hogy hazánkban egy la­kosra nem esik még egy fél hektár szántóterület sem. Kenyér- és takarmánygabonából behozatalra vagyunk utalva. Főképp a Szovjet­unióból importálunk nagy mennyiségű gabonát. Kollektív mezőgazdasági üzemeink mindent megtesznek a nagyobb hektárhozamok érdekében —, de a művelhető terület a« iparosítás és építkezések miatt állandóan csökken. Hogyan lehet ezt a csökkenést lassítani? Szabályozni kell a folyókat, hogy az eddig terméketlen árterület­ből produktív mezőgazdasági terület legyen! Ennek a gigantikus munkának vagyunk tanúi a Sajó völgyében is, ahol már évek óta folyik az ember és a gép harca a természettel. Jelenleg Sajógömör (Gemer) határában találjuk a DOPRASTAV n. v. gépeit és embereit. Szabópál Béla főépítésztől megtudjuk, hogy 1 km-nyi szabályozás körülbelül 6 millió koronába kerül. Egy-egy szakaszon 60 személy a tervezett létszám, de munkaerőhiány miatt általában csak 40—50 emberrel dolgoznak. Evek óta ilyen csökkentett létszámmal kell elvégezniük a rájuk váró sokezer köbméter föld mozgatását. Nyolc nagy teljesítményű teherkocsi, töhb segédmotor, számtalan szivattyú, betonkeverő, áram­­fejlesztő birkózik a földdel, kaviccsal, évtizedes fűzfagyökerekkel. A gömöri határban az elvégzett 3 km szakaszon több mint száz hektár új termőterületet nyertek, és többszáz hektárt szabadítottak meg az árvízveszélytől. A rekultiváció után már termést ígér három éve telepített szőlő, és először kaszálnak értékes takarmánykeveréket a tavaly nyert új területen. Amíg az aprólékos kidolgozott tervet, műszaki rajzokat nézeget­jük, nosztalgiával gondolunk ,a romantikától megfosztott egykori Sajóra, de józanul és örömmél vesszük azt is tudomásul, hogy a jövő szempontjából ez a nagy átalakulás mindannyiunknak hasznára válik. Kovács István lesz utánpótlás A lévai (Levice) járás Felsőszemeréd (Horné Semerovce) közsé­gében a három éve alakult sportszervezet nagyon sikeresen szere­pel. Az ifjúsági labdarúgócsapat megnyerte a III. osztályú bajnok­ságot. Az 1971—72-es idényben a II. osztályban szerepelnek. A csa­patot a mérkőzésekre Gulyás László edző készítette fel. A képen látható felnőtt csapat a III. osztályban újonc létére az előkelő ötödik helyen végzett. A vezetőség háromnapos kirándulást szervezett a sportszervezet tagjai számára. E kiránduláson a tagok midegyike nagyon jól érezte magát. Dömötör Zoltán Felbáron (Horný Bár) a nemzeti bizottság irodája már a képen lát­ható korszerű épületben van. De itt kap helyet az orvosi rendelő, valamint Szuh Ignác cipész, a közeljövőben pedig a borbély és fodrászműliely is. Az egészségügyi központban orvosi tanácsadó is lesz az anyák és gyermekek szá­mára. Első képünkön a korszerű épü­letet, a másodikon pedig a szor­galmas cipészt látjuk munka közben. B. Dušek

Next

/
Thumbnails
Contents