Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-04 / 35. szám
1971. szeptember 4. .SZABAD FÖLDMŰVES Az étkezés illemtana Legfontosabb az étkezés előtti kézmosás. Csámcsogni, az evőeszközökkel csörömpölni nem más, mint illetlenség. Ne felejtsük el: az evőeszköz nem játékszer! Csakis evéshez szolgál. A leves kanalázásánál a kanalat sose illő a szánkba venni. Étkezéskor a kezünket tartsuk az asztalon. Ma már utőlső cseppig elfogyaszthatjuk a levest, de a tányért nem illik megdönteni. Nagyon vigyázzunk arra, hogy saját evőeszközünkkel, vagy kézzel ne nyúljunk a tálba, mert ez a legnagyobb illetlenség. Egy kivétel van: a gyümölcsös és kenyeres tál, de itt az a szabály, amit megfogunk, azt vegyük is ki. Leveshez kenyér fogyasztása semmiképp sem ütközik az illemtanba, csak a kenyérből törni illik és nem harapni. Ezen illemszabály alól kivétel a szendvics, a vajas, vagy egyéb megkent kenyér. Fontos a szalvéta használata is. A szalvéta kétféle szolgálatot teljesít: először védi ruhánkat úgy, hogy a szalvétát ölbe tesszük, másodszor megtöröljük vele a szánkat. A szájtőrlés az illemszabály értelmében Ivás előtt és ivás után is kötelező. A vendégnek csak tiszta szalvétát adhatunk. Dohányzók figyelmébe! Leves után dohányozni egyáltalán nem illik. Csak a húsétel elfogyasztása után gyújthatunk rá, a háziaszszony engedelmével. Feketekávézás közben mér en' gedély nélkül is rágyújthatunk. A HELYES EVÖESZKÖZHASZNÄLAT Az evőeszközöket lazán fogjuk, mint a ceruzát, vagy a tollat. Elegendő, ha az evőeszközöket a nyelüknél fönt fogjuk a hüvelyk-, mutató- és a középső ujjunkkal. A kanalat és az egyedül használt villát pl. süteménynél jobb kézben tartsuk. A villa és a kés egyszerre való használatakor a kést jobb, a villát pedig bal kézben tartjuk. Használat után a villát és a kést párhuzamosan tegyük a tányérra. Tésztát, húst, főzeléket nem illik kanállal enni. Jól jegyezzük meg: csupán késsel az étkezésnél semmit sem eszünk. Csak villával esszük az összes tésztafélét, a főzeléket, a.halat és a fasírozott húst. Kávéskanalat csak kávé, tea és kakaónál használunk, de csak addig, amíg a cukor nem olvadt el, vagy forró az jtal, különben a kiskanalat kivesszük poharunkból és úgy isszuk a folyadékot. Ezenkívül kávéskanállal esszük a kompőtokat és a pudingokat. Vigyázzunk arra, hogy a kompótos tálacskából a gyümölcslevet sohase igyuk, hanem csak kikanalazzuk. Kézzel illik enni fánkot, pogácsát, szendvicset, virslit, száraz gyümölcsöt, banánt, csirkecombot és a szárnyasok csontos részeit. A szárától megtisztított epret viszont kanállal eszik kis tányérról. —feros— HASAKUKK ifykofáfnz ja*. — Jól megnőttél, Habakukk, idestova másfél centi vagy! — szólt egy szép napon fiacskájához manómama. — Holnap reggel jó alaposan megmosdatlak, megfésüllek és elkísérlek az iskolába. — Fület is kell mosnom? — görbült sírásra Habakukk szálacskája. — És nyakat is? — De még mennyire! Piszkos füllel, szutykos nyakkal nem lehet beülni a padba. — Hát pad is van ott? — meresztett nagy szemeket Habakukk. — Persze hogy van! És asztalka is. Az asztalkán meg tintatartó. — és tinta is van benne? Igazi tinta? — Van bizony! — És mi van még abban az iskolában? — kíváncsiskodott a kis manócsemete, — Egy jókora fekete tábla. Ákombákon tanító bácsi arra írja fel a betűket. , — Ákombákon tanító bácsi? Jaj, de furcsa neve van! — kuncogott Habakukk. — És mondd, anyu, Ákombákon tanító bácsi mivel szokott a fekete táblára írni? — Krétával, kisfiam, krétával. — Krétával? Az meg mi fán terem? Meg lehet enni? — A krétát nem lehet megenni, fiacskám. Az arra való, hogy a táblára írjanak vele. — Én is írhatok majd a táblára azzal a krétával? — Hát persze, hogy írhatsz, te kis csacsi. — Jaj, de jó! Akkor gyerünk most mindjárt az iskolába, mert én a táblára szeretnék írni! — rikkantott Habakukk\ — Ma még nem lehet, fiacskám — mosolyodon el manómama. — Holnap lesz az ünnepélyes tanévnyitó, és egyébként is rengeteg dolgunk van még addig: be kell tennünk az iskolatáskába a rózsaszirom-irkát meg az ábécéskönyvet, és fel kell varrnom a matrózruhára a mákszemgombocskát, melyet máltkor leszakítottál. — Akkor én most szaladok és mindenkinek elmondom, hogy holnap iskolába megyek! — lelkendezett Habakukk, és hipp-hopp! kiugrott a sárga tulipán kelyhéből, ahol laktak, és vidáman szökdécselve nekitramodott. Aranyszárnyú méhecske röppent el a feje felett. — Hahó, Zümmike. haló! Holnap iskolába megyek! — kiáltotta oda neki Habakukk. — Pompás, pompás! — döngicsélte a méhecske. — Sok szerencsét! Ötpettyes katicabogár ereszkedett egy fűszál hegyére. — Képzeld csak, Katica, holnap reggel iskolába megyek és krétával írok a táblára! — újságolta el neki is Habakukk. — De jó neked! — sóhajtott fel a katicabogár. — Én, sajnos, nem mehetek még iskolába: hétpettyes katicákat vesznek csak fel. Egy csiga csúszott a fűben. — Szervusz, Csigabiga! — üdvözölte Habakukk. — Ha holnap reggel egy matrózruhás kismanóval találkozol, akinek csak úgy ragyog a füle a tisztaságtól, és iskolatáska van a hátán — az én leszek! — Jó. hogy figyelmeztettél, pajtikám, mert esetleg nem ismertelek volna meg — dünnyögte a csiga, és folytatta útját. ★ — Ébredj, te álomszuszék! — költögette fiacskáját másnap manómama: — Olyan álmos vagyok, hadd szundítsak még egy picit — motyogott kedvetlenül Habakukk. — De htszen tudod: iskolába kell menned! — Iskolába?! — pattant fel tüstént kis barátunk, és a mosdótálnál tér★ Alig csilingelték el a delet a harangvirágok, lihegve, kipirulva hazatérI Habakukk. és kezében egy rózsaszirom-lrkalapot lobogtatott. — Nézd csak. anyu, már le tudom írni a nevemet: Az irkaiapon kissé dülöngélő betűkkel ez állt: HABAKUKK Anyja egy darabig csóválta a fejét, de aztán elmosolyodott hisz mit ts várhatunk egy pöttöm manógyerektől, aki most ismerkedik a betűvetéssel. —— 9 A nadrág Divatos és praktikus is a nadrágviselet napjainkban. Kis helyen elfér, kevésbé gyúródik, ezenkívül kiválóan öltöztet. Akinek jól áll! Sajnos erre nem gondol a nők legnagyobb része. Sohasem láttunk olyan sok alaktalan, széles csípőjű, görbe lábú vagy más testi fogyatékosságú nőt, mint napjainkban utcán, nyaralóhelyen, strandon egyaránt. Van aki csak azt tartja szem előtt, hogy praktikus. A másik meg mindenáron a divatot követi. Pedig minden nő tudhatja, hogy csak az a szép és divatos is egyidejűleg, ami kiemeli előnyeit és eltakarja fogyatékosságait. Akinek a csípője 100 cm-nél szélesebb, jobb, ha lemond a nadrágról. Forró nadrágocskát is csak hosszú és formás lábú, s kizárólag fiatal nő viselhet. Kedvenc fagyiját tartó, m egilletórlött, forrónadrágé* fiatal nő — lencsevégen. Fotó: nki I Rajz-lecke i Így leez a négyszögből bohóc. ORVOSI TANACS A FAJDALOMRÓL Amikor a beteg az orvosnál vizsgálatra jelentkezik, rendszerint elhangzik a kérdés: — Mije fáj? Érez-e valamilyen fájdalmat? Sőt az is elég gyakori, hogy a beteg erre az egyszerű kérdésre nem tud felelni. Valóban nem érez fájdalmat? Vagy talán nem tudja elmondani, hogy milyen fájdalma van és azt se tudja, hogy az a bizonytalan fájdalomnak mondott érzés hol jelentkezik? Lehet! De az is lehetséges, hogy olyan kínzó fájdalomról beszél, aminek nincsen kézzelfogható, kimutatható oka. Végül az sem zárható ki, hogy valóban — indokoltan — erős fájdalmak kínozzák. A fájdalom az egyik legáltalánosabb és legegyénibb panasz. Igen sok oka lehet, a legegyszerűbb működési panasz okozta ideges fájdalomtól a legsúlyosabb szervi betegség fájdalmáig. Erősségét nem lehet pontosan meghatározni, mert a beteg érzékenységétől függ. A gyengébb idegrendszerű, érzékenyebb ember már a szervek élettani működését kísérő — néha még az ingerküszöböt is alig elérő — jelenséget is fájdalomnak érzi. Az erősebb, nyugodtabb, érzéketlenebb, kiegyensúlyozottabb egyén az erős, gyakran valóban kínzó fájdalom miatt sem panaszkodik. A fájdalom tulajdonképpen jó barátja az embernek, mert felhívja a figyelmet arra, hogy valahol valami baj van, valami nincsen rendjén, valami olyan történt, amit pillanatnyilag észre sem vett és csak akkor döbbent rá; amikor a fájdalma# érezni kezdte. Jellegét tekintve a fájdalom helyi vagy általános. Állandó vagy alkalmi, esetleg ütemesen ismétlődő lehet. Meghatározhatatlan, görcsös, hasogató, szúró, feszítő, csavaró és szorító fájdalmakról beszélnek általában a betegek. A kutatók a fájdalmakat három nagy csoportba sorolják: Az elsőbe a könnyen csillapítható fájdalmakat. Azokat, amelyek gyakran már úgy is megszűnnek, ha az ember nem figyel rájuk, nem törődik velük, másra gondol, a figyelmét erősen másra tereli. A második csoportba azok az általános fájdalmak tartoznak, amelyek valamilyen agy-, érző ideg- vagy olyan idegrendszerre ható különleges ártalom következményei, amelyeknek valamilyen kórtanilag kimutatható oka van és amelyek figyeleiti-eltereléssel, vagy a szokásos fájdalomcsillapító győgyszerkkel nem szüntethetők meg. A harmadik csoportba a fejlődési zavarokkal kapcsolatos fájdalmakat sorolják egyes kutatók. A fájdalomérzéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalva, egypár érdekes megfigyelés mellett nem mehetünk el szó nélkül. A fájdalom a fájdalomérző idegkészüléktől, ahol a szervezet a legtöbb kívülről érkező-ingert felfogja, hosszú utat tesz meg, amíg az érző idegeken át a gerincvelőbe, majd a gerincen át az agyba jut. A fájdalomérzés központja az agy thalamusznak nevezett részében van. A fájdalom ingerülete itt válik érzéssé, fájdalommá, amelynek ereje — vagy ha úgy jobban tetszik — a fájdalom nagysága az idegállapottól és az agy fejlettségétől függ. A tudományos feltevések szerint például az egyik óriás testű, de aprófejü hüllőnek csak akkora agya lehetett, mint egy verébnek. Elképzelhető, hogy ha ez a verébagyú óriás megsebesült, a seb már be is gyógyult, mire észrevette, hogy — úgy látszik! — sebet kapott. A fájdalomérzés a figyelem elterelésével, másirányú elfoglaltsággal, erős ellentétes koncentrációval csökkenthető, vagy megelőzhető. Ha valaki injekcióra vár és állandóan arra gondol, hogy fájni fog, valóban fájdalmat is érez, de ha fáj a feje és a fájdalomcsillapító tablettát már ki is készítette, nem lesz szüksége rá, ha valami váratlan öröm, kellemes meglepetés vagy olyan szerencse éri, amire nem is gondolt. Kísérleti adatok vannak arról, hogy a fájdalmak jó része elmúlik olyan tablettától is, amelyben semmiféle csillapótószér nincs, ha a beteg jótékony hatását rendíthetetlenül hiszi. A fájdalomnak ezzel az idegrendszeri befolyásolhatóságával magyarázzák a kutatók a fakírok, a megszállottak és egyes bűvészek érzéktelen vagy fájdalomtürő rendkívüli képességét. A tanácsadó orvos pedig azt mondja, hogy a fájdalom rendszerint tüneti panasz és a fájdalomcsillapítók szedése csak pillanatnyi enyhülést jelent. A fájdalom elleni küzdelem helyes útja: az ok kikutatása és meggyógyítása. Sőt még a fájdalom-csillapítók szedése is elkerülhető, ha az akarat olyan erős, hogy sikerül az érdeklődés, a figyelem a tudat más irányba terelése. Dr. Buga László ERESZTflEJTVÉNY SZ. N. F. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 9. és 14. sorban. 9. Tiltószó. 10. Francia művészet JÁRT). 11. Nem mer. 12. Famunkás. 13. Nyelvtani fogalom. 15. Textil növény. 17. Szülő. 19. Ata betűi. 21. Vadregényes. 23. Felfordulás. 24. Valaminek a mértéke. 26. Német személyes névmás é. h. (SIE J. 27. Erna Anna. 29. Drágakő. 31. N. G. 32. Mely helyen. 34. Méhcsalád. 35. Olasz névelő. 37. ...........Samuel, az elektromágneses távírókészülék feltalálója. 40. Ütőkártya. 41. Török sapka. 43. Irodalmi műfaj. 44. Nem mozog. 45. Utolsó ellentéte. 47. Egy — angolul (ONE). 48. Vágószerszám. 49. Menyasszony. 50. Fél millió. 51. Könyörög-e? 53. Rendben van — angolul (OKÉ). 55. Megolvadt kőzet (é. h.J. 57. Ausztráliai futómadár. 58. Tova. 59. Léva egynemű betűi. 61. Так ikerszava. 62. Francia névelő (LA). 63. Csüng. 64. Csődör. FÜGGŐLEGES: 1. Megszólítás. 2. Illata. 3. Három olaszul (TRE). 4. Latin .,és“, 5. Mássalhangzó kiejtve. 6. Évszak. 7. Létezek. 8. Igen oroszul. 13. Becézett Imre. 16. Város Jugoszláviában. 18. Jegyes. 19. Növényi ital. 20. А. С. H. 22. Egy németül. 25. Reá betűi. 28. Mindenféle ócskaság. 30. Tudomány. 33. Szlovák hajó. 36. Talál. 38. Szaglószerv (ford.). 39. Temes közepe. 40. Mozdulatlan. 42. Rendőr alvilági nyelven. 44. Élőlény. 46. Dán váltópénz. 48. Olaj angolul (OIL). 52. Kevert séma. 53. Női név. 54. Ész. 56. Becézett női név. 58. Szélhárfa (EOL). 60. Öreg. 63. Lakás része. 65. Ismeretlen névjele. Beküldendő a Vízszintes 1.,' a függőleges 9. és 14. számú sorok megfejtése.
