Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-04 / 35. szám
/ % 1971. szeptember 4. .SZABAD FÖLDMŰVES Példásan gondoskodnak a tej termeléséről, kezeléséről és szállításáról Szlovákia Járásaiban nagy erőfeszítés folyik a tehenek termelőképességének fokozására. Az állattenyésztési felügyelőségek és a termelési gyakorlat dolgozói főleg a hazai tejelő-hústípusú marha hasznosságának szüntelen javításával s kisebb mértékben néhány külföldről behozott fajta és a szlovák-tarka tehén keresztezésével kívánják tökéletesíteni az utódok tejelékenységét. Erre az intézkedésre főképpen azért van szükség, hogy az ötéves terv következő éveiben bőségesebb ellátásban részesíthessük a fogyasztókat és elegendő nyersanyagot kaphasson a tej, valamint a húsipar. Nálunk Szlovákiában a tejtermelés érzékenyen befolyásolja a piac ellátását. Ezért nem a véletlen műve, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pártunk 50. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdetett a tejtermelés javítására, valamint a fogyasztói piac tejjel és tejtermékkel való tökéletes ellátására. A verseny győztesei számára értékes tárgyi jutalmakat és tekintélyes pénzeszközt helyeztek kilátásba. Nézzük meg azonban közelebbről, hogyan tökéletesítik a tejtermelést, a fejés utáni tejkezelést és javítják a piac ellátását a dunaszerdahelvi já-J a n d u r a Tibor vezető-zootechnikus és V i d a László technikus a sorra következő teendőkről beszélgetnek rás (Dun. Streda) egyik nagy tehenészettel rendelkező üzemében a Bősi [Gabőíkovoj Állami Gazdaságon. Mindjárt elöljáróban érdemes elmondani, hogy ez a gazdaság 1962- ben radikális intézkedéssel likvidálta a tbc-vel fertőzött tehénállományát. Jandura Tibor zootechnikus tájékoztatása alapján azóta következetes tenyésztői tevékenységgel hangyaszorgalommal olyan homogén állományt sikerült összehozni, mely évről-évre nagyobb hasznot nyújt. A gazdaság tehát a jő tulajdonságok ismeretében saját nevelésű tehénállományból válogatja össze a továbbtartásra szánt anyagot s ez a helyes eljárás. Évente kitűnő haszontulajdonságot regisztráló elődöktől származó 220—230 előhasi üszővel gyarapítják a törzsállományt. A faluréti farmon, ahol több mint 500 tehenet tartanak, az arra alkalmas üszőket Hollandiából származó fekete-tarka apaállat spermájával termékenyítik. Néhány ilyen leszármazott üsző most kerül majd fedezte- j tésre. A céltudatos tenyésztői tevékenységnek köszönhető, hogy tavaly 392 literrel több tejet fejtek tehenenként, mint 1968-ban. A fejési átlag meghaladta az évi 3300 litert. Ha pedig az értékesítést vesszük, 1970-ben 428 ezer 622 literrel több tejet szállítottak a feldolgozó üzembe, mint 1968-ban. A farmot járva landura zootechnikus az ottani vezetők társaságában megmutatta többek közt a tejhűtő berendezéseket Is. A falufctl farmon a tehénistállók mellett elektromos tejhűtő rendszerrel találkozhattam. Összesen tíz 500 literes tejhűtö kontájnert számláltam meg. A farmról a gazdaság gépkocsijai naponta kétszer 2250 liter tejet szállítanak a Nagymegyeri (Calovo) Tejfeldolgozó Kombinátba. Jelenleg itt a tehenek fejési átlaga 9,30, év elejétől pedig 9,40 liter. Tehát átlagon felüli. A faluréti farmon kimondottan szarvasmarha tenyésztésre rendezkedtek be. Teheneket, hét hónapon felüli vemhességű üszőket és borjakat három hónapos korig tartanak itt. Érdemes elmondani, hogy a kifejt tej 96 százalékát előzetes kezelés után a feldolgozó üzembe szállítják. Ez azért válik lehetővé, mert az újszülött borjakat csupán tíz—tizennégy napig hagyják szopni az anyjuk alatt. Aztán rátérnek a Relavit-tej itatására. A Relavitot a Nyitrai BIOVETA gyártja tejporból, különféle anyagok hozzákeverésével. Készítésénél tehát tejport használnak, melyet zsírokkal, vitaminokkal és egyéb specifikus hatóanyagokkal egészítenek ki. A készítményben 35 százaléknyi a zsiradék s etetése dietetikus-megelőző hatást vált ki, tehát magas tápláló értéke mellett védi a fiatal állatok szervezetét különféle emésztőszervi megbetegedésektől. Az állami gazdaság borjai naponta nyolc liternyi Relavit-tejet fogyasztanak, melyet 7,4 liter vízből és 82 dkg porala(tú Relavit készítményből kevernek. Természetesen a Relavtt-tejpor eléggé drága. Mégis megéri a gazdaságnak, mert a törzsállomány kiegéseítésére fejlett utódokat kap. Azok az egyedek, amelyek ismert, kitűnő hasznú tehenektől származnak s külsőre is kifogástalanok, vörös fülszámot kapnak, ami annyit jelent, hogy egy idő múlva bekerülhetnek a törzsállományba. Ezeket a borjakat három hónapos kor után további gondozás céljából a malomhelyi farmra szállítják. Amikor az üszők elérik a 18 hónapos kort és a 400 kilós súlyt, befedeztetik őket és a megtermékenyülés megállapítása után hét hónapig ezen a farmon maradnak. A hét hónapon felüli vemhességű állatokat ellésre a faluréti farmra hajtják. A farm közvetlen közelében száz hektáros szántóterületen zsíros, öntözhető legelőt telepítettek, öt hektáros — villanypásztorral szakaszokra osztott — napfényes, jó levegőjű környezetben a fűállomány négy-öt napon keresztül kitűnő eleséget nyújt a teheneknek. Amikor az állatok egy szakaszt lelegeltek, 150—200 kg nitrogéntartalmú műtrágyát szórnak ki a területre, aztán bőségesen megöntözik. Ugyanez az öthektáros parcella kb. 24—26 nap múlva ismét kitűnő táplálékot nyújt az állatoknak. A legeltetés után minden alkalommal, ismételt műtrágyázással és öntözéssel biztosítják a jó legelőt. Legeltetés idején a tehenek póttakarmányként szecskázott szudánifű és csalamádé keverékét s minden liter tej után 25 dkg abrakveveréket kapnak. Míg a faluréti farm szlovák-tarka teheneit és üszőit Hollandiából imoprtált fekete-tarka apaállat spermájával termékenyítik, addig a bősi farmon ugyanerre a célra ugyancsak Hollandiából származó vörös-tarka bikát használnak. A látottak alapján állíthatom, hogy a tehenek, az üszők és a borjak mind a két farmon kitűnő kondícióban vannak. Talán annyi a különbség, hogy a bősi farm tehenei hasonló gondoskodás és takarmányozás mellett valamivel több tejet adnak. Itt jelenleg 9,8 liter a napi tejátlag s az első félévben naponta 9,60 liter tejet fejtek tehenenként. Ezzel szemben a tej kezelése a hősi farmon még nem olyan korszerű, mint a falurétin. Még talán annyit, hogy az első félévben a tej értékesítésében nagyon kedvező helyzet alakult ki. Az állami gazdaság 173 ezer literrel szárnyalta túl az eladási tervet s az év végéig mintegy 340—350 ezer liter tejet ad terven felül népgazdaságunknak. Hogyan tovább? Az ötéves terv végére a már 1200 tehenet számláló állami gazdaság 3600 liter tejet ér majd el tehenenként. A bősí farmon pedig a tej kezelésére korszerű hűtőrendszert építenek, hogy a tej, melyet feldolgozásra szállítanak, a nagy mennyiség mellett kitűnő minőségű maradhasson. Hoksza István A bősi farmon még vízhűtéses módszerrel kezelik a tejet D a r m a i Attila és Gottlieb Béla technikusok a faluréti farm hűtőtartályainál 5 Továbbtartásra szánt üszők a malomhelyi farm kifutójában A felest is korszerűsíteni kell! Az állattenyésztésben a takarmányozás és a trágya eltakarítása többékevésbé már megoldódott. Ezzel szemben a nagy igényességet követelő fejés a részleges gépesítés mellett is sok kézi munkát igényel. A tehenek körüli munkaidő felét még most is a fejősre fordítják. Éppen ez teszi szükségessé a korszerű gépek igénybevételét, esetleg a fejés automatizálását. Jelenleg a teheneknek mintegy 63 százalékát kannákba, 28 százalékát gépekkel, 4 százalékát pedig tandemes, halszálkás vagy egyéb fejőállasokon fejik. Nagy körültekintést igényel a fejés a kötött tartásos istállókban, ahol a dolgozó eléggé kedvezőtlen körülmények mellett végzi feladatát. A kannába fejt tejet a gyűjtőhelyiségbe kell szállítania, s ez időbe telik. Egyegy fejű általában két fejöberendezést (kannát) kezel, s legfeljebb 15 tehenet fej óránként. Ugyanakkor azokban a gazdaságokban, amelyek fejőgépekkel rendelkeznek, egy gondozó óránként 20 tehén fejésére is képes. Nem beszélve arról, hogy a tej tiszta állapotban, szennyeződésmentesen kerül a hütőtartályba, s emelkedik a gondozó munkatermelékenysége. Ismeretes, hogy a tej érintkezve az istálló levegőjével, könnyen felveszi a kellemetlen szagokat, és a finom port, ezért fogyasztásra értéktelenné válik. Természetesen nagyobb munkatermelékenységet, tisztább tejet a korszerűen berendezett fejőállásokkal rendelkező gazdaságokban érnek el. Ezekben a fejők munkájának leegyszerűsítésével teljesen megoldott a tej összegyűjtése, kezelése és a munkaidő lerövidítése. A fejő tehát rövidebb idő alatt több munkaművelet elvégzésére képes. A fejőállásokra egyszerre több tehén érkezik be, ami lehetővé teszi a munka legmegfelelőbb beütemezését. A fejő az alacsonyabban kiképzett manipulációs folyosóról tehát tiszta környezetben helyezheti föl, szedheti le a fejőcsészéket. Előnye, hogy a fejőcsészéket nem kell egyik tehéntől a másikig hordania. A tehenek maguk érkeznek a fejőállásra és ott rakja fel a csészéket. Manapság a gyakorlatban több fejőautomata típussal találkozhatunk, melyek egymástól csak némileg térnek el, különböznek. A munkaművelet lényegében mindegyiknél hasonló. Köztudott, hogy a box- és a tandemrendszerű fejőállások a nagyüzemi termelésben nem honosodtak meg. Ugyanakkor a halszálkás rendszerben kiképzett fejőállások üzemelési és közgazdasági szempontból előnyösnek bizonyultak. Ennél a rendszernél egy dolgozta négy-öt berendezés kezelésével óránként 30—35 tehén fejésére képes. Természetes, ennél a típusnál is módosíthatnánk a fejési műveleten, például a mosásnál, a fejés előtt és után, egyszóval növelhetnénk az automata teljesítőképességét. Főképpen a fejés idejének lerövidítéséről van itt szó. S ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy az egész berendezést szakszerűen szereljék fel, és kezeljék. Egészségügyi szempontból fontos követelmény, hogy amint a tehén leadta a tejet, a fejőcsészéket tüstént leszedjék — nem tanácsos az üres üzemeltetés. A halszálkás rendszerű fejősnél különféle okok miatt a teheneknél esetenként kézi utánfejést is alkalmaznak. Tény, hogy ez némileg rontja a fejő termelékenységét. A közelmúltban hazánkba újabb külföldi fejőautomata típusok érkeztek. Ezek közé tartozik például az Unilactor, az Alfa-Laval cég gyártmánya, továbbá a Ross-Holm típusú — az USA-ból importált — fejöberendezés. Egyes munkaműveleteik teljesen automatizáltak. Ebből is látható, hogy az állattenyésztésben, illetve a tejtermelésben s azon belül a fejésben is helyt kell kapnia a korszerű, kevés emberi erőt igénylő fél- vagy teljes automatikának. Azért is, mert a mezőgazdaság naponta kevesebb munkaerővel rendelkezik, de azért is, mert a fejlődés ezt követeli. A tejre ugyanis mindig szükség lesz. Tehát az emberi erőt gépekkel, automatákkal kell pótolnunk, olyan automatákkal, amelyek pontos, tiszta, olcsó és megbízható munkát végeznek, (h) A teljes automatikával működő Ross-Holm fejörendszer alaprajza. A hozzá kapcsolódó farm 400 tehén tartására rendezkedett be. A fejőautomata két egységből áll. Mindegyik 6 fejőállással kiképzett. A 400 tehenet 3—3,5 órán. belül fejhetik meg.
