Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-04 / 35. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. szeptember 4. A Szovjetunió A zöldség- és gyümölcstermesztés fejlődésének távlatai A szovjet mezőgazdaság sikerrel teljesítette a nyolcadik ötéves terv feladatait. Lényegesen megnövekedett a gabonafélék, a gyapot termséhoza­­ma és az állattenyésztési termékek előállítása. Ez annak eredménye, hogy nagy súlyt helyeztek a kemizá­­lásra, a talajjavításra, valamint a kol­hozok és szovhozok összes termelési ágazatának komplex gépesítésére. A szovjet emberek az eddiginél lénye­gesen nagyobb mértékben fogyaszta­nak húst, tejet és tojást — e legna­gyobb tápértékű és legértékesebb élelmiszereket. A városokat és az ipari településeket ma már jobban ellátják burgonyával, zöldséggel és gyümölccsel, minit a múltban. Ezt az alábbi számadatok igazolják: Az 1961—1965-ös esztendőkben a Szovjetunióban 81,6 millió tonna bur­gonyát és 16,9 millió tonna zöldséget termesztettek. Az 1966—1970-es évek­ben az össz-burgonyatermés 94,8 mil­lió, zöldségből pedig 19,3 millió ton­na volt. A növekedés tehát 14—15 százalék. Az előző ötéves terv esz­tendeiben a burgonyatermés az egész Szovjetunióban átlagosan 20 mázsá­val, a zöldségé pedig 15 mázsával nö­vekedett hektáronként. Az állami fel­vásárlás fejlődését az alábbi adatok szemléltetik: 1961—1965 között éven­te 8,4 millió tonna, míg a következő öt évben, tehát 1966—1970-ben, 11 millió tonna burgonyát vásároltak fel évente. A zöldség felvásárlása ugyan­ebben az időszakban 6,7 és 9,4 mil­lió tonna volt. Itt a növekedés még szembetűnőbb: 31—40 százalékot tett ki. A párt éc a kormány összes leg­utóbbi dokumentumai azt igazolják, hogy a burgonya, a zöldség, a gyü­mölcs és a szőlő termesztésének szín­vonalát és terméseredményeit nem lehet kielégítőnek tekinteni. Ezért a kilencedik ötéves tervben olyan in­tézkedéseket foganatosítanak, melyek elősegítik e cikkek termesztésének lényeges fokozását és lehetővé teszik 15.5 millió tonna burgonya, 15 millió tonna zöldség, 5 millió tonna szamó­ca és 5,4 millió tonna szőlő állami felvásárlását. Az állam ezekre az ágazatokra óriá­si összegeket fordít: beruházásokra 82.5 milliárd rubelt, ami 1,7-szerte több, mint az előző ötéves tervben volt. Ezen kívül maguk a kolhozok is. saját anyagi eszközeikből, erre a célra 43 milliárd rubelt fordítanak. A beruházások teljes összege megha­ladja a 120 milliárd rubelt. Ez hozzá­vetőlegesen négyötöde annak az ösz­­szegnek, amit a szovjet mezőgazda­ság 40 esztendő alatt (1918-tól 1969- ig) beruházás címén kapott. A kol­hozok és szovhozok 1975-ben több mint 75 millió tonna műtrágyát kap­nak majd. Az előttünk álló ötéves tervben a szovjet falvak olyan meny­­nyiségű mezőgazdasági gépet kapnak, mint amennyi jelenleg van a Szovjet­unió egész mezőgazdaságában. Természetes, hogy a tudományos­műszaki haladás is kihat majd arra a fontos ágazatra, amelyet a zöldség­­termesztés képvisel, s amelyben je­lentős eredményeket értek el már az előző ötéves terv utolsó esztendeiben is. Már eddig hatalmas zöldség-, bur­gonya-, gyümölcs- és szőlőtermesztő trösztöket és társulásokat létesítettek. A Szovjetunióban hatalmas területe­ken belterjes gyümölcs- és zöldség­­termesztés folyik. Gazdaság és szervezés Gondolatban látogassunk el a Krím­re, azon körzetek egyikébe, ahol ele­gendő meleg és öntözött terület van. Az ottani szovhozok az elmúlt ötéves tervben több mint 1500 hektár terü­letről 237 millió 700 ezer tonna zöld­séget takarítottak be. A zöldségültet­vények hektárhozamai ez alatt az időszak alatt egyharmadávai növe­kedtek. S ami a legfontosabb, a zöld­ségtermesztés az összes erre szako­sított gazdaságban a legkifizetődőbbé vált. Kifizetődő lett azért, mivel elsősor­ban alapjában változott meg a szer­vezés rendszere ebben a termelési ágazatban. A Szovjetunióban zöldsé­get körülbelül egymillió hektár föld­területen termesztenek. A legjelentő­sebb zöldségtermesztő jcörzetck közé tartozik a volgo-ahtyubinszki. továb­bá a Volga—Don-i csatorna környé­ke, a krasznodari és sztavropoli ke­rület, a közép-ázsiai köztársaságok, továbbá Moldávia és még néhány kör­zet. A Szovjetunióban nagy gondot for­dítanak a gyümölcs- és a szőlő ter­mesztésére is. A termelést több mint 3 millió hektáron belterjes gyümölcs­­termesztéssé változtatták. A legna­gyobb sikereket e téren Moldáviában, a Krímen és Ukrajna néhány körze­tében érték el, ahol már eddig is gazdag tapasztalatokat szereztek. Az első esztendőkben, e belterjes gazda­ságok megalakítása utáni negyedik­ötödik évben itt egy hektár gyümöl­csösből 86—100 mázsa gyümölcsöt, a 10—12. esztendőben pedig 500 mázsát akarnak betakarítani. 'Az értékesítés megszervezése Egy olyan hatalmas országban, mint amilyen a Szovjetunió, a zöld­ség, a szamóca, illetve a többi gyü­mölcs gyors értékesítésének kérdése sokáig megoldatlan volt. A jelentős távolságok az árucikk szállításakor, a raktárak, a hűtőtárolók, a feldol­gozó kapacitások hiánya, a szállítók és a vásárlók közötti rossz kapcsola­tok következtében gyakran az érté­kes zöldség és gyümölcs elértéktele­nedett, megromlott és a lakosság el­látása friss zöldséggel és gyümölcs­csel nagy nehézségekbe ütközött. De e téren is az idők folyamán lényeges változásokra került sor. A\ zöldség- és gyümölcs nagyterme­lői — a Szovjetunió déli körzeteiben levő termelőüzemek — hatalmas hű­­tötárolókat létesítenek, ahol friss ter­mékeiket tárolják és innen szállítják az ország északi körzeteibe, előre megkötött gazdasági szerződések alapján. Ez sokkal előnyösebb, mint a zöldség és a gyümölcs beérése utá­ni azonnali szállítás. A Szovjetunió a legutóbbi két esz­tendőben raktárak és hűtőtárolók épí­tésére komoly összegeket fordított. Ezenkívül a fogyasztási szövetkezetek felvásárló szervei és az Élelmiszer­ipari Minisztérium engedélyt kapott arra, hogy a termékmennyiség érté­kének 3 százalékát leszámíthassák az általuk szorgalmazott mennyiségből. A Szovjetunióban két nagy felvá­sárló szervezet létezik: a fogyasztási szövetkezet (Centroszojuz) és az Élel­miszeripari Minisztérium felvásárló szervezete. Az elmúlt évtől kezdő­dően a Szovjetunió minden körzeté­ben pontosan kijelölték e szervezetek felvásárló tevékenységének határait, nehogy párhuzamosan végezzék a fel­vásárlást egyazon területed. Ezáltal megszilárdult a termelő és a fogyasz­tó közötti közvetlen kapcsolat is. A közvetlen kapcsolatok fejleszté­sét, az önálló elszámolás tökéletesí­tését, valamint a kooperáció formái­nak fejlesztését célzó igyekezet az eladás és a termékek feldolgozása terén elősegítette az ún. agroipari társulások kialakítását, létrehozását. Ez a folyamat az utóbbi esztendők­ben elég gyorsütemű volt. Például a szőlészet terén az ilyen együttműkö­dés, kooperáció egyik formája az a ..szovhoz-üzem“, ahol a szőlőtermesz­tés szervesen kapcsolódik e termék ipari feldolgozásához. A közelmúlt­ban olyan hatalmas szovhoz-üzemi társulást hoztak létre, amely az Észak-Kaukázus 121 gazdaságát, 69 üzemét és 65 szakosított feldolgozó vállalatát egyesíti. A legutóbbi öt év * során ez a társulás 600 millió rubel nyereséget mutatott ki. Az önálló elszámoláson alapuló tár­sulások még összetettebb formája az olyan, ahol a termék feldolgozását és értékesítését a kereskedelmi hálóza­ton keresztül végzik. Ilyen elvekre épül a Csecseno-Ingus-i Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban létrehozott „Konzervplodovoscs“ ne­vű vállalat. A leglényegesebb változásokra azon­ban a zöldség- és gyümölcskereske­delem terén került sor. A kereske­delmi hálózat jelentősen megnöveke­­détt, bővült az áru választéka, és javult minősége is. A termékek egy része közvetlenül kerül a termelőtől a boltokba. Az emberek így friss gyü­mölcsöt, friss zöldséget vásárolhat­nak, mondhatnánk közvetlenül a ter­melőtől. Anyagi ösztönzők Az utóbbi időben igen sokat tettek a közélelmezési cikkek termelését elősegítő anyagi ösztönzők bevezetése terén. Az elmúlt évben új felvásárlási árakat alakítottak ki, amelyek kü­lönbséget tesznek az egyes termelési övezetek, a beérés időpontja, vala­mint a gyümölcs, illetve zöldség mi­nősége között. E felvásárlási árakat úgy dolgozták ki, hogy biztosítsák a kolhozok és szovhozok számára a zöldségtermesztés rentabilitását, leg­alább 15 százalékra, a fokhagyma és a hagyma termesztésénél legalább 25 százalékra. Engedélyezték a legjobb étburgonya fajták felvásárlási árának emelését. Az átlagos évi kiskereske­delmi árnak azonban nem szabad lé­nyegesen növekednie, csupán az ele­nyésző kilengéseket, változásokat is­merik el. Az árak ellenőrzését a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett létesített Állami Árbizottság végzi. A korszerű technológia, az új tech­nika, a felvásárlási rendszer tökéle­tesítése, és a rugalmas anyagi ösz­tönzés felhasználása — mindez kellő feltételeket alakít ki a Szovjetunió­ban arra, hogy a zöldség- és a gyü­mölcstermesztés gyors fejlődést mu­lathasson fel. OLEG PAVLOV (APN) Д gépipari újdonságok világtalálkozója előtt - Szorgos előkés zületek a brnói vásár kiállítási területén - Hazai iparunk termékei, a csehszlovák gépek sem maradnak el a világszínvonal mögött Verseny az aranyérmekért Az idei XIII. Brnói Nemzetközi Gép­ipari Vásár keretében már nyolcad­szor hirdetik meg az aranyérmekért folyó versenyt. Á már hagyományos brnói őszi vásár szakosított gépipari világtalálkozó. A legkiválóbb gyárt­mányok legjobbjai vehetnek részt az aranyérmekért kiírt versenyben. Az értékelést szigorú kritériumok alap­ján végzik és így csak a legkiválóbb gyártmányok állják meg helyüket. Évente 30—32 aranyérmet osztanak szét, ami aránylag igen kevés, de ez a tény még csak fokozza a verseny értékét. Ha visszatekintünk az elmúlt hét évfolyamra, örömmel állapíthatjuk meg, hogy különösen a csehszlovák mezőgazdasági gépipar, a külföldi koukurrenciával összehasonlítva, je­lentős sikert mutathat fel. Minden évben komoly elismerést aratott: egy­­egy aranyérmet, 1967-ben és tavaly két aranyérmet nyert. A Zbrojovka gépgyártó üzem e ver­senynek nagy jelentőségét tulajdonít és az idén is mezőgazdasági gépei közül négyet nevezett be, éspedig a következőket: A Zetor 6711 'traktort — 'a brnói ZKL üzem gyártmányát É gyártmány újdonságát és korsze­rűségét a motor fokozott teljesítő­­képessége, a 4. és 5. sebességi foko­zat szinkronizálása, az emelő mecha­nizmus fokozott ereje és több más előnye jelenti. Ezen a traktortípuson tizenkét csehszlovák újítást, patentot használtak fel. A CcH-4 komlósze'dőgépét A korszerű gép 400—500 komló­szedőt helyettesít. Teljesen kiküszö­böli a komló kézi szedését, amit ed­dig alkalmi idénymunkásokkal kel­lett elvégeztetni. A }DOŽP. 100 jelzésű vályús szállítót A gép korszerűsége elsősorban ab­ban van, hogy általa egyedileg lehet adagolni az abraktakarmányt a fejő­teheneknek tejhozamuk szerint. Ezt az elvet eddig még az egyetlen hasz­nálatos technológiai folyamatban sem alkalmazzák. Bevezetésének lehető­ségeit külföldön behatóan tanulmá­nyozzák. Az UN-HZ 750 jelű rakodógépet Koncepciójával ez a rakodó nem­csak az összes legigényesebb követel­ményt, hanem a közlekedési, energe­tikai, építőipari stb. dolgozók igényeit is kielégíti. És a traktorok egész sora vonul fel a vásár látogatói előtt. Az unifikák, egységesített traktorok egyedülálló sorozatot alkotnak, választéknak szé­les skálájával a világ több mint het­ven országának legigényesebb meg­rendelőit is kielégítik. A brnói XIII. gépipari kiállítás meg­nyitása határidejének közeledtével egyre sokasodik a brnói traktorgyár dolgozóinak gondja, hogy gyártmá­nyaik közül melyeket küldjék a ki­állításra. Tekintetbe kell venniük a nemzetközi konkurrenciát és a világ­piac követelményeit is. Legelső igye­kezetük azonban bemutatni az érdek­lődőknek legújabb és legjobb termé­keiket, igazolni, hogy a Szocialista Csehszlovákia traktoripara lépést tart a világ traktorgyártásával. Az unifikált traktorsorozat néhány újdonsága előreláthatólag megérde­melt figyelmet kelt majd. Köztük bi­zonyára a legkorszerűbb és a leg­erősebb, a Zetor 8011-es traktor. Végül szóljunk néhány szót az új típusokról — a Zetor 6711 és a 6718- as traktorokról. Ez a típus a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés, a szál­lítás és az erdőgazdaság céljaira ké­szült. A legkülönbözőbb munkaeszkö­zökkel lehet felszerelni, ami által fel­használhatósága növekszik. A trak- ' tort négyhengeres kőolajmotorral sze­relték fel. Az első és a hátsó kere­kek nyomtáva tetszés szerint módo­sítható. A korszerűsített hidraulikus berendezés az eredetinél nagyobb tel­jesítményű. A traktor külalakja is csinos, szemet gyönyörködtető. Külön kívánságra kompreszorral, a tengely­kapcsoló kézi kioldójával, légfékkel és egyéb, a szokásostól eltérő beren­dezéssel látják el. A Zetor 6718-as traktor a Z 6711-es típus módosított példánya. Elsősor­ban a hazai piac ellátására gyártják, ezért balesetbiztos vezetőfülkével lát­ták el. (jduj A Napenergia a konyhában A napos Üzbegisztánban már évek óta folynak a kísérletek a napenergia mind szélesebb­­körű felhasználására. Jelenleg Buhara városában egy olyan gyárat építenek, amely évi 25 ezer háztartási napgenerátort gyárt majd. Ezeket főzésre és vízmelegítésre lehet majd hasz­nálni. A Ércku'tató kutyák Szovjet -kutatók évek óta kí­sérleteznek azzal, hogy föl­használva bizonyos kutyafajták rendkívüli szaglását, betnít­­sák őket a föld mélyén rejlő ásványkincsek felkutatására. Georgij- Vasziljev szovjet geo­lógus beszámolt róla, hogy a 4—5 hónapig idomított kelet­­európai juhászkutya megérzi a több száz méter mélységben le­vő vasércet, arzént, smaragdot, malachitot és más ásványokat. A kísérletekét Karéliában foly­tatják, ahol a talaj 95 százalé­ka .mohával borított, de így is sikerült már a kutyák segítsé­gével több értékes érclelőhe­lyet feltárni. A Ötszörös uborkatermés A termelők ezentúl növelhe­tik uborkatermésüket, anélkül, hogy többet trágyáznának vagy öntöznének. A módszer nem egyszerű, de érdekes. Az ubor­ka egylaki növény, külön vi­rágban fejlődnek ki a porzók, különben a termők. A hím vi­rágok a szár kezdeténél nőnek, míg a termők csak a kilence-. dik csomónál hajtanak. A ku­tatók diklóretán-foszforsavas kezeléssel elé’r'ték, hogy ott, ahoj eddig, a' porzós virágok hajtották, azaz a szár kezdeté­nél, szintén termő virágok haj­tottak ki: a kezelt uborkák így nagyobb számban hoztak ter­mést, mint a kezeletlenek. A Épül a világ legnagyobb teleszkópja A Karacsaj-Cserkessz Auto­nóm Területen, a tengerszint felett 2070 méter magasságban épül a világ legnagyobb optikai teleszkópja. (A jelenlegi leg­nagyobb ilyen típusú berende­zés az Egyesült Államokban, Kaliforniában található.). Már elkészült az obszervatórium minden jelentősebb berendezé­se, és elkezdődtek az előké­születek magának a teleszkóp­nak a beszerelésére. Hozzá­kezdtek egy nagy számítógép beállításához is, amely az óriá­si teleszkópot fogja vezérelni. A teleszkóp tükrének átmérője 6 jnéter, különleges üvegből készült: hőálló, nem kristályo­sodik (azaz nem vakul), hőki­terjedése igen kicsi. Kiöntése után fokozatosan, másfél év alatt hűtötték le, hogy az üveg szerkezetében no lépjenek fel káros feszültségek, amelyek később a tükör optikai tulaj­donságait rontanák. Az óriás teleszkóp teljesítő­­képességének jellemzésére egy adat: meg lehetne figyelni vele a kozmoszban tőlünk 25 ezer kilométerre fellobbanó gyertya lángját. A Illékony korróziógátló A Szovjet Tudományos Aka­démia Fizikai-Kémiai Intézeté­ire kkutatói illékony gátlósze­rek (inhibitorok) egész sorát dolgozták ki. E gátlószerek a különféle acélfajtákat, a bron­zot, a sárgarezet, a cinket, a kadmiumbevonatokat, sőt még az ezüstöt is megvédik az oxi­dációtól. Az új szerek haté­konysága és alkalmazásuk egy­szerűsége illékonyságukon ala­kul. Elegendő, ha a megvéden­dő tárgyat az inhibitorral át­itatott papírba göngyölik, és polietilénfóliába csomagolják. Az illó anyag gyakorlatilag a tárgy minden részét eléri, mo­lekulái rárakódnak a fémre, és évekig megvédik. Alkalmazása feleslegessé teszi az eddig al­kalmazott védőkenőcsök időt rabló eltávolítását.

Next

/
Thumbnails
Contents