Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-28 / 34. szám
1971. augusztus 28. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai szövetségének fóruma A XIV. PÁRTKONGRESSZUS HATÁROZATA SZELLEMEBEN Javítsuk a munka- és életkörülményeket! Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata kihangsúlyozza, a szövetkezett gazdaságokban Is egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az anyagi javak termelésére, elsősorban Is az emberre és szükségleteinek kielégítésére. Nagy fontosságot tulajdonít a határozat a munka- és életfelételek céltudatos javításának. Ezen a téren a Szövetkezett Földművesek Szlovákiai Szövetségére Is egész sor feladat hárul. Szorgalmaznia kell a szövetkezett étkezdék, óvodák, bölcsődék, napközi otthonok, szociális-higiéniai berendezések létesítését, felkarolni és az eddiginél is több figyelmet fordítani a „Legszebb és legtisztább gazdasági udvarért“ versenymozgalomra stb. A nemzeti bizottságokkal együttműködve biztosítani kell a községek műszaki ellátottságát, szélesíteni és tökéletesíteni a lakosságnak nyújtott szolgálatokat, bővíteni és korszerűbbé tenni az üzlethálózatot, megjavítani a közellátást, főként a tipikus mezőgazdasági körzetekben. Ugyanakkor tovább kell szélesíteni az utasszállítás hálózatát, s megteremteni a kulturális élet lehetőségeit falvainkon, hogy a városok és falvak közötti szintkülönbség kiegyenlítődjék. A lakosság alapvető szükségleteihez tartozik a munkaerőkről való sokoldalú egészségügyi gondoskodás, valamint a helyes táplálkozásra nevelés kérdése is. Ezért nagyobb gondoskodás szükséges, ami a helyes népélelmezést illeti, főleg a mezőgazdasági üzemekben, betartva az alapvető követelményeket, elsősorban a munkaidő alatt, valamint a csúcsmunkák — mint például az aratás — idején, amikor a munkák sürgőssége szigorúan megköveteli, hogy a helyszínre idejében jusson ki az étel, a frissítő. Meg kell állapítani, ennek a kérdésnek mindmáig nem tulajdonítanak társadalmi jelentőséget, felszabadítva a szövetkezeti asszonyokat a főzés alól. E kérdés helyes megoldása lehetőséget teremt a szövetkezetek nőtagjai napi gondjainak csökkentésére, a közös munkában való fokozottabb részvételre. Köztudott, mennyire nagy szükség van sok mezőgazdasági üzemben csúcsmunkák idején a dolgos női kezekre. Csakis akkor tehet eleget ennek a feladatának, ha a család élelmezésének gondja alól mentesül. Ily módon meggyorsulhat a termés begyűjtése, nem lesz kitéve az időjárás szeszélyeinek. Például hányszor előfordul, hogy a paprika, vagy más termény szorgos kezek híján kint vész a határban...? Számos szövetkezetben máig is megoldatlan kérdés a szociális helyiségek és berendezések létesítése. Mi kell ehhez? Mosdók, zuhanyok, öltözők, kabin a személyi higiénia legalapvetőbb követelményeinek betartásához, lábbelimosó stb. Ám nemcsak erre, hanem még sokkal egyszerűbb, mindamellett fontos kérdésre sem szentelnek figyelmet egyes szövetkezeikben! a friss levegőt egyszerűen száműzik az irodahelyiségekből, jól bezárva az ablakokat. Még nyáridőben is... 1 Ott, ahol ezekre a dolgokra nem fordítanak gondot, szó sem lehet a munka kulturáltságáról, csökken a szövetkezeti tagok munkateljesítménye. Igaz, nincs még valamennyi efsz abban a gazdasági helyzetben, hogy új szövetkezeti székházat, szociális épületet -hozzon tető alá. Ha már így áll a helyzet, akkor lehetséges — és szükséges — az istállókban, műhelyekben, gépparkban ezt a kérdést a helyi körülményeknek megfelelően megoldani. Egyetlen megjegyzés: sokhelyütt nem is az anyagi kiadás, hanem az akarat hiányzik! Márpedig ez nagy baj, s előbb-utóbb a tagok kényszerítik majd a vezetőséget, hogy ezt a kérdést is mielőbb oldja meg. Hasonló helyzet uralkodik nem egy községben a gyermekóvóhelyek, napközi-otthonok területén. Ez rendkívül megnehezíti a szövetkezet nőtagjainak helyzetét, s általában a mezőgazdasági dolgozókét. Ez a kérdés nefn tűr halogatást! Az efsz és a hnb vezetőinek jó együttműködése, a társadalmi felelősség tudatosítása némileg segíthet ezen a helyzeten, megkönnyítve ezáltal a nők munkáját a mezőgazdasági üzemekben. Egyszerűen nem lehet ezt a kérdést elodázni, foghegyről venni, mondván: a szövetkezet vezetőinek, tisztségviselőinek ez nem szívügye...? Feltétlenül szükséges, hogy az efsz-ek megoldják fokozatosan ezt a kérdést, megteremtve rá a kellő anyagi eszközöket, szervezést intézkedéseket. Mint már az előbb említettük, a szövetkezetnek és a helyi nemzett bizottságnak közös ügye kell, hogy legyen ennek a kérdésnek a megoldása: építkezési anyag nemegyszer helyi forrásokból is előteremthető, építőcsoport, kőműves, s egyéb szakember is akad minden faluban, ha nem a községgazdálkodási üzemben, akkor a szövetkezetben — vagy fordítva. Közös erővel, együttműködéssel és erős akarattal sokminden megvalósítható. No és a társadalmi, ifjúsági szervezetek nem segítenének, ha a kezdeményezés megszületik a szövetkezet, vagy a hnb részéről? Bizonyára segítenek! Hiszen elvégre a jövő nemzedék neveléséről van szó. S nem mindegy, kikre bízzuk ezt az életbevágóan fontos feladat teljesítését, amelyre a CSKP XIV. kongresszusának határozata is kitér. Varga Anna egyenességét, hogy végül a pontokat összegezve a nyolctagú bizottság megállapíthassa, valójában kik a győztesek? A közel háromórás vetélkedő győztesei a következők: jozef Sobota mérnök, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatója szívből gratulál a szántóversenv abszolút győztesének, Nagy Gyula naszvadi traktorosnak. Bármennyire is szokatlannak tűnt, - mégis előnyösnek bizonyult ez a szántóverseny. Két járás 27 traktorosa rajtolt 1971. augusztus 12-én délelőtt a Nagymegyeri (Galovo) Efsz tábláján, hogy vizsgát tegyen szakmai hozzáértésből, ügyességből egyaránt ... Bizony nem volt mindegy a versenyzőknek! Hiszen nemcsak a szövetkezetbeliek, de a járásiak is szenvedélyesen drukkoltak, vajon kik bizonyulnak a lefjohbaknak. Magasra szökött a versenyláz. Hogyne, hiszen a dunaszerdahelyi és a komáromi járások mezőgazdasági társulásainak képviselőin kívül több neves szakember is részt veit a versenyen. Sőt, Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Ugyanakkor tíz bíró és tíz mérő ügyelt a szántóverseny szabályainak betartására. Árgus szemmel pásztázták az egyes parcellákat. mérték a szántás mélységét, vizsgálták a barázdák tisztaságát és A dunaszerdahelyi járás győztesei Dunaszerdahelyi járás: 1. Molnár László a Bakai Efsz-ből (488 pont) 2. Tóth László, Gombai Állami Gazdaság 3. Bogár Mihály, Csallóközkürti Efsz Komáromi járás: 1. Nagy Gyula, Naszvadi Efsz (490 pont) 2. Babi Ferenc, Dunamocsi Efsz 3. Katona Pál, Nemesócsal Efsz Eléggé izgalmas pontja vol* a szántóverseny két bajnokának versenye, attól függetlenül, hogy itt már a minőség kevésbé jöhetett számításba. Ez a gyorsszántási verseny — amelyből a komáromi járást képviselő Nagy Gyula került ki győztesen — nem illik bele a járási szántóverseny keretébe, mivel csupán a mennyiségre és a gyorsaságra ösztönöz, figyelmen kívül hagyvr a minőséget. Az értékes vándorserleget és tárgyi, valamint pénzjutalmakat Németh miniszterhelyettes nyújtotta át a győzteseknek, s gratulált, újabb sikerekre buzdítva a versenyzőket. Ami a legértékesebb jutalomnak számít: Václav P i š t e к, a Brnói Mezőgazdasági Gépgyár igazgatója soron kívül egy-egy vadonatúj Zetortraktort utal át a naszvadi, illetőleg a bakai szövetkezetnek. A műszakilag jól előkészített szántóverseny végén — amelyről a Gellei Gépállomás növényvédelmi és tápanyagellátási osztályának dolgozói gondoskodtak dicséretreméltóan — megkérdeztük Dr. Frideczky Ákost, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola agrotechnikai tanszékének vezetőjét, az Országos Szántóverseny Bizottság tagját, miként értékeli ezt a szántóversenyt. — Tanulságosabb, még célravezetőbb lehetne a szántóverseny, ha a jövőben a mezőgazdasági üzemek mechanizátorai, agronőmusai és traktorosai is résztvennének rajta, nagyobb számban. — A járás felelős mezőgazdasági tényezői ne kezeljék balkézről a szántóversenyt (itt a dunaszerdahelyiökre célzottl). Ha szabadságon van, vagy külföldön tartózkodik, akkor a helyettes tartsa kötelességének a részvételt. A szervezés adminisztratív formája bumerángként visszaüt. — A két járás együttes fellépése dicsérendő, jó kezdeményezés, csak a két első díjat a versenyzők teljesítményéhez kössék. — Egyforma típusú ekével szántson minden versenyző. Minőségi adottságaik ily módon egyenlöek legyenek. — Politikai és társadalmi jelentőségét abban látom, hogy segíti a baráti és testvéri együttműködés elmélyítését. NKI Learattak Baracán (Barca) is pihennek már a kombájnok. A rimaszombati járásnak ez a csöndes falucskája úgy búvik meg a szelíd dombok között, mint a csirke a kotlós alatt. H e r c z e g Józseffel, az efsz közgazdászával hozott össze a sors. A közös gazdaság helyzetéről érdeklődöm ettől a fiatalembertől, aki a tornaijai technikumban végzett, s már közel tíz éve szülőfalujában intézi az efsz ügyes-bajos dolgait. Szavaiból kitűnik, hogy szereti munkáját. — Kétszázhetvenöt hektár kalászost arattunk le — mondja, amíg a különféle kimutatásokat böngészi. — Augusztus tizedikén leálltak a kombájnok. A hektárhozam-átlagunk: harminc mázsa. A munka nehezéből férfiasán kivették a részüket Böhm Antal és Tóth István kombájnosok, Agócs István, Kovács Géza, A g 6 c s Ferenc traktorosok. — Kertészetünk tizenkét hektáros. A szárazság ellenére Is szép termésükn van paprikából, uborkából, paradicsomból. Kertészünk Rendek Lajos és T 6 t h János. Vidám fiatalasszonyok fürge kézzel dolgoztak. Tréfálkoztak, nevettek. Agócs Bella, Kosz túr Mária, B. Kots Etelka, He rezeg Anna, Varga Margit, Simon Irén, Kovács Istvánná és Štefanovi о * Regina gyönyörködve mutatják a szép termést. Egy másik csoportban Idősebb nénik serénykednek: K o ó s Zoltánné, Ä d á m Ilona, T ó t b J únosné és Sándor Béláné. A káposztafejek között két lány hajladozik: Porteleky Emília és Szajkó Gita. Gles kés villog a kezükben. Fekete szemükben forró lánggal ég a nyár tüze. Az erdő alatt egy csoport asszony krumpliásással féjdítja a derekát. A munka nehéz, de nem panaszkodnak. Boldogan mutatják a szép gumókat. Egyikük tréfásan fájlalja, hogy egyetlen férfi sincs közöttük! A többiek lehurrogják és kuncogva ráhajolnafc a krumplisorra. A mezőt járva megállók egy percre a kazalozóknál. Simon Béla, Sándor Ferenc, K o s z t ú r József nagy szakértői a kazalrakásnak. G á 1 i к László és Tóth István traktorral hordja a nyárszagá bálákat. Egy távolabbi lucernatáblán Kovács Géza kaszálja a dús zöldtakarmányt. B a r t a Zoltán a szalmapréssel izzad a forró napsütésben. Kovács Zoltán még diák, de naponta eljár a munkába, segít a közösnek, és egy kis pénzt is keres az új iskolai évre. Most tarlót hánt. Lovaskocsi ballag a poros úton petrezselyemszínű terhével: Illatosra száradt lucernát hordanak a háztáji tehenek részére. P r i c z Reginával, özv. Sándornéval és Tóth Jánosnéval Is öröm beszélgetni. Csupa jókedv és bizakodás a szavuk. Prinz Lenke, Stulajt e r Magda és Sándor Aranka is mosolyogva tűri, hogy fényképezzem. Rimaszombat felől személykocsi érkezik. Bekanyarodik egy udvarba, melynek lakói szintén elégedett szövetkezeti tagok. Amikor elbúcsúztam tőlük, már alkonyodott. Még egyszer visszanéztem a falura.' Ügy lapult a szelíd dombok között, mint a csirke a kotlós szárnyai alatt. ★ Ez év elején sok új efsz született: a szakosítás érdekében több közsóg fogott össze és új nevet kapott az egyesített közös gazdaság. így történt ez Rimaszombat (Rím. Sobota) környékén is, ahol Zeherje, Alsópokorágy, Fclsöpokorágy, Mezötelkes, Dúsa, Rákó (Zacharovce, Nová Pokoradz, Veľká Pokoradz, Mojín, Duiava, Rakov) szövetkezetei egyesültek, felvéve a Haladás nevet. Az idén már közösen gazdálkodtak 2930 hektárnyi területen. Ebből a zeherjei részlegen 580 hektár fekszik, amelynek nagyobbik fele szántó. Dimbes-dnmbos határ ez] mint általában a gömöri mezők. Ennek ellenére jó eredményeket értek el: ez az év különösen jól sikerült. Míg tavaly 23, az idén viszont 30 mázsás hektárhozamot értek el a gabonából. Mint általában mindenütt, itt is kitettek magukért a kombájnosok: Gembiczky Tibor és Mészáros Sándor, Václavlk András és Szabó Zoltán, V á c 1 a v í к József és Gregorec János vasárnap is dolgoztak, hogy a termés minél hamarább fedél alá kerüljön. Megdicsérik a „kijáró“ munkásokat, akik szabadságukat rendszerint az efsz mezőin töltik el. Tisztelettel beszélnek a nyugdíjas öregek munkájáról is, akik a fiatalokkal egy sorban dolgoznak. így például a 78 éves Szabó József bácsi naponta zöldtakarmányt készít az állatok részére.' Ottjártamkor éppen a háztáji árpát csépelték — közösen. Estére az utolsó kévéből is zsákba került az értékes szem. Ez is bizonyítja, hogy már nagyon mély gyökerei vannak a közösségi érzésnek, az összetartásnak. Egy másik csoport ugyancsak a tagság szalmáját hordta és osztotta igazságosan. Nagy lánctalpas a tarlót járta. A vezetők elégdetten beszéltek a munkafegyelem betartásáról, a RISO- üzemröl, amely raktárhelyiséggel segítette ki őket, hogy a gazdag termést védett helyen tudják. Kombájnosok, traktorosok, segédmunkaerők elismeréssel nyilatkoztak arról, hogy naponta a mezőre hordták a friss csevicét, az ízletes ebédet. A jó gazdasági eredmények mellett dicséretre méltó az új kultúrház Is, amelyben helyet kapott a hnb hivatala. Ez a hatalmas épület Szabó Arpád hnb-titkár és B. Aranka könyvelőnő jó szervezőmunkáját is dicséri. Vezetésükkel a lakosság olyan kultúrpalotát épített, amelyet az egész környéken irigyelnek tőlük. KGI Nagy ünnep volt... Nyolcszáz éves Vámosladány (Mýtne Ludany), ám lakosai aligha emlékeznek olyan nagy ünnepségre, mint amilyen ez év augusztus 14-én volt a CSKP megalakulása 50. évfordulója jegyében. Kultúrházat avattak. Egy éve, hogy a szövetkezet felvette a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet. Aratási ünnepség Is volt a javából. Az ünnepségen, amely már délelőtt kezdődött, vendégek is jelen voltak, hogy csak néhányat említsek: a járási pártbizottság képviselői, Taraba elvtárs, a járási elnök, Goroskin .elvtárs, a bratislavai szovjet konzul, Pavol JonáS mérnök, a Parasztszövetség elnöke, a Párkányban állomásozó szovjet katonák képviselői, a nógrádi termelőszövetkezet küldöttei és mások. Mindazok részt vettek az ünnepségen, akik szervező-alkotó munkájukkal sokat tettek a több mint négymillió korona beruházási költséggel létesített kultúrház érdekében. Mert ez a kultúrpalota párját ritkítja a környéken. Az 1350 lakosú község négy év alatt mintegy 30 ezer óra társadalmi munkával járult hozzá felépítéséhez. Nagyon szorgalmasak voltak a nyugdíjasok, akik a kultúrház építésénél unokáik, dédunokáik kulturált jövőjére gondoltak. A helyi szövetkezet félmillió koronával, építkezést anyaggal és szállítóeszközökkel segítette az építkezést. Elismerést érdemelnek: a tesmagi kőművescsoport, a Nógrádi Tsz húsz tagú munkabrigádja, a Zselízi Szolgáltatási Üzem asztalos és festő szakemberei, a martini színház-szolgálat dolgozói és a Lévai Katonai Parancsnokság emberei, akik mindnyájan derekasan helytálltak. Á legtöbbet fáradozott a kultúrház ügyében Štefan Hlaváčik, a hnb elnöke. Négy éven át minden szombatjat-vasárnapját feláldozta. Szervezőmunkája zömét saját személygépkocsiján bonyolította le több ezer kilométert megtéve, hogy a kultúrház külseje és belseje pompás és korszerű legyen. Sokat segített Taraba járási elnök és Gyurcsik elvtársnő, járási képviselő. A kultúrát ápoló CSEMADOK és SZISZ tagjainak lesz bőségesen helyük a színdarabok, kulturális műsorok begyakorlására, s gyűlések, valamint egyéb összejövetelek száméra is lesz hely. Színháztér, mozi, színpad, öltöző, könyvtár, tanácstermek, büfé, raktárhelyiségek stb. található itt. Vámosladányban az sem okoz gondot, kit javasoljanak az elnöki tisztség betöltésére, a tanácstagok listájára. A kultúrházavatást és egyéb, ünnepséget követően öröm és elégedettség ült a szövetkezeti tagok arcán. Kiderült, hogy az idén gaboná-j ból rekordtermést takarítottak be: 719 hektárról átlagosan 39,30 mázsát. Nagy ünnep volt Vámosladányban,. mostmár csak a lakosságon múlik, miként használja ki a szocialista kultúra e nagy vívmányát. Belányi J. Traktoros vetélkedő
