Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-28 / 34. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971, augusztus 26. A Szovjetunió tizenöt szövetségi köztársaságának közös népgazdasági A szovjet emberek jövőre, 1972-ben ünnepük meg a Szovjetunió fennállá­sának 50. évfordulóját. A sok nem­zetből álló szocialista állam, amely­ben ma csaknem negyed milliárd ember él, öt évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kirobbanása után alakult meg. Az önrendelkezési jogot élvező, egyenjogú szocialista köztársaságok önkéntes szövetségé­nek kialakításában és fejlesztésében a szovjet ország minden nemzete és nemzetisége, elősorban az orosz nép vette ki részét. A Szovjetunió gyors gazdasági fej­lődése nemcsak a termelő erők le­hető leggyorsabb fejlődésének objek­tív feltételeit alakította ki, hanem ugyanakkor megszilárdította az új társadalmi rend azon képeségét, hogy minden erejét a közösség javá­ra használhassa az összes nemzetiség testvéri együttműködése és kapcso­lata alapján. A Szovjetunió népgazdasága már fél évszázada az egységes népgazda­ságfejlesztési tervre támaszkodik, amely nemcsak az egész ország kö­zös érdekeit tartja szem előtt, ha­nem az egyes szövetségi köztársasá­gok egyedi különlegességeit, szük­ségleteit és fejlődési adottságait is. A tizenöt szövetségi köztársaság mindegyike egyéni ötéves tervvel és költségvetéssel rendelkezik, amelye­ket a lehető legjobban egyeztetnek össze az egész ország fejlődési tervé­vel és, az országos költségvetéssel. A sok nemzetből álló Szovjetunió gazdasági fejlődését az egyes szövet­ségi köztársaságok és körzetek gaz­dasági fejlődésének ütemében mutat­kozó különbségek kiegyenlítése se­gíti elő. Ez ugyanakkor a szövetségi köztársaságok, különösen az alacso­nyabb gazdasági fejlődés színvona­lával rendelkező szövetségi köztár­saságok gazdasági hatékonyságának gyorsabb növekedését teszi lehetővé, így a gazdaságilag gyengébb szövet­ségi köztársaságok is elérik az or­szágos színvonalat. Például amíg 1970-ben a Szovjetunió ipari terme­lése az 1913-ias évvel összehasonlítva 91-szeresére emelkedett, addig a Kazah SZSZK ipari termelés 145-szö­­rösen, a Kirgiz SZSZK-é 187-szeresen, az Örmény SZSZK-é pedig 184-szere­sen emelkedett. Ezek a korábban gazdaságilag elmaradott területek már régen utolérték a világ fejlődő országait, habár ezektől ötven évvel ezelőtt semmiben sem különböztek. Azerbajdzsán például ma egy lakosra számítva 2311 kWó villanyáramot ter­mel, Irán csupán 186 kWó-t; Grúzia 1787 kWó-t, Törökország viszont csak 224-t, Tádzsikisztán 1050 kWó-t, ezzel szemben Afganisztán csak 20 kWó ára­mot termel. Örményország — hajda­nában a pásztorok és a sziklák or­szága volt — ma műszakilag világ­szinten álló elektronikus számítógé­peket gyárt, s az egyes szövetségi köztársaságokban gyártott iparcik­keket külföldre exportálják, mivel a világpiacon keresett árut képvisel­nek. Lettország az 1951—1970-es eszten­dőkben ipari termelésének 11,7 %-os átlagos évi növekedését érte el, míg más országokban, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeztek, gondo­lunk itt Dániára, Svédországra és Norvégiára, ipari termelésük 5—5,3 százalékos növekedését érték csak el. Lettország jelenleg a rádió vevő­­készülékek gyártásában világviszony­latban az első helyek egyikét fog­lalja el. Litvánia a múltban jellegzetesen mezőgazdasági nyersanyagtermelő ország volt és a fejlett európai kapi­talista országok függvényeként létez­hetett. Ma világviszonylatban élen­járó szerepet tölt be a fémmegmun­káló gépek gyártásában. A szovjet szocialista köztársaságok nemcsak iparukat fejlesztették, ha­nem jelentősen megszilárdították me­zőgazdaságuk helyzetét is. Például a balti szovjet köztársaságokban ma már egy lakosra számítva több húst és tejet állítanak elő, mint mondjuk Franciaországban vagy a Német Szö­vetségi Köztársaságban. A sok nemzetből összetevődő Szov­jetunió népgazdaságának fejlesztésé­ben a párt elsősorban is a szövetsé­gen belüli területek lehető legna­gyobb munkamegosztásából indult ki, feltételezve a szakosítás optimális kihasználását az egyes szövetségi köztársaságokban és ezek komplex ágazati struktúráját. Minden köztársaságnak megvan a reá jellemző különlegessége és elő­nye, amely alapját képezi gazdasági szakosításának. Például Ukrajnában él a Szovjetunió lakosságának egy­ötöde, de e szövetségi köztársaság részaránya a vasérctermelésben 56 százalék, a távolsági Diesel-elektro mozdonyok gyártásában 94 százalék. A Bjelorusz SZSZK-ban él a Szovjet­unió 3,7 százaléka, viszont az ország traktorgyártásának 18 %-át ez a szövetségi köztársaság biztosítja. Üzbekisztánban él a Szovjetunió la­kosságának 5 százaléka, de ez a kö­zép-ázsiai köztársaság termeli meg a Szovjetunió gyapot-nyersanyagának 68 %-át. A szakosított termelés természete­sen jóval olcsóbb és ez jelentős hasz­not hoz minden egyes szövetségi köz­társaság, valamint a Szovjetunió népgazdaságának is. A burzsoá közgazdászok úgy vélik, hogy minden országnak — elsősor-. amely harmonikusan egyesíti az ipart és a mezőgazdaságot, a nehéz- és a könnyűipart, a munkaeszközök és a közszükségleti cikkek termelé­sét. Így lehet a legjobban kihasználni, az összes helyi nyersanyag- és mun­kaerő-forrást arra, hogy a köztár­saság népgazdasága harmonikusan fejlett, életképes szerv legyen, amely egyre inkább megszilárdítja az ösz­­szes többi köztársaság gazdaságát is. A jelenlegi ötéves tervben fenntart­ják és tovább fejlesztik mindazt, ami helyes, célszerű s amit a Szovjetunió népgazdasága az eddigi esztendők alatt felhalmozott. Az egyes köztársaságok ipari ter­melése 1975-ig a tervek szerint 35— 63 százalékkal növekszik majd. Az egyes szövetségi köztársaságok nép­gazdasága még szembetűnőbben alakul át egy egységes gazdasági szervvé a Szovjetunióban. Ez a mélyreható gazdasági folyamat elősegíti a szövet-A minszki elektrotechnikai gyár által készített, szállításra váró tv-késziilékek. ban a fejlődésben levő országoknak — csupán azzal az ágazattal kell rendelkezniük, amely számára a leg­kedvezőbb természeti és gazdasági feltételekkel rendelkeznek. így azon­ban gazdaságuk egyoldalú, torzított lesz. A Szovjetunióban azonban min­den köztársaságnak a számára leg­kedvezőbb ágazaton kívül igen vál­tozatos, komplex gazdasága van,------------------------------------;------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— A technikai adminisztrációs munkák racionalizálása az Endrédi (Ondrejovce) Efsz-ben GÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei kiemelték a komplex szocialista racionalizáció jelentő­ségét, mely ,,... döntő formája a tartalékok tervszerű feltárásának mind a termelésben, mind a szer­vező munkában“. Ezen munkákat a lévai járás­ban a járási mezőgazdasági szá­mító központ (Podnik racionalizá­cie riadenia a výpočtovej techniky poľnohospodárstva a výživy, od­štepný závod, Levice) hivatott biz­tosítani. A szóbanforgő üzem 1967-ben alakult. Elsőrendű fel­adata segíteni a mezőgazdasági üzemeket a szervező munka szín­vonalának emelésében, valamint rendszeres összágazati elemzések kidolgozása, hogy ezáltal jobban kihasználhatók legyenek szövet­kezeteink termelési lehetőségei. Az endrédi szövetkezet azok közé. az üzemek közé tartozik. melyek nagy mértékben kihasz­nálják részlegüzemük szolgálatait. Minthogy beszégetéseink során sok olyan efsz-vezetővel találkoz­tunk, akik nem bíznak a gépi munkában, megkértük az Endrédi Efsz vezetőit, hogy mondják el, miben látják ők maguk a gépi számítás előnyeit. A szövetkezet 1970-től veszi igénybe a számító állomás mun­káját bérelszámolás terén. A kez­deti hiányosságokat gyorsan le­küzdötték és két-három fizetési időszak után a tagság teljes egé­szében megszokta az „újdonságot“. A jó tapasztalatok ahhoz vezettek, hogy ebben az évben az anyag és a technikai készletek nyilvántar­tását is géppel dolgoztatják fel. A szövetkezet vezetősége azt ter­vezi, hogy 1972-től bevezeti az ál­lattenyésztés gépi nyilvántartását s ezzel az önköltségek gépi szá­mítását. A szövetkezet közgazdá­sza Juhász mérnök és Levickiné könyvelőnő az együttműködéssel meg vannak elégedve. Kevesebb a papírmunka, jobban lehet az el­végzett munkát ellenőrizni, és több idő jut más technikai, köny­velési ügyletek elvégzésére. Ez­zel egyetért Sádovský elvtárs a szövetkezet elnöke iš, aki még megjegyezte, hogy a költségek szétosztása a különböző termékek­re és az állattenyésztés egyes ágaira, nagy segítséget nyújt szá­mára is az irányító munkában, valamint az évi, illetve a hosz­­szabb lejáratú, többéves tervek kidolgozásában. Lukács csoportvezető elvtárs kezdetben nem a legjobb szem­mel nézte a dolgokat. Ma már azt állítja, hogy könnyebb lett a munkája, mivel elég csupán fel­jegyezni az elvégzett munkát és az érte járó jutalmat, a többit már elvégzik a gépek. Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy az endrédiek elégedettek munkánkkal, elsősor­ban az, hogy kellő időt fordítot­tak az e munkát végző dolgozók előkészítésére és átiskolázására. Az előkészületi időben kellőkép­pen áttanulmányozták a haszná­latban lévő normákat, s a hiá­nyosságokat kiküszöbölték. A ve­zető dolgozók tudják azt, hogy részlegünkről csak akkor kapnak hiteles elemzéseket, ha magát az elemzésre szánt anyagot is nagy gonddal és pontossággal készítet­ték elő! Tehát a gépi munka fő előnye nem a munkaerő csökkentése, ahogy azt nagyon sok szövetke­zeti vezető tartja, hanem az, hogy a szövetkezet vezetősége a számí­tóállomás által nyújtott részleges elemzések alapján idejében kikü­szöbölheti a hibákat, amelyek a termelésben vagy az irányítás te­rén fordulnának elő. KOVÁCS KÄZMÉR, mérnök •í GYÖGYSZERTÄRREFORM A SZOVJETUNIÓBAN A moszkvai Központi Gyógy­szerészeti Kutató Intézet gyógy­szert árreformot indított el. .A gyógyszertárak eddig sok gyógyszert maguk állítottak elő, a gyári készítmények a gyógyszereknek csupán 50—60 százalékát tették ki. A cél most az, hogy a gyógyszerké­szítést majdnem teljesen a gyógyszeripar vegye át. Ezzel a gyógyszerészeket tehermen­tesíteni akarják, hogy más, fontosabb feladatokat oldhas­sanak meg pl. az egészségügyi nevelésben, az orvosok szak­mai tájékoztatásában stb. Né­hány városban különleges gyógyszertárakat nyitottak, a­­melyekben csak gyermek­gyógyszerek és vitaminkészít­mények kaphatók. A kórházi gyógyszertárakat megnagyob­bítják. SZÁZEZER HÁZINYÜL A Krim-félszigeten házinyül­­kombinátot létesítettek, mely­nek évi termelési kapacitása 100 000 állat (400 tonna hús). Különben osztályokat rendez­tek be a vágásra, a hűtésre, a hosszú, tárolásra és a bőrök elsődleges megmunkálására. Az etetést és a kitrágyázást gépe­sítették. A legnagyobb súly­­gyarapodásokat a fehér óriás­­nyulakkal, a csincsilla- és az ezüstnyulakkal érték el. Ezek élősúlya eléri a 3,8—4,5 kilo­grammsúlyt. • HERVADHATATLAN VÁGOTT VIRÁG Az észt vegyészek kidolgoz­ták egy olyan reagens előállí­tási módját, amely meghosz­­szabbítja a virágok életét. A laboratóriumi kísérletek bebizonyították a reagens nagy hatékonyságát: a vágott virá­gok, amelyek általában két­­három nap alatt elhervadnak, a reagens révén két hétig meg­őrzik pompájukat. MIT ÁRULTAK EL AZ ÁSATÁSOK? Hallatlan régészeti „termést“ gyűjtöttek be tavaly az Alsó- Káma bal partján kutatásokat végző tatárföldi történészek, A különböző korok anyagi kultú­rájának körülbelül 60 emlékét tárták fel. A leletek zöme a le­gendás bolgár—török birodalom idejéből való. Különösen érté­kesek anank a három bolgár'— török erődítményvonalnak a maradványai, amelyeket 10 év­századdal ezelőtt emeltek, hogy a határokat megvédjék* a nomádokkal szemben. © KEMENCEMÉRLEG Hogyan lehet megtnérnl'caz anyag súlyát hevítés közben? Nemcsak tudományos, de gya­korlati szempontból is igen nagy jelentősége van annak, hogy erre a kérdésre választ adjunk. Remekül bevált a precíziós műszerek moszkvai konstruk­tőrei által készített kísérleti berendezés. Képzeljük el egy speciális kemencével ellátott rendkívül precíz mérlegét, 'itt a vizsgálandó anyag 1500 fok­ra hevíthető. Ugyanekkor súly­változásait is rögzítik. © ségi köztársaságok szociális és kul­turális testvéri kapcsolatait, ami pél­dát szolgáltat a szocialista interna­cionalizmus elveinek, a lenini nem­zetségi politika eszméinek megvaló­sítására. ALGIMANTASZ LEBEGYINSZKASZ, a közgazdasági tudományok kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents