Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-28 / 34. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971, augusztus 26. A Szovjetunió tizenöt szövetségi köztársaságának közös népgazdasági A szovjet emberek jövőre, 1972-ben ünnepük meg a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóját. A sok nemzetből álló szocialista állam, amelyben ma csaknem negyed milliárd ember él, öt évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kirobbanása után alakult meg. Az önrendelkezési jogot élvező, egyenjogú szocialista köztársaságok önkéntes szövetségének kialakításában és fejlesztésében a szovjet ország minden nemzete és nemzetisége, elősorban az orosz nép vette ki részét. A Szovjetunió gyors gazdasági fejlődése nemcsak a termelő erők lehető leggyorsabb fejlődésének objektív feltételeit alakította ki, hanem ugyanakkor megszilárdította az új társadalmi rend azon képeségét, hogy minden erejét a közösség javára használhassa az összes nemzetiség testvéri együttműködése és kapcsolata alapján. A Szovjetunió népgazdasága már fél évszázada az egységes népgazdaságfejlesztési tervre támaszkodik, amely nemcsak az egész ország közös érdekeit tartja szem előtt, hanem az egyes szövetségi köztársaságok egyedi különlegességeit, szükségleteit és fejlődési adottságait is. A tizenöt szövetségi köztársaság mindegyike egyéni ötéves tervvel és költségvetéssel rendelkezik, amelyeket a lehető legjobban egyeztetnek össze az egész ország fejlődési tervével és, az országos költségvetéssel. A sok nemzetből álló Szovjetunió gazdasági fejlődését az egyes szövetségi köztársaságok és körzetek gazdasági fejlődésének ütemében mutatkozó különbségek kiegyenlítése segíti elő. Ez ugyanakkor a szövetségi köztársaságok, különösen az alacsonyabb gazdasági fejlődés színvonalával rendelkező szövetségi köztársaságok gazdasági hatékonyságának gyorsabb növekedését teszi lehetővé, így a gazdaságilag gyengébb szövetségi köztársaságok is elérik az országos színvonalat. Például amíg 1970-ben a Szovjetunió ipari termelése az 1913-ias évvel összehasonlítva 91-szeresére emelkedett, addig a Kazah SZSZK ipari termelés 145-szörösen, a Kirgiz SZSZK-é 187-szeresen, az Örmény SZSZK-é pedig 184-szeresen emelkedett. Ezek a korábban gazdaságilag elmaradott területek már régen utolérték a világ fejlődő országait, habár ezektől ötven évvel ezelőtt semmiben sem különböztek. Azerbajdzsán például ma egy lakosra számítva 2311 kWó villanyáramot termel, Irán csupán 186 kWó-t; Grúzia 1787 kWó-t, Törökország viszont csak 224-t, Tádzsikisztán 1050 kWó-t, ezzel szemben Afganisztán csak 20 kWó áramot termel. Örményország — hajdanában a pásztorok és a sziklák országa volt — ma műszakilag világszinten álló elektronikus számítógépeket gyárt, s az egyes szövetségi köztársaságokban gyártott iparcikkeket külföldre exportálják, mivel a világpiacon keresett árut képviselnek. Lettország az 1951—1970-es esztendőkben ipari termelésének 11,7 %-os átlagos évi növekedését érte el, míg más országokban, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeztek, gondolunk itt Dániára, Svédországra és Norvégiára, ipari termelésük 5—5,3 százalékos növekedését érték csak el. Lettország jelenleg a rádió vevőkészülékek gyártásában világviszonylatban az első helyek egyikét foglalja el. Litvánia a múltban jellegzetesen mezőgazdasági nyersanyagtermelő ország volt és a fejlett európai kapitalista országok függvényeként létezhetett. Ma világviszonylatban élenjáró szerepet tölt be a fémmegmunkáló gépek gyártásában. A szovjet szocialista köztársaságok nemcsak iparukat fejlesztették, hanem jelentősen megszilárdították mezőgazdaságuk helyzetét is. Például a balti szovjet köztársaságokban ma már egy lakosra számítva több húst és tejet állítanak elő, mint mondjuk Franciaországban vagy a Német Szövetségi Köztársaságban. A sok nemzetből összetevődő Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésében a párt elsősorban is a szövetségen belüli területek lehető legnagyobb munkamegosztásából indult ki, feltételezve a szakosítás optimális kihasználását az egyes szövetségi köztársaságokban és ezek komplex ágazati struktúráját. Minden köztársaságnak megvan a reá jellemző különlegessége és előnye, amely alapját képezi gazdasági szakosításának. Például Ukrajnában él a Szovjetunió lakosságának egyötöde, de e szövetségi köztársaság részaránya a vasérctermelésben 56 százalék, a távolsági Diesel-elektro mozdonyok gyártásában 94 százalék. A Bjelorusz SZSZK-ban él a Szovjetunió 3,7 százaléka, viszont az ország traktorgyártásának 18 %-át ez a szövetségi köztársaság biztosítja. Üzbekisztánban él a Szovjetunió lakosságának 5 százaléka, de ez a közép-ázsiai köztársaság termeli meg a Szovjetunió gyapot-nyersanyagának 68 %-át. A szakosított termelés természetesen jóval olcsóbb és ez jelentős hasznot hoz minden egyes szövetségi köztársaság, valamint a Szovjetunió népgazdaságának is. A burzsoá közgazdászok úgy vélik, hogy minden országnak — elsősor-. amely harmonikusan egyesíti az ipart és a mezőgazdaságot, a nehéz- és a könnyűipart, a munkaeszközök és a közszükségleti cikkek termelését. Így lehet a legjobban kihasználni, az összes helyi nyersanyag- és munkaerő-forrást arra, hogy a köztársaság népgazdasága harmonikusan fejlett, életképes szerv legyen, amely egyre inkább megszilárdítja az öszszes többi köztársaság gazdaságát is. A jelenlegi ötéves tervben fenntartják és tovább fejlesztik mindazt, ami helyes, célszerű s amit a Szovjetunió népgazdasága az eddigi esztendők alatt felhalmozott. Az egyes köztársaságok ipari termelése 1975-ig a tervek szerint 35— 63 százalékkal növekszik majd. Az egyes szövetségi köztársaságok népgazdasága még szembetűnőbben alakul át egy egységes gazdasági szervvé a Szovjetunióban. Ez a mélyreható gazdasági folyamat elősegíti a szövet-A minszki elektrotechnikai gyár által készített, szállításra váró tv-késziilékek. ban a fejlődésben levő országoknak — csupán azzal az ágazattal kell rendelkezniük, amely számára a legkedvezőbb természeti és gazdasági feltételekkel rendelkeznek. így azonban gazdaságuk egyoldalú, torzított lesz. A Szovjetunióban azonban minden köztársaságnak a számára legkedvezőbb ágazaton kívül igen változatos, komplex gazdasága van,------------------------------------;------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— A technikai adminisztrációs munkák racionalizálása az Endrédi (Ondrejovce) Efsz-ben GÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei kiemelték a komplex szocialista racionalizáció jelentőségét, mely ,,... döntő formája a tartalékok tervszerű feltárásának mind a termelésben, mind a szervező munkában“. Ezen munkákat a lévai járásban a járási mezőgazdasági számító központ (Podnik racionalizácie riadenia a výpočtovej techniky poľnohospodárstva a výživy, odštepný závod, Levice) hivatott biztosítani. A szóbanforgő üzem 1967-ben alakult. Elsőrendű feladata segíteni a mezőgazdasági üzemeket a szervező munka színvonalának emelésében, valamint rendszeres összágazati elemzések kidolgozása, hogy ezáltal jobban kihasználhatók legyenek szövetkezeteink termelési lehetőségei. Az endrédi szövetkezet azok közé. az üzemek közé tartozik. melyek nagy mértékben kihasználják részlegüzemük szolgálatait. Minthogy beszégetéseink során sok olyan efsz-vezetővel találkoztunk, akik nem bíznak a gépi munkában, megkértük az Endrédi Efsz vezetőit, hogy mondják el, miben látják ők maguk a gépi számítás előnyeit. A szövetkezet 1970-től veszi igénybe a számító állomás munkáját bérelszámolás terén. A kezdeti hiányosságokat gyorsan leküzdötték és két-három fizetési időszak után a tagság teljes egészében megszokta az „újdonságot“. A jó tapasztalatok ahhoz vezettek, hogy ebben az évben az anyag és a technikai készletek nyilvántartását is géppel dolgoztatják fel. A szövetkezet vezetősége azt tervezi, hogy 1972-től bevezeti az állattenyésztés gépi nyilvántartását s ezzel az önköltségek gépi számítását. A szövetkezet közgazdásza Juhász mérnök és Levickiné könyvelőnő az együttműködéssel meg vannak elégedve. Kevesebb a papírmunka, jobban lehet az elvégzett munkát ellenőrizni, és több idő jut más technikai, könyvelési ügyletek elvégzésére. Ezzel egyetért Sádovský elvtárs a szövetkezet elnöke iš, aki még megjegyezte, hogy a költségek szétosztása a különböző termékekre és az állattenyésztés egyes ágaira, nagy segítséget nyújt számára is az irányító munkában, valamint az évi, illetve a hoszszabb lejáratú, többéves tervek kidolgozásában. Lukács csoportvezető elvtárs kezdetben nem a legjobb szemmel nézte a dolgokat. Ma már azt állítja, hogy könnyebb lett a munkája, mivel elég csupán feljegyezni az elvégzett munkát és az érte járó jutalmat, a többit már elvégzik a gépek. Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy az endrédiek elégedettek munkánkkal, elsősorban az, hogy kellő időt fordítottak az e munkát végző dolgozók előkészítésére és átiskolázására. Az előkészületi időben kellőképpen áttanulmányozták a használatban lévő normákat, s a hiányosságokat kiküszöbölték. A vezető dolgozók tudják azt, hogy részlegünkről csak akkor kapnak hiteles elemzéseket, ha magát az elemzésre szánt anyagot is nagy gonddal és pontossággal készítették elő! Tehát a gépi munka fő előnye nem a munkaerő csökkentése, ahogy azt nagyon sok szövetkezeti vezető tartja, hanem az, hogy a szövetkezet vezetősége a számítóállomás által nyújtott részleges elemzések alapján idejében kiküszöbölheti a hibákat, amelyek a termelésben vagy az irányítás terén fordulnának elő. KOVÁCS KÄZMÉR, mérnök •í GYÖGYSZERTÄRREFORM A SZOVJETUNIÓBAN A moszkvai Központi Gyógyszerészeti Kutató Intézet gyógyszert árreformot indított el. .A gyógyszertárak eddig sok gyógyszert maguk állítottak elő, a gyári készítmények a gyógyszereknek csupán 50—60 százalékát tették ki. A cél most az, hogy a gyógyszerkészítést majdnem teljesen a gyógyszeripar vegye át. Ezzel a gyógyszerészeket tehermentesíteni akarják, hogy más, fontosabb feladatokat oldhassanak meg pl. az egészségügyi nevelésben, az orvosok szakmai tájékoztatásában stb. Néhány városban különleges gyógyszertárakat nyitottak, amelyekben csak gyermekgyógyszerek és vitaminkészítmények kaphatók. A kórházi gyógyszertárakat megnagyobbítják. SZÁZEZER HÁZINYÜL A Krim-félszigeten házinyülkombinátot létesítettek, melynek évi termelési kapacitása 100 000 állat (400 tonna hús). Különben osztályokat rendeztek be a vágásra, a hűtésre, a hosszú, tárolásra és a bőrök elsődleges megmunkálására. Az etetést és a kitrágyázást gépesítették. A legnagyobb súlygyarapodásokat a fehér óriásnyulakkal, a csincsilla- és az ezüstnyulakkal érték el. Ezek élősúlya eléri a 3,8—4,5 kilogrammsúlyt. • HERVADHATATLAN VÁGOTT VIRÁG Az észt vegyészek kidolgozták egy olyan reagens előállítási módját, amely meghoszszabbítja a virágok életét. A laboratóriumi kísérletek bebizonyították a reagens nagy hatékonyságát: a vágott virágok, amelyek általában kéthárom nap alatt elhervadnak, a reagens révén két hétig megőrzik pompájukat. MIT ÁRULTAK EL AZ ÁSATÁSOK? Hallatlan régészeti „termést“ gyűjtöttek be tavaly az Alsó- Káma bal partján kutatásokat végző tatárföldi történészek, A különböző korok anyagi kultúrájának körülbelül 60 emlékét tárták fel. A leletek zöme a legendás bolgár—török birodalom idejéből való. Különösen értékesek anank a három bolgár'— török erődítményvonalnak a maradványai, amelyeket 10 évszázaddal ezelőtt emeltek, hogy a határokat megvédjék* a nomádokkal szemben. © KEMENCEMÉRLEG Hogyan lehet megtnérnl'caz anyag súlyát hevítés közben? Nemcsak tudományos, de gyakorlati szempontból is igen nagy jelentősége van annak, hogy erre a kérdésre választ adjunk. Remekül bevált a precíziós műszerek moszkvai konstruktőrei által készített kísérleti berendezés. Képzeljük el egy speciális kemencével ellátott rendkívül precíz mérlegét, 'itt a vizsgálandó anyag 1500 fokra hevíthető. Ugyanekkor súlyváltozásait is rögzítik. © ségi köztársaságok szociális és kulturális testvéri kapcsolatait, ami példát szolgáltat a szocialista internacionalizmus elveinek, a lenini nemzetségi politika eszméinek megvalósítására. ALGIMANTASZ LEBEGYINSZKASZ, a közgazdasági tudományok kandidátusa
