Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-21 / 33. szám
■ Eivedülällo, racionális megoldás a kertészkedésben Kajtár Ernő elnök a paprikával megrakott növényt szemléli. Ua a kevéssé tájékozott ember a fóliasátras termelésről hall, nehezen hiszi, milyen nagyszerű és olcsó megoldásról van tulajdonképpen szó. A Szabad Földműves szakmellékletének utóbbi számaiban igyekeztünk bemutatni a zöldségtermesztés racionalizálását célzó fóliás változatokat. Most azonban többről van szó. Arról, miként lehet eredményesen kihasználni télidőben a fóliasátrakat a költséges üvegházak helyett. A kissárói (Maié Sárovce) szövetkezet a múlt években racionalizálás tekintetében nem nagyon hallatott magáról. A termelésére nézve közepes színvonalon levő gazdaság, azonban újabban olyan — kellemes értelemben vett — meglepetéssel rukkolt ki, mely horderőre nézve fölbecsülhetetlen értéket rejt magában. A fóliasátras termelésnek olyan hatékony módszerére tért rá, melyre a kutatóintézetben csak a jövőben szeretnének rátérni. Tehát a termelési gyakorlat jócskán megelőzte őket. Ugyan mi lehet ez a nálunk még egyedülálló megoldás? A gazdaság vezetői, élen Kajtár Ernő mérnökkel, a közös elnökével, mérlegelték hogyan lehetne jobb eredményt elérni a kertészetben. A szövetkezet talaja erre a célra kitűnő. A zöldségtermesztés azonban a termelő számára csak akkor lehet gazdaságos, ha primőr árut szállít a piacra. Ehhez pedig eddig drága pénzen készített üvegházak kellettek. Egy korszerű üvegház kivitelezése — hasonló területen, mint amilyen jelenleg a szövetkezet fóliasátras termelése — mintegy 4 millió koronás beruházási alapot igényelne. Ilyen hatalmas összegnek a felhasználása egy gazdaság alaptőkéjéből lehetetlen, s ha mégis kivitelezhető lenne, az üvegház az építés kezdetének esztendejében semmi esetre sem termelne. Ezzel szemben a fóliás rendszernél a termelés még a kivitelezés esztendejében megoldható. A szövetkezet ihét 200 méteres stabil fóliasátrat épített (60 ár terület). Ezek közül télidőben öt sátrat a földbe ágyazott 7,5 km-nyi csőhálózattal fűthettek, a zordabb időben azonban meleglevegős fűtést is alkalmazhattak. A leglényegesebb az, hogy a fűtés és a fűtőolaj-ellátás teljesen automatizált. A fóliasátrak belsejében a növények számira megkövetelt optimális hőfokot készülék szabályozza. Automatikusan „utasítja“ az égőfejeket a ki- és bekapcsolásra. A szövetkezet a fűtést tehát beépített (csöves) és hordozható meleglevegős égőfejes automatikával biztosítja. A szóbanforgó fóliasátras rendszernek a kivitelezése mindössze 800 ezer koronába került. Néhány perces számítás után a szövetkezet elnöke megjegyezte, hogy évente a fóliáért mintegy 2000 korona költsége van a szövetkezetnek sátranként. Ha azonban az olajfűtéses fóliasátrak helyett a szervestrágya „fűtésű" melegágyakat alkalmazzák, ebben az esetben egy négyzetméternyi terület 100 korona költséget igényelne. Ebbe persze nincs beleszámítva a szervestrágya szállítása, be- és kirakodási költsége. A fóliasátras módszernek tehát előnye, hogy a 300 vaintézetből, amikor tudomást szereztek a nagyszerű létesítményről, azonnal siettek, hogy megtekintsék. Az elnöknek meg is jegyezték: — Amit itt önök bemutattak, mi csak a jövőben valósíthatunk meg a tudományos kísérletben. A „négyek“ eszmecseréje a fóliasátras termelésről. Fóliasátor-sor, előtérben a csőhálózat csatornájával. gonnyi szervestrágyát, mely a 60 ár terület melegágyainak elkészítéséhez évente kellene, kihordják a földekre, s ez nagyban előmozdítja a termelékenység emelkedését. Vajon van-e további közgazdasági jelentősége a fóliás termelés jelzett módszerének? Természetesen van, hiszen a kissárói szövetkezet januártól kezdve a fűthető sátrakból július közepéig piacra adott mintegy 70 ezer korai salását, 150 ezer zöldpaprikát, 40 mázsa salátaubrokát és kitermelt mintegy 300 ezer korona értékű zöldségpalántát 47 hektáros kertészete számára. Nyíró Béla főkertész elmondta, hogy a zöldpaprika darabját kezdetben 1,80, későbben 1,50, majd 1,20 s végül 1 koronáért szállították a felvásárlóknak. Ezekből az adatokból is látható, hogy a fűthető fólia sátras termelés nagyon Is kifizetődik. A jövőben a palántaneveléssel arra törekednek, hogy a szövetkezet szabad földjeibe teljes mennyiségben tápkocká= anyagot termeljenek. Az idei tapasztalat ugyanis azt mutat ja, hogy amíg a tápkockás papríkatövek szabad földben korán, bő termést nyújtottak, addig a „Sima“ palánták lényegesen később termettek.. S ez az áru értékesítésénél pénzügyi szempontból nem lehet közömbös. Ugyan „ki hozta össze“ a nagyszerű létesítményt? Ki más, mint a szövetkezet építőcsoportja. A kivitelezés tehát kifogástalan. S amit a tudomány dolgozói nem értek el, Kissáróban valósággá „érett“. Az Olomouci Kertészeti Kutatő-Tény, hogy a fóliasátras termelés kissárói módszere manapság még egyedülálló újdonság Csehszlovákiában. De honnan lesték el a módszert? Az embernek azért van az esze, hogy a köz javára fordítsa. Kajtár Ernő, Nyíró Béla és a többiek ügyesen használják az eszüket. Nyitott szemmel járnak,, s amit meglátnak, megpróbálják kivitelezni. A gyakorlatban így valósítják meg pártunk XIV. kongresszusának célkitűzéseit. Azt hiszem nem árt, ha elmondom még azt is, hogy a Nyírő Béla, a főkerlész. főkertész és segédje havonta ellátogat Magyarországra, ahol lelkesen tanulmányozzák a kertészeti főiskola fóliás gazdálkodásának módszereit. HOKSZA ISTVÁN Jzeptemberben már nem sokat tehetünk az idei termés érdekében, hiszen a hónap második felében kezdetét veszi az őszi gyümölcs és a középkorai szőlő szüretelése. A hosszú és meleg nappalok rövidülésével a paradicsom, paprika növekedése is lassúbbá válik. Amíg azonban az általános szüret beköszönt, akad néhány tennivalónk. Ha ezidáig nem vetettük el AZ ŐSZI SALÄTA magját, úgy a napokban még eredménnyel pótolható ez a mulasztás. Ugyanis a vetés napjától számítva hat hét szükséges a palánta kifejlődéséhez, miszerint október első felében a növény palántázása megtörténhet. Ez az időpont még nagyon is megfelel a munkához, illetve a tél beálltáig a saláta kellőképpen megerősödik. A spenót és sóska vetését augusztusban és szeptemberben egyaránt elvégezhetjük. Kertjeinkben ne mulasszuk el A LEHULLOTT GYÜMÖLCS szedését. Bár idén kevesebb az alma a szokottnál, mégis sok a hulladék, különösen azon egyéni termelőknél, ahol az év folyamán nem védekeztek kellőképpen a gombabetegségek és az állati kártevők ellen. Nagy hiba, hogy a kertészkedők nagyobbik része a hullott gyümölcsöt a fa alatt hagyja. Az ilyen gyümölcs melegágya a növényi és állati kártevőknek, élősködőknek, tehát ezzel nagy kárt teszünk önmagunknak, szomszédainknak. A hullott gyümölcs hevertetése a fák alatt nem egyéb, mint a gombabetegségek és állati kártevők mesterséges továbbszaporítása. Éppen ezért a fertőzött gyümölcsöt nap mint nap szedjük össze, használjuk fel vagy semmisítsük meg. A hullott gyümölcs sertésekkel is feletethető. Azonban ilyenkor ne tároljuk halomban, mert időközben a férges gyümölcsöt a lakója elhagyja és visszavándorol a fára. Az érésben levő hullott gyümölcs különösen szélvihar után házilag hasznosan felhasználható. Nemcsak finom rétes, kompót, de az érettebb termésből bor, némi cukor hozzáadásával elsőrendű befőtt készíthető. Kétszeres érdekünk tehát, hogy egyetlen gyümölcs se legyen a fák alatt. Mielőbb fejezzük be az Szeptemberi figyelmeztető ŐSZIBARACK NYÁRI metszését. Amíg az előző metszést hosszúra, 10—20 szemre végeztük, most a másodrendű hajtásokat fejlődésük és vastagságuk figyelembe vételével jóval rövidebbre kurtítjuk. Az erősen fejlett oldalhajtásokat 4—10 szemre, a közepeseket 2—4 szemre, míg a gyöngéket egy-két szemre vágjuk, esetleg tőből is eltávolíthatjuk. A szakszerűen végzett nyári metszés a jövő évi gazdag termés előfeltétele. Ugyanis az őszibarack tulajdonsága, hogy termőrügyeit szívesen fejleszti az ágvégeken, amit egyébként augusztusban a rügy megjelenése előtt metszéssel eltávolíthatunk. Tulajdonképpen tehát a nyári metszéssel kényszeresük a fát, hogy az ág meghagyott részén fejlessze a jövő évre szóló termőrügyeit. Ne mulasszuk el a FÖLDI EPER palántázását, mert ez a kert legkorábbi gyümölcse. Húsa zamatos, vitamindús. Nemcsak frissen szedve fogyasztható, de különböző dzsemek, frissítő Italok is készíthetők belőle. Tápdús levele a gyerekek legkedveltebb csemegéje. Talajban nem válogatós, ellenben м humuszban gazdag földön bőven fizet. Ajánlatos tehát, hogy egyetlen kert se nélkülözze ezt a kedvelt gyümölcsöt. Az augusztusban, szeptember első felében telepített tövek már jövő májusban teremnek, de a második, illetve harmadik évben terem legbővebben. Az eper ápolására fordított idő minimális, hiszen ha a talaját alaposan előkészítjük, úgy egy-két kapálással, fejtrágyázással beéri. Száraz időjárás esetén nagyon meghálálja az öntözést. A töveket 40X60 cm sor és tőtávolságra palántázzuk. Ültetés után locsoljuk, majd célszerű a talaj árnyékolása szalmás trágyával vagy egyéb anyaggal, mely biztos védelmet nyújt a felület kiszáradása, télen pedig a növény kifagyása ellen. Szaporítható az idősebb tövek elosztásával, de célszerűbb ha a gyökeret vert indákat használjuk fel. Ha nincs szaporító anyagunk, azt megbízható helyről szerezzük be. A legkorábbi asztali fajta a francia eredetű Surprise des Halles. A gyümölcs tojás alakú, sok ízletes levet tartalmaz. A középkorai fajták közül legjobb a Senga—Sengana, amely harmadik évében hektáronként megadja a 300 mázsás hozamot. Vitathatatlan, hogy a kerti eper legértékesebb gyümölcseink egyike. Nagyon keresett és jól fizetett cikk piacainkon. Ne mulasszuk el tehát telepítését. Szőlőtermesztőink körében vitatott kérdés AZ UTOLSÖ PERMETEZÉS ideje. Ugyanis többen azt tartják, hogy a szüret előtti időszakban nincs szükség permetezésre, sőt a növényvédő szer árt majd a leendő bornak. Ennek a feltevésnek van alapja, bár a permetezés mindig az időjárás függvénye. Amíg júliusban és augusztus első felében uralkodó melegben a peronoszpóra gombái kevésbé fejtették ki pusztító hatásukat, addig augusztus második felében a párásabb időjárás már kedvezőbb a gomba és vírusbetegségek számára. Ez pedig arra kényszeríti a termelőt, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Természetes, ha az időjárás kedvező és a szőlő állapota teljesen kifogástalan, nem muszáj erőltetnünk a permetezést. Ellenben ha a szőló levelein észreveszünk bizonyos fertőzést, úgy meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket. Ezt nyugodtan megtehetjük, hiszen a kései borszőlők esetében mintegy 40—50 nap múlva kerül sor a szüretre. Lényegében tehát azt kell tudnunk, hogy a permetezésre használt növényvédő szerek milyen hatással vannak a szőlőre s mely időben alkalmazhatók károsodás nélkül. A peronoszpórán kívül ebben az időszakban leginkább a szürkerothadás ellen kell védekeznünk. Nálunk a nagyüzemi szőlészetekben az ellene történő védekezéshez az Euparen-t és a Benlát-ot ajánlják. Emellett nagyon jó bevált vegyszer az Orthó-Phaltan, amelyhez az utóbbi években az egyéni termelők is hozzájutottak. Többéves gyakorlati kísérletezések alapján megállapították, hogy kiválóan védi a szőlőfürtöt a szürkerothadástól. Az említett vegyszerek használatánál a várakozási idő különböző. Amíg a fent említett két növényvédőszer esetében (borszőlőknél) 21 napban állapították meg, addig az Orthő- Phaltannál 30 nap a várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy permetezés után a feltüntetett időpontot meg kell várnunk a szürettel. Amennyiben azonban a szőlő érési foka, illetve egészségvédelme megköveteli a későbbi permetezést, úgy az említett szerek erjedésgátló hatását borélesztővel pótoljuk. Végül megjegyezzük, ha a szürettel októberben számolunk, úgy a permetezést szeptember 10-ig minden károsodás nélkül elvégezhetjük. Augusztus végén A KERT VIRÁGAI KÖZÜL az őszirózsa tarka-barka szirmai az őszt köszöntik. A nyári virágok napról-napra veszítenek pompájukból, szépségükből. Ez a tény figyelmeztet. Virágos ágyainkat fel kell újítanunk. Elérkezett a tulipán, nárcisz, szellőrózsa és a többi áttelelő, koratavasszal díszítő hagymás növények ültetésének ideje. A tulipán nagyon hálás virág. Sokszínű virágai bámulatba ejtik a nézőt, különösen ha kiformált ágyásokban tömegesen ültetjük. A virág talajigénye mérsékelt, de a tápdús földet meghálálja. Trágyázására alkalmas az apró, érett istállótr;%ya vagy komposzt. A vetőágy előkészítésekor mértani pontossággal húzzuk a sorokat vagy a köröket, esetleg három- vagy négyszögeket, ahogý éppen számunkra megfelel. Az ültetés mélysége körülbelül tíz centiméter. Sekélyebben ne ültessünk, mert az erős fagyok kárt tehetnek a hagymában. A mutatósság kedvéért sűrűn ültessünk. Megfelelő a négy-öt centiméteres növény • és a húsz cm-es sortávolság. Ültetés után lazán takarjuk a sorokat egyrészt, hogy a talaj az őszi és téli csapadékot könynyen magába vegye, másrészt tavaszig a talaj magától is megtömődik. A számos színben pompázó NÁRCISZOKAT majdnem minden kertészkedő ismeri. Alighogy a hó eltűnik a kertből, széles zöld leveleivel tavaszias hangulatot kelt a virágoskertekben. Ezt követően nemsokára előbújik kék-fehér avagy piros virága Igaz ugyan, hogy a nárcisz hagymáját a legtöbb termelő virágzás után nem szedi ki a földből, tehát újraültetésére ritkán kerül sor. de ha azt akarjuk, hogy a növény virágai szépek, dúsak legyenek, három-négyéves időközben az ültetvényt fel kell újítanunk. Ültetése körülbelül a tulipáné- hoz hasonlít. A szellőrózsa gumócskáit kissé sekélyebbre ültessük, de mivel ez a virágfajta az előbbiektől kényesebb a hidegre, ajánlatos, hogy a beültetett gumókat szalmástrágyával vagy komposzttal takarjuk a téli időszakban. (s)
