Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-21 / 33. szám
1971. augusztus 21. .SZABAD FÖLDMŰVES 15 A mezőgazdasági termények átadási ideiének szabályozása A mezőgazdasági termelő vállalatok (efsz, állami gazdaság, tangazdaságok stb.) az általuk termelt Javak átadásáról gazdasági szerződéseket kötnek, amelyben megállapodnak a termények átadási időpontját illetően. Ez rendszerint negyed évekre tagozódik (kimondottan idényterményeknél akár mindjárt hónapos határidőre) s a negyedév keretében, azután megállapodnak a havi szállítások mennyiségében is. A zöldség- és gyümölcstermelők a nyári hónapokban érik el a csúcsforgalmi időt s mivel kifejezetten idény-termékekről van szó, amelyeknél a forgalom növekedésével arányban változnak az árak, a termelők és az átvevő vállalatok közt igen gyakoriak a súrlódások, nagy az érdekellentét, fokozottan esik latba az átvételi időpont helyes megválasztása és az ezekből adódó eshetőségekre tekintettel igen komoly a gazdasági rizikó kérdése. Ezt igyekszik a törvény szabályozni a Tt 55/1967 sz. rendeletében. A zöldség- és gyümölcseladásokat illetően a termelők és az átvevők a gazdasági szerződésben vagy annak keretében megállapodnak havi szállítási időkben, esetleg kifejezetten szezon-szállítási időben. A megállapodott havi szállítási idő keretében azután írásban még rövidebb határidőkben egyezhetnek meg (10 napos, 5 napos, stb.]. Az ilyen részleges határidők megállapításánál a rendelet szerint kötelezőleg figyelembe kell venni a fennálló és várható vegetációs Idő szerinti állapotot (az 1967. évi 55. sz. rendelet 32. §, 4. bekezdése), de ugyanezt az elvet mondja ki a gazdasági törvény (109/1964.) 187. §-ának utolsó bekezdése, amikor kihangsúlyozza, hogy idény-terményeknél az átadást határidőket úgy kell megszabni, hogy lehetővé váljék ezeknek az illető idényben való Időbeni kihasználása. Az 55/1967. sz. rendelet 32. §ának 5. bekezdése azonkívül kimondja, hogy a mezőgazdasági termelő vállalatok (tehát efsz, állami gazdaságok, stb.) kötelesek legalább két nappal előbb bejelenteni az átvevő vállalatnak a zöldség- és gyümölcsszállítások nemét, mennyiségét, kivéve, ha már előzőleg írásban rövid határidőkben megállapodták. Már most nézzük, ml a helyzet? Tehát: vagy megállapodik a termelő üzem a zöldség- és gyümölcsátvevő vállalattal a gazdasági szerződés alapján a hónapos leadási határidőnél rövidebb (10, 5 napos, stb.) határidőkben, vagy nem. Ha megállapodtak írásban, az átvevő vállalat köteles az árut rövidebb határidőkben, a kikötött mennyiségben átvenni. Például megállapodnak, hogy 100 q vöröshagymát 5 naponként adja le a termelő mindig egyenlő mennyiségben. Az átvevő ez esetben köteles ötnaponként átvenni az így megszabott mennyiséget, de a termelő nem követelheti, hogy az öt nap melyik napján történjék az átvétel, ez megegyezés dolga. Ha viszont nem állapodnak meg írásban rövidebb határidőkben, akkor tisztán a termelő szabja meg, mikor adja le az illető hónapra szerződött mennyiséget, teheti ezt akár az első nap is, de felétel, hogy ezt megelőzően legalább két nappal bejelentse milyen árut, milyen mennyiségben ad le. Példa: A termelőnek augusztusban kell leadnia 50 q őszibarackot, de nincs kikötve rövidebb leadási határidő. Elegendő, ha írásban július 29-én bejelenti, hogy az egész 50 q mennyiséget augusztus elsején leadja. Ugyanezt teheti például más határidővel, mondjuk augusztus 10-én bejelenti, hogy 13-án lead 25 q-t, 20-án bejelenti, hogy 23-án lead 25 q-t s hasonlóképpen. Az előzetes bejelentés lehet hamarabb Is, de legalább két napnak kell lennie, amelybe a bejelentés napja hem számít bele. Az átvevő ily esetben köteles az árut a termelő bejelentése szerint átvenni. Nyilvánvaló ebből, hogy az átvevő vállalat érdeke a rövidebb határidők kikötése, mert akkor megvan a biztonsága, mikorra számíthat az áru átvételére. Ha nincs ilyen rövidebb határidős megállapodás, akkor a termelő szabja meg, (az előzetes kétnapos bejelentés megtartásával), mikor kíván szállítani, s milyen mennyiségben. Ha az átvevő megtagadja az áru átvételét, a termelő nyugodtan teljesítheti úgynevezett pótteljesítéssel, azaz levélben bejelenti, hogy az átvevőnek rendesen felajánlott, de visszautasított árut rendelkezésére bocsátja saját raktárán, telepén stb. (megjelölendő pontosan a leraktározás helye, a mennyiség és az áru osztályozása). Ezzel az ajánlott levéllel az áru átment az átvevő tulajdonába, még ha nem is vett© át s a további károsodás őt terheli, már az ő áruja romlik meg, veszít értékéből. Ha van köztük írásbeli inkasszó-megállapodás, a termelő az így teljesített áruátadást ki is számlázhatja, inkasszálhatja. Ez a pótteljesítős tehát egyaránt érvényesíthető, ha rövidebb határidőre kikötött szállítások átvételét tagadja meg az átvevő, vagy — ha nem volt kikötve ily rövidebb határidő — a termelő által a két napos határidőben bejelentett mennyiséget nem veszi át. Hangsúlyozni kívánom, hogy nem lehet pótteljesítést eszközölni le nem szedett árunál, hanem csak a leszedettnél, amelyet ládákba kell rakni. Ha az átvevő nem ad ládát, amire 6 köteles a törvény szerint, akkor ez okból is lehet pőtteljesítéshez folyamodni s ez esetben n zöldséget, gyümölcsöt a megjelölt helyen rakásokba rakva kell tárolni. Mi a megfontolás ily esetben? Ha az áru úgy marad leszedetlenül, a fán, gyökéren romlik el s akkor ez kifejezetten a termelő kára, miért nem folyamodott pótteljesítéshez. Ha meg leszedi és nem viszik el, az átvevő kára, aki megszegte törvényben lefektetett kötelezettségét az áru átvételét illetően, tehát az átvevő a törvényt szegi meg, ha a rendesen felajánlott szerződésszerinti áru átvételét megtagadja, márpedig aki a törvényes rendelkezéseket megsérti, azt terheli a kár, a gazdasági rizikó s nem azt, aki szerződésszerinti leadási kötelezettségét teljesíteni kívánta. Még egy Igen fontos körülményre kell felhívni a termelők figyelmét, amit — tapasztaltból tudom — nem ismernek. Előfordul ugyanis, hogy a termelő nem tudja betartani a szerződési (megállapodási) teljesítési időpontot s ha utána le akarja adni az árut. az átvevő vállalat ezt visszautasítja azzal, hogy már letelt a határidő, néni köteles átvenni semmit. Pedig nem így vanl A gazdasági törvény (109/1964. számú) 139. §-a világosan kimondja, hogy ha a kötelezett fél nem teljesít a megszabott időben, tehát nem adja át az árut, akkor az átvevő köteles őt felszólítani megfelelő utólagos póthatáridő megadásával, hogy teljesítsen, mert különben a szerződéstől visszalép, azaz nem veszi át az árut. Ha tehát pl. a szövetkezet augusztus 31-ig nem tudja leadni a szerződött 50 q paprikát és csak 30 q-t adott le, de szeptember elején bejelenti, hogy a hiányzó 20 mázsát leadja, az átvevő ezt nem tagadhatja meg. A döntőbíróság már hozott ilyen döntést és a felvásárló vállalatot kötelezte 15 ezer korona megfizetésére azért, mert az augusztus hónapra szerződött késői salátát az átvevő szeptember elején nem vette át, s miért kötelezte őt? Mert nem tudta igazolni, hogy a határidő leteltével írásban póthatáridő megadásával szólította volna fel a termelőt, adja le a salátát, különben ezt nem veszi át. Nem az átadásra kötelezettnek kell kérnie a póthatáridőt, hanem a zöldség felvásárló vállalat volt köteles saját maga megfelelő póthatáridőt adni szeptemberre s csak ennek letelte után léphetett volna vissza a szerződéstől. Igenis, pontosan követni kell a gazdasági szerződések teljesítését s azonnal intézkedni! Ez a törvény célja. DR. KARDHORDÖ ÖDÖN Amikor a gépkocsi eleje bizonytalan A gépkocsi kormányozhatóságát nagymértékben befolyásolja a kormánymű hibája, a lengéscsillapító működése, a hossz- és keresztirányú stabilizátorok, a rugózás, a kerékfelfüggesztés, a kerékbeállítás, a gumiabroncs állapota stb. Alapvető követelmény ezeknek a pontos beállítása. A meghibásodások elsősorban a megfelelő karbantartás elmulasztásából adódnak. A kormány trapézmüve (első tengely, nyomtávrúd, nyomtávkar), a rögzített kormánygép, a tolórúd, valamint a rugózott első futómű bármely részén történő lazulás vagy kenetlengésből eredő szorulás, illetve kopás — bizonytalanná teszi a kormányzást. Észlelésekor, az ellenőrzés és a hiba elhárításának elmulasztása a hiba fokozódásához, balesetekhez vezethet. A rendszeres kenés ellenére is kopnak az egymáshoz kapcsolódó, mozgó szerkezeti elemek. Ez elsősorban a kormány holtjátékának növekedésében mutatkozik. Ezt a kurmánykeréken jól érzékelhetjük. Ha a kormány holtjátéka meghaladja a megengedett értéket (személyautóknál 20°, teherautóknál 36°), akkor feltétlenül javíttatni kell, mert az egyes alkatrészeknél további gyors kopást idéz elő. A csökkenést a kormányműnél és a gömbcsuklónál utánállítással, a csapszegek és a perselyek cseréjével érhetjük el. A kormányrudak végeit és a karokat összekapcsoló gömbcsuklókat a több irányú elmozdulások és az erőátvitel okozta feszítések, valamint a kerék haladásakor kapott talajütések koptatják, rongálják. A gömbcsuklók rögzítését és kenését — még az úgynevezett kenésmentes, modern kocsiknál Is — helyes tehát figyelemmel kísérni. A kormánygépeknél leggyakrabban a megszorulás vagy törés okoz balesetveszélyt. Megszorulást, a csigából vagy görgőből lepattant szilánk, a tűgörgők törése, valamint a rögzítőanya leesése okozhatja. Az alvázhoz erősített kormányház is meglazulhat a folytonos rázás következtében, ami feszülést, kormány„kotyogást“ idézhet elő. A kormány „berezgését“ viszont akkor tapasztaljuk, ha a kormányzott kerekek nem kiegyensúlyozottak. A statikus kerék egyensúlyozása egyszerű. A megemelt kereket kissé megforgatjuk, és megállásakor a talajhoz legközelebb eső pontját megjelöljük. Ha ismételt megforgatások után is ebben a helyzetben áll meg, akkor a keréktárcsán levő súlyocskát a felső oldalra helyezzük át. A dinamikus kiegyensúlyozatlanság sokkal erősebb kormányrángatást okoz, mely a nagyobb sebességgel jelentkezik. A kerékcsapágyazást ez nagymértékben igénybe veszi. Kiküszöbölését csak szervizben, leszerelt kerékkel végeztessük. Elsőkerék-hajtású kocsiknál rendkívül erős kormányrángatás jelentkezik — főleg gázadásnál —, ha megszorul a hajtócsukló. (Trabantnál főleg a kenés hiánya okozza!) Egyenes, sima úton nincs különösebb jele annak, hogy az autó kormányzása bizonytalan. Éppen ebből a „megnyugtató“ érzésből származnak sokszor súlyos balesetek, amelyeket az ember előbb még el sem képzelt volna. Nem kell egyebet tenni csak azt, hogy alul-fölül megfogva a felemelt kereket, megmozgatni. Ezt az egyszerű vizsgálatot bárki könnyen elvégezheti, és sokan meg is teszik rendszeresen. Vigyázni kell azonban a hiba kiküszöbölésével. Ennek egyetlen módja ugyanis a csapágy-csere, amelyet szervizben végeztessünk el, mert a csapágy behelyezéséhez némi gyakorlat és főképp kellő szerszám (lehúzószerszám) kell, amelyet olykor hibásan kalapáccsal pótolnak. Sokan azonban nem cserélik, hanem „utána állítják“ a csapágyat, s ezzel a golyókat szabálytalan pályára kényszerítik a csapágyban. Ez káros, eredménytelen és rövid életű megoldás. A kikopott gömbcsapszegeket is ki kell cserélni. Ezt is bízzuk a szervizre. Ehhez a munkához ugyancsak lehúzószerszámra van szükség, nem pedig, hogy azt a kormányrudazatra mért erőteljes kalapácsütésekkel pótoljuk. A biztos kormányzás fontos feltétele az előírt holtjáték beállítása. A globoid csigás kormánygépeknél a holtjáték egyszerűen csavar utánállításával állítható be. Az utánállitásnak azonban határai vannak, s a beállítható csavar nem pótolhatja a kopásokat. A kormánygép kopásai pedig sokszor abból fakadnak, hogy nem ellenőriztük rendszeresen a kormánygép házában levő olajat, s az elszivárgott, a kenés csőként, és a kopások fokozódtak. Azt is ellenőrizni kell, nem lóg-e a kormányrúd, amelyet egy csavar rögzít, de a csavart biztosító lemez letörhet és az egész szerkezet meglazul. Ez úgy érzékelhető, hogy a kormánykeréknél fogva a kormányrudat a rúd irányában erőteljesen megmozgatjuk. Végül bizonytalan a kocsi eleje, ha tönkrementek a lengéscsillapítók, ezeket ki kell cserélni. A határozott elejű, biztos kormányzású kocsi tehát igényes karbantartást, jó gumikat és gyakori ellenőrzést követel, különösen akkor, ha sokat járunk rossz utakon, nem kímélhetjük a lengéscsillapítókat és a rugózást, s időnként ütések is érik a kerekeket. AZ UDVARDI MEZÖGAZDASÄGI SZAKTANINTÉZET IGAZGATÖSÄGA szeptember 1-i belépéssel felvesz: 2 mestert a szlovák tagozatra 4 mestert a magyar tagozatra Feltételek: szakközépiskolai végzettség és 2 éves gyakorlat. Fizetési lehetőség 1620-tól 2030-ig. 1 szaktanítót a magyar tagozatra Feltétel: Mezőgazdasági főiskolai végzettség és 2 éves gyakorlat a termelésben. Kérvényeket a POU, Dvory nad, Žitavou igazgatóságára címezni. HIRDESSEN ÖN IS LAPUNKBAN! ALASZUNK rmtthSm Tartásdíj fizetése a feleség részére „Tanácstalan" jelige kérdezi: „Tizenötéves házasság után férjem válókeresetet adott be. Ёп rokkantsági járadékot élvezek, amelyből viszont válás esetén nem fogom tudni megélhetésemet biztosítani. Jogom van a válás után kérni a bíróságtól, hogy ítéljen meg számomra tartásdíjat? Köteles lesz férjem tartásdfjat fizetni? Mennyi ideig és milyen összegben fog tartásdíjat fizetni?“ A volt házastársak között fennálló tartásdíj kérdését a családról szóló törvény szabályozza. A törvény az elvált házastárs számára lehetővé teszi, hogy volt házastársától tartásdíjat kérjen. Tartásdíjat persze csak akkor kérhet, ha maga nem tudja magát eltartani. Tehát kérheti, hogy a bíróság a válóper keretében tartáséi] fizetésére kötelezze férjét. Nem Ismerjük sem férje, sem az ön anyagi (vagyoni) és kereseti viszonyait, ezért nem tudjuk, milyen összegű tartásdíj Illeti meg. A bíróság Ilyen esetekben tekintetbe veszi a döntö Jelentőségű tényeket és a tartásdíjat a megfelelő összegben állapítja meg. Meg kell még jegyezni, hogy a törvény csak a feltétlenül szükséges tartáséi) megállapítását teszi lehetővé és csak a válás utáni öt évre. Amenynyiben az elvált házastárs ezután sem lesz képes magát eltartani, a bíróság a házastárs Indítványára meghosszabbíthatja a volt házastárs kötelességét hozzájárulni eltartásához. Jár-e családi pótlék a nyári szünidőre? Kömíves Sándor olvasónk levelében kérdi: Éva leányom ez év júniusában végezte el ez üvegipari technikumot Lednické Rovnén. A poltárl üveggyárba megy dolgozni, f. év augusztus vagy szeptember 1-től. A családi pótlékot, mint apa én kaptam ez év június végéig. Jogosult vagyok-e családi pótlékra július, esetleg augusztus hónapra? Vagy Július 1-től mór erre nincs igényem? Megjegyzem, hogy leányom nem fog továb iskolába Járni. Ezen kérdésemre nem tudtam eddig kielégítő választ kapni.“ Nyári szünidő alatt a Július és augusztus hónapot kell érteni. Ezt a szünidőt egyrészt az iskolai kötelezettség (az az év, melyben a gyermek betölti a 15. évetévét) másrészt más közép- és felső iskolai tanulmányi idő kiegészítő részének kell tekinteni. Ebben az esetben az említett technikum középiskolának számít és az 1970/ 1971-es ískolévben végzős növendékek tanulmányi idejéhez tartozik a nyári szünidő is, hacsak a végzett növendék mindjárt vagy a nyári szünidő alatt nem lépne állandó Jellegű munkaviszonyba. Nem, számít állandó Jellegű munkaviszonynak a közép- és főiskolások esetleges ideiglenes nyári brigádmunkája. Ebben az esetben, ha leánya augusztus 1-én lépne be Poltáron állandó Jellegű mnukaviszonyba, csak Július hónapra igényelhetné még a családi pótlékot, ha viszont szeptember 1-én lépne munkába, akkor még augusztus hónapra is igényelheti a családi pótlék kifizetését az adott esetben az efsztől, amelynek ön is tagja, illetve ahol ön könyvelőként esetleg munkaviszonyban dolgozik. Dr. F. J.
